Tolnai Népújság, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-30 / 282. szám

2 NÉPÚJSÁG VILAGTUKOR - HAZAI TÜKÖR 1992. november 30. A krakkói csúcstalálkozó elmarad Varsó: Varsóban beje­lentették, hogy elmarad a Visegrádi Csoport novem­ber 30-ra tervezett krakkói csúcstalálkozója, amelyen aláírták volna az újévtől érvénybe lépő szabadke­reskedelmi megállapodást. A megfigyelőket a hír nem érte váratlanul, hiszen köztudott volt, hogy né­hány részletkérdést még nem sikerült tisztázni a magyar-lengyel viszony­latban sem, a csehek és a szlovákok pedig elsősor­ban válásukkal vannak el­foglalva. Keresztény­demokraták Szlovákiában Pozsony: Országos köz­gyűlést tartott szombaton Pozsonyban a Magyar Ke­reszténydemokrata Moz­galom. A szövetségi és szlovák parlamentben is jelenlevő párt, a szlovákiai magyar koalíció jelentős részét képviselő mozgalom el­nöke, Bugár Béla beszámo­lójában elmondta: a párt programját követve, nem ért egyet a közös állam szétverésével. A szlovákiai magyar ke­reszténydemokraták to­vábbra sem támogatják a szlovák függetlenségi nyi­latkozatot, s nem értenek egyet a jelenlegi szlovák alkotmánnyal sem, amely ugyan tükrözi a szlovák nép jogos emancipációs tö­rekvéseit, de figyelmen kí­vül hagyja a nemzetiségek alapvető érdekeit. A mozgalom kulcsfon­tosságú hiányosságként könyveli el azt, hogy Csehszlovákia kettészakí- tására - amelyre Szlovákia nincs felkészülve - az or­szág polgárainak megkér­dezése nélkül került sor. A magyar román kapcsolatokról Bukarest: Teodor Me- lescanu, az új román kül­ügyminiszter, a bukaresti rádióban elhangzott nyi­latkozatában a ma­gyar-román kapcsolatok­kal is foglalkozott. Mint mondotta, szerinte pszi­chológiai megtorpanás ta­pasztalható, de egyéb dol­gok is felgyűltek e kapcso­latokban. Leszögezte: ré­széről megvan a teljes haj­landóság ahhoz, hogy a két ország megtalálja az elveket, melyekre a kap­csolatok épülhetnek. Konferencia Burgenlandban Bécs: Az európai válto­zások, az integráció kérdé­sei álltak annak a szombati konferenciának a közép­pontjában, amelyet a bur­genlandi SPÖ rendezett. A tanácskozáson az előadói beszédet 400 osztrák szo­ciáldemokrata küldött és 200 vendég előtt Vranitzky kancellár tartotta, és az utána következő vitához hozzászólt többek között Peisch Sándor, a magyar külügyminisztérium he­lyettes államtitkára is. Peisch Sándor a nemzeti kisebbségek problémájára mutatott rá, s hangsú­lyozta: új jelenség, hogy nemzetek, amelyek fejlő­dése évtizedekre elsza­kadt, most végre megvaló­síthatják önrendelkezésü­ket és szuverenitásukat. Közvélemény kutatás húsz országban Európa mindennapjai Létezik-e egységes európai életstílus, vagy éles különbsé­gek vannak a kontinensen élő nemzetek között? Egy nem­zetközi felmérés során kere­ken 10 000 európait kérdeztek meg mindennapi szokásaik felől: összesen 200 millió adat gyűlt össze az ez idáig legát­fogóbb ilyen irányú közvéle­ménykutatás eredményekép­pen. A megkérdezettek között voltak férfiak és nők egyaránt, 16 évestől kezdve valamenyi korosztály és társadalmi réteg. A levonható következtetés: az európai emberek szokásai, él­jenek bár Görögországban, Finnországban, Nagy-Britan- niában vagy Magyarországon, nem sokban különböznek egymástól. A körkérdés első részében az interjúalanyoknak arra kel­lett válaszolniuk, hogy meny­nyi időt fordítanak 10 megne­vezett mindennapi tevékeny­ségre, mint például alvás, tes­tápolás, házi és munkahelyi munka, közlekedés, tévéné­zés, egyéb médiumok (rádió, sajtó), szórakozás, kikapcso­lódás, kultúfa, társadalmi kapcsolatok (étterem, ven­déglő, séta, látogatás). Vi­szonylag jelentős különbségek mutatkoznak a médiumok te­kintetében. Míg a svájciak na­ponta csak jó két órát töltenek tévénézéssel, addig a britek csaknem kétszer ennyit, 3 óra 50 percet. Még meglepőbb kü­lönbségek vannak a rádiózás és az újságolvasás terén: az olaszok naponta 65 percet szánnak erre a tevékenységre, míg a svédek például 5 óra 12 percet. Általános jelenség, hogy ahol többet tévéznek, ott kevesebb időt fordítanak az egyéb médiumokra. A médi­umokat általában véve, öt óránál többet töltenek velük. Az európai átlag 5 óra 46 perc. A következő kérdéscsokor a felkelésre, lefekvésre, étke­zésre, munkakezdésre vonat­kozott. Csehszlovákia és Len­gyelország már háromnegyed hatkor talpon van, egy órával előbb, mint Svájc és jóval megelőzve az utolsó helyen álló Spanyolországot és Íror­szágot, ahol nyolc óránál előbb nem igen kelnek fel. En­nek megfelelően alakul a munkakezdés is. Hasonló a kép az étkezése­ket tekintve is. A lengyelek reggeliznek a legkorábban, fél hétkor. A sort is a spanyolok és az írek zárják a 9 órai, csak­nem „tízórainak számító" reggelijükkel. Az ebédidő Norvégiában kezdődik leg­hamarabb, fél tizenkettőkor, a közép-európai átlag fél egy, a dél-európaiak és - meglepő módon a legkorábban regge­liző - lengyelek azonban csak fél kettőkor ülnek asztalhoz. A vacsoraidő is a norvégeknél kezdődik a legkorábban, fél ötkor. Őket követik a svédek (öt óra), míg az európai átlag hat óra és háromnegyed hét között ingadozik. Kelet-Euró- pában hét óra a szokásos va­csorakezdet, a dél-európaiak­nál ez is későbbre halasztódik. A sort a spanyolok zárják, akik fél tízkor kezdik estebéd­jüket. Este 11 óra előtt csak az osztrákok térnek nyugovóra (22.50), Spanyolországban és Görögországban a nap éjfél után ér véget (0.15, illetve 0.40 perc). Magyarország egy tekintet­ben, a társadalmi kapcsolatok terén szembeötlően elmarad a kontinens többi országától. Az erre fordított idő itt mindösz- sze napi 59 perc. Sophia Loren Szomáliában Sophia Loren, a világhírű olasz filmszínésznő éhező gyermeket etet Szomáliában, az ország nyugati részében fekvő menekülttáborban. A művésznő az ENSZ Menekül­tügyi Főbiztosságának jószol­gálati nagyköveteként négy­napos kenyai látogatásának során kereste fel a tábort, a polgárháború' sújtotta ország­ban. Austria­Lottó A Lottó Unió Kft. tájé­koztatása szerint a 48. heti AustriaLottó sorsoláson a következő számokat húz­ták: 1, 5, 23, 24, 40, 42 A pótszám: 19 A jokerszám: 205 421 Tűzszüneti egyezmény Boszniában? Vasárnap éjféltől újabb fegyvernyugvás lépett életije Boszniában egy pénteken megerősített megállapodás ér­telmében. Erről Philip Moril- lon tábornok, az ENSZ-erők szarajevói parancsnoka szá­molt be azt követően, hogy a vele folytatott tárgyalás után a boszniai szerb vezetés is meg­erősítette a csütörtök este alá­írt horvát-szerb megállapo­dást. Az egyezményt a horvát fegyveres erők vezérkari fő­nöke is aláírta, s ezzel teljesült egy régi keletű szerb követe­lés: Horvátország így köz­vetve elismerte, hogy csapatai részt vesznek a hadművele­tekben. Az egyezmény részle­tei nem ismeretesek. Állítólag megegyezés született a Száva-menti területek horvát kiürítéséről, valamint a Ke- let-Hercegovinából történő horvát csapatkivonásról. A fegyvernyugvás szembe­tűnő hiányossága, hogy a boszniai többséget képviselő muzulmán fél egyelőre nem járult hozzá, pedig nélkülük aligha valósulhat meg tartós tűzszünet. Az előző tűzszünetet egyet­len percig sem tartották tiszte­letben a szembenálló felek, s félő, hogy az újabb fegyver­nyugvás is csak papíron lép életbe. Nagymányoki brikett, dudari kocka Nincs lakossági szénhiány (Folytatás az 1. oldalról.) A lakossági igények kielégí­tését az teszi lehetővé, hogy november közepétől a hazai széntüzelésű erőművek meg­felelő - megnövekedett - ütemben veszik át a szénbá­nyáktól az energetikai szenet, azaz fokozni lehet a szénter­melést. Az energetikai szén- szállítások visszafogása eddig a termelés csökkentésére kényszerítette a bányákat, s ez a lakossági szenek bányásza­tára is hatással volt. Ugyanak­kor a brikettgyárak - a meg­rendelések hiányában - nem tudtak teljes kapacitással dol­gozni. A Mininvestnél közölték azt is: a fűtési idény közepén ki­számíthatatlan árnövekedés várható, amelynek legfőbb oka a liberalizált szénimport, illetve a fogyasztói szénárak teljeskörű felszabadítása, ame­lyek következtében a szénpia­con felborult a kereslet-kínálat eddigi egyensúlya. Az árakat januártól az áfa-többlet is ter­helni fogja. A Mininvest Rt. tá­jékoztatása szerint a szénbá­nyavállalatok a következő szénféleségekkel állnak a fo­gyasztók rendelkezésére az­napi kiszolgálással: Mecseki Szénbányák - nagymányoki brikett, komlói rostált dara; Dorogi Szénbányák - KO- NIX-brikett, lencsehegyi ros­tált dara; Tatabányai Bányák - tojás- és gyöngybrikett; Veszprémi Szénbányák - ajkai kocka-darabos és dió, balinkai kocka-darabos, dió és rostált dara, dudari kocka-darabos, dúsított dió és rostált dara, várpalotai nyers darabos. ARANYKAPU KARÁCSONYI VÁSÁR Újra nyílik december 2-án, szerdán Szekszárdon a város hagyományos téli vására. Ez alkalommal is igényes és gazdag áruválasztékkal várjuk kedves vásárlóinkat A PANORÁMA MOZI ELŐTTI TÉREN. A vásár nyitva tartási ideje: december 2-24-ig, naponta 8:19 óráig, szombat, vasárnap 8-14 óráig. 246{22552j Turul-emlékműavatás Tatabányán (Folytatás az 1. oldalról.) Az ünnepséget követően Göncz Árpád a Hotel Árpád­ban találkozott a rendez­vényre meghívott újságírók­kal. Egyikük azt kérdezte meg a köztársasági elnöktől, hogy tudott-e a szinte példátlan méretű biztonsági intézkedés­ről, és arról, hogy a rendőrök nem engedtek az ünnepség közelébe egy fiatalokból álló, többszáz fős csoportot. Az ál­lamfő - mint mondotta - nem észlelte, hogy túl sok rendőr őrködött volna az ünnepség rendjén, illetve óvta az ő biz­tonságát. Ez, ha mégis így volt, akkor arra nyilván meg­volt az alapos oka a rend­őröknek. A szélsőséges néze­teket valló fiatalokkal kapcso­latos kérdésekre az államfő elmondta: a hazai skin- head-mozgalom kialakulásá­nak, illetve létének nagyon sok és összetett társadalmi oka van. A mozgalom egyik fő veszélye abban rejlik, hogy manipulálással vissza lehet élni annak erejével. A mozga­lom létének eltúlzása pedig azért helytelen, mert ebben az országban tízmillió fegyelme­zett és megbízható ember él, aki tisztában van saját életé­vel, helyzetével s erejéhez méltóan építi a társadalmat. Kérdőjelek Rossz vízió Gondolkodásra késztető képet rajzolt fel a bécsi Der Standard az ex-jugoszlá- viai helyzetről, Európa szemszögéből. A háború­nak már legalább 200 ezer halálos áldozata van, s csak Szarajevóban a gyermekek 80 százalékát pusztulás fenyegeti. Ezen túlmenően több, mint 2 millió menekült árasztotta el innen a kontinenst, ami a fokozódó jobboldali ra­dikalizmus melegágya. Nem elég ok ez arra, hogy végetvessen a világ a század egyik legkilátástalanabb vé­rengzésének? Mi a kiút? Blokádok és embargók további szigorí­tásán túl „csakis az etnikai tisztogatás megakadályo­zása a Vajdaságban és Ko­szovóban", s „biztonsági övezetek megteremtése a legfontosabb boszniai vá­rosok számára, hogy a há­borús menekültek lega­lább lassan, évek alatt visszatérhessenek". Ez a megoldás Európa számára is gondjai enyhítését hoz­hatja. S ha továbbra sem történik semmi érdemi? A tekintélyes osztrák lap úgy érzi, figyelmez­tetni kell Európát: ha a balkáni drámát nem lehet megfékezni, akkor „a na­cionalista ambíciók nem­csak a Kaukázusban és a Kelet más területein tör­nek maguknak végleg utat, hanem Nyugaton is zavarok támadnak". Mi­közben „a nyugat-európai uniónak elegendő dolga lenne saját népcsoportjai­val és politikai bizonyta­lanságaival, addig „orosz-szláv unió alakul­hat ki egy moszkvai Bo­naparte uralma alatt". „Dél-Európában és Kö- zép-Európa egy részében visszatérhet az egykori történelem". Előttünk áll egy új, három részre szakított Európa veszélye? Riasztó vízió. Lord Grey Fallodon, aki 1914-ben Anglia külügy­minisztere volt, az I. vi­lágháború kitörésekor fi­gyelmeztette a világot: „ha megengedjük, hogy az eu­rópaiság fényei kihunyja­nak, egész életünkben nem látjuk viszont azo­kat". Igaza lett. Szarajevó­nak ma nem ugyanez az üze­nete? Kocsis Tamás Ferenczy Europress A munkanélküliek egyharmada családfő A Központi Statisztikai Hi­vatal munkaerőfelmérése sze­rint 1992. harmadik negyedé­vében a 15-74 éves korosztály 61 százaléka gazdaságilag ak­tív, tehát munkaképes volt; Ezen belül a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,1 mil­liót, azaz a korosztály 90,5 százalékát. A statisztika arra is rámutat, hogy a foglalkozta­tottak 9 százaléka dolgozott heti 36 óránál kevesebbet, s mintegy negyedük azért, mert a munkáltató gazdasági ne­hézségei miatt erre kénysze­rült. Ä harmadik negyedév­ben az állást kereső «munka- nélküliek száma 436 ezer volt, s az átlagos munkanélküliségi ráta a statisztikai számítások szerint körülbelül 10 százalé­kos. A munkanélküliség lege­rőteljesebben továbbra is a fia­talokat sújtja. A 15-29 éves korosztály a gazdaságilag ak­tív népességnek 28 százalékát teszi ki, ugyanakkor a fiatalok a munkanélkülieken belül en­nél jelentősen nagyobb arányt, 40 százalékot képviselnek. Egyre súlyosabb probléma a tartós munkanélküliség, amit jelez, hogy az első negyedév­ben 28 hét, a harmadik negye­dévben viszont már 33 hét volt a munkanélküliség átla­gos időtartama. Az újbóli el­helyezkedés érdekében a munkanélküliek 67 százaléka az állami munkaerőpiaci szervezeteket kereste fel, ahol azonban átlagosan csak min­den 24. állást keresőnek tud­tak valamilyen helyet felkí­nálni. A munkanélküliek 80 százaléka azért keresett mun­kát, mert elveszítette korábbi állását, illetve felmondott. A második legnagyobb csoport - az állást keresők 11 százaléka - kikerült az oktatási rend­szerből és nem talált munkát. A statisztika megállapítja, hogy a munkanélküliség to­vábbra is azoknak a körében a legmagasabb, akik korábban az építőiparban dolgoztak. A munka szezonális jellegéből adódóan azonban elhelyezke­dési esélyeik az előző negye­dévhez képest javultak, így itt némileg nőtt a foglalkoztatot­tak száma. A feldolgozóipa­ron belül legrosszabb helyzet­ben a kohászat és a gépipar foglalkoztatottjai voltak a harmadik negyedévben. Egy-két ágazatban a munka­nélküliségi ráta meghaladta a 15 százalékot. A foglalkoztatottak számá­nak csökkenése ebben az év­ben jelentősen nagyobb mér­tékű volt, mint a munkanélkü-. liek számának növekedése. Ez arra enged következtetni, hogy a munkájukat elvesztők egy része nem keres rögtön új állást, s így nagyobb arányban válnak gazdaságilag inak­tívvá, mint munkanélkülivé, illetve végleg kikerülnek a munkaerőpiacról. A munkanélküliség egyéb­ként fokozódó terhet ró a csa­ládokra, mivel a munkanélkü­liek 33 százaléka családfő volt. A harmadik negyedévben a háztartásoknak már 10,4 szá­zalékában volt legalább egy - aktívan állást kereső - mun­kanélküli.

Next

/
Thumbnails
Contents