Tolnai Népújság, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-28 / 281. szám

6 MÉPÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1992. november 28. Ökumenikus naptár November 28. Szombat. Köznap. Napi igék: Kát.: Jel 22.1- 7.Zsolt 94. Lk 21,34-36. Ref.: Ez 19 lPét 3,8-12. Ev.: Jel 22.1- 5. 2Pét 3,10-18. Őrt.: 2Kor 11,1-6. Lk 9,1-6. A magyarországi katolikus naptárban Markiai Szent Ja­kab (+ 1476) áldozópap és hitvalló emlékezete. Az itáliai származású Jakab már elvégezte jogi és orvosi tanulmá­nyait, amikor belépett a ferences rendbe, ahol hét éves ta­nulmányi idő után pappá szentelték. Vándorprédikátor­ként háromszor is járt Magyarországon. Bár a nép már éle­tében is szentnek tartotta, szenttéavatása csak 1726-ban történt meg. A református és az evangélikus naptárban Stefánia napja. Az ortodox egyházban Uj Szent István vér­tanú és Szent Irinarchosz vértanú napja. November 29. Advent 1. vasárnapja. A katolikus és protestáns egyházi év kezdete. Napi igék: Kát: íz 2,1-5. Zsolt 121. Mt 24,37-44. Ref: Ez 20,l-31.Zsolt 121. Ev: Mt 21.1- 9. Zsolt 24. Őrt: Ef 2,14-22. Lk 8,41-56. Advent vagy Úrjövet mindenekelőtt előkészület a kará­csonyi ünnepekre és azoknak az évezredeknek a hangula­tát idézi, amikor az emberiség epedve várta a Messiás el­jövetelét. Ugyanakkor ez az időszak ráirányítja a figyel­met Krisztus második, világvégi eljövetelére, a nagy ítélet napjára is. Az evangélikus naptárban Noé napja. Az orto­dox egyházban Szent Paramonosz és Filumenosz vérta­núk napja. November 30. Hétfő. Köznap. Napi igék: Kát: RomlO, 9-18. Zsolt 18. Mt 4,18-22. Ref: Ez 20,32-44. lPét 3,13-17. Ev: Hab 2,1-4. íz 56,1-8. Őrt: 2Tessz 1,1-10. Lk 12,13-15.22-31. A katolikus naptárban Szent András apostol ünnepe. Keresztelő Szent János tanítványai közül csatlakozott Jé­zushoz és testvérét, Pétert is Jézushoz irányította. Az apostolok szétszéledése után a Fekete-tengertől délre, Thrákiában és Görögországban hirdette az evangéliumot. 60-ban az achaiai Petra városában keresztre feszítették. Keresztjének szárait átlósan ácsolták (András-kereszt). A református és az evangélikus naptárban András napja. Az ortodox egyházban Szent András apostol napja. December 1. Kedd. Köznap. Napi igék: Kát: íz 11,1-9. Zsolt 71. Lk 10,21-24. Ref: Ez 21,1-22. lPét 3,18-22. Ev: Mik 2.1- 5.12-13. Ézs 57,14-21. Őrt: 2Tessz 1,10-2,2. Lk 12,42-48. A katolikus naptárban Szent Blanka özvegy (+1252) em­lékezete. IX. Alfonz kasztíliai király lánya, VIII. Lajos fran­cia király és hitvese IX. Szent Lajos király édesanyja volt. Férje halála után egy maga alapította cisztercita kolostorba vonult vissza. A református és az evangélikus naptárban Elza napja. Az ortodox egyházban Szent Nahum próféta napja. Az ENSZ rendszerében AIDS Világnap. December 2. Szerda. Köznap. Napi igék: Kát: íz 25,6-10. Zsolt 22. Mt 15,29-37. Ref: Ez 21,23-37. lPét 4,1-6. Ev: Jel 22,12-13. Ézs 58,1-12.20.21. Őrt: 2Tessz 2,1-12. Lk 12,48-59. A katolikus naptárban Szent Bibiána szűz és vértanú emlékezete. Vértanú családból származott: szülei és nő­vére vértanúk voltak. 363-ban Rómában addig verték ól­mos korbáccsal, míg ő is elnyerte a vértanúság koronáját. A református naptárban Aurélra, az evangélikus naptár­ban Aranka napja. Az ortodox egyházban Szent Habakuk próféta napja. December 3. Csütörtök. Köznap. Napi igék: Kát: íz 26, 1-6. Zsolt 117. Mt 7,21.24-27. Ref: Ez 22,1-16. lPét 4,7-11. Ev: Zsid 10,19-23. "Ézs 59,1-15. Őrt: 2Tessz 2,13-3,5. Lk 13.1- 9. A katolikus naptárban Xavéri Szent Ferenc hitvalló (+1552) emléknapja. A baszk származású Ferenc mint a párizsi egyetem fiatal tanára találkozott Loyolai Szent Ig- náccal, a Jézustársaság alapítójával, és csatlakozott hozzá. Életét a missziós munkának szentelte: tíz évig működött Indiában és Japánban, ahol nemcsak keresztény közössé­geket alapított, hanem igyekezett rávenni a hódítókat arra, hogy emberségesen bánjanak a bennszülöttekkel. A re­formátus naptárban Ferenc, az evangélikus naptárban Olivia napja. December 4. Péntek. Köznap. Napi igék: Kát: íz 29,1724. zsolt 26. Mt 9,27-31. Ref: Ez 22,17-31. Lpét 4,12-19. Ev: Jn 18,33-38. Ézs 59,15-21. Őrt: 2Tessz 3,6-18. Lk 13,31-35. A katolikus naptárban Damaszkuszi Szent János áldo­zópap (+750) emlékezete. Magas állami tisztségéről le­mondott és szerzetes lett, majd pappá szentelték. A képrombolás korszakában síkraszállt a szentképek tisz­telete mellett. - Ugyanerre a napra esik Szent Borbála szűz és vértanú emlékezete, akit 306-ban a hitéért lefejeztek. A református és az evangélikus naptárban Borbála napja. Az ortodox egyházban Szent Barbara nagyvértanú, Szent Ju­lianna vértanú és Damaszkuszi Szent János napja. Kairó mindkét arcát meg­mutatta Kapitány Ferencnek: mind az éjszakait, mind a nappalit. Az előbbi egy világ­várost rajzol az utazó elé, míg az utóbbi - a jótékony sötétség eloszlása után - nem rejtheti el rettenetes nyomorát. — Jellemző, hogy a szállodán kívül egész Kairóban egyetlenegy ház ablakán sincs függöny - em­lített egy jellemző példát me­gyénk kisgazda országgyűlési képviselője, aki az Interpar­lamentáris Unió révén, az arab témákkal foglalkozó cso­port alelnökeként kapott meghívást a közelmúltban Egyiptomba. — Persze, ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy arra­felé - a szinte elviselhetelen forró­ság miatt - eleve kevés ablakon van üveg. Lent, délen azt is ta­pasztaltam, hogy a házak egyálta­lán nem rendelkeznek tetővel, pontosabban mennyezettel. Négy falat húznak fel az emberek, s a szabad ég a tető. A 38-39 fokos forróságban esőtől nem kell tar­taniuk, az jő esetben évente egy­szer, ha elered. Kapitány Ferenc nemcsak az egyiptomi fővárosban járt. A protokolláris kötöttségek mellett ellátogathatott a turis­talátványosságokhoz, a pira­misokhoz, az asszuáni gáthoz is, ám mindez nem emlékez­tette a mesés keletre, az eze- regy éjszaka csodáira. Már csak azért sem, mert a lélegze­telállítóan szép színfalak mö­gött fegyveresek vigyáztak a rendre. — Egyiptom - s ezt mondom annak ellenére, hogy nagy ven­dégszeretettel fogadtak bennün­ket vendéglátóink - egy állig fel­fegyverkezett katonai állam. Ér­dekességként elárulhatom, hogy a hat fős magyar delegáció mind­egyik tagja egy-egy testőrt ka­pott. Egyértelműen érezhető, hogy az országban rendkívüli ál­lapotok uralkodnak, a hatalom - enyhén szólva - jól kordában tartja nemcsak a szélsőségeket, hanem az ellenzéket is. Igaz, a la­kosság nagy része nem pártosko- dik, egyes vidékeken azt sem tud­ják, hogy léteznek-e pártok Egyiptomban. Az állam és a mo­hamedán vallás egyébként any­nyira összefonódik, hogy talán soha nem lehet elválasztani a ket­tőt egymástól. A vallási előírások nemcsak a mecsetekben, hanem az élet minden területén, így a mun­kahelyen, a gyárakban is szi­gorúan betartandók. Kapitány Éerenc számára nem kis meg­döbbenést okozott egy gyárlá­togatás, amikor is mintha ve­zényszóra történt volna, egy pillanat alatt mindenki félbe­hagyta munkáját, s annak rendje s módja szerint - Mekka felé fordulva - meg­kezdődött az ima. Egyiptom a Nílus ajándéka, s valóban, az ország egybefor­rott ezzel az ősi folyammal. Kapitány Ferenc számára megadatott az a csak keve­seknek járó élmény, hogy fel­ülről, egy repülőgépes utazá­son kísérhette figyelemmel az alant méltósággal hömpölygő kék szalagot. — A városokhoz közeli szaka­szokon valósággal nyüzsögnek a vitorlás csónakok, ezekkel szállít­ják a kereskedők az árut a pia­cokra. A folyó mentén modern autóút vezet, ám a személyszállí­tás egyre fontosabb eszköze - némi meglepetésemre - a repülő­gép. Nem hittem volna, hogy Egyiptom ilyen óriási gépparkkal rendelkezik, jóllehet a hatahnas távolságok leküzdéséhez valóban szükség van a légi közlekedésre. No meg a turistaforgalom sem nélkülözheti a repülőgé­peket. Egyiptom jórészt a tu­rizmusból él, naponta zarán­dokolnak óriási tömegek a pi­ramisokhoz. Ezeket a törté­nelmi nevezetességeket magá­tól értetődően Kapitány Fe­renc sem hagyta ki, sőt, túl a hatodik ikszen, a delegáció fi­atalabb tagjainak példát mu­tatva még a teve hátára is fel­merészkedett. Hogy milyen volt az utazás a sivatag hajó­ján, arról nem szól a fáma, az viszont tény, hogy egy szu­permodern textilgyárhoz ve­zető sivatagi túra talán konk­rét eredménnyel is kecsegtet. — Az érdeklődés részükről komoly - mutatott rá Kapitány Ferenc. — A többi már a szak­emberek feladata. Ami engem il­let, mondhatni baráti kapcsolatot sikerült kiépítenem az egyiptomi népi gyűlés alelnökivel, aki az ot­tani parlamenti gazdasági bizott­ságnak az elnöke. Személy szerint megerősítette azt, hogy változat­lanul támogatja a közös, mindkét fél számára előnyös törekvések megvalósulását. Szeri Árpád A géntechnikától a próbaházasságig Négyszázhuszonhat év után: új katekizmus Négyszázhuszonhat esz­tendő után új katekizmusa van a római katolikus egy­háznak. II. János Pál pápa, Jo­sef Ratzinger bíboros javasla­tára, 1986-ban járult hozzá ahhoz, hogy a Tridenti Zsinat és V. Pius által kimunkált, 1566-ban közzétett hitkönyvet ne további módosításokkal próbálják hozzáigazítani a változásokhoz s a huszadik századbeli követelmények­hez, hanem teljesen újat alkos­sanak. Hat, a Vatikánban szolgálatot teljesítő s hat má­sik püspök - a tizenkettes szám az apostolokra utal - egy évvel később előterjesztette az első változatot, amelyet vala­mennyi főpapnak megküld­ték. Mintegy huszonötezer módosító indítvány érkezett, a legtöbb ezerkétszáz, az Egye­sült Államokbeli John Myers püspöktől származott. Ezután hét püspök s egy páter még öt évig dolgozott végleges for­mába öntésén s lévén munka­nyelvük francia, a katekiz­mus, ezekben a napokban, először a párizsi Plon kiadá­sában látott napvilágot s 139 frankos (csaknem 2100 forin­tos) áron kapható. Fordítása más nyelvekre természetesen folyamatban van. Á hívő az ötszáz oldalas kö­tetben, többek között megta­lálhatja a hit tizenkét fejezetét s 2865 szakaszát; a hét szent­séget; a Miatyánk imádsághoz való bevezetést; a keresztény életvitelhez való erkölcsi alapelveket a Tíz Parancsolat alapján. Néhány, természetesen csak kiragadott példa, az új kate­kizmus megközelítéseiből. A géntechnikai beavatkozás bűnt jelent, de megengedhető a magzatnál, ha nem jár koc­kázattal s a gyógyulást szol­gálja. A varázslás és boszor­kányság minden formája szembenáll a vallással, katoli­kusok számára tiltott. Ami a kegyes halált illeti, továbbra is tütott, hogy a súlyos betegeket kínjaiktól a halállal szabadít­sanak meg, de indokolt és szükséges esetekben leállítha­tók a gépek, amelyekkel egy tartós kómában levőt próbál­nak életben tartani. Nem el­lenzik a megfelelő erkölcsi ke­reteken belüli állatkísérlete­ket, ha azok az emberek gyó­gyítását szolgálják. Állást foglal a katekizmus a nemi erkölcs számos kérdésé­ben is, hiszen olyan témákról van szó, amelyekről a világ, eltérően a korábbi koroktól, sokkal nyíltabban beszél. Fel­lépnek a homoszexuálisok hátrányos megkülönböztetése ellen, ugyanakkor tartózko­dást tanácsolnak a természeti törvényekkel nem egybevágó szexuális aktusokkal kapcso­latban. Elítélik a „próbaházas­ságot", mert az indoklás sze­rint a szerelem nem engedhet meg kísérletezést, hanem tel­jes és végleges odaadást kí­ván. A házastársak viszont nem tesznek rosszat azzal, ha örömteli együttlétre töreksze­nek, miután - idézzük - „az Isten maga rendezte el úgy, hogy az emberi nem fenntar­tása egyben öröm forrása is". A fogamzásgátlást csak a Knaues-Ogino módszer alap­ján, tehát bizonyos idősza­kokban a szexuális tevékeny­ség elkerülésével tartja lehet­ségesnek, a mesterséges esz­közök (óvszer, tabletta) hasz­nálata kerülendő. Az abortuszt változatlanul elveti, az abban történő formá­lis segítség akár kiközösítést vonhat maga után. Nők továbbra sem lehetnek papok, hiszen Jézus férfiakat bízott meg e feladattal s ehhez az egyház ma is ragaszkodik. Ami a protestánsokat és orto­doxokat illeti, mindazok, akik hisznek Krisztusban és meg­kereszteltettek, a katolikus egyházzal bizonyos, - ha nem is teljes - közösségben van­nak. „A zsidókat nem terheli kollektív felelősség Jézus halá­láért" - olvasható a katekiz­musban s van egy közös cél­juk a katolikusokkal: a Mes­siás érkezésére (visszatéré­sére) való várakozás. Réti Ervin (FEB) Vita a részleges magzatelhajtásról Meddig mehetnek el az or­vosok abbéli igyekezetükben, hogy gyermektelen párokon segítenek? Erről vitatkoznak Dániában politikusok, orvo­sok, valamint az érintett nők és férfiak. Az okot a vitára Helle és Per Fristed szolgáltatta. A házas­pár leghőbb vágya egy gyer­mek volt. A kémcső módszer segítségével Helle Fristed te­herbe esett. Ultrahangos vizs­gálat kimutatta, hogy négyes ikrekre számíthat. Terhessége 8. hetében az orvosok felaján­lották neki, hogy a négyből két magzatot elhajtanak. Bár sose tették volna neki ezt az ajánlatot. Helle Fristed erkölcsi ku­tyaszorítóba került. Az orvo­sok attól tartottak, hogy nem elég erős a négy gyermek ki­hordására. De a magzat elhaj- tása elviselhetetlennek tűnt számára a gyermek utáni sokéves vágyakozás után. Végül négy egészséges cse­csemőt szült. Helle Fristedet különösen megrendítette: Dániában kór­házi rutinná vált, hogy asszo­nyoknak, akik kettőnél több gyermeket várnak, magzatel­hajtást ajánlanak fel. Ä dán sajtó és a közvélemény meg­rendültén reagált erre az in­formációra. Egy olyan ország­ban ahol nem kételkednek az asszonyok magzatelhajtási jo­gában, zavarban vannak az ügyben. — A magzatelhajtásnak ezt a formáját, az un. főtuszcsök- kentést, meg kellene tiltani. Egy emberpárnak, aki évekig reménykedett abban, hogy gyermeke lesz, ilyen javaslatot tenni iszonyatos és tisztesség­telen - véli Annemarie Han­sen, a szociáldemokraták egészségpolitikai szóvivője. Dr. Gunnar Lose főorvos is el­lenzője a főtuszcsökkentés- nek, még ha más okból is: Ezt a módszert, bár rémítő, ma mindenütt alkalmazzák, így meg lehet például ölni két egészséges gyermeket, míg a megmaradó másik kettő eset­leg betegnek vagy fogyaté­kosnak bizonyul. Az etikai tanácsnak (a kor­mány nehéz kérdésekben ettől a testülettől kér tanácsot) kell eldönteni, hogy a főtuszcsök- kentés védelmezhető-e vagy sem. Sven Andersen orvos és az etikai tanács elnökhelyet­tese kijelentette: — Még soha sem hallot­tunk róla, hogy ez a módszer egyáltalán létezik. Egyszerűen elviselhetetlen, hogy az em­beri életet rutinból elpusztít­ják. (FEB) A lelkésznő a kórház alkalmazottja A férje Gerjenben lelkipásztor. Ó korábban festónó volt Heren­den, a porcelángyárban, később elvégezte a református teológiát Pesten, még később pedig az or­szágos kórház és intézményi lel­kigondozói szaktanfolyamot. Hatvani Istvánná egészségneveló református lelkész, szeptember óta a megyei kórház alkalma­zottja. Főállásban. Azért kapja a fizetését, mert beszélget. Hogy le­köszörüljük e mondat pejoratív élét, hangsúlyozzuk ki, hogy itt nem kávéházi csevelyről van szó, hanem lelki segítségnyújtásról. Súlyos balesetet szenvedett, da­ganatos, amputált végtagú embe­rekbe póbál életkedvet csepeg­tetni, a hit által. És nemcsak re­formátusokba! Mert nem hittérí­tést végez, hanem lelki gondozást. Külföldön, a fejlettebb orszá­gokban elterjedt gyakorlat az, hogy a nagyobb kórházak lelké­szeket alkalmaznak. Nálunk egye­lőre „társadalmi munkában" végzik a kórház- és börtönlátoga­tásokat az egyházak. Hatvaniné szerint vidéken ő az egyetlen főál­lású alkalmazott, és a fővárosban is csupán egyvalakiről tud, aki hasonló státuszban dolgozik. Pe­dig az igény az ilyenfajta „szol­gáltatásra" nagyobb, mint gon­dolnánk. Mert a beteg fekszik, és figyel, és rosszul érzi magát, és szeretné ha meghallgatnák, és Is­ten felé fordul. A nővérek teszik a dolgukat, de meghitt társalgá­sokra nincs idejük. Ezért van szükség valakire, aki ráér beszél­getni, és elég felkészült ahhoz, hogy tanácsot adjon a hogyan to- vábbról, akkor is, ha úgy tűnik: nincs tovább. A súlyos betegségeken átesettek zöme szerencsére visszatérhet a dolgos hétköznapokba. Ókét a he­lyes életmódról, táplálkozásról vi­lágosítja fel az egészségneveló. Csakhogy napjainkban, bizonyos mértékig értelmét vesztette ezen törekvés. A hatszázezer munka- nélküli, a több millió létminimu­mon élő országában ki engedheti meg magának a korszerű táplálko­zást? Törékeny, empatikus alkat Hat­vani Istvánná. Mikor arról kérde­zem, hogy nem kellene-e nagy ív­ben elkerülnie az ilyen élethelyze­teket, nem viseli-e meg túlzottan a „sűrű" halál, érdekesen válaszol. — Előfordul, hogy meg kell osztanom valakivel, hogy beszél­nem kell a férjemmel, egy-egy nap megrázkódtatásairól. De a beteg, a haldokló nem félelmetes ember. Az egészségesektől sokkal inkább kell félni. A beteg támaszt keres, mert borzasztó dolog, amikor valaki magányosan pusztul el. Viszont csodálatos érzés az, hogy segíthe­tek neki, ott lehetek, amikor a földi útja befejezéséhez közeledik, és bú­csúzik e világtól. Wessely Repülőgéppel a Nílus fölött Fény és árnyék a fáraók földjén Kapitány Ferenc az egyiptomi piramisok árnyékában Sivatag, piramisok, szfinx - és Kapitány Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents