Tolnai Népújság, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-28 / 281. szám

1992. november 28. MEGYEI KORKÉP MÉPÚJSÁG 3 Testületi ülés Tolnán Következő ülésüket no­vember 30-án 15 órai kez­dettel tartják a tolnai kép­viselők. A napirendi pon­tok egyik legfontosabbika a város jövő évi költségve­tési koncepciójának meg­tárgyalása. De szó lesz az Alta Ripa Kábel TV Kft-nél tartott vizsgálat végered­ményéről, a mozi haszno­sításáról és a tornaterem építéséről is. Az ülésen foglalkoznak a testület szervezeti és működési szabályzatának módosításával, illetve egy­séges keretbe foglalásával is. Tanácskozás a Babitsban A Pedagógusok Szak- szervezete Tolna Megyei Szövetsége december 1-jén 9.30-kor közös tanácsko­zást tart a helyi önkor­mányzatok vezetőivel (a polgármesterekkel) Szek- szárdon, a Babits Mihály Művelődési Központ már­ványtermében. Két téma kerül terítékre. 1. Az önkormányzatok szerepe az oktatási, neve­lési intézmények szakmai feladatai ellátásának bizto­sításában. (Előadó: Szilá­gyiné dr. Szemkeö Judit, a Művelődési Minisztérium főelőadója.) 2. Az oktatási intézmények finanszíro­zási rendszere, az önkor­mányzatok fenntartói fel­adatai. (Előadó: dr. Sivák József, a Pénzügyminiszté­rium főosztályvezetője.) Véradók kitüntetése Pakson November 27-e a vér­adók napja. E dátumhoz kapcsolódóan évről évre megtartják Pakson azt az ünnepélyes összejövetelt, melyen véradókat tüntet­nek ki. Tegnap délután az ASE éttermében 53-an vehették át a kiváló véradóknak járó oklevelet. Valameny- nyien olyan személyek, akik kereken 10-20-30 vagy 40-szer nyújtották karjukat, hogy embertársa­ikon segítsenek. Egy aktivista, Honti Vendelné pedig kiváló véradó szervezői elisme­résben részesült. A megjelenteket Bor Imre paksi polgármester köszöntötte, majd a Vö­röskereszt városi vezető­sége vendégül látta. Kárpótlási tájékoztató A Tolnai Földrendező Bizottság által tartott kár­pótlási tájékoztatóra de­cember 3-án 16 órától ke­rül sor, a város művelődési házában. Költségvetés, szakképzés A régi városháza nagy­termében, december 3-án 17 órakor kezdődik a bonyhádi képviselő-testü­let soros ülése. Előterjesztik a '93 évi költségvetési koncepciót, tárgyalnak a közalkalma­zotti törvénnyel kapcsola­tos teendőkről (pl. az il­letménypótlékról), és vár­hatóan módosítják az idei költségvetést is, mivel a szakmunkás diákok gya­korlati oktatása, és az első lakáshoz jutók támogatása az előirányzottnál több pénzt visz el a város kasz- szájából. így tanítanak a fejlett Európában Két szekszárdi tanár Bietigheim-Bissingenben Németországban tanultak egy hónapig .A dombóvári 516. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet, Szak- középiskola és Kollégium a szakmunkástanulók németországi gyakorlatát biztosító szerződést kötött a Berlini Nemzetközi Kulturális Intézettel. Ennek eredményeként az iskola másodé­ves IPOSZ-os autószerelő tanulói október 24-től november 21-ig egy hónapot töltöttek Erfurtban, az Erfurti Kézműves Kamara vendégeként, az első két hétben Kerecsenyi Márton, a második két hétben pedig Bánfai Zoltán tanárokkal. A tanulók és kísé­rőik teljes ellátását és zsebpénzét a Berlini Nemzetközi Kultúrá- lis Intézet biztosította. A fiatalok hetente három nap német nyelvű elméleti oktatás­ban vettek részt, amelyen a korszerű futóművek, fékrendsze­rek, gyújtások, benzinbefecskendezések témakörökben szerez­tek korszerű ismereteket. A hét további két napján szakmai gyakorlat következett különféle magánvállalatoknál, ahol meg­ismerkedtek a gyakorlatban is a SEAT, OPEL, RENAULT, HONDA, FIAT típusú gépkocsik szerelésével, illetve a szere­léshez alkalmas speciális célszerszámok használatával. A szabadidőt kirándulásokkal, kulturális és sportprogra­mokkal töltötték. A hazautazás előtt vizsgát tettek, amelyről írásos dokumen­tumot, úgynevezett tanúsítványt is kaptak, amelynek jó hasznát vehetik, ha később netalán Németországban akarnak munkát vállalni. Egészséges ivóvíz Kalaznón Az 1700 éves német kisváros, Bietigheim-Bissingen 1989 óta Szekszárd testvérvárosa. 'Az el­múlt időszakban számos terüle­ten jött létre kapcsolat a két város között. 1992-ben került sor az oktatási intézmények közötti tapasztalat- cserére. A német testvérváros hospitálási lehetőséget kínált fel szekszárdi tanárok számára. E program keretében utaztunk ok­tóber 12-én bietigheim-Bissin- genbe, hogy egy héten át ismer­kedjünk a város gimnáziumával. Nagy várakozással készültünk erre az útra, hisz középiskolai ta­nárok lévén - a Garay Gimnázi­umban tanítunk - kíváncsiak vol­tunk arra, vajon milyen ok­tató-nevelő munka folyik egy né­metországi iskolában. III. Beszámolónk e harmadik fe­jezetében a magyar oktatási rendszertől eltérő jellegzetes­ségekről, a számunkra érde­kes jelenségekről szólunk a teljesség igénye nélkül, de az összehasonlítás során az ab­szolút értelemben vett ítélet- alkotásra, végső igazságok megállapítására nem tudunk és nem is akarunk vállalkozni. A „Zucht und Ordnung" (rend és fegyelem) poroszos szellemnek már nyoma sincs a német iskolában, s inkább az amerikai mentalitás határozza meg az iskola mindennapjait. Ez a viszonylagos szabadság az iskolai élet számtalan terü­letén megfigyelhető. A tanterv által előírt neve­lési és oktatási követelmények és célok középpontjában ott is a személyiség fejlesztése, az általános műveltség alapvető ismeretanyagának elsajátítása áll. Mégsem a száraz, lexikális ismeretszerzésre helyezik a hangsúlyt, inkább a tanulói kreativitás, önálló vélemény- alkotás fejlesztésére töreksze­nek a reproduktivitás helyett. Az életszerűség, a minden­napi valóság jelenségeivel való szembesülés és szembesí­tés nem hiányozhat az órákon. (Az egyik irodalomórán, ahol - aktualitása miatt - Georg Heym Columbus című versét elemezték, Amerika felfede­zésének 500. évfordulója, s az „ünneplés" jogosságának kérdése volt a téma. Egy má­sik németórán egy Heming- way-történet kapcsán a jugo­szláviai háború eseményeire terelődött a beszélgetés). E ta­nítási módszer mindenképp valóság- és életközeli. A né­met diákok ezért nem húzód­nak vissza az órákon, bátran kimondják véleményüket, ki­állásuk, öntudatuk van. Az el­sajátított ismeretanyag, a tény­leges tudás szempontjából azonban a magyar diákok előttük járnak. Az érzékeltetett módszer következeiében a diákok az iskolában és a tanítási órán kö­tetlenebbül, lazábban visel­kednek, mint a mieink. Fegye­lemről - a mi kategóriánk sze­rint - csak módjával szólha­tunk. Teljesen elmarad a ta­nóra eleji „tiszteletadás" és je­lentés, a hiányzók nevének felsorolása, viszont az óra vé­gén a hetesek automatikusan letörlik a táblát. A 12. és 13. osztályban (Leistungskurs) a 18. életévét betöltött fiatal maga igazolhatja hiányzását. Az utolsó két évben a szaba­don választott tanórák az egyetemi szemináriumok hangulatát idézik. Érdekesen alakul az elle­nőrzés is. A számonkérés alapvetően - minden szubjek-. tivitást kizárandó - írásban történik. Még a narratív tan­tárgyak esetében sem gyakor­lat az ún. felelés, egy téma verbális, összefüggő kifejtése. Ha a tudás méréséről van szó, a legbiztonságosabb módszer az írásbeli, a tesztes számon­kérés. így van ez az érettségin is, amely alapvetően írásbeli formában él. A kötelező és házi olvas­mányokkal, az olvasással ugyanaz a helyzet, mint ná­lunk. A diákok olvasottsága ott sem mintaszerű az átlagot tekintve: úgy tűnik, ez ma már világjelenség. A pro és kontra érvek soro­zatát folytatni lehetne még jó néhány példával. Mégis úgy érezzük, talán sikerült érzé­keltetnünk a német iskolában szerzett benyomásainkat és észrevételeinket, melyek kö­zött ott vannak az elismerő szavak, de a kérdőjelek is. Azt azonban el kell fogadnunk, hogy az iskolát a társadalmi háttér határozza meg, és az a gondolkodásmód és mentali­tás hatja át, melyet a szűkebb és tágabb miliő kisugároz. A bietigheimi gimnázium szoros kapcsolatban áll egy angol és egy francia gimnázi­ummal. Már hagyománnyá vált, hogy a tanulók minden évben néhány hétig a külföldi gimnáziumban járnak isko­lába, így gazdagítják angol, il­letve francia nyelvtudásukat. Ez a cserekapcsolat mindkét fél számára előnyös és kitűnő lehetőséget biztosít a kölcsö­nös nyelvgyakorlásra. Szerettünk volna mi is part­nerkapcsolatot kialakítani a gimnáziummal diákjaink számára, de Martin Richters igazgató úr szerint a kölcsö­nös nyelvgyakorlásra nem nyílna lehetőség, mert a bie­tigheimi gimnazisták nem ta­nulnak magyarul. A tanári tapasztalatcserét azonban német kollégáink is nagyon hasznosnak találják, s reméljük - meghívásunknak eleget téve - ők is ellátogatnak Szekszárdra. Tóth Lászlóné Heilmann József Jónéhány évvel ezelőtt Ka- laznót veszélyeztetett község­ként tartották számon, főként egészségtelen ivóvize miatt. Mára azonban nincs ez így, hisz az idén két ütemben, az önkormányzat beruházásában elkészült a víztározó, és sor került a hálózat bővítésére is. Első lépcsőben épült meg a Tolna Megyei Víz- és Csator­namű Vállalat gyönki részle­gének kivitelezésében a víztá­rozó, ami 2 és fél millió fo­rintba került. A második ütemben a hálózatot építették ki - negyvenketten tartottak igényt a bekötésre. Ez a bőví­tés 2 millió 400 ezer forintot je­lentett. A teljes költségbe még az is belefért, hogy a Béke ut­cában egy közkutat helyeztek el. A lakossági hozzájárulás 7600 forint volt. Segítséget je­lentett, hogy nem kellett egy összegben kifizetni, csak a felét, a többit pedig két rész­letben. A beruházás teljes bekerü­lési költségének ötven száza­lékát - kilencmillió forintot - pályázat útján nyerte el az ön- kormányzat. Vastalanítót ed­dig nem építettek, mert né­hány vizsgálat eredményére még várni kell, s ettől függ, hogy szükség lesz-e erre. Gond még, hogy a Fő utca jobb oldalán lakóknak az út túloldaláról kell rácsatlakoz­tatni a vezetékre, ami plusz kiadás. Az önkormányzat tá­mogatásával várhatóan jövőre ez is megoldódik. A vezetéke­ket a kivitelező már nyomás alá helyezte. (p-t) Ossza meg örömét! Olvasóink írják 1992. november 29-én ün­nepük egyéves születésnap­jukat Csorba Dóra és Csorba Gergő. Ez alkalomból kö­szöntjük őket nagyon sok szeretettel és minden jót kí­vánva: testvéreik: Magdika, Joci, szüleik, nagyszüleik és dédimamáik. Csorba Józsefné Lengyel A héten ünnepelte 50. házassági évfordulóját a faddi Pa- sinszki Mihály és neje. Két gyermekük, négy unokájuk, és egyszem dédunokájuk velük együtt örült Rákóczi utcai ott­honukban. Megalakult a balesetmegelőzési bizottság Elődje, a közlekedésbizton­sági tanács 2 hónapja meg­szűnt. Most pedig megalakult az új, hasonló funkciójú társa­dalmi szervezet, a Tolna Me­gyei Balesetmegelőzési Bizott­ság. Az alakuló ülésre tegnap délután került sor Szekszár- don, az RFK Művelődési Há­zában (BM-klub), melyre meghívták azon szervek veze­tőit, képviselőit, akik, amelyek valamilyen formában foglal­koznak a közlekedéssel. (Ön­kormányzatok, ügyészség, biztosítók, közlekedésfelügye­let, volán, stb.) A bizottság el­nöke Bátorfi György megyei rendőrfőkapitány-helyettes lett. A tagok többsége „civil". Földmérés, cövekverés Cikón November 22-én, vasárnap reggel kilenc órakor a hűvös idő és az eső ellenére földmé­résnek, cövekverésnek lehet­tünk szemlélői a cikói határ­ban. A földrendező bizottság tagjai, valamint az önkor­mányzat részéről Jung György képviselő végezte tér­kép alapján a földmérést. Az első alkalommal a té- eszmajor melletti és az Ótemplom alatti részeket ka­rózták ki. Ezekre a területekre 16-an nyújtották be igényüket. Miközben szaporán forgat­ták az ölözőt, mód nyílt az igénylőkkel szót váltani: Mátyás Lajos, aki a Kisgaz­dapárt helyi elnöke, 17 hek­tárra tart igényt. Főleg legelőt szeretne, ahol farmergazdasá­got kíván kialakítani. Hozzá közel áll a gazdálkodás, hosz- szú éveken keresztül nevelt szarvasjószágot, leadásra disznót, amíg látott benne „fantáziát". Csupán néhány éve áll üresen az istállója. Ha még legalább 5 évig bírja a mostani erővel, egészséggel, bárki megnézheti, miként le­het gazdálkodni, tisztessége­sen helytállni. Véleménye szerint a gaz­dálkodók képesek megmu­tatni, hogy az átlagember is tud produkálni. Az egyszerű, mondhatni iskolázatlan em­bernek a vérében van a föld szeretete, és ugyanakkor az ismerete. Tudja, mit mikor, hova, milyen talajba vessen, ültessen. Példaként említi: a répa alá a mélyszántást, a ku­korica pedig 15-20 centi mé­lyet kedvel. A lapos részekre kultúrnövény kerüljön. A téeszben állandóan a búza, kukorica forgó termelé­sét erőltették. A mindenkori piacot figyelembe véve változ­tam kell. A gazda termeljen mákot, répát vagy gyógynö­vényt, ha arra mutatkozik igény. Legyen a cél kis terület­ről az eddiginek a három-, öt­szörösét „kihozni".- Miként dolgozzuk, mű­veljük meg a földjeinket?- Mi, idősebbek, meg a csa­lád beleértve gyerekeinket és később az unokákat. Termé­szetesen gépek nélkül nem maradhatunk. Invesztálni kell, aztán a befektetés idővel megtérül. Örvendetes, hogy itt a faluban mind több a trak­tor és a ló. így egészséges riva­lizálás alalkulhat ki, sőt, ver­senyezhetnek, ki szánt előbb vagy olcsóbban. A szomszé­dos településeken, Ófaluban, Mőcsényben már kombájno­kat vásároltak, mégpedig jó­val kisebbeket, mint a téeszé. Külföldről hozták, igaz, mindössze 2 méteres a vágó­asztal, de mindenhova odafér. Beszéd közben régi sebek sza­kadnak fel újra és újra ... — Hogyne kérném vissza a földet, ami jár! - emeü fel hangját idősebb Nagy Márton. — Nyolcán voltunk testvé­rek, apánkat igazságtalanul kuláknak minősítették. Bezár­ták, mi pedig kishíján éhen- haltunk. '57-58-ban nős em­berként bányába jártán), nap­közben az egy tehénkét az út- és erdőszélen legeltettem, mire a község akkori vezetői felszólítottak, adjam el sürgő­sen, mert az nem legelő s nem az enyém. Később kaptam parlagföl­det, ám mire helyrehoztuk, rendbetettük, elvették! '57-ben örökölés címén lefogták 1 havi béremet, ennek, sajnos, nincs módomban utánajárni. Miklós Csaba az egybegyűl­tek Benjáminja (ahogy ő fo­galmaz: „kakukktojás") a maga 18 évével. Nagyapját kí­sérte el. — Jó dolog ez a földtéma. Teremjen meg mondjuk 50 mázsa kukorica, a felét elad­juk, vagy nevelünk hízót, s azt értékesítjük. A kapálás? Válla­lom! Sokan ítélkeznek a fiatal korosztály fölött, mert ké­nyelmesek... Jobb a diszkó, videózás.. Szerintem szemlélet kér­dése, s mindinkább rákény­szerül a fiatalság is a szemlé­letváltozásra. Cikó, '92‘november 22. az első ideiglenes földmérés, me­lyet hamarosan újabb követ, aztán kíváncsian várjuk a lici­tet.. . Hunyadi István Aranylakodalom

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents