Tolnai Népújság, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-27 / 280. szám
1992. november 27. DUNAFÖLDVÁR »ÚJSÁG 13 Fából vaskapu Kritika érte a Népújság péntekenként megjelenő dunaföldvári oldalát, mondván, mindig csak a rosszról számolunk be, a jót sohasem említjük meg. Ha valaki csak lapunkból ismeri a várost, azt gondolja, az ország településeinek rangsorában első - hátulról -, lakói csupa élhetetlen, környezetükre nem adó, igénytelen emberek. Nos, ezúttal jelentem, jó hírrel szolgálhatok. Rendeződni látszik a földvári vár és környékének bizony ma nem sok örömre okot adó állapota. A városházán szerdán elfogadták a Jumó Kft. a vár „B" épületének, vagyis az Ispánház felépítésére és üzemeltetésére tett üzleti ajánlatát, miszerint a nevezett cég két-három éven belül felépíti, berendezi a házat és panziót alakít ki benne azzal a feltétellel, hogy az épület bérleti jogát az átadástól számítva negyven évre megkapja. Ezzel a megoldással mindenki boldog lehet, a városnak belátható időn belül nem lesz tizenhat millió forintja a felújításra, a beruházás munkahelyeket teremt, várni pedig veszélyes lenne, hiszen féló, hogy az áldott zefír, a nyugati szél elviszi a ház tetejét. Csupán egy képviselő sokallta a negyven évet, merthogy történelmi léptékekben gondolkodva éppen ennyi idő egy orosz megszállás. Hogy egy kis üröm is legyen az örömben, a várkapuval már nem ilyen egyértelmű a helyzet. A képviselők megkapták Csepeli István tervvázlatát, amely egy kéttornyú, fából készült változat megépítését javasolja, ennek sti- láris 7nutatói visszavezethetők a honfoglalás koráig. A tervvel kapcsolatban teljes természetességgel merültek föl kérdések: mennyibe is kerülne a városnak, meddig áll majd a kapu, nem teszi-e hamar tönkre a mostoha időjárás. Közéjük keveredett egy nem egészen érthető felvetés is, miszerint: „nem-e lehetne-e" vasból megépíteni a kapuzatot, az mégis csak tartósabb, s talán jobban is illik egy várhoz. A választól sok jót nem várhatunk, vasból ugyanis honfoglaláskori fakapuzatot elkészíteni elég nehéz vállalkozás lesz.-tfTestületi ülés Mi ösztönöz egy képviselőt? Jövőre: biztos bérek, szűkös fejlesztés Az egyszerű szótöbbséghez pontosan elegendő létszám gyűlt össze a dunaföldvári képviselő-testület szerdai ülésén, délután két órakor. A hét jelenlévő városatya asztalán nem kevesebb, mint tizenegy napirendi pont feküdt, köztük a leghangsúlyosabb, a jövő évi költségvetés koncepciójának megvitatása és kiválasztása. Elöljáróban Kiss János polgármester adott tájékoztatást a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, és beszámolt az illetékes köztársasági megbízott látogatásáról. Tolmácsolta a képviselőknek a köz- társasági megbízott pozitív véleményét a hivatal, a jegyzőnő, és a polgármester munkájáról. Mint az lapunk teg;napi számából már ismeretes, a testület a büdzsé-tervezet azon változatának konkrét kidolgozásával bízta meg a Gál Viktor pénzügyi vezetőt, amely az önkormányzati intézmények működését előnyben részesíti a fejlesztésekkel szemben. Természetesen ez nem jelent indokolatlanul túlméretezett, csupán biztonságos működtetést. Ennek megfelelően a 259 milliós költségvetésből mindössze húsz millió forint jutna fejlesztésre. Lényeges, hogy - a többi településhez hasonlóan - a tervezet nem számol a helyi adók bevezetésével. A határozathozatal előtt tette föl a kérdést a hivatal megbízott jegyzője, hogy igéffyt tartanak-e a képviselők költségtérítésre, tudniillik ez - mint elhangzott -, a választókkal való kapcsolattartás mellett ösztönzőleg hathat a képviselők megjelenésére is a testületi üléseken. Az ott lévők nem tartottak igényt rá, s Pintér György képviselő szavai szerint akit a becsülete és a fizetése nem ösztönöz, azt nem fogja a költségtérítés sem. Az időközben kilenc főre gyarapodott testület állást foglalt a katolikus egyház által visszaigényelt Templom utca 32. szám alatti iskola sorsát ü- letően is. Mint ismeretes, egy 1992. augusztus 27-i határozat elutasította az egyház igényét az ingatlanra. Ez az álláspont októberben már módosult, most pedig a testület megbízta Bakallár Zsoltné jegyzőt, hogy tájékozódjon, s folytasson tárgyalásokat a Pécsi Egyházmegyével az ingatlan ügyében. Az erről szóló határozat szerint a képviselők felkérik az egyházmegyét, hogy kérjen határidő-halasztást a megállapodás-tervezet megkötésére a Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól. Mód nyílik tehát arra, hogy a képviselők - a nyár óta az egyházi ingató lan-visszaigénylésekről ösz- szegyűlt tapasztalatok birtokában -, a tárgyalásokat követően letisztult formában mérlegeljék döntésüket. Az érintettek jelenlétében került napirendre a Fehérvári utcai garázssor építésének a terve, amely megvalósulásához szükség lenne három ott lakó telkének egy részére is. Bár az előterjesztés egyik határozati javaslata terület-kisajátítást helyez kilátásba, ez pusztán formalitás, a testület nem kívánja folytatni a múlt rendszernek ezt a gyakorlatát, mindenképpen megállapodásra törekszik a három telek- tulajdonossal. A hivatal ajánlata szerint az érintettek négyzetméterenként kétezer forintot kapnának a területért. Rövid vita alakult ki akörül, hogy megvásárolja-e a hivatal Csepeli István dunaföldvári fafaragó népi iparművész öt darabból álló Szent István-so- rozatát, amelyet a művész ajánlott fel megvételre a városnak. E célra a pénzügy fedezetet a hivatal gépkocsi-vásárlásából megmaradó összeg biztosítaná. A testület - tekintettel a szűkös költségvetésre -, 1992-től kezdődően három évi részletfizetéssel vette meg a műalkotásokat. * Határozat született a Tolna Megyei Temetkezési Vállalat vagyonának hasznosítását illetően. Minthogy Dunaföld- váron a temetkezési és kegyeleti szolgáltatás megoldottnak tekinthető, a képviselők javasolták a vagyon eladását, amelynek megvételére már akadt jelentkező. A város egyébként néhány százezer forint erejéig részesedik a vállalat vagyonából.- 4* Mivel a rendezők szerint a földvári autóvásárok nagy része kihasználatlan, így számuk a jövőben csökkenni fog, két új vásárnappal bővül viszont az országos állat- és kirakodóvásár. A vásártéren megrendezendő autóvásárok új időpontjai tehát március, május, július, szeptember, november hónapok első vasárnapja, állat- és kirakodóvásár pedig március, április, május, július, augusztus, szeptember és október harmadik, illetve május negyedik vasárnapján lesz. Az oldalt szerkesztette: Tóth Ferenc A fotókat készítették: Gottvald Károly és Hangyái János A művelődési ház programjai A nagy sikereket elért dunaföldvári Annamatia Női Kar ad hangversenyt november 28-án, este hat órakor a ház nagytermében fennállásának tíz éves jubileuma alkalmából. December 1-én, kedden, délelőtt tíz és délután két órakor a Ciróka Bábszínház mutatja be a gyerekeknek a Sose halunk meg című darabját. December 12-ig tekinthetik meg az érdeklődők a Vármúzeumban a dunaföldvári Kulturális Egyesület önképzőkörének szerdán nyílt kiállítását. Méhészgyűlésnek ad otthont a ház december 5-én, szombaton délelőtt tíz órakor, amelyre az egész megyéből érkeznek szakemberek. Atkukkantó Kiállítás A Ráday Múzeum és a Millió Galéria rendezésében nyílt meg november 24-én, Kecskeméten, a Ráday Múzeumban a kecskeméti Képzőművészek Közösségének csoportos kiállítása. Nyelvtanfolyam Alapfokú horvát és szerb nyelvtanfolyamot indít a Dunaújvárosi Szerbek és Horvátok Egyesülete. Az érdeklődők november 30-án, és december 7-én, este hat órától tudhatják meg a beiratkozással kapcsolatos információkat a az egyesület titkárától az MMK 107-es termében. Újra blues Deák Bili Gyulát hallgathatják a blues szerelmesei ma este fél tíztől a dunaújvárosi Szalon-sörbárban. Magánmúzeum Bölcskén rr Régiségekkel zsúfolt polcok várják a betévedőt Az ember azt hinné, múzeumban, tájházban, vagy más effélében találja magát, három helyiség van zsúfolásig megtöltve néprajzi, helytörténeti ritkaságokkal, régészeti leletekkel. XVIII. századi kerámiák, római kori téglák, kelta urnák, a kenderszövés népi iparos kultúrájának eszközei: csengósrokka, tiloló, csévéző, motolla, Monarchia-korabeli, fekete-erdei óraművek, a bölcskei református temető múlt századi faragott fejfái - napestig lehetne sorolni a múlt emlékeit, százával csodálhatja őket a házba betévedő. Pedig nem múzeum, reklámja nincs, hírét legfeljebb az viszi, aki már járt ott. Egyszerű magángyűjtemény, a bölcskei nyugdíjas állatorvos, dr. Bállá Miklós Radnóti közben található házában — Mikor kezdte a gyűjtőmunkát? — 1951-ben kerültem ide, Bölcskére állatorvosként, azóta gyűjtögettem össze, ami itt látható, de igazán aktívan csak 1970-től, özvegységemtől kezdve foglalkozom a gyűjteménnyel. — Honnan származnak az itt látható kerámiák? — Vegyes az eredetük, Földvárról, Mohácsról, Ko- rondról, Völgységből származnak. A legtöbbet Bölcskén és Madocsán találtam, de mivel Bölcskén nem volt kerámiaipar, nyilvánvalóan nem itt készültek. A legrégebbiek a XVIII. századból származó völgységi német edények. — Hogyan sikerült ekkora anyagot összegyűjteni? — Nem fizettem egyikért sem, legfeljebb szívességgel. Ha valahová állatokhoz hívtak, dolgom végeztével kértem, hadd mehessek fel padlásra körülnézni. Rákosi óta a padlás egy titkos helynek számított, a bizalom jele volt, ha ezt megengedték. Amikor idekerültem, a faluban már nem volt népi kézműipar, csak egy takács működött, de ő is rongyszőnyegeket gyártott. Egy 1836-ból származó cserépkorsót például egy traktorudvarban találtam, fáradtolajat tároltak benne. Lassan elterjedt a híre, hogy van valaki, akit érdekelnek a régiségek és már az emberek kerestek, ha akadt valami. — Nem gondolt még arra, hogy rendszerezze a gyűjteményét? — Nincs hozzá elég energiám. Most nincs semmi funkcionális rendszerben, egyetlen szerepe az, hogy dísz. Igyekeztem kapcsolatot teremteni a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeummal, azt láttam, hogy nagyon kevesen vannak, és nagyon elfoglaltak. Őket inkább a régészet érdekű. — Nem gondolt rá, hogy kiállítás rendezzen? — Volt már egy ifjúsági kiállítás 1990-ben a bölcskei művelődési házban. A közönség elé nem tárom, de aki idejön, annak szívesen megmutatok mindent. Sajnos sokan vásárlási szándékkal jönnek. Kicsit csalódtam, érdeklődést nem nagyon tapasztaltam, se a faluból, se máshonnan. Akik a múzeumból jöttek, majd mindenre azt mondták, hogy nem eredeti. -ffAjándék az A rácok Földvárra majd' négy évszázada érkeztek Csernovics Arzén, ipeki pátriárka vezetésével. A gazdagabb családok 1788-ban építettek a felekezeti közösségnek templomot, a tornyot 1828-ban húzták rá. A szerbek azóta elmentek, beolvadtak a magyarságba, de művük, a görög katolikus templom itt maradt. Egyedülálló a maga nemében - vélték tíz évvel ezelőtt a restaurátorok, ebből ma legfeljebb enyészetnek annyi kérdéses, meddig áll még. Félkör alakú szentélye a keresztény szakrális építészet legrégebbi hagyományai alapján épült, ikonosz- tázának értéke ma még nincs felbecsülve. A világkiállításra dísze lehetne a városnak, jelezhetné egy másik közösség eltűnt kultúráját. S jelezhetné a város polgárainak megbecsülését a múlt, a másság iránt. Ajándék lehetne ez a templom, most is az. Ajándék az enyészetnek.
