Tolnai Népújság, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-27 / 280. szám
4 »ÚJSÁG BONYHADES KORNYÉKÉ 1992. november 27. Átalakulás előtt „Kéménykörkép” Célok és hitek Győrén Új iskola épül harmincmillióért Néha nem a kéményt kell kisöpörni, hanem a pénzt be A babona talán már a múlté, mint ahogy a boszorkányságban sem hiszünk igazán, ám nem lehet véletlen, hogy az emberek többsége a gombjához kap vagy éppen keresztbe fonja két ujját ha kéményseprőt lát. Az újévi üdvözlőlapokon is szinte elmaradhatatlan motívum a malac hátán lovagló, kormos arcú kéményseprő, mert ugye szerencsét hoz. A Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat Bonyhádi Kirendeltségének vezetőjét Szabó Vilmost - aki a megyében végzett munkákat irányítja - nem babonákról, hanem a vállalat helyzetéről kérdeztük, s a következőket tudtuk meg: A megye száznyolc településén szolgáltató vállalat éppen átalakulás előtt áll. A december közepére összehívott közgyűlés fogja kimondani a vállalat kft.-vé alakulását, ami január elsejétől Kamin Tüzeléstechnikai Kft. néven működik majd. Az érdekes ebben az, hogy a megyei önkormányzat 52 %-os tulajdonrészt, míg további 77 települési önkormányzat összesen 48% részt kap a vállalat közel 26,5 millió forintos vagyonából. Ez azt jelenti, hogy több gazdája lesz a kft.-nek, mint ahány dolgozója, hiszen összesen - a szakmát még tanuló kéményseprőtől kezdve a vállalat igazgatójáig - 47 a vállalatnál dolgozók létszáma. Néhány évvel ezelőtt még 110-150 embert foglalkoztattak, ám akkor jóval nagyobb volt a vállalat tevékenységi köre is. Lényegében elbocsátásokra nem került sor, csupán a dolgozók vándoroltak el, akik magukkal vitték szaktudásukat és a piacot is, hogy különböző vállalkozásokban keressék meg mindennapi betevőjüket. Igaz, a megmaradt emberek el tudják látni a feladatokat, ám munkamoráljuk néha kívánni valót hagy maga után, ami az egyik állandóan visszatérő probléma. Ez abban áll, hogy a másfajta munkához szokott kéményseprők, sem a rájuk bízott pénzekkel, sem a kötetlen munkaidővel nem gazdálkodnak helyesen, illetve, hogy a pénzekkel egyáltalán nem a saját kontójukra gazdálkodnak egy-egy kiskocsmában. Egyébként a vállalat nyereséges, és kölcsönök nélkül gazdálkodik, pedig az országban csak Szegeden hasonlóan alacsony a kémények karbantartásának díja, ami itt 70 forint, míg máshol ennek háromszorosa. A földgázzal való fűtés is változást jelentett a munkában. Sokkal komolyabb technológiát, nagyobb figyelmet követel ez a kéményseprőktől. Nem a szerencsének köszönhető például az, hogy a megyében még nem volt mérgezés és ebből haláleset, míg a fővárosban évente 25-30 ember is áldozatul esik a kémények miatt. A kéményseprők nagyrésze egyébként betanított munkásként dolgozik, miután szakmai képzettség nélkül eltölt néhány hetet egy tapasztalt munkatárs mellett, majd néhány hónapos munka után elméleti tesztet tölt ki, aminek eredményétől függően fizetésemelést is kaphat. Szakmunkásképzés csak Budapesten van, ezt a megyén belül nagyon nehéz megoldani. A szerencsét hozó kéményseprők mostanában a még ki nem fizetett térítési díjakat szedik be, s jövőre is igyekeznek - új szervezeti formában - a lakosságnak magas színvonalon nyújtani a kötelező szolgáltatásokat.-nagy- ótós Győré az országban az egyetlen önkormányzat amelyik templomtulajdonos, mert a pusztulófélben lévő evangélikus templomot az egyháztól megvásárolták. Ebből az épületből alakítják majd ki a jelenleg több helyen működő nyolc tantermes általános iskolát. Az engedélyezési terv már elkészült, s a szükséges szak- hatósági vélemények is zöld utat adtak a beruházásnak. Az összeg negyven százalékát - a parlament által jóváhagyott - céltámogatásból fedezik. Kivitelezőnek már eddig huszonhét cég, illetve vállalkozó jelentkezett. Már csak a legjobb ajánlatott kell kiválasztani, s megkezdődhet az építkezés is. A falu nyolcszáz lelket számláló kis település. Ez viszont nem jelenti azt, hogy az itt élő embereknek ne lennének céljaik, igényük a jobb életre, hogy né próbáltak volna meg mindig is kitörni a hajdan szerepkör nélkülinek kikiáltott, vagyis a passzív falurombolás eszközeként kreált kategóriából. Egyebek mellett ezt is megtudtuk Csorna József polgármestertől, aki - lévén a rendszerváltozás előtt jó ideig tanácselnök volt - évtizedes tapasztalatokkal rendelkezve beszélt a falu életéről. Véleménye szerint az embereket túl hirtelen érte a rendszerváltozás, s a demokráciával nem igazán tudtak mit kezdeni. Érzékenyen érintette őket is a mezőgazdaság helyzetének instabillá válása, hiszen az addig életszínvonal-emelő háztáji gazdaságaik már nem töltik be akkori szerepüket. Ennek ellenére nem szabad azt mondani, hogy nincs kiút, hogy nem lehet a nehézségeken túllépni! - állítja. Ehhez viszont célokra van szükség, kitartásra és hitre, hogy azokat valóra is váltsák. A polgármester ezeket nem panaszképpen, inkább a tenni vágyás hangján monda el, s hozzáfűzte: nekünk vannak céljaink. Ezek közé tartozik az infrastruktúra javítása is, aminek részeként idén 7300 négyzetméternyi út kapott a faluban aszfaltburkolatot, mintegy 3,3 millió forint felhasználásával. Kiépítették a kábeltelevíziós rendszert. Örökös problémát jelent viszont a telefon hiánya, illetve a vonalak minősége. Győré a folyamatosan fejlődő kistelepülések közé tartozik, amit bizonyít az is, hogy lakóinak száma nem csökken, s az elmúlt negyven esztendőben 105 új családi ház épült. A közintézmények - az iskola, óvoda, orvosi és fogorvosi rendelő - technikai színvonala egyre javul. A munkanélküliség nem teljesen elhanyagolható, de nem is jellemző probléma: 17-en vannak. Ennek a kérdésnek másik vonulata, hogy egy részük nem is igazán akar dolgozni. Előfordul, hogy valaki csak nevet azokon, akik egy-két ezer forinttal több fizetésért hajnalban kelnek, s csak későn érkeznek haza. A györei asszonyok kereseti lehetőséget találtak az egy éve működő Glória Cipőipari Kft. felsőrészkészítő üzemében. A polgármester mintegy summázva mondandóját jegyezte meg: a közös érdeket figyelembe véve valóban összefogva, igenis van jövője a falvaknak, így Győrének is. lágy. Ötó. tós Réka Cipőfelsőrészek készülnek a Glória Kft. üzemében Az evangélikus templomból iskola lesz Frontos támpontok Mitől fáj a fejem? Talán mert hideg vagy meleg front jön. (Vagy megy?) Nagyon fáj a fejem. Amit mára ígértek, nincs kész. Aki tegnap ezt mondta, ma épp az ellenkezőjét állítja. A kéthetes cipő sarka leválik. A szomszédból hetente legalább egyszer segélykiáltások hallatszanak, mert a ház ura hülyére issza magát. Diplomás barátomnak nincs munkája. Amelyiknek van, nem mer táppénzre menni, nehogy kirúgják. Ismerősöm nem vesz télikabátot, pedig a régit már nem veheti fel. Ót is, a kabátot is elkoptatta a mindennapos garasoskodás. Pöffeszkedó hivatalnokok türelemről, megértésről beszélnek meggyötört embereknek. A filmekből az erőszak a kisváros utcájára csöpög. Fáj a fejem. Csak tudnám: mitől? Front jön? Milyen? -pálHonismereti „születésnap A Bonyhádon tíz éve működő Honismereti Kör tegnap délután tartotta jubileumi foglalkozását. A kör vezetője: Dr. Kolta László nyugalmazott - ám még most is óraadó - gimnáziumi tanár, aki az indulásról, az eddigi foglalkozásokról, rendezvényekről egyaránt felvilágosítást adott. Az immár tíz esztendős múlttal bíró Honismereti Kör többszöri elvetélt próbálkozást követően alakult meg, amikor Laci bácsi nyugdíjba vonult. Nézete szerint egy tanárnak részt kell vállalni az iskolai munkán túl a társadalmi életben is, így a diákokon kívül a felnőtteknek is át kell adnia ismereteiből. Ennek egyik legjobb formája a hely- történeti kutatás, a rég és közelmúlt eseményeinek helyi vonatkozásaiból csemegézge- tés, hiszen a felnőttek éppúgy kötődnek lakóhelyükhöz, mint ahogy a fiatalok, akik a történelem nagy eseményeit a lakóhelyi vonatkozások „szemüvegén keresztül" nézve sokkal inkább meg tudják emészteni. Ezt figyelembe véve alakult meg hát a művelődési ház támogatásával Bonyhádon a Honismereti Kör. Igaz, az első pár foglalkozáson az érdeklődők száma nem haladta meg azt a számot, ami most években fejezi ki a kör életkorát, ám „történelmi fordulatként" hirtelen 28 fő jelent meg az egyik délutáni előadáson, s azóta is 20-22 érdeklődő van egy-egy előadáson, ami annyit jelent - ha maradunk a statisztikai adatoknál -, hogy az eddigi 225 foglalkozáson összesen ötezren vettek részt. Érdekes, hogy bár a kör vezetője elsősorban diákokra számított, mégis inkább egyfajta nyugdíjas klub ez, ahol a legidősebb látogató már túl jár a nyolcadik X-en is. S hogy mivel foglalkoznak egy honismereti körben? Megemlékeznek magyar történelmi, irodalmi és művészeti évfordulókról. Megismerkednek a megye, a Völgység és Bonyhád múltjával. Ismerkednek azokkal a könyvekkel, folyóiratokkal és tanulmányokkal, amelyek történelmi, néprajzi adalékokkal szolgálnak a szűkebb lakóhelyről. Helyet kapnak még a foglalkozásokon a kör tagjainak visszaemlékezései, gyűjteményeik bemutatása, valamint bonyhádi üzemek látogatása. De a legkedvesebb összejövetelnek azok a kirándulások számítanak, amelyeken bejárják megyénk és a Dunántúl érdekes tájait, ismerkedve helytörténeti nevezetességekkel: épületekkel, népszokásokkal, emlékhelyekkel. Az eddigi előadások tükrében - amit 52 vendég és helyi előadó tartott - nemcsak sikeresnek lehet mondani a Flonismereti Kör működését, hanem ami talán a legfontosabb: A tíz év alatt igazi közösség alakult. Kiérződik ez Dr. Kolta László nyugodt hangján keresztül is, aki mint a Honismereti Kör vezetője - hasonlóan a többi előadóhoz és a kör tagjaihoz - igazán nem tölti haszontalanul szabadidejét. Mi mást is kívánhatnék Laci bácsinak és a kör tagjainak, mint jó erőt és egészséget ahhoz, hogy a következő tíz esztendőben is hasonló sikerrel működjék tovább a Bonyhádi Honismereti Kör. ni Az oldalt szerkesztette: Nagy László A fotókat készítette: Ótós Réka Egyesület alakult Ez év októberében megalakult a Kisdorogért Német-Magyar Kulturális és Közművelődési Egyesület. Elsődleges céljául a kisdo- rogi nemzetiségi oktatás támogatását tűzte ki maga elé, így különös súlyt fektetnek a gyerekek nyelvtanulását elősegítő csereüdültetések szervezésére, valamint az iskolai technika fejlesztésére. Az előbbieken kívül - természetesen - foglalkoznak még a falu lakosságát érintő egyéb nemzetiségi ügyekkel is, valamint jelentékenyen részt kívánnak venni a kulturális élet szervezésében is: Az egyesület megalakulását üdvözölte a németországi Rőt városban működő testvéregyesület képviselője is. Steiger úr elmondta, hogy a két egyesület együttműködésével az eddig is gyümölcsöző kapcsolatok még hatékonyabb koordinálásra nyílik lehetőség. A célkitűzések meghatározása, és a vezetőség megválasztása után az alapító tagok örömmel állapíthatták meg, hogy ismét sikerült a falu ügyeiben jelentős előrelépést tenni. Az eddigi egyéni kezdeményezések immár szervezett keretek között, a jogi személyiség adta lehetőségekkel gyarapodva folyhatnak. Fazekas Megújuló sulik Bonyhádon A Piramis Építőipari Kisszövetkezet még nyáron kezdte meg, s most befejezte a bonyhádi Perczel Mór Köz- gazdasági Szakközépiskola kollégiumának felújítási munkáit. A homlokzat csinosítása, a nyílászárók cseréje, valamint a világítás rekonstrukciója 5,2 millió forintos költséggel készült el. A Renova Kft. jelenleg is végez a Petőfi Sándor Gimnáziumban átalakítási munkákat. Két új tantermet alakítottak ki a tanévkezdésre, és most dolgoznak a tornaterem öltözőjének felújításán. fotó: ótós A szakközépiskola megújult kollégiuma Templomtulajdonos önkormányzat - Kivitelezők vetélkedése
