Tolnai Népújság, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-27 / 280. szám

2 KÉPÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1992. november 27. Milan Panic Németországban Bonn: Milan Panic jugo­szláv miniszterelnök rövid genfi látogatása után teg­nap délben megérkezett Bonnba, ahol megbeszélést folytat Helmut Kohl kan­cellárral, Klaus Kinkel külügyminiszterrel és Hans-Ulrich Kloséval, az ellenzéki szociáldemokra­ták (SPD) Bundestag-frak- ciójának vezetőjével. Né­metország az utolsó fontos nyugat-európai döntési központ, ahol Panic láto­gatást tesz miniszterel­nökké történt kinevezése óta. A látogatást Panic ré­góta szorgalmazta, mert még mindig reménykedik a szankciók gyors feloldá­sában. Harckocsik Pakisztánnak Pozsony: Pozsony kész háromszáz szlovák gyárt­mányú T-72-es harckocsit szállítani Pakisztánnak - jelentette tegnap az AFP. A jelentés szerint Anton Ra- kicky, a szlovák külügy­minisztérium államtitkára közölte: a pakisztáni vé­delmi minisztérium három héttel ezelőtt erősítette meg, hogy háromszáz szlovák gyártmányú harc­kocsit kíván vásárolni. A fegyverszállításról szóló egyezményt még nem kö­tötték meg. A háború áldozatai Zágráb: Ez év áprilisa, a bosznia-hercegovinai pol­gárháború kirobbanása óta 128 448 ember vesztette életét az egykori jugoszláv tagköztársaság területén dúló harcokban. A Hina horvát hírügynökség teg­nap nyilvánosságra hozott adatai szerint 59 086 em­ber életét lőfegyverek ol­tották ki, míg 10 276 sze­mélyt egyéb fegyverekkel öltek meg. A további több tízezer ember ismeretlen körülmények között vesz­tette életét. A Hina azt is közölte, hogy az összecsa­pásokban további 133 571 ember sebesült meg. A litván törvényhozás új elnöke Tallinn: Az egykor az SZKP-vel szakító kommu­nista vezetőt, a Litván Demokratikus Munkapárt elnökét, Algirdas Brazaus- kast választották meg az új litván törvényhozás elnö­kévé, s ezzel egyben az or­szág ügyvezető államfő­jévé. Az október végén megválasztott parlament szerdán tartotta meg első ülését és ezen döntött tisztségviselőinek szemé­lyéről. Amerikai katonák Szomáliában Washington: Az Egye­sült Államok kész akár harmincezer katonát is Szomáliába küldeni - és ha kell, bevetni is -, hogy megvédelmezhesse az éhezők számára küldött segélyeket. A csapatok az ENSZ vezénylete alatt álló nemzetközi erők részét al­kotnák. Az egyelőre hiva­talos formában be nem je­lentett ajánlatot Lawrence Eagleburger ügyvezető külügyminiszter tette But- rosz Gáli ENSZ-főtitkár- nak. Támogatás, ideológiai megközelítés nélkül ff A szakszervezetnek sohasem szabad elégedettnek lennie a kormánnyal" Interjú Rainer Gimdt úrral arról, hogy miért jó a kapcsolata az MSZOSZ-szal — Gimdt úr, a Friedrich Ebert alapítvány köztudomá­súan támogatja a hazai szak- szervezeteket. Tesznek-e kö­zöttük valamilyen megfonto­lás alapján különbséget? — Elvileg azt a hat szak­szervezetet támogatjuk, ame­lyekkel együttműködési meg­állapodást írtunk alá. Közülük négy - az MSZOSZ, a Liga, az autonóm szervezet és a mun­kástanács - különlegesen jó kapcsolatot alakított ki a DGB-vel, azaz a német szak- szervezetek szövetséggel. — Politikai szempontból a felsoroltak egyaránt „kedve­sek" a Friedrich Ebert alapít­vány számára? — Itt van a kezemben egy kiadvány, mely az Üzemi ta­nács és szakszervezet - együtt a munkavállalói jogokért cí­met viseli. Ez a füzetecske az autonómok és az MSZOSZ közreműködésével jött létre. Más témakörben a Ligával, il­letve a Munkástanácsokkal konzultálunk. Mindenkivel igyekszünk partneri viszonyt kialakítani, s örömmel tapasz­Rainer Gimdt taltuk, hogy csökkent az ellen­ségeskedés a magyar szak- szervezetek között. — Ont - illetve az alapít­ványt - az sem zavarja, hogy az MSZOSZ sokak szemében ma is egyfajta pártállami ma­radvány? — A német szakszerveze­teknek már korábban is jó kapcsolataik voltak az MSZOSZ-szal, sőt, azt meg­előzően a SZOT-tal. Nekünk az a véleményünk, hogy a magyar szakszervezeteknek - összehasonlítva a njás ke­let-európai országokkal - már a hetvenes-nyolcvanas évek­ben sikerült egy viszonylag önálló utat találniuk. Szóval, nincsenek ilyen irányú aggá­lyaink, jóllehet az nyilvánvaló, hogy a megváltozott helyzet a szakszervezetekre is új felada­tokat ró. — Magyarországon ma­napság szinte elválaszthatat­lan egymástól a szakszerve­zet és a politika. Németor­szágban is hasonló a helyzet? — Nálunk azért másképp működnek a szakszervezetek és a pártok is, mint itt. A pár­tok mintha még keresnék a he­lyüket Magyarországon, ' s ugyanez vonatkozik a szak- szervezetekre is. Azért hadd hívjam fel a figyelmet egy so­katmondó tényre: bárhogyan is vélekedjenek egyesek a ma­gyar szakszervezetekről, azért azt nem szabad elfelejteni, hogy taglétszámban a legna­gyobb pártok sem versenyez­hetnek velük. Persze, a nagy kérdés az, hogy a szakszerve­zeti tagság mennyire képes aktivizálni magát. A napok­ban lezajlott vasutas sztrájk mindenesetre pozitív példát mutatott. — Magyarországon, a már említett „pártállami marad­vány" megközelítés tükrében a hatalom birtokosai közül sokan gyanakodva tekinte­nek az MSZOSZ-ra. Léte- zik-e Németországban vala­milyen szinten szakszerve- zet-ellenesség? — Nyílt szakszervezet-el­lenességet egyetlenegy párt sem mer megengedni magá­nak Németországban. Prob­lémák természetesen voltak és vannak is, legyenek hatalmon akár a szociáldemokraták, akár a kereszténydemokraták. Egyébként meggyőződésem, hogy a szakszervezetnek so­hasem szabad elégedettnek lennie a kormánnyal, annak ellenére, hogy törekednie kell és törekszik is a partneri kap­csolatra. Szeri Árpád Fotó: Gottvald Károly Tegnap a parlamentben Vita a személyi j övedelemadóról (Folytatás az 1. oldalról.) Békési László (MSZP) rövi­den érvelt az 50 százalékos kulcs elvetése mellett, mivel, mint mondotta, örömmel nyugtázta, hogy a költségve­tési bizottság és a kormány ott jelenlévő képviselője is támo­gatta ezt a javaslatot. Az MSZP képviselője hevesen támadta a devizaellátmány tervezett megadóztatását és különösen azt, hogy ez nem vonatkozna az intézmények kiküldötteire. Tarnóczky At­tila (MDF) azt szorgalmazta: legalább azok ellátmánya ne legyen szja-köteles, akikkel a szerződést még 1992-ben kö­tötték meg, illetve 1992-es ár­ajánlat alapján kerül sor ki­küldetésükre. Fodor András Attila (MDF) és Fekete Gyula (MDF) hevesen támadták az ÉT-n született megállapodá­sok közül azt, amely elvetné az 1300 forintos adóalapcsök­kentő gyermekkedvezményt. Mindkét képviselő szorgal­mazta a gyermekkedvezmény megtartását, főként a nagycsa­ládosoknak, illetve a kedvez­mény felemelését 1300-ról 1700 forintra. A gyermekked­vezmény fenntartása mellett szólt Balogh Gábor független képviselő is, aki egyben annak a véleményének is hangot adott, hogy a családi jövede­lemadózás rendszerét lenne célszerű alkalmazni. Kupa Mihály pénzügyminiszter a vitában felszólalva jelezte: a kormány hajlik egy olyan megoldásra, amelyben a többgyermekes szülők a har­madik gyermek után gyerme­kenként ne 300, hanem 400 fo­rintot vonhassanak le havonta jövedelemadójukból. További felszólalásig ez­után már több képviselő nem jelentkezett, így az elnöklő Szabad György a törvényja­vaslat feletti részletes vitát le­zárta. Tovább emelik a kötelező biztosítás díját Izraeli ügynökök az újfasiszták ellen? Iszer Harel, az izraeli tit­kosszolgálat, a Moszad volt vezetője szerint az izraeli ügynököknek támadásokat kellene végrehajtaniuk az eu­rópai újfasiszták ellen. — Izraelnek vannak tit­kosszolgálatai, s amit a dip­lomácia és a számtalan közin­tézmény nem tud elérni, azt megtehetik ezen szolgálatok emberei - közölte Harel, az iz­raeli rádiónak adott nyilatko­zatában. Az AP szerint az egykori titkosszolgálati főnök hozzá­tette: ha a német kormány képtelen megvédeni a külföl­dieket, akkor a külföldieknek maguknak kell szavatolniuk saját biztonságukat. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy Harel közismerten híve a titkos akcióknak, egye­bek mellett az Izrael ellenfele­inek tartott emberek elleni merényletek végrehajtásának is. Többek között Harel nevé­hez fűződik a később Jeruzsá­lemben bíróság elé állított éS kivégzett Adolf Eichmann 1960-as Izraelbe rablása is. A Moszad-főnök 1963-ban kényszerült lemondani hiva­taláról miután kiderült, hogy ő állt egy német tudósok elleni levélbomba-merénylet mö­gött. A robbanás több embert megölt, ám az egyiptomi hadi­ipar fejlesztésében való rész­vétellel vádolt tudósok egyike sem volt az áldozatok között. Kérdőjelek ' / Uj vas­függöny? Lesz-e technikai zár a ma­gyar-osztrák határon? Löschnak osztrák bel­ügyminiszter először arról beszélt, hogy nem lehet elkerülni egy ilyen bizton­sági-ellenőrző övezet lét­rehozását, ám nem sokkal később szavainak félreér­telmezéséről szólt. Mintha Bécsre is átterjedt volna az a sajátos kelet-közép-eu- rópai vírus, amelynek tü­netét a politikusok állan­dóan félreérthető nyilat­kozatai jelentik . . . Új vasfüggöny létesülne éppen ott, ahol megkezdték a földrészünket szétszabdaló drótakadályok bontását? Ha megvalósulnának is az osztrák belügyminiszter elképzelésének egyes ele­mei - nem erről van szó. A klasszikus vasfüggöny, amelynek névadó kereszt­apja, 1946-ban Winston Churchill volt, a hideghá­ború termékeként jött létre, s a nemzetközi poli­tika korszakváltásával el kellett tűnnie. Mi az indíték? A hideg­háború megszűnt, de sok minden nem oldódott meg. A számtalan követ­kezmény egyike a válsá­gok, a gazdasági nehézsé­gek ösztönözte új népván­dorlás. A jövő század (rém)regényét a menekül­tek írják, de jelenlétük már a huszadik század utolsó esztendeire is érvényes. A technikai zárat - amely első hallásra is különbözni szeretne a rosszemlékű műszaki zártól - sem azért emlegetik, mert „disszi- denseket" akarnak távol­tartani, hanem, hogy úrrá legyenek az ellenőrizhetet­len menekültáradaton. Megoldható ez ilyen „fel­ületi kezeléssel"? Nem. Mindenkinek saját hazájá­ban kellene olyan létfelté­teleket biztosítani, hogy ne kényszerüljön szülőföldje elhagyására. Mindez fel­mérhetetlenül nagy, közös erőfeszítéseket kívánna. Vajon sikerül-e a követ­kező éveket, évtizedeket en­nek szolgálatába állítani? Réti Ervin (FEB) Az ÉT levele az éhségsztrájkolókhoz „Felkérjük Önöket, hogy hagyják abba - em­berileg érthető, de módszerét tekintve nem a legcélravezetőbb - éhségsztrájkukat, mert ag­gódunk az Önök és az Önökhöz csatlakozottak egészségéért és környezetük nyugalmáért" - mindezt az a levél tartalmazza, melyet az Ér­dekegyeztető Tanácsban részt vevő tárgyaló fe­lek képviselői küldtek el tegnap a Létminimum Alatt Élők Társaságához. A levélben arra kérik a tiltakozókat, hogy mérlegeljék az ÉT november 20-21-i plenáris ülésén létrejött megállapodást. Annak betartásáért a kormány és a szociális partnerek felelősséget vállaltak. Az ÉT levele szerint amennyiben a parlament a vonatkozó törvényeket a megállapodásnak megfelelően elfogadja, úgy a legszegényebb rétegek jobb helyzetbe kerülnek a következő évben. Ä dokumentumot Kupa Mihály pénzügy- miniszter, Horn Gábor, a Liga elnöke és Barad- lai György, a K1SOSZ elnöke írta alá a három oldal képviseletében. A jövő év márciusától csak az önkormányzattól kapott engedély, megkülönböztető rendszámtábla és adattárolós óra birtokában közlekedhet­nek a taxisok. Nos, mint a Fu­varozó Vállalkozók Országos Szövetségének pénteki sajtótá­jékoztatóján bejelentették: a kormányrendelet végrehajtá­sához törvénymódosítás szükséges, hiszen az önkor­mányzatoknak jelenleg nincs jogosítványuk a taxi engedé­lyek számának korlátozására. Pedig az egyik cél éppen az, hogy a települések képvi- selő-testülete dönthessen az engedélyekről. Megbízható országos adat nincs, de csak a fővárosban több mint tízezren taxiznak engedéllyel, és azt még meg­becsülni sem tudják, hogy há­nyán dolgoznak feketén. A kínálat sokkal nagyobb, mint a kereslet. — A szakma egyetért a rendcsinálással - szögezte le Peredi Péter, a szövetség fő­titkára. — Vissza kell állítani a taxizás becsületét, hiszen napjainkban sokan nem az utas szolgálataként, hanem inkább a munkanélküliség okozta kényszervállalkozás­ként fuvaroznak. Nemcsak a taxisokat érintő információ, hogy elkészült a kötelező felelősségbiztosítás díjának jövő évi emeléséről szóló javaslat. A Magyar Biz­tosítók Szövetsége eredetileg több mint 19 százalékos növe­kedést szeretett volna elérni, de az érdekképviseleti szerve­zetek csak 14 százalékot haj­landóak elfogadni. A most ki­dolgozott javaslat szerint 1993-ban 850 köbcentiméterig 14; 1150 köbcentiméterig 9,9; 1500 köbcentiméterig 12,6; 2000 köbcentiméterig 13,7; míg ez ennél nagyobb löket­térfogatú kocsik esetében 9,9 százalékos emelés várható. Ha PM is ráüti az előterjesztésre a pecsétjét.- szó - Ferenczy Europress A magyar-francia vegyes tulajdonú CHINOIN Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára Rt. belföldi marketing osztálya országos kiterjedésű orvoslátogató hálózatának bővítése céljából FARMAINFORMÁTOROKAT keres. «• orvosi vagy gyógyszerész diplomával «• középfokú angolnyelv-tudással, jogosítvánnyal és telefonnal rendelkezik «■nyitott, függetlenjó kontaktusteremtő személyiség «■ kész arra, hogy fiatal, dinamikus csapat tagjaként dolgozzék ötletgazdag «■ szeret sokat utazni jelentkezzék írásban - a megjelenéstől számított 1 0 napon belül- a CHINOIN személyügyi fejlesztési osztályán. Budapest, Tó u. 1 -5. 1045 Tel.: 169 2853 CHINOIN Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára Rt. S7

Next

/
Thumbnails
Contents