Tolnai Népújság, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-26 / 279. szám

1992. november 26. HÁZUNK TÁJA »ÚJSÁG 5 Palánták a Szálka jövőéért alapítványnak Növényvédelmi technológiák Lopják a virágokat (is) Az őszibarack védelme Bizonyára sokaknak feltűnt, hogy a megyeszékhely közte­rein a virágágyásokat, kőlá­dákat színes virágok díszítik. Ilyenkor ősszel árvácskapa­lánták ezreit ültetik ki a város területén. — Évek óta az idén sikerült először virágos árvácskapa­lántát beszerezni - mondja Varga Endre parkfenntartó- és építő kertész, aki már két éve magánvállalkozóként ügyel a város parkjaira. — A nagymányoki Szabó Lászlóval szerződésünk van az őszi és a tavaszi palántákra, így az idén is tőle szállítot­tunk. Szép volt a palánta, s va­lószínű ez az oka annak, hogy kimagaslóan sokat elloptak, főként a Kölcsey lakótelep és a 160 lakásos környékéről. De nemcsak a virágokat vitték el, hanem a tőzeget is vödör­számra hordták el a kőágyak­ból. Pedig a növényeket azért ültetjük, hogy az ottlakók környezetét színesebbé, szebbé tegyük. Sajnos, vannak Mintegy 30 milliárd forintra becsülhető a mezőgazdaság­ban az idei szárazság okozta veszteség. Am ennek pontos mértéke csak a kukorica beta­karítása után határozható meg - mondta Ocsödi Gyula, az FM Biológiai Alapok Fejlesz­tési Főosztályának vezetője annak kapcsán, hogy a szak­tárca és két tudományos egye­sület az idei aszályról rende­zett szakmai konferenciát Bu­dapesten. A Földművelésügyi Minisz­térium szakértője kifejtette: az idei aszály, amely a növények tenyészidőszakában mintegy 200 milliméteres csapadékhi­ányt jelentett, elsősorban az őszi betakarítású növények­ben okozott tetemes károkat. A rendkívül száraz időjárás hatását nemcsak a mérsékelt terméseredmények mutatják, Már most érdemes némi időt és fáradságot szánni arra, hogy otthonunk, munkahe­lyünk a hosszú téli hónapok­ban se nélkülözzön tavaszt idéző színeket, illatokat, azaz virágokat. Az arra alkalmas növények előnevelésének tudniillik most van az ideje. Gazdag a választék: hóvirág, tőzike, téltemető, fürtös gyöngyike, csillagvirág, sáfrány, nárcisz, jácint, tulipán, vagy a korai virágzású, kistermetű évelő ibolya, bőrlevél, hunyor, szívvirág, törpe nőszirom, kankalin - mind-mind szé­pen virulhat egész télen át. A vetőmagboltokban besze­rezhető nagyobb körméretű jácinthagymákat egyesével ültessük be agyag vagy mű­anyagcserépbe. A nagyméretű tulipán és nárciszhagymák a tíz centiméter felső átmérőjű cserépbe hármasával, kisebb cserépbe egyesével ültethetők. A sáfrány, a fürtös gyöngyike és egyéb évelő virághagy­mák, gumók kisebb tartóba is többesével kerülhetnek. Az ültetéshez laza, homo­kos földet használjunk, amely mentes korhadó és bomló anyagoktól. A hagymák csú­csa kissé álljon ki a cserépből, illetve az ültetőföldből. Az ibolyát, a bőrlevelet, a különféle kankalinokat és nőszirmokat korai virágozta- táshoz, hajtatáshoz legegysze­rűbb földlabdával ültetni. Ügyeljünk arra, hogy a föl­dlabda fölszedéskor se essen szét és minél több gyökér akik ezt nem így gondolják. Nem olcsó dolog a beszerzés, mert az árvácskát tövenként 20 forintért, a tulipánt 12-ért vettük meg, míg a nyári pa­lántákat - agerátum, bár­sonyka, muskátli, begónia, pe­túnia - 25-ért vásároltuk. A nyáriakból várhatóan jövőre többet ültetünk, mert jól tűrik a szárazságot. Ezek tavasszal, az árvácska helyére kerülnek. A polgármesteri hivatallal kö­tött szerződésben tíz százalék plusz költség van meghatá­rozva a pótlásra, de már jól látszik, hogy ez nem lesz ele­gendő. Az idén sor került a virágá­gyak, a kőládák talajfelújítá­sára, amelyhez a polgármes­teri hivatal biztosított fedeze­tet. Ez egy alkalomra 1 millió 400 ezer forintba kerül. Szek- szárdon 2200 négyzetméter a kiültetendő felület, ezt azon­ban a hivatal bővíteni kívánja úgy, hogy a Béri Balogh Ádám utcában is virágágyakat alakí­tanak ki. A közterületeken hanem a talaj vízkészlete is je­lentős mértékben csökkent, s ez befolyásolhatja a növények jövő évi fejlődését. Ezért rendkívül fontos, hogy az ed­diginél jobban kihasználják a gazdálkodók az öntözési lehe­tőségeket, és szárazságtűrőbb növényfajtákat is termessze­nek. Pálfay Imre, a Magyar Hid­rológiai Társaság képviseleté­ben az elhangzottakhoz hoz­záfűzte: olyan rendkívül szá­raz időjárás, mint amilyen az idei nyáron volt hazánkban, átlagosan fél évszázadonként egyszer fordult elő. Az ország területét a szárazság nem egy­forma mértékben érintette, a legaszályosabb terület a Nagyalföld volt, ahol az aszálykárok értéke mintegy 40-50 milliárd forintra becsül­hető. épen kerüljön be a cserépbe, a cserépfal és a földlabda közti hézagokat pedig nyirkos föl­ddel töltsük ki. A következő művelet az alapos öntözés. A fénysze­génység miatt a virágoztatás csak februárban kezdődhet; addig 10 foknál lehetőleg nem melegebb helyet keressünk a tárolásra. Megfelelhet erre a célra a kert árnyas részén egy-egy fa vagy nagyobb bokor töve, ahol szorosan egymás mellé, földbe süllyeszthetjük a cse­repeket. A fagy ellen azonban takarjuk be őket vastag lomb­réteggel. Pincében, hűvös kamrában nagy ládába töltött nyirkos homokban vagy földben is el­vermelhetjük a cserepeket - de a homokból vagy földből 10-15 centis takarót terítsünk föléjük is. Erkélyen, teraszon, fűtetlen, nyitott lépcsőházban, folyosó­részen vermelőládában, több rétegű takaróval és fóliaborí­tással védhetjük a télbe ta­vaszt hozó növényeinket a le­hűléstől, ületve a benedvese- déstől. Gondoljunk arra is, hogy a tíz foknál magasabb hőmér­séklet sem jó! Azzal a veszély- lyel jár, hogy megfelelően csak a levelek fejlődnek ki, a virá­gok viszont rövid szárnak lesznek, „ülve maradnak" vagy elő sem bukkannak haj­tatáskor. Dr. Komiszár Lajos Ferenczy-Europress eddig összesen 150-160 virá­gágyásba ültettek a drága pa­lántákból. Varga Endre ma­gánvállalkozó a szekszárdi Garay udvar rendezését is fel­adatul kapta, a díszburkolat lerakása után fákat ültetnek, majd a rendezési tervnek megfelelően örökzöldeket is. A virágültetés, fásítás a me­gyeszékhellyel ellentétben - mint azt Varga kertésztől megtudtuk -, faluhelyen nem mindenütt jellemző. Vannak szép példák, mint például Kisdorog, ahol többszáz fa­csemetét és örökzöldet ültet­tek el. Nemes gesztusra vall, hogy Varga Endre virágai virulnak Szálkán, mert vállalkozása minden évben harmincezer forint értékű növénnyel tá­mogatja a „Szálka jövőjéért" alapítványt. Az adományból juttat Kaposvárra is a Hallás- sérültek Intézetébe, ahova nem virágot küld, de tízezer forinttal járul hozzá az intézet szépítéséhez. (p. téri) Vásárnaptár Országos állat- és kirako­dóvásár: November 28.: Sásd, Sárbogárd. November 29.: Tamási, Kiskunfélegyháza. Országos állatvásár: No­vember 28.: Pécs. November 29.: Pécs. Autóvásár: November 28.: Kecskemét, Pécs, Sásd. No­vember 29.: Tamási, Kecske­mét, Pécs, Szeged, Szolnok. Termőföld árverések A Tolna megyei Kárrende­zési Hivatal a Házunk tája ol­dalunkon szokta nyilvános­ságra hozni, hogy az elkövet­kezendő időszakban mely községekben lesz termőföl­dárverés. Minthogy a hivatal hirdetése a szokásosnál bő­vebb terjedelmet igényel, ezért legközelebb lapunk no­vember 30-ai, hétfői számában olvashatnak az árverés leg­frissebb híreiről. Piaci árak vöröshagyma 30-35 burgonya 25-30 fokhagyma 140-160 fejeskáposzta 60-70 savanyúkáposzta 60 vöröskáposzta 80 kelkáposzta 60 sárgarépa 60 zöldség 60-70 karfiol 100 paradicsom 150-200 paprika 20/db alma 35-50 körte 50-60 gomba 200 tojás 8-9 Kárpótlási határidő Nem tartható a törvényben előírt határidő, azaz jövő év március végéig nem lehet be­fejezni a kárpótlási folyamatot - jelentette ki Zsámboki Sán­dor, az FM főosztály vezetője. Elmondta: kárpótlásra mint­egy 2 millió hektár földet jelöl­tek ki, ez mintegy 38 millió aranykorona értéknek felel meg. Eddig árverésre ennek mintegy 10 százalékát, 3,7 mil­lió aranykorona értékűt tettek alkalmassá, s ebből mintegy 550 ezer aranykorona értékű föld kelt el. A megyei földhi­vatalok felmérése szerint a kárpótlásra kijelölt földmeny- nyiség mintegy 15 százalékát nem kívánják megművelni. Milliárdos aszálykárok Kertbarátoknak az előnevelésről Előrehozott tavasz ■ lakásban, munkahelyen Az egyes őszibarack fajták betegségekkel és kártevőkkel szembeni érzékenysége, va­lamint érési ideje között meg­lehetősen nagy különbségek vannak. Ha sok fajták termesztünk, a permetezési menetrendet mindig a legérzékenyebb és legkésőbbi fajtára célszerű összeállítani. Védekezési programunkat egy hosszú te­nyészidejű, a fontosabb káro- sítókkal (tafrinás levélfodro- sodás, lisztharmat, gyü­mölcsmolyok) szemben fogé­kony fajtára (például Elberta) dolgoztuk ki. A korai, elle­nálló fajták akár évi öt hat ke­zeléssel megvéd hetők. Készítmény csoportok (a táb­lázat betűjeleinek megfele­lően): * a. ) Bordódé FW, Cham­pion, Bordói por, Rézoxiklo- rid, Rokkol, Tiosol, Báriumpo- liszulfid, Neopol, Cuprosan, Miltox, Nevikén. b. ) Ágról és az a. csoportból: Tiosol, Báriumpoliszulfid, Neopol, Nevikén. c. ) Delan, Bravo*, Score**, Orthocid, Buvicid K, Efuzin*, Sporgon*. d. ) Score**, Systhane, Sáp­ról, Rubigan, Sporgon*, Top- sin-M, Ch. Fundazol. e. ) Kumulus, Thiovit, Mic- rothiol, Microlux, Nedvesít­hető kén, Kénkol, Kén, Szul- fur, Karathane. f. ) Ronilan, Rovral, Top- sin-M, Ch. Fundazol, Delan, Orthocid, Buvicid K, Polyram, Dithane, Antracol. g. ) Ultracid*, Suprathion*, Ekalux*, Phosdrin**, Dimec- ron**, Gusathion**, Wofa- tox**, Bancol, Zolone. h. ) Dimilin, Zolone, Eka­lux*, Ultracid*, Suprathion*, Nevifosz*, Gusathion**, Di- mecron**, Phosdrin**, Wofa- tox**, Unifosz, Bi 58, Sinora- tox, Metation, Sumithion, Ne- xion, Hostathion**, Hosta- quick*, Danitól*, Sumi-Alfa*, Cyperil**, Fendorfa, Sherpa, Sumicidin, Decis, Karate, Talstar, Cymbush. i. ) h. csoportból: Ultracid*, Suprathion*, Zolone, Bi 58, Sinoratox, Unifosz, Nexion, Ekalux*, Gusathion**, Dimec- ron**, Phosdrin**, Wofatox**. j. i. csoport és még: Talstar, Pirimor. k. ) Apolló, Nissorun. l. Omite, Neoron, Tor­que**, Danitól*, Mitax, Pol-Akaritox, Talstar, Árú­mért. m. ) Multimicro, Humix Universal, Zöldítő, Volldün- ger, Wuxal, Fitohorm Natur, Peretrix, Damisol, Mikramid. Jelmagyarázat: * feltételes forgalmú szerek, ** nagy­üzemi szerek, (f) csak indokolt esetben végzendő, ... vagy Bordódé FW: kifejezetten ja­vasolt készítmények. Fűzi István TM-i Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Az őszibarack károsítői Védekezési időpontok III. 10. 1 *o o <w >. O) :a az 1. III. 20. 4 +* o CL ro (0 tO m 2. in 27.-o XI £ X) tn o M a. 3. f* Virágzás kezd. S < I V. "10. f cn to N CD to 14 > 5. Sziromhull.után^^-* V . 10. V. 30. VI. 20. VII. 10. VII 30. X. 30. í *tD 4-> Z> cn to D ■C XI E O .12.) Gyümölcs növekedő >o Q) tn tU (4 tu 11. 7. 8. 9. 10. Ágelhalás a a Levéliodrosodás a c­c c c c a Lisztharmat d d d e e e Levéllikacsosodás a c c d d d e e e a Monília a c c (f) cn Lombormányosok g g Barackmoly b g h h h h h Keleti gyümölcsmoly h h h h h h Kaliforniai pajzstetű b i i i i i i Levéltetvek b 3 3 Kéregmoly b i i Takácsatkák b k • 1 Cl) Levéltrágyázás m m m m m „A jó bor hosszúnyeletű" A borkóstolás ábécéje Elérkezett a tél, az az év­szak, amikor csaknem min­den bort termelő községben és kertbarátkörben megren­dezik a borversenyt. De ho­gyan kóstoljuk a borokat? Erre a kérdésre próbálunk most választ adni. A bor elsősorban élvezeti cikk és így minőségének el­bírálásában is az érzékszervi vizsgálatok a legfontosab­bak. A helyes borbírálathoz a bíráló rátermettségén és szakmai ismeretein túl na­gyon lényeges a szakszerű ízlelési sorrend, az optimális borhőmérséklet, a megfelelő kóstolópohár és a kedvező környezet. A borokat tiszta, világos helyiségben kell kóstolni. A jó kóstolópohár talpas, szín­telen, sima felületű, kehely alakú, felfelé szűkülő. A kóstolónak nem szabad éhesnek vagy túlzottan jól-, lakottnak lennie. Tdos bírá­lat előtt vagy alatt fűszeres ételeket, más szeszes italt, feketekávét fogyasztani vagy dohányozni. A pohárba töltött bornak először a tisztaságát vizsgál­juk. A tisztaságot a követ­kező kifejezésekkel jelle­mezzük: tükrös, tiszta, opá- los, homályos és zavaros. Ha a tisztátalanság különálló ré­szecskék formájában jelent­kezik, akkor a bor poros. A szín szerint a borok le­hetnek fehérek vagy vörö­sek. Nem tekinthető fehér bornak az a bor, amelyben a vörös színnek akár csak hal­vány árnyalata is felfedez­hető. A fehér borok lehetnek zöldfehérek, sárgásfehérek, világossárgák, aranysárgák és barnasárgák. A vörös bo­rok esetében pirkadt, fuk- szos, világos és sötét siller, valamint mélyvörös színről beszélünk. A bor megszagolásával is több tulajdonságra követ­keztethetünk. így például a bor korára, fejlettségi állapo­tára, egészségi állapotára, stb. Sok bornak a fajtára jel­lemző illata van. Az diát az óborokban mindig kifejezet­tebb. Feltűnő illatuk van a muskotályos boroknak. A kellemetlen illat mindig hiba vagy betegség jelenlétéről tanúskodik. így pl. az ecetes bor a jellegzetes kellemetlen szúró, ecetsavas illatról is­merhető fel. A borral szánkat körülöb­lítve ismerhetjük fel a leg­fontosabb értékmérő tulaj­donságokat. Következtethe­tünk mindenekelőtt a bor esetleges cukortartalmára. Ha a borban kierjedetlen cu­kor nincs, akkor száraz, el­lenkező esetben édeskés vagy édes. A borban levő cukor vagy szén-dioxid az egyéb alkotórészeket többé-kevésbé elfedi. így pl. az alkoholt és a savat is. A savtartalomtól függően lágy, harmonikus, kissé sa­vas és kemény borról be­szélhetünk. Itt elsősorban a borkősavtartalmat vesszük figyelembe. A csersav adja a borok fanyarságát. A jó vö­rös borok fanyarak és lá­gyak. A fehér boroknál a fa­nyarság hátrányos. Az alkoholt ínyünkkel érezhetjük. Ha a szánkban levő borhoz levegőt szívunk, az alkoholt a csípős hatás következtében jobban érzé­kelhetjük. Alkohol szem­pontjából a borok gyengék vagy erősek lehetnek. Az al­kohol egyéb alkotórészek­hez viszonyított arányát a sima, harmonikus és tüzes jelzőkkel fejezzük ki. Ha a többi alkotórészhez viszo­nyítva túl sok az alkohol, akkor azt mondjuk, hogy „kiérzik belőle a szesz". ízleléssel állapíthatjuk meg a bor extrakt-tartalmát vagyis szárazanyag tartal­mát is. Amennyiben az ext- rakt-tartalom a többi alkotó­részhez képest kevés, a bor vékony, ellenkező esetben testes. A vékony, édeskés vagy édes, lágy borok rend­szerint üres ízűek. Ezenkívül ízleléssel következtethetünk még a bor egyéb tulajdonsá­gaira, mint a fajtajelleg, erje­dési, valamint az ászkolási illat- és zamatanyagok. Ide­gen, kellemetlen íz hibára vagy betegségre utal. Ugyancsak kellemetlen ízűek a túl sokáig ászkolt, elévült borok is. Az ó-jelleg csak a nehéz, testes borokban előny. Az üde, esetleg szénsavas íz, a szőlő fajtajellege - melyet nem nyom el az ászkolási il­lat és zamat - gyakran elő­nyös lehet. A vörös borok­ban a kifejezetten érzékel­hető szénsav egyértelműen kedvezőtlen. ízleléskor a bor zamat­anyagainak tartósságát is vizsgáljuk. Ha kellemes utó­íze a szájban sokáig megma­rad, akkor a bor hosszú, ha viszont az illat és zamat ma­radéktalanul gyorsan eltű­nik, akkor a bor rövid. Ahogy Heimann Ferenc, a szekszárdi Aranyfürt téesz nyugalmazott elnöke szokta mondani: „a jó bor hosszú­nyeletű". A borok ízlelését nagyon befolyásolja hőmérséklete. Az alacsonyabb hőmérséklet az illatot, zamatot kissé el­fedi. Magasabb hőmérsékle­ten az illat és zamat érzéke­lése - de az esetleges hibás íz vagy illat észrevétele is - könnyebb. Kedvező hőmér­sékletnek mondható fehér boroknál a 11-13 Celsius fok, vörös boroknál a 14-16 Cü. A borok összehasonlításánál ügyeljünk az azonos hőmér­sékletre. Ha a bírálat borversenyen történik, akkor az egyes tu­lajdonságokat a • különböző rendszer szerint pontozzák. Számít a bor illata, színe, íze és az összbenyomás.

Next

/
Thumbnails
Contents