Tolnai Népújság, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-26 / 279. szám

1992. november 26. MEGYEI KORKÉP SiPÚJSÁG 3 Családi vállalkozásban Família gazdabolt így tanítanak a fejlett Európában Két szekszárdi tanár Bietigheim-Bissingenben Telefonhálózat bővítése Bővítik a telefonhálóza­tot önerős formában Ten- gelicen. Az önkormányzat a távközlési üzemmel kö­tött szerződést közel 220 telefon bekötésére. Az igénylőknek 35 ezer forin­tot kell fizetniük. A tele­fonbekötések egy részével december 31-ig végeznek, a többit a jövő év első ne­gyedében kötik be. Jutalom­kirándulás Jutalomkirándulásra Budapestre utaznak gye­rekek november 27-én a Szekszárdi II. Számú Álta­lános Iskola és Diákott­honból. Ez az utazás a diák-önkormányzat ju­talma azoknak a gyere­keknek, akik a legszor­galmasabbak és sokat tesznek a közösségért. A budapesti városnézés után a gyerekek múzeumláto­gatáson vesznek részt, majd megnézik a Fővárosi Nagycirkusz műsorát. Te vei történetéről Nemrégiben került elő egy, Tevel község történe­tére vonatkozó régi do­kumentum, amit a buda­pesti Éppel János talált meg kutatásai során. Az írásos anyag az 1193-as esztendőt említi, amikor a király megerősíti és kibő­víti a fehérvári Szent Ist­ván templom keresztesei­nek adományát. Ebben az oklevélben szerepel Tevel község neve is. Ezen ada­tok alapján a község jövőre ünnepli alapításának 800. évfordulóját. Ehhez az év­fordulóhoz köti az önkor­mányzat a hősi emlékmű avatását is. Ekkor alkal­muk lesz ismét találkozni a Tévéiről elszármazottak­nak az itt élő ismerősökkel, barátokkal, rokonokkal. Blues kocsma Decsen A tolnai Elektric Soul zenekar lesz a vendége a decsi Blues kocsma első rendezvényének. A zenés est november 27- én, pénteken este 9-kor kezdődik a faluházban. Színház A Deutsche Bühne no­vember 30-án, 19 órakor a temesvári Német Színház előadásában bemutatja a „Mottonkischt" című ze­nés műsort. Jegyek az elő­adásra a Német Színház Deutsche Bühnenél kapha­tók. Duna-hídzár A bajai Duna-híd köz­úti-vasúti közös pályája javítási munkák miatt no­vember 28-án 18-tól 29-én reggel 6-ig, és 30-án 18-tól december 1-jén 6 óráig le lesz zárva. A teljes éjszakai hídzár az autóbusz- és a teherforgalmat érinti. Részleges hídzár lesz november 27-én 23 órától 28- án reggel 4 óráig, 29-én 23 órától november 30-án reggel 4-ig, és december 1- jén 23 órától december 2- án reggel 4 óráig. A részleges hídzár idő­tartama alatt csak órán­ként lesz biztosítva a hí­don az áthaladás az autó­busz- és teherforgalom számára. A híd oldalsó személy- gépkocsi sávjain a sze­mélygépkocsi közlekedés mindvégig természetesen zavartalan lesz. Egy hónapja, október 25-én nyitotta meg Őcsényben Bús Imréné a Família Bt gazdabol­tot. A kezdeti 150-200 ezer fo­rintos árukészlet ma már en­nél jóval több, mert a válasz­ték is fokozatosan bővül. A családi vállalkozásként működő üzletet néhány hó­nap alatt saját maguk építet­ték, az anyagiakban azonban szerepet játszik a bank segít­sége is. Rövid idő alatt nem­csak a választék, a profil is bővült, mert a háztartási, mű­anyag és vegyiárukon kívül takarmányt is forgalmaznak. Olvan takarmányt rendelnek Egy szomorkás novemberi napon, a déli órákban érkez­tünk Lengyelbe. A község ha­tárában az Apponyi kastély ódon fái szomorkásán mered­tek az ég felé, a sár- gás-zöld-barna levelek taka­róként terítették be a park megkopott pázsitját. A 800 la­kót számláló községre rátele­pedett az ősz szomorkás csendje, és mintha teljesen ki­halt volna, az utcákon is alig jártak. Igaz, a csipős hidegben még a kutyát sem kergetik ki az udvarra. Csak az iskola környéke volt hangos, a gye­rekek vidám zsivajától. Hét­közben pezseg az élet az isko­lában, 500 diák tanul itt. Üresek az utcák, hiszen aki otthon van, ilyenkor déltájban az asztalnál éppen ebédhez ült le az asztalhoz. A helybeliek­nek jelentős munkát a szakis­kola tangazdasága biztosít. és szállíttatnak Székesfehér­várról, a Prekomix Kft-től, amire a községben igény van. A szemes takarmány beszer­zését házilag oldják meg. A vállalkozásban új, hogy aro­más takarmányokat forgal­maznak, ami több vitamint tartalmaz. Az elmúlt egy hó­nap tapasztalata az, hogy a helybeliek elégedettek a kíná­lattal, sőt, .olyan árura is ad­nak megrendelést, ami a bolt­ban jelenleg hiányzó termék. Mostanában legnagyobb ke­reslete a vetőmagnak van, igyekeznek az emberek idő­ben beszerezni. - pt- kpm ­Egyre kevesebb munkaerőt fogad a Hőgyészi Állami Gazdaság, valamint a terme­lőszövetkezet, de sokan Bonyhádra járnak dolgozni. Az 1700 éves német kisváros, Bietigheim-Bissingen 1989 óta Szekszárd testvérvárosa. Az el­múlt időszakban számos terüle­ten jött létre kapcsolat a két város között. 1992-ben került sor az oktatási intézmények közötti tapasztalat- cserére. A német testvérváros hospitálási lehetőséget kínált fel szekszárdi tanárok számára. E program keretében utaztunk ok­tóber 12-én Bietigheim-Bissin- genbe, hogy egy héten át ismer­kedjünk a város gimnáziumával. Nagy várakozással készültünk erre az útra, hisz középiskolai ta­nárok lévén - a Garay Gimnázi­umban tanítunk - kíváncsiak vol­tunk arra, vajon milyen ok­tató-nevelő munka folyik egy né­metországi iskolában. I. Elhelyezésünk ottani csalá­doknál történt, így az iskolai élet tanulmányozása mellett lehetőségünk nyüt arra is, hogy betekintsünk egy német pedagóguscsalád mindennapi életébe. A hétköznapok vilá­gának ismerete nélkül nem érthető meg a kinti iskola mű­A barátságos utcákon sé­tálva azt tapasztaljuk, hogy az utóbbi időben sok szép új há­zat építettek. Mint később megtudtuk, az elmúlt évben egyetlen telek kelt el a köz­ségben, inkább a régebbi épít­kezéseket fejezték be. Jelenleg hat közművesített telek van kimérve, amelyek 200 négy­szögölesek. Egy utcára való te­lek is van még, amik már jóval nagyobbak, ezer négyzetmé­teresek, paraszti udvar jelle­gűek. A fő utca egyik egyik impozáns, rendezett lakóhá­zához érve a kerítés túloldalá­ról hatalmas termetű bernát­hegyi kutyák fogadják az ide­gent. Barátságtalan ugatással adják tudtára, hogy nem kí­vánatos személy a környéken. Lengyelben többnyire idős emberek élnek, beléjük ivó­dott a munka, idős napjaikat sem tudják munka nélkül el­képzelni. Szorgalmasak, két- kezük munkájával teremtik elő a mindennapit. (p-teri) ködése, szelleme. Ezért né­hány gondolat erejéig az is­kola bemutatása előtt erről is szólnunk kell. Bizony másként élnek! Mind az életszínvonal, mind- pedig az életmód tekintetében szembetűnő különbséget ész­leltünk. A nők kevésbé haj­szoltak, kevesebb időt fordí­tanak a háztartásra. Sokan kö­zülük félmunkaidőben dol­goznak, bejárónőt tartanak, s így több idejük jut sportra, hobbyra, művelődésre. Az emberek valahogy egészségesebben élnek, mint mi. Kevés húst, sok salátát esznek, egyre kevesebben do­hányoznak, s ami számunkra a legszembetűnőbb volt: szinte mindenki, tanár, diák, sőt, maga az igazgató is bicik­livel jár iskolába. A biztonsá­gos közlekedést jól kiépített kerékpárutak teszik lehetővé. Az egészséges életmódról, környezetük védelméről sem feledkeznek meg. Az ésszerű­ség és takarékosság határozza meg mindennapjaikat. Az ut­cák tiszták, rendezettek (eldo­bott cigarettacsikkel nemigen (Folytatás az 1. oldalról.) A nevelők szempontjából pedig így fogalmazta meg a jelenlegi helyzetet: — Lépnünk kell, hogy ne váljunk „másodrendű" peda­gógusokká. — Mit tehet a most alakult szövetség? — Speciális a helyzetünk például a szaktanárok tekinte­tében is. Nálunk szinte soha nem le­het száz százalékos a szakosel­látottság. Különösen a kis óra­számban tanító - ének, fizika, kémia technika - szakosok vannak nehéz helyzetben, akiknek olykor három-négy­féle tantárgyat is kell taníta­niuk, hogy meglegyen az óra­számuk. De a többi szakos sincs ró­zsás helyzetben: ha vannak, nagyon egyedül vannak az is­kolájukban. Egyrészt tehát az egymás iskoláiban való köz­reműködést lehetne megvizs­gálni, másrészt célszerű lenne számukra konzultációkat szervezni, saját továbbképzési rendszert kialakítani, ahol mondjuk nem arról beszélnek a testnevelő tanároknak, hogy a tornacsarnokban mit csinál­janak a diákokkal... Jó lenne külön verseny- rendszert kidolgozni a kisis­kolák tanulóinak számára. Olyan új formákat keresni, amelyben világossá válna, nem „rosszabb minőségű", hanem másfajta kultúrával rendelkező diákok tanulnak nálunk. És ami nagyon fontos: azt, hogy kik jönnek a mi isko­láinkba, mi tudjuk a legjob­ban. Hogy hogyan kell velük foglalkozni, azt központilag találkoztunk), az autók ólommentes benzinnel közle­kednek, s a különböző hulla­dék más és más konténerbe kerül. Amit lehet, újra fel­használnak, nem pazarolnak. Otthon, a háztartásban is kü­lönválasztják a hulladékot, s ez magától értetődő gyakor­lattá vált. Ezért mi is mindig megkérdeztük, mit hová dob­junk. Szívesen alkalmazkod­tunk a vendéglátó családok életéhez, jólesett közvetlensé­gük, szívélyességük. A közös beszélgetések - sa­ját tapasztalataink mellett - hozzájárultak a német valóság megismeréséhez. Néhány életképet, apró momentumot villantottunk fel e bevezető részben, mert úgy véljük, hogy a német iskola a társa­dalmi háttér felől megköze­lítve érthető meg igazán. Milyenen a német diákok? Felszabadultak, céltudáto- sak, a hagyományos értelem­ben véve fegyelmezetleneb­bek, mint a mi diákjaink. (Folytatjuk.) Tóth Lászlóné Heilmann József nem tudják „előírni". Az in­tézményeinkben kidolgozott - tehát a helyi sajátosságokra épülő - nevelési programokat - bizonyára a szövetség isko­lái is jól tudnák hasznosítani. — Szinte mindenütt ugyan­arra panaszkodnak: kevés a pénz. — Igen, ezen a szövetség bizonyára nem tud segíteni. Ugyanakkor sok mindenben segítségére lehetünk még egymásnak. A mórágyi iskola például bajorországi testvér­intézményétől rengeteg német nyelvű irodalmat kap, fel tud belőle ajánlani másoknak is. Vagy: egy-egy iskola külön nem tudna megfizetni egy ne­vesebb előadót, de közösen ta­lán igen. A központi dokumentumok bírálatára, értékelésére pedig speciális konzultációkat tart­hatnánk. — Milyen formában képzelik el a működésüket? — Ezt még nem döntöttük el, lehet, hogy csatlakozunk a Kisiskolák Országos Szövet­ségéhez, de az sem kizárt, hogy laza szövetségként mű­ködünk majd, esetleg egy ala­pítványt hozunk létre. To­vábbra is számítunk a megyei padagógiai intézet támogatá­sára, amely sokat segített a szövetség életre hívásában. Az igazgatók most - iskolás nyelven szólva - azzal a „házi feladattal" mentek haza, hogy gyűjtsék össze, hogy milyen területeken látják értelmét az együttműködésnek. Ötleteiket az ügyvivőkhöz juttatják el, akik ezek összegzése után ja­vaslatot tesznek a formai ele­mekre. .- Hangyái - Fotó: Ótós Réka Szép házak épültek az elmúlt években A pult mögött Bús Imréné Milyen lesz a telünk? Az a kérdés egyszerűen, hogy enyhe lesz-e, vagy pedig ke­mény hideg lesz? Még egy hét és mindjárt vége november hó­nak. Következik december, ezt már igazán téli hónapnak tart­juk, akár csak a januárt és a februárt. Lapunk, a Tolnai Népújság október 1-i számában jelent meg a cikkem a harmadszor, sőt negyedszer is virágzó akácról. A cikk végén azt jósoltam, hogy hosszú őszünk és enyhe telünk lesz! A méhészek erre azt mond­ták, hogy kemény hideg lesz a tél, mert a méhek erősen ragasz­tottak. Ez azt jelenti, hogy a méhek a keretlécet és a rostaszöve­tet vastagon bevonták propolisszal, azaz méhgyantával. A né­hai Ignácz Sándor, a méhek kitűnő megfigyelője ezeket írja könyvében: ha júniusba erősen ragasztanak, akkor ősszel, ha mindjárt egy napra is, de korán beáll a hideg. Ha júliusban és augusztusban ragasztanak erősen, akkor még ha nem is korán, de kemény hidegre számíthatunk. Ha pedig június-augusztus­ban ragasztanak erősen, akkor beáll a tél és kemény hideg lesz. Én maradok a jóslatomnál: hosszú ősz, enyhe tél lesz. Dr. Koppán József Tamási Elhunytak - valahol Oroszországban (27.) Az Új Magyarország nyo­mán minden csütörtöki szá­munkban folytatásokban közöl­jük azt a névsort, amely a II. vi­lágháború alatt és után a hadi­fogoly-táborokban, munkatábo­rokban elhunyt, Tolna megyei illetőségű magyar állampolgá­rok adatait tartalmazza. Az ada­tok sajnos hiányosak, ezért ki­maradhatnak a névsorból azok, akikről nem állapítható meg egyértelműen, hogy születési vagy lakhelyük Tolna megyében volt. A rövidítések: hdf (hadifo­goly); km (kényszermunkás, málenkij robotra elhorcolt). Ha valaki a hozzátartozója nevét fe­dezi fel a névsorban és bővebb felvilágosítást szeretne kérni, forduljon segítségért a Magyar Vöröskereszt megyei szerveze­téhez. (7100 Szekszárd, Dózsa György u.l.) László István, 1918, hon­véd, 1945. 02. 28. hdf; László József, 1905, Szemcséd, hon­véd, 1945. 08. 15. hdf; László András, 1923, Bedeg, hon­véd, 1945. 02. 28. hdf; László Ferenc, 1921, Magyarkeszi, honvéd, 1945. 10. 09. hdf; Lénárd Pál, 1912, Magyari, honvéd, 1943. 04. 18. hdf; Ling József, 1910, Nagymá- nyok (?), 1945. 02. 13. km; Ling József, 1904, Bonyhád, 1945. 10. 01. km; Ling Mi­hály, 1912, (Szekszárdi já­rás), 1945. 03. 21. hdf; Lind- maer Katalin, 1922, Szálka, 1947. 04. 04. km; Loch Hen­rik, 1902, Gyönk, honvéd, 1945. 11. 10. hdf; Loch Dá­niel, 1901, Majos, 1945. 10. 11. km; Lehr Vendel, 1904, Pári, 1945. 06. 02. km; Leo­pold János, 1920, Szekszárd, honvéd, 1945. 02.19. hdf. (Folytatjuk.) Lengyelen jártunk Egy szomorkás őszi napon Útban hazafelé Megalakult a kisiskolák megyei szövetsége Hol a startvonal?

Next

/
Thumbnails
Contents