Tolnai Népújság, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-23 / 276. szám

t 1992. november 23. KÖZBIZTONSÁG «ÚJSÁG 9 Egy arc - egy szakterület A nyomozó Sorozatot indítunk útjára, olyant, amelyből bárki meg­ismerheti a sokszor misztifi­kált rendőri munkát: a nyo­mozóét, a vizsgálóét, a körzeti megbízottét, a járőrét, a bal­eseti helyszínelőét és még le­hetne sokáig folytatni a sort. Elsőként egy nyomozót muta­tunk be. Farkas Róbert rendőrőr­nagy a Szekszárdi Rendőrka­pitányság egyik meghatározó egyénisége. Tizenhárom éve rendőr a most 37 éves őrnagy. Annak idején zászlósként kezdte a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság akkori népgazdasági és társa- dalmi-tulajdonvédelmi osztá­lyán. (Azóta nemcsak a „nép­gazdaság" kifejezés ment ki a divatból, hanem az osztály el­nevezése is megváltozott.) Ké­sőbb vizsgáló lett, majd a Szekszárdi Rendőrkapitány­ság nyomozó alosztályának vezetője. Ennek már négy éve. Akkor az alosztályon hatan dolgoztak, egy gépkocsival, gépírónő nélkül, most tizen­heten vannak, három gépko­csival, gépírónővel. —- Hogyan lett az egykori gépkocsivezetőből rendőr? — A szakmát hamar meg­ismertem, mert apám is rendőr volt. Habár lévén eléggé zárkózott ember, tőle közvetlenül keveset tudtam meg az itt folyó munkáról. De azért sok minden nem maradt titok előttem. — Akkor honnan az informá­ciók? Hallgatózott? — Persze! De előbb ne azt a következtetést yonja le, hogy már akkor gyakoroltam a „szakmát" - mondja nevetve. — Mindig a betörések érdekel­ték. Miért éppen ehhez a „szakte­rülethez" vonzódik, mint rendőr? — A bűnözők Tcrémje a be­törő. Amit csinál, milliószor átgondolja, tervez, szervez, sokszor sorozatban csinálja. Felvenni vele a küzdelmet ép­pen ezért szép feladat. — És milyennek kell lennie egy nyomozónak? — Megnyerő modorúnak, jó kapcsolatteremtő és kombi­náló készséggel rendelkező­nek, jó fizikumúnak. Ha nős, akkor jó családi háttérrel kell rendelkeznie, ugyanis nyo­mozófeleségnek lenni nagy lemondással jár. Itt nincs munkaidő vége, néha napo­kon, heteken keresztül szinte megállás nélkül menni kell. És egy kicsit mindenhez kell ér­tenie, hiszen az élet sok terüle­tével kapcsolatba kerül. — Mikor kezdődik és mikor végződik egy nyomozó munkája? — A bejelentéssel, feljelen­téssel kezdődik, s akkor feje­ződik be, ha annyi bizonyíté­kot összegyűjtött, hogy az alapos gyanú megállapítható. Ekkor kerül az ügy a vizsgá­lókhoz, akikkel a továbbiak­ban is együtt kell dolgoznia. — Milyen ügyekre emlékszik vissza szívesen? — Kegyes volt hozzám az élet: szinte mindig produkált olyan eseteket, amikre szíve­sen emlékszem. Egyéves rendőr voltam, amikor egy emberölés gyanúsítottját fog­tam el. Igaz, akkora elánnal hajtottam végre ezt az elfo­gást, hogy a gyilkosnak még csak esélye sem maradt a me­nekülésre. A '80-as évek elején olyan nagy port felkavart to­tóbotrány felgöngyölítésében is dolgoztam. Volt olyan négy év az életemben, amikor egy kivétellel minden hozzám kö­zel került ismeretlen tetteses ügyet felderítettem. A szálkai gázcseretelep betörőinek elfo­gását megelőzően több éj­szaka feküdtünk a fagyos föl­dön, míg tettenéréssel meglett az elkövető. Igaz, egy totós ügyet nem lehet összehasonlí­tani egy gázcseretelep feltöré­sével, de minden munkában meg lehet találni a szépet. — Minek örül jobban egy nyomozó: ha sok a munkája, vagy annak, ha kevés, mert kevés a bűncselekmény. — Egy nyomozó akkor örül, ha tudja bizonyítani az elkövetést. Szinte fizikai fá­radtságot jelent, ha bent kell tespednie az irodában. — Ez valami vadászszenvedély? — Azt hiszem igen, mert mint egy vizsla megy az em­ber. Ha valami történt, akkor mint egy méhkas megbolydul a csapat, nem azt kérdi senki: miért pont én? .— Mi ma a legnagyobb gondja? — Az, hogy az állomány nagy részének egyelőre csak polgári végzettsége van, so­kan járnak a rendőrtiszti főis­kolára, s az egy-egy vizsga- időszakban nagyon megcsap­panó létszámunkat a csibé­szek nem tolerálják. Másrészt a technikai feltételeken kel­lene javítani: gépkocsi, számí­tógép, jó rádió kéne, hogy csak a legfontosabbakat említ­sem - és szomorúan ránéz az asztalán heverő, szinte őskori, hasznavehetetlen, javításra váró hasábrádiókra. G. Őszintén a rendőri jogsértésekről Fegyelmezetlenkedő fegyelmezők? Azzal semmi újat nem mondok, hogy a bűncselek­mények száma folyamatosan emelkedik Tolna megyében éppúgy, mint az ország bár­mely területén. Manapság azonban egyre több szó esik bűncselekményeket elkövető rendőrökről is. Viszont az el­múlt időszakban a rendőrség létszáma emelkedett, a fele­lősségre vont rendőrök száma ugyanakkor csökkent. Az or­szágos statisztika 1991-ben 7,52 százalékot mutat ebben a kérdésben. Ez azonban ne té­vesszen meg senkit, nem eny- nyi rendőr követett el bűncse­lekményt, hanem a felelős­ségre vontak száma ennyi, amibe a fegyelmi felelősség- revonások és a szabálysérté­sek is beletartoznak. Mi a helyzet megyénkben? A korábbi időszakhoz képest az eljárás alá vont rendőrök száma nálunk is csökkent an­nak ellenére, hogy létszámuk emelkedett. Az országos átlag felét sem éri el Tolna megyé­ben a felelősségre vontak száma a maga 3,12 százalékos értékével. (Egy országos „ranglistát" felállítva - elöl azok a főkapitányságok van­nak, ahol legnagyobb szám­ban fordultak elő ilyenek - há­tulról a második helyet fog­lalja el a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság.) Megnyugtató, hogy kiemelt súlyú, nagyobb társadalmi ve­szélyességű személy és va­gyon elleni, valamint korrup­ciós bűncselekményeket sem a korábbi, sem a mostani idő­szakban nem követtek el. Ide értjük még a betöréses lopást és a fegyveres rablást is. A rendőröket egyébként is job­ban „sújtja" a törvény szigora: büntető törvényeink között külön fejezetben foglalkozik a csak katonák, rendőrök által elkövetett bűncselekmények­kel. Az idei év első félévében öt bűncselekményt követtek el a Tolna megyei rendőrök, mind az öt katonai bűncse­lekmény volt: egy esetben in­tézkedés elmulasztása, négy­szer pedig szolgálat alóli ki­búvás miatt folyt eljárás. Nem lényegtelen szempont, hogy az egyenruhás társuk által el­követett bűncselekmények je­lentős részét országszerte ma­guk a rendőrök fedik fel, azaz az állomány szinte kiveti ma­gából a jogsértőket. Megyénk­ben mind az öt bűncselek­mény esetében a büntetőeljá­rások lefolytatását maga a fő­kapitány kezdeményezte az ügyészségnek. Szabálysértést ketten követ­tek el, mindkétszer a közleke­dési szabályokat szegték meg. Fegyelemsértés miatt tizen­négyszer vontak felelősségre egyenruhást: jogosultsággal való visszaélés, utasítás, pa­rancs hanyag teljesítése, határ­idő elmulasztása és egyéb szabályok megszegése miatt. Egy esetben került sor fe­gyelmi fenyítésként szolgálati viszony megszüntetésére hi­vatásos szolgálatra méltat­lanná válás címén. Ilyenkor a rendőrség belső erkölcsi nor­máit szegik meg az állomány tagjai, melyek még csak nem is jogszabályok, de kemény szelekciót jelenthetnek. Mél­tatlanná válhat valaki például a rendőri szolgálatra, ha olyan személlyel tart kapcsolatot, mely nem kívánatos, vagy ha rendezetlen a magánélete. Az, hogy a korábban emlí­tett cselekmények megtörtén­tek, ' tény. Annak azonban, hogy a jövőben még ennyi se történjen meg - foglaljon el a megye bármilyen előkelő- he­lyet egy országos ranglistán -, egyik biztosítéka, hogy a rendőrség őszintén feltárja az okokat, körülményeket. Me­lyek ezek? Zömében a kö­zömbösséget, alkoholos befo­lyásoltságot kell kiemelni, je­lentős számban a figyelmet­lenség, hanyagság, de a szak­mai ismeretek hiánya, vala­mint a látási és útviszonyok helytelen értelmezése is közre­játszott. A rendőr is ember, de nem mindegy, hogy milyen. Tény, hogy a fegyelmezetlenségek száma náluk nagyságrenddel kisebb, mint az ország összla­kosságánál. g­Útlevélügyek: az önkormányzatnál Az ember nem minden nap készíttet, cserél, érvényesíttet útlevelet. Ebből adódhat, hogy mind a mai napig sokan a rendőrséghez for­dulnak ilyen kérésekkel, pedig 1992. január el­seje óta a lakóhely szerint illetékes önkor­mányzathoz kell benyújtani az igényeket. A „kellékek" nem változtak, ami egy-egy érvé­nyesítéshez eddig kellett, az ezután is kell. Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy so­ron kívüli kérelemmel a köztársasági megbí­zott hivatalához kell fordulni: 7601 Pécs, Rá­kóczi u. 34. Hírturmix Hol ne vásároljunk valutát? Hamis pénz — hamis illúzió Az éjszaka leple alatt van­dál kezek betörték a szek­szárdi Sió Motel öt lakosztá­lyának ablaküvegeit. Hasonló vandalizmussal törték ripi- tyára a bátaszéki piactéren a húsbolt kirakatüvegét is. * Pusztahencse-Földespusz- tán a gázcseretelepen a drót­hálót vágták át, a szálkai gáz­cseretelepen a lakatot feszítet­ték le. Tizenhat, illetve hét pa­lackot vittek el. * A szakályi Csicsó-hegy egyik tanyájának hivatlan lá­togatója a bor mellé szódás­üveget is elvitt magával, no meg paprikát és kést. Nagy valószínűséggel a töröttpap­rikát nem kolbásztöltéshez lopta. A nagyvejkei áfész bolt betörőjének azonban ilyen szándéka lehetett, hiszen a dohányárun, a vegyiárun és a kávédarálón kívül műbelet is elvitt. A Tamási Áfész 94-es bolt­jából nem kevesebb, mint fél­millió forint értékben pakol­tak össze éjszakai „vásárlók" áruféleségeket. * A szekszárdi Baktai ABC-be már sokszor betörtek. A leg­utóbbiak százezer forinttal gazdagabban jöttek ki, mint ahogy bementek. * Egy szekszárdi családi ház konyhájából eltűnt egy női kézitáska, hétezer forinttal. Hogy itt nem számítottak a tu­lajdonosok a lopásra, az ért­hető. De annak, aki egy közin­tézmény folyosóján felakasz­tott kabátjában hagyja a né­gyezer forintját, gondolnia kellene az enyveskezűekre is. * A paksi Gesztenyés utca végében levő földterületen maradt a munka befejeztével egy lánctalp. Nem valószínű, hogy a saját lánctalpán távo­zott el onnan. Egyre többen hoznak be külföldről autót maguknak. Ehhez azonban tetemes mennyiségű valutára van szükségük, amit legálisan nem nagyon tudnak össze­hozni. Tehát vásárolnak ... Piacokon, vásárokban, utcán. Aztán megpróbálják legálissá tenni: devizaszámlájukra be­fizetni, hogy onnan kivéve már tényleg szabad legyen az út a várva várt nyugati kocsi felé. Csakhogy a bankok min­den egyes valutát megvizs­gálnak, mielőtt bevennék. Az utóbbi időben pedig ..egyre gyakrabban hallni: az Ön va­lutája hamisgyanús, lefogla­lom. Az álmok autója pedig turbósebességgel száguld el, helyette szakértők, rendőrök, vallomások jelentik a valósá­got. A közelmúltban nem keve­sebb, mint három ügyben ér­kezett szakvélemény a Ma­gyar Nemzeti Bank emissziós főosztályától megyénkbe: a hamisgyanúsként lefoglalt va­luta tényleg hamis. A szekszárdi maszek teher­fuvarozó Olaszországból Ju­goszlávián keresztül tért haza. Nem messze a magyar határ­tól néhány órára megállt pi­henni egy kamionparkolóban. Amint leállította járművét, odament hozzá egy román ál­lampolgárságú kamionos, és segítséget kért tőle: kettős de- fektjéhez két pótkereket, ami­ért felajánlott ezer német már­kát. Az üzlet megköttetett, s néhány hónappal később - összespórolt napidíjaival megfejelve az ezermárkást - beballagott az OTP deviza­pénztárához, hogy számláján elhelyezze. Ez már nem tör­ténhetett meg, mivel a pénztá­ros és pénzvizsgáló gép jóvol­tából az ezres „gellert" kapott, s az MNB valutaszakértőinél kötött ki. Részlet a szakvéle­ményből; „a hamis pénz "kö­zepes" minőségű utánzat". Mellesleg, a hamisítványt az Interpol is körözte. A kakasdi fiatalember évek óta rokkantnyugdíjas. Elhatá­rozta, hogy személygépkocsit vásárol magának, s ezért el­kezdi gyűjteni a valutát. A pé­csi vásárban egy számára is­meretlen férfi megszólította: akar-e valutát vásárolni? Rög­vest megszületett a válasz is: akarok, de attól függ, milyen a valuta és mennyiért? Százas címletű USA dollárok voltak, darabonként nyolcezer forin­tért. (Előrevetítve a dolgokat, itt csak az ár volt valósághoz közeli: akkoriban a dollár ár­folyama 78, 79 forint volt.) Emberünk vett is belőle kettőt, csak éppen az már a szek­szárdi OTP-ben derült ki, hogy ezek minden bizonnyal nem fogják a valutaszámlát dagasztani. „Közepes minő­ségű hamisítványok, amelyek papírvastagságuk és az eltérő nyomdatechnikai eljárás miatt pénzváltók megtévesztésére nem lehetne alkalmasak. Nem hozzáértő személyek számára megtévesztők lehetnek. Az In­terpol nyilvántartásában... szerepel." - olvasható a szak- véleményben. Mellesleg a ké­szítők az erdeti bankjegyek papírjába préselt selyemszál­ról sem feledkeztek meg: rá- rajzolással utánozták azt. — Milyen gyakorisággal buk­kannak megyénkben hamis pén­zekre? - kérdeztük Horváth Jó­zsef rendőr alezredest, fókapi- tányhelyettest. — Az országos képhez vi­szonyítva nálunk még mindig elenyésző számban fordulnak elő ilyen esetek. Főleg a német márkát és az USA dollárt ha­misítják szívesen az ezzel fog­lalkozók. A hamis valuta ak­kor kerül felszínre, ha valaki a devizaszámla segítségével akarja úgymond legalizálni az illegális úton szerzett pénzét. Hadd jegyezzem meg, hogy a törvény értelmében magán- személyek közötti devizafor­galom jogszabályellenes, még ha a törvény által nyújtott kis­kapukat számtalan esetben ki is használják. — Mi a tapasztalat: manap­ság milyen minőségű hamisítvá­nyok születnek? — Viszonylag jók. A hozzá nem értő állampolgárt köny- nyen megtévesztik, de a bank- szakembert nem. — Mi történik akkor, ha én arra hivatkozom, hogy egy másik bankban kaptam a hamisgyanús pénzt? — Ez gyakori hivatkozási alap. A pénzintézetek azon­ban csak hozzáértők és gép ál­tal megvizsgált bankjegyeket adnak ki. Azzal azonban min­den félreértést elkerülhetünk, ha a devizakiviteli engedé­lyünkre kérjük a bankjegy sorszámának a feltüntetését. — A rendőr szemével nézve, hol vannak azok a helyek, ahol könnyen beszerezhetünk egy-egy ilyen hamis pénzt? — Bárhol, ahol nem legális keretek között váltjuk át pén­zünket. Utcán, piacokon, vá­sárokban, az olasz benzinku­taknál. Megjegyzem, hogy ez utóbbiaknál nagyon könnyű pénzt váltani, de még annál is könnyebb hamis pénzhez jutni. — Úgy tűnik, hogy duplán jár rosszul az, akinél hamis valu­tát találnak... — Igen, hiszen az ilyen pénzeket el kell kobozni, mel­lette pedig a büntetőeljárást is meg kell indítani. Akkor pedig minden, eddig a pénzecskénkbe fektetett il­lúzió egyből hamissá válik a sok pénzért vásárolt márkák­kal, dollárokkal együtt. Gergelics Zsóka Százéves krimikrónika Semmi sem változik? Száz évvel ezelőtt is volt bű­nözés, mi több bűnüldözés. Hogy azóta mi változott, azt ítélje meg az olvasó annak alap­ján, amit a Tolnavármegye száz évvel ezelőtti egyik számá­ban olvashatott a nagyérdemű közönség. Rossz szomszédság „Csirkékarc”. Múlt hó 29-én Csapó Antal és Szabó Pál házközösségben élő szakályi lakosok összevesztek azon, hogy Csapó a kutyáját Sza­bónak a szemétdombon lévő csirkéire uszította. E miatt szóváltás keletkezett köz­tük, és Szabó oly dühbe jött, hogy lakásába rohanva, for­gópisztollyal kezében tért vissza, és Capóra rálőtt, de szerencsére nem találta. Ez kődobással akarta magát el­lene védelmezni, mire ez újra rálőtt, de akkor Csapó már a konyhába menekült a lövés elöl. Törvény elé ke­rülve az ügy, nem csak hogy tagadott, még azt is tagadta, hogy neki egyáltalán piszto­lya volna. De Lassú Lajos őrmester és Braunstein Ig­nác, csendőrrel a házkutatás alkalmával a kamrában egy falba vájt titkos üregben azt megtalálta, mire aztán Szabó Pál is kénytelen volt tettét beismerni , annálin- kább, mert a szomszédok is hallották a lövést és az eset­nek tanúi voltak. Lassú Lajos gyorsan nyomoz Tolvaj suhanc. Lassú Lajos őrmester, tamási örspa- rancsnok, több ízben adta már tanújelét használható­sága és ügyességének. A napokban megint igen ügyes nyomozást vezetett keresztül. Ugyanis múlt hó 24-én Mészáros G. tót-kéri lakostól 550 frt. készpénzt: aratás idején Fiszberger La­jostól 100 forintot; augusz­tus 6-án Braun Ilián leveli lakostól egy zsebórát, szep­tember 27-én Nátkai Pálné- tól szintén egy zsebórát, 5 frt. készpénzt, ruhaneműt, stb. loptak el. Lassú Lajos, neve ellenére, csakhamar nyomára jött a dolognak, a addig kutatott, keresett, míg a fent felsorolt esetek tette­sét Stein Pál, kétyi illetőségű alig 16 éves suhanc szemé­lyében ki nem derítette, ki­nek orgazdája, bátyja Kon- rád volt. Mindketten töre­delmesen bevallottak min­dent, a lopott tárgyakat cse­kély hiánnyal átadták, ők pedig a tamási járásbíróság­nak átadattak. Szökni reménytelen Körözött fogolyszökevény letartóztatása. E hó 1-én Glasek János gyönki őrsve­zető Rupa István, más néven Kolompár József körözött fogolyszökevényt a megkí­sérelt menekülés dacára le­tartóztatta és a gyönki járás- bíróságnak átadta. Ifjúság, oh! Verekedés. Múlt hó 30-án az esti órákban több szegzárdi suhanc verekedett, és ez al­kalommal Biró Jánost any- nyira megverték, hogy fel- gyógyulásához alig van re­mény.- Másnap megint volt verekedés, mely alkalom­mal Budai Istvánt verték meg társai, kiket a helybeli Örs azonnal kinyomozott és a hatóságnak feljelentett­t >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents