Tolnai Népújság, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-20 / 274. szám

2 KÉPÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1992. november 20. Ötvenkét fokos hőség Manaus (Brazília) - A brazil nagyvárostól, Ma- naustól 600 kilométerre ke­letre, az Amazonas-térség Parintins nevű településén 52 fokos hőség uralkodik. Ez azonban nem az ottanni éghajlatnak köszönhető, a szinte elviselhetetlen for- róságot egy erdőírtás cél­jából szándékosan előidé­zett tűzvész okozza. A Brazil Környezetvédelmi Intézet (INAMA) közlése szerint a helybeliek egy erdőt akartak legelővé át­alakítani a bivalyok szá­mára. Az aszpirin jelentősége New Orleans - Egy most közzétett tanulmány kimutatta, hogy az aszpi­rin jelentősége sokkal na­gyobb, mint ahogy az or­vosok eddig hitték. Egy újabb vizsgálat keretében ugyanis kiderült, hogy az aszpirint kis adagokban (250-325 milligramm), ám rendszeresen szedő bete­geknél harmadannyira csökkent a halálos kimene­telű infarktus veszélye, mint azoknál, akik nem szedtek. Az aszpirin jelen­tőségét a szívinfarktus megelőzésében már ko­rábban felismerték. Az újabb adatokkal az Ameri­kai Szívgyógyászok Egye­sületének szerdai ülésén lepték meg a kutatókat. A gyógyszer ugyan nem előzi meg teljesen az in­farktust, ám kimenetelét enyhíti. Kalapácsot keresett, aranyat talált London - Barátjának el­veszett kalapácsát kereste a nyugdíjas angol kertész, de fémdetektora Nagy-Bri- tannia egyik legjelentő­sebb római kori, kincset érő archeológiái leletére bukkant. A 70 éves Eric Lawes, barátjának suffolki farmján bukkant az 1600 éve a föld alatt szunnyadó érme és ékszer kincsre. A lelet több száz arany és ezüst érmét, kanalat, dí­szeket és drágakövekkel ékesített ékszereket tar­talmaz. Drága borok Maxwell pincéjében London - Robert Max­well néhai sajtócézár Ox­ford melletti nyaralójának pincéjében árverezték el szerdán a volt tulajdonos ritka és drága, valamint egyszerű asztali borait. Az árverés 168 tételéért a vá­rakozáson (30-40 ezer font) felül, 50 895 fontot fizettek ki, a Sotheby,s által rende­zett aukción. Könyvvásár előtt (Folytatás az 1. oldalról.) A december elsejétől Biblio­fil Kft „színeiben" futó jelen­legi Művelt Nép Könyvesbolt mindenesetre készül a kará­csonyi rohamra, szeretnék az ajándékozni vágyók - áttéte­lesen pedig az ajándékozottak - igényeit maximálisan kielé­gíteni, s aki olvasni kevésbé szeret, az is válogathat majd a karácsonyra megjelenő új ze­neanyagokban, a klassziku­soktól a könnyűzenéig.-ni­Jugoszláviai választások Nem halasztják el a válasz­tásokat Kis-Jugoszláviában, marad az eredetileg kiírt de­cember 20-i időpont. Az erről szóló közleményt szerdán késő este tette közzé Dobrica Cosic szövetségi elnök iro­dája. A szavazás elhalasztását számos ellenzéki párt sür­gette, s a leggyakrabban a de­cember 27-i időpontot említet­ték. A későbbi szavazás egyér­telműen az ellenzéknek ked­vezne: időt' adna a rossz anyagi feltételekkel induló és nem egységes ellenzéki szer­vezeteknek a jobb felkészü­lésre, másrészt addigra a tél és a romló gazdasági körülmé­nyek sok szavazót a kor­mánnyal szembeni állásfogla­lásra késztethetnek. Belgrádban bejelentették, hogy Jugoszláviát évi 75 mil­lió dolláros közvetlen kár éri a rajta keresztül lebonyolított áruszállítás betiltása miatt. Milan Vujicic szövetségi köz­lekedési és távközlési minisz­ter adatai szerint a közúti for­galom megcsappanásából eredő veszteségek már jelen­leg 100 millió dollárra rúgnak, és további 12 milliót kereshe­tett volna egy békés Jugoszlá­via eddig a külföldiektől be­szedhető úthasználati díjjal. A JAT légitársaság - a mi­niszter és a Tanjug szerint - eddig 80 millió dolláros kárt könyvelt el, kizárólag a nem­zetközi embargó következté­ben (a JAT nemzetközi járato­kat jelenleg nem közlekedtet, Üzemanyaghiány miatt a bel­földi járatok száma is alapo­san megcsappant). A szankciók miatt jugoszláv hajók ragadtak külföldi kikö­tőkben, a hazai kompok igen nagy sora pedig ügyfél híján nem jár. A vasúti forgalom tetemes káráról egyelőre nem érkeztek pontos adatok. Az embargó bevezetése előtt Magyaror­szág felé 40, Románia felé 22, Bulgária felé 18, Macedónia felé 30 nemzetközi tehervonat haladt át Jugoszlávián, ezek túlnyomó része jelenleg nem közlekedik. Szabad ­Lantos megbeszélés Szabad György házelnök csütörtökön fogadta Tom Lan­tos amerikai kongresszusi képviselőt az Országházban. A csaknem egyórás eszme­csere után az amerikai politi­kus az MTI kérdésére el­mondta: az Országgyűlés el­nökével megvitatták a magyar belpolitika számos kérdését, és szót váltottak a Szlovákiá­ban, Romániában, illetve Szerbiában élő magyar ki­sebbség problémáiról is. Bár a magyar belpolitikát érintő eszmecseréről Tom Lantos nem kívánt részleteket kö­zölni, azt azért megjegyezte: nagyon fontos és értékes megbeszélésre nyílott alkalma a házelnökkel. Kérdésekre válaszolva a képviselő röviden elemezte az amerikai külpolitika várható alakulását Bili Clinton megvá­lasztása után. Hangoztatta, hogy a második világháború után született Clinton teljesen új perspektívát hoz a Fehér Házba. Emellett nagyfokó di­namizmus jellemzi a magvá­lasztott elnököt mind a bel-, mind a külpolitikát illetően. Várhatóan egy egészen más­fajta Amerika jelenik meg a vi­lág színpadán, mint amit most látunk. Ha korábban hason­lóan tevékeny kormány lett volna hatalmon Washington­ban, akkor például a jugoszlá­viai válság és a rengeteg tra­gédia is elkerülhető lett volna. Bush-Clinton George Bush, a régi és Bili Clinton, az új amerikai elnök szerdán csaknem kétórás, a tájékoztatás szerint igen szívélyes légkörű megbeszélést folytatott a Fehér Házban. Ez volt a január 20-án hivatalba lépő új el­nök e minőségében első washingtoni látoga­tása. Bush, aki környezete szerint igen csaló­dott, sőt, elkeseredett a számára váratlan vá­lasztási verreség miatt, ennek ellenére barát­ságosan fogadta volt vetélytársát. Megbeszé­lésük a tervezett egy órával szemben csak­nem kétszerannyi ideig tartott s arról csak annyit lehetett megtudni, hogy a kormány- hatalom átadásáról, illetve egy sor világpoli­tikai kérdésről tárgyaltak. A két politikus közösen nem kívánt a sajtó kérdéseire válaszolni, majd Bush helyett csak szóvivője adott ki rövid, írásos nyilatkozatot. Clinton a találkozó után azt „nagyszerűnek" jellemezte, mondván, hogy Bush tanácsát kérte és kapta külpolitikai kérdésekben. Bush, aki a kampány utolsó szakaszában még bohócnak nevezte Clintont, már koráb­ban jelezte, hogy képességei szerint segíteni kívánja utódját és a hátralévő időben nem-kí­ván érdemi döntéseket hozni, sem külföldi utakat tenni. Bush és Clinton vezető munkatársai pár­huzamosan tárgyalnak az ügyek átvételéről. A találkozóval egyidőben valószínűleg sike­rült lezárni egy kényes kérdést: amint a kül­ügyminisztérium bejelentette, a Fehér Ház nem állt az októberi törekvések mögött, hogy Clintonra vonatkozó fiatalkori adatokkal próbálják befolyásolni a választások kimene­telét. Mint korábban kiderült, a tárca egy illeté­kes vezetője kikérte a Clintonra vonatkozó útlevél-aktákat az állami levéltárból, párhu­zamosan a republikánus vádakkal, hogy Clinton diákköri, 23 évvel ezelőtti moszkvai és prágai utazása „gyanús" - illetve hogy Clinton az állampolgárságáról való lemon­dásra készült, hogy elkerülje a behívást a vi­etnami háborúba. A törvénysértően kikért akták semmi ter­helőt nem tartalmaztak, de az ügy miatt idő­közben elbocsátott államtitkár-helyettes az­zal védekezett, hogy fehér házi sugallatra cselekedett. Kérdőjelek Alit üzent az új elnök? Miért küldte „kódolt" üzene­tekkel többek között Magyaror­szágra Tom Lantos kongresz- szusi képviselőt Bili Clinton? Nem titkoltan azért, hogy tudomásunkra hozza: az új amerikai kormányzat na­gyobb súlyt helyez a külpo­litikára, abban Európára s benne a kontinens keleti fel­ére, mint ahogyan azt a vá­lasztási kampány belpoliti­kai túlsúlya alapján a világ gondolja. Még megfejtésre várnak azonban az olyan tömör megfogalmazások, mint az, hogy a Clinton ad­minisztráció sokkal aktí­vabb lesz a korábbinál, mi­vel a Nyugat két kulcskér­désben az új Marshall-terv iránti igény a mi térségünk­ben és a „boldogult" Jugo­szlávia ügye „kudarcot val­lott", hogy az elnök a hata­lomba való bevonulása után általában „rendkívüli érdek­lődést mutat majd Közép- és Kelet-Európa iránt", s ennek részeként nagyobb határo­zottságra számíthat a világ, ha január 20-ig nem stabili­zálódik a helyzet déli szom­szédságunkban. Kik örülnek és kik nem Lan­tos mostani útjának? Azok nyilván örülnek, akik lega­lább tisztábban szeretnének látni. Azok talán kevésbé, akik most már tudják, hogy Clinton küldötte például - ő maga mondta, már Buda­pesten - Szlovákiában, Ro­mániában és Szerbiában fel fogja emelni a szavát a ma­gyar kisebbség jogaiért; s Pozsonyban azt is közli, meg kell érteniök, hogy a nyugati vüág nem fogja el­fogadni az egyoldalú lépé­seket, amikor egy nemzet­közi folyó eltereléséről van szó. Miért éppen Tom Lantos Clinton küldötte? Alighanem az új elnök egyik legfonto­sabb üzenete - s nem utolsó­sorban ide, Magyarországra - az, hogy azt a magyar származású politikust külte ide, aki ismételten s emléke­zetes módokon a demokrá­cia védelmezésével, s min­denfajta nemzeti, faji meg­különböztetés elleni fellépé­seivel vívott ki magának méltán világhírt. Örüljön, aki akar, ráncolja a homlo­kát, aki úgy érzi, oka van rá, de értsen belőle mindenki. Shakespeare szavaival „töprenghetnek, akiknek töprengeniük kell". De töp­reng-e majd mindenki, akinek ez a kötelessége? Vagy lesznek, akik inkább majd csak a válukat vonogatják? Kocsis Tamás Ferenczy Europress Magy ar-horv át üzleti nap Budapesten Magyar-horvát üzleti nap kezdődött csütörtökön Buda­pesten a VOSZ Nemzetközi Vállalkozási Kereskedelmi Központ rendezésében - tájé­koztatták az MTI-t. A kétna­pos találkozó beilleszkedik abba a rendezvénysorozatba, amely során a VOSZ NVKK hazai és a környező országok­ban működő kis- és középvál­lalatok számára szándékozik üzletkötési, együttműködési lehetőségeket teremteni. A mostani találkozón 23 horvát cég van jelen, de érkez­tek vállalkozók Szlovákiából is. A résztvevők valameny- nyien az iparban tevékeny­kednek, közeli piacot és nem nagy tőkeigényű kooperációs lehetőségekét keresnek. A rendezvény célja az is, hogy a külföldi vendégek előadások segítségével megismerkedje­nek a magyar jogi, vám- és külkereskedelmi szabályo­zókkal. Jelcin átadta a fekete dobozokat Dél-Koreában (Folytatás az 1. oldalról.) Lezárult Oroszország és Dél-Korea között az ellensé­geskedés korszaka, a két or­szág elő fogja segíteni a jövő­ben az ázsiai-csendes-óceáni térség biztonságát és haladá­sát - állapítja meg az az alap- szerződés, amelyet Borisz Jel­cin orosz és Ro Te Vu dél-ko­reai államfő írt alá csütörtö­kön. A 15 pontos megállapodás, amely a két ország baráti együttműködésnek elveit rögzíti, a politikai vezetők rendszeres konzultációja, a parlamentek és a magánszer­vezetek közötti kapcsolatok javítását irányozza elő. Az alapszerződés nem irányul harmadik ország ellen - rögzí­tették a felek az okmányban, ami nyilvánvaló utalás a KNDK-ra - amellyel - mint ezt korábban Borisz Jelcin ki­fejtette - Moszkva változatla­nul jó viszonyt kíván fenntar­tani. Az alapszerződés alá­írása előtti megbeszélésen egyébként Ro Te Vu arra kérte Jelcint, hogy az orosz vezető munkálkodjék az észak-koreai változások elősegítése és an­nak érdekében, hogy Phenjan tegye lehetővé atomlétesítmé­nyeinek nemzetközi ellenőr­zését. (Ismeretes, hogy Szöul­ban, de Washingtonban és Tokióban is aggodalmat vált ki az, hogy a KNDK csak az általa felsorolt atomlétesítmé­nyeket nyitotta meg a nem­zetközi atomenergia ügynök­ség szakemberei előtt, a közös koreai ellenőrzés elől azonban elzárkózik). A koreai Ji dinasztia és az orosz birodalom még a múlt század végén szakította meg kapcsoaltait, amit korea japán uralom alóli felszabadulása il­letve, az 1950-53 közötti ko­reai háború óta tartó ellensé­geskedés hosszú korszaka kö­vetett. 1990-ben következett be a fordulat, amikoris a Szov­jetunió, Magyarország és más kelet-európai ország példáját követve fölvette a diplomáciai kapcsolatokat Dél-Koreával. Az alapszerződés mellett a két ország külügyminisztere a nemzetiségek, a Koreában élő oroszok, illetve Oroszország koreai lakossága kulturális hagyományainak, nyelvhasz­nálatának megőrzéséről és előmozdításáról, továbbá a kettős adóztatás kiküszöbölé­séről írt alá megállapodáso­kat. PÁLYÁZAT! Az Epreskerti Építő és Szakipari Szövetkezet PÁLYÁZATOT HIRDET ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓI munkakör betöltésére. Pályázati feltételek:- felsőfokú szakirányú végzettség,- legalább 10 éves vezetői gyakorlat. A pályázathoz csatolni kell:- a végzettséget tanúsító okirat másolatát,- három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt,- szakmai önéletrajzot,- a pályázó rövid elképzeléseit. A pályázatot 1992. november 27-ig lehet benyújtani, melynek elbírálásával december 3-ig értesíti az igazgatóság. A pályázatot titkosan kezeljük. A pályázatot az alábbi címre kérjük. Epreskerti Építő és Szakipari Szövetkezet 7100 Szekszárd, Marx K. u. 22. Tel.: 74/15-133. Búzás József. (119/40)122078) A DÉDASZ Rt. Üzemnigaz- gatósága, Szekszárd közhírré teszi, hogy BONYHÁDVA- RASDNÁL ÉS KISDOROG- NÁL MEGÉPÜLT 20 KV-OS GERINCVEZETÉKET 1992. NOVEMBER 20-ÁN FE­SZÜLTSÉG ALÁ HELYEZI. A létesítmények érintése és ron­gálása életveszélyes és tilos! Az ebből eredő károkért a DÉ- DÁSZ Rt. felelősséget nem vál­lal (136/21885)(21885) ^Vállalkozók, ^ vállalatok figyelem! A KURDI DOBOZÜZEM vállalja kis- és nagytételű megrendelések teljesítését.- sima és nyomott kartondo­bozok, rekeszek, betétek,- mikrohullámú, háromrétegű és ötrétegű hullámdobozok, rekeszek, betétek gyártását,- könyvkötés, szitázás. Gyors és pontos kiszolgálás. Telefon: 74/85-022, 74/85-040 Telex: 13-614. Telefax: 74/85-082 Várjuk szíves megrmdeléseiket. Keszler József dobozüzem-vezető Vl5f1/?1954) i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents