Tolnai Népújság, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-16 / 270. szám

1992. november 16. ERRŐL - ARRÓL iSPUJSAG 7 Tesztelt televíziók Olvasóink kérésére leközöljük annak a tizenhat televízió­nak az áruteszt-eredményeit, melyekről összefoglaló jelleg- gél két héttel ezelőtti számunkban közöltünk anyagot. Mint arról már tájékoztattuk kedves olvasóinkat, a Fogyasztóvé­delmi Főfelügyelőség felkérte a Magyar Elektortechnikai In­tézetet, a legnépszerűbb 51-55 centiméteres képátlójú színes készülékek összehasonlító vizsgálatának elvégzésére. A tizenhat készülék adatait négy részletben közöljük. Minden részben négy tévé teszteredményei kerülnek nyil­vánosságra. Az alábbi táblázatohoz hasonlóan a többi nyolc televízió vizsgálatának eredményei is hétfői számunkban je­lennek majd meg. venter * Teszteredmények II. Gyártó/típus ITT-Nokia 5128 H ITT-Nokia 5530 M P/S Mitsubishi Panasonic CT 2151 TX-21 TI EET EE Vételi tulajd. jó jó jó jó Képminőség jó jó jó kiváló Vid. és imp. átv. jó jó jó jó Képhibák kevés kevés kevés kevés Kontraszt közepes jó jó nagyon jó Színhűség jó jó közepes nagyon jó Nézőteszt jó jó jó nagyon jó Hangminőség. jó jó jó jó Max. hangtelj. jó jó jó közepes Jel-zaj viszony jó jó jó jó Frekv. átvit. jó jó közepes jó Meghallg. teszt jó jó jó jó Kezelhetőség jó jó jó jó Progr. hatóság nagyon jó nagyon jó jó j° Kezelh. táv. vez. jó jó jó jó Kijelzések a tv-n kielégítő kielégítő jó nagyon jó Csatlakozások közepes közepes közepes közepes Kezelési útmut. részletes részletes jó részletes Távvezérlő jó jó közepes nagyon jó Teljesitm. felv. jó jó jó közepes Üzemi felvétel jó jó jó közepes Készenléti felv. kevés jó kevés jó Tesztösszesítés jó jó jó jó Ár(Ft) 38 900 50 900 kb. 63 000 83 900 Mit kell tudni a földadóról III. Korábban ismertettük, hogy kinek és mikor kell földadót fizetnie. Most azt taglaljuk, hogy hogyan kell kiszámolni. A földadót művelési ágan­ként kell megállapítani. Alapja az adóalany használa­tában lévő adóköteles földte­rület kateszteri tiszta jöve­delme (10.000 négyzetméter= 1 hektár). Az adó alapjának kiszámításánál a töredék hek­tár 4999 négyzetméterig el kell hagyni, 5000 négyzetmétertől egy hektárra kell kerekíteni. A kerekítést művelési áganként kell elvégezni (pl: 12.200 négyzetméter esetén 1 hektárt, 16.100 négyzetméter esetén 2 hektárt kell számításba venni). Ha a területegységre jutó átla­gos aranykorona érték töre­dék szám, akkor a töredéket 49 fillérig el kell hagyni, 50 fil­lért vagy annál magasabb tö­redék értéket egész aranyko­ronára kell kerekíteni. Többféle művelési ágú, de egyenként 4.999 négyzetméter alatti, de összességében 6.000 négyzetméter feletti terület használata esetén tekintettel a művelési ágankénti kerekítési szabályokra, adófizetési köte­lezettség nincs (pl. 4.200 négyzetméter földterület használata esetén adófizetési kötelezettség nincs). Az átlagos aranykorona ér­téket két tizedesjegy pontos­sággal kell kiszámolni. Az átlagos kateszteri tiszta jövedelem kiszámításánál az adott művelési ágú összes föld-terület aranykorona ér­tékét el kell osztani a adott művelési ágú összes földterü­let nagyságával, (pl: 20 ha szántó aranykorona értéke 251, úgy az átlagos kateszteri tiszta jövedelem 251:20=12.55). Az 1 hektárra jutó átlagos aranykorona érték alapján le­het táblázatból megállapítani az adó mértékét. (A példában említett esetben ez 10,-Ft/ AK). A szántóföld után fizetendő földadó összege a földterület aranykorona értékének és az adó mértékének a szorzata lesz. (példa szerint 251 x 10,-Ft). Ha éves szinten a fizetendő földadó mértéke a 100,-F-ot nem éri el, úgy azt megfizetni nem kell. Ügyfélszolgálatunk a föld­adó mértékének kiszámítá­sánál a földtulajdonosok ren­delkezésére áll. A fentiekben leírtaknak megfelelően azon­ban az adóalanynak csak ak­kor tudunk segíteni, ha műve­lési áganként a terület nagy­ságát és az aranykorona érté­két a rendelkezésünkre bo- csájtja. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága Szekszárd Pályaválasztás Ezt kínálj a az atomerőmű iskolá j a I A paksi Enregetikai Szak­képzési Intézet és Műszaki Szakközépiskola a jó felké­szültségű, korszerű technikai ismeretekkel rendelkező szakemberek képzését vallja legfontosabb feladatának. Emellett nem titkolt célja az intézménynek, hogy hallga­tóit a szakirányú felsőfokú to­vábbképzésre minél maga­sabb színvonalon készítse fel. Az oktatást segítik a korsze­rűen felszerelt laboratóriu­mok, (mint például a hő- és áramlástechnikai, a CNC-for- gácsoló, vagy a FESTŐ irányí­tástechnikai labor és termé­szetesen a nyelvi labor), a számítógépek, szaktantermek, az erőmű blokküzemei és műhelyei. Az 1993/94-es ta­névben a következő szakokra várják a most végzős általános iskolai tanulók jelentkezését: — Erőműgépész technikus (5 éves, csak fiúknak) — Ipari elektronikai tech­nikus (5 éves) — Villamosenergia-ipari technikus (5 éves, csak fiúk­nak) — Műszaki környezettech­nikus (5 éves, újonnan induló szak) — Számítástechnikai prog­ramozó (4 éves) — Menedzser asszisztens (titkárnő) (4 éves, lányoknak) Dr. Gálos Istvánnal, az ESZI néven közismert intézmény igazgatójával arról beszélge­tünk, hogy elsősorban milyen érdeklődésű, beállítottságú gyerekek jelentkezését várják. Gépírás órán a másodikos manager-asszisztensek — Igazgató úr, az ESZI a közvélemény szerint csak a leg­jobb tanulók számára elérhető. Mi erről a véleménye? — A jó tanulmányi ered­mény semmiképpen nem hát­rány, ez természetes, de ez nem jelenti azt, hogy ide csak az jut be, aki 4,7-es, vagy ennél jobb tanulmányi eredményt produkál nyolcadikban. Nem ez a legfontosabb, hanem az, hogy a jelentkező gondolko­dásra, elmélyedésre hajlamos, adaptív képességű legyen. Nem baj, ha eleven, ha tempe­ramentumával kicsit kilóg a sorból. Az a legfontosabb, hogy a tanulást, a feladatokat Elsős „villamosok,, szakmai gyakorlaton kihívásnak tekintse. — Elöny-e a jelentkezőknél, a városi iskola és környezet? — Sokszor éppen az ellen­kezője bizonyul előnynek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem egy kis faluból ér­kezett gyerek sokkal kiegyen­súlyozottabb, és könnyebben beilleszkedik, mint városi társa. Eddig mindenkinek tudtunk kollégiumi elhelye­zést biztosítani, ami nem kis előny, hiszen ebben a város­ban nincsenek hagyományai a diákbalbérletnek, mint mond­juk Pécsett, vagy Budapesten. A diákotthonunk igen jó szín­vonalú elhelyezést biztosít, kétágyas, mosdófülkés szobá­ink vannak. Az iskolának van sportcsarnoka, szabadtéri sportpályája és fedett uszo­dája. A diáksport egyesüle­tünkben kézilabda, kosár­labda, tenisz, természetjáró és gokart szakosztály működik. — Kérem, mondjon néhány szót a jövő tanévben induló mű­szaki környezettechnikus szakról. — Ilyen jellegű képzés sem közel, sem távol nincs a régió­ban, talán Miskolcon létezik valami ehhez hasonló. Az atomerőmű iskolája komolyan gondolja a környezetvédel­met. Mint tudjuk, minden új technika bevezetése a környe­zet kisebb-nagyobb átalakítá­sával jár. Ezzel egyidejűleg megnövekedett az igény a természet megkímélésére, ami az új képzési rendszerre való áttérést idnokolja. Szemlélet- változásra, újfajta szakmai magatartásra van szükség. A műszaki környezettechnikus olyan szakember, aki jártas az energetikai ipar, a kommuná­lis környezetvédelem, a víz­minőség-védelem, a termé­szetvédelem, a hulladékkeze­lés témaköreiben, és rendel­kezik környezetgazdászi alap­ismeretekkel. A feladata első­sorban a környezeti károk műszaki megelőzése. A kör­nyezettechnikus képzés kommunális szakán tanulók fontos feladatokat láthatnak el például az önkormányzatok­nál. Hiszen bármilyen beru­házás előtt fel kell mérni, hogy a környezetre milyen hatása lesz majd, vagy az iparenge­délyek kiadásánál tisztában kell lenni a várható hulladék, szennyezőanyag mennyisé­gével, jellegével, stb. — Mikor lesznek a felvételi vizsgák? — A jövő év februárjában, 18-án és 19-én. A felvételi vizsgával kapcsolatban még annyit, hogy az iskola tájékoz­tató anyagában közöljük a vizsgák időpontját és időtar­tamát, külön értesítést, meg­hívót nem küldünk. A vizsgák eredményéről a jelentkezőt egy héten belül értesítjük. — Köszönjük a beszélgetést. A paksi enregetikai szak­képzési intézet és műszaki szakközépiskola pályaválasz­tási nyílt napot tart november 27-én, pénteken 14-17 óráig. Minden érdeklődő szülőt és tanulót szeretettel várnak. Venter Marianna Fotó: Kispál Mária Pályaválasztás A Tolna Megyei Önkor­mányzat Pedagógiai Intézete felhívja a kéttannyelvű gim­náziumok iránt érdeklődő ta­nulók és szülők figyelmét né­hány egyedi jelentkezési módra: 1992. december 14-én 10.30-kor felvételt előkészítő versenyt hirdet: a budapesti Károlyi Mihály Gimnázium (5 éves spanyol) 1191 Bp. Simo- gyi Zs. u. 33.; a Trefort Ágos­ton Műszaki Szakközépiskola (6 éves angol) 1191 Bp. Kos­suth tér 12.; a Körösi Csorna Sándor Gimnázium (4 éves orosz) 1033 Bp. Szentendrei u. 83. A verseny helye: Trefort Ágoston Műszaki Szakközép- iskola. A jelentkezés határideje: 1992. novembe 30. Jelentke­zési lap a pedagógiai intézet­ben igényelhető. A mohácsi Kisfaludy Károly Gimnázium (5 éves francia) Mohács, Hő­sök tere 6. nyílt napokat szer­vez 1992. november 23-tól 27-ig. A program minden nap 8 órakor kezdődik. Kalauz munkanélkülieknek Menekülési utat jelent-e, ha valaki munkanélküliből vállalkozóvá válik? — Az a munkanélküli, aki főállású vállalkozó kíván lenni, igényelheti a munkaü­gyi központtól vállalkozásá­nak beindulásáig - de legfel­jebb hat hónapig - a munka- nélküli járadék továbbfolyósí- tását; a vállalkozás szaktaná­csadási költségei legfeljebb 50 százalékának megtérítését, továbbá a vállalkozói tevé­kenység gyakorlásához szük­séges tanfolyami képzés költ­ségei felének megtérítését. Igényt tarthat ezenkívül - legfeljebb egy éven át - a hitel- fedezeti biztosítása költségei felének megtérítésére is. De ilyen címen támogatást csak azok a munkanélküliek vehetnek igénybe, akik mun­kanélküli járadékot kapnak és a munkaügyi központ nem tud számukra megfelelő állást felajánlani. Aki a munkanél­küli járadék folyósítási feltéte­leinek nem felel meg, az nem részesülhet a vállalkozóvá vá­lást elősegítő támogatásra sem. Magyarországon nem sok remény van arra, hogy az ipar, a szolgáltatások fel tud­ják szívni a munkanélküliek tömegeit. Milyen külföldi lehetőségek vannak? A külföldi munkavállalás­nak kétféle módja van. Az egyik, hogy a munkanélküli magyar munkáltató alkalma­zásában végez külföldön munkát. Ebben’ az esetben a hazai munkaviszony megma­rad, a külföldi munka meg­szűnése esetén pedig a hazai vállalat kötelezettségei ugyanolyanok, mintha a munkavállaló itthon dol­gozna. A másik lehetőség, ha valaki egyénileg vállal mun­kát külföldön és a külföldi munkáltatóval köt munka- szerződést. Az egyéni mun­kavállalás kétféleképpen tör­ténhet:- A munkavállaló egyénileg keres magának külföldi mun­kahelyet. Ehhez itthonról semmiféle engedély nem szükséges, viszont a legtöbb ország feltételként előírja a munkavállalási engedély be­szerzését. Ennek hiányában nem létesíthető munkavi­szony.- Államközi megállapodás alapján is lehetséges egyéni­leg külföldön munkát vállalni. Amit a kárpótlásról (még) tudni kell Kinek jár nemzeti gondozási díj? Nemzeti gondozási díj illeti meg azokat, akik 1944 március 19-ike és 1989. október 23-ika között magyar vagy idegen ál­lam hatóságának, hatósági személyének politikai indítta­tású önkénye következtében szenvedtek sérelmet. Ilyen címen ellátásra jogosultak azok is, akik 1944-45-ben a nemzeti ellenállási mozga­lomban kifejtett tevékenysé­gükkel valamint az 1956-os forradalom eseményeivel ösz- szefüggésben munkaképessé­güknek legalább a 67 százalé­kát elvesztették. A nemzeti gondozási díj összege havi 5000 forint és a jogosultak élete végéig megil­leti. Ezt az összeget a kormány évenként felülvizsgálja és újra megállapítja. A nemzeti gon­dozási díj az életüktől és sza­badságuktól politikai okokból megfosztottakat is megilleti, ha a szabadságelvonással ösz- szefüggésben vesztették el munkaképességüknek lega­lább a 67 százalékát. Méltányossági alapon kér­hetik az ellátást azok is, akik jelenleg Magyarországon él­nek, de nem Magyarországon élő személyként vesztették el a munkaképességüket. Ilyen esetekben az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hiva­tal elnöke saját jogkörében dönt a gondozási díj odaítélé­séről. A törvény lehetővé teszi azok számára is az ellátás fo­lyósítását, akik 67 százaléknál kisebb, de 50 százaléknál na­gyobb mértékben vesztették el a munkaképességüket és ha a sérelmet szenvedettek szociá­lis helyzete indokolja. Méltá­nyosságból 2500 forintos nemzeti gondozási díjat kap­hatnak. Az ellátás odaítélésé­ről a kárpótlási hivatal elnöke saját jogkörében dönt. Élet elvesztése címén is jár a nemzeti gondozási díj az el­hunytak után az özvegynek, az árvaellátásra jogosult vér­szerinti és örökbefogadott gyermeknek, illetve a szülő­nek, ha a hozzátartozó Ma­gyarországon élő személyként 1944. és 1989. között szenve­dett sérelmet, illetve vesztette életét. Az ilyen címen megállapí­tott nemzeti gondozási díj összege havi 2500 forint.

Next

/
Thumbnails
Contents