Tolnai Népújság, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-13 / 268. szám

1992. november 13. DUNAFÖLDVÁR KÉPÚJSÁG 13 Parkoló, társadalmi munkában 5 Félidőben az önkormányzatok Garázsok -föld alatt, föld felett Hiányzik a társadalomból bizalom és az őszinteség légköre Nem mondhatni, hogy elé­gedettek lennének az Ifjúság tériek, nem is nagyon lehet rá okuk. A hármas számú épület lakóinak autói felől többek között hiányzik a tető, magya­rán: a ház alagsorában épült garázsokból nekik bizony nem jutott, azokat rossz nyel­vek szerint volt vébé tagok szerezték meg annak idején jutányosán, majd eladták, ki­adták csinos összeg ellenében. Nos, annyi nyilvánvaló, hogy e helyiségek jó része au­tók helyett butikokat fogadott falai közé. A járművek a ház előtt tár­sadalmi munkában épített r parkolóban állnak, tulajdono­saik pedig garázst szeretné­nek, azt is kigondolták, mi­lyen módon. Azzal az ajánlat­tal fordultak az önkormány­zathoz, hogy megvásárolnák a kettes számú épület melletti területet, s oda önerőből épí­tenék meg a garázsokat. Vé­leményük szerint ugyanis ha a Kommunális Kft. csinálná ugyanezt, jóval drágábban jutnának a saját tulajdonú ga­rázshoz, mintha ők bíznának meg egy vállalkozót a beruhá­zással, vagy épp két kezükkel látnának hozzá a munkához. A probléma ott van, hogy az önkormányzatnál már el­Csillaggarázs, félkész állapotban A képviselő mondja Szellös a költségvetés Október 30-án megjelent számunk egyik cikkében (Szabad-e gazdálkodni?) érin­tőlegesen idéztük - nevének említése nélkül - Vörös László városi képviselőt, pontosab­ban azon az október 15-én le­zajlott testületi ülésen elhang­zott kijelentését, miszerint az önkormányzati hivatal anya­gaiban még ma is hazudnak, illetve „meszelnek". Ezt követően a képviselő azzal kereste meg lapunkat, hogy reagálni kíván a cikkre.- Hozzászólásom lényege az volt, hogy a költségvetés nem működik tisztességesen. A pénz nagy része automa­tizmusok alapján megy ki - ez így van rendjén -, azonban annak a felhasználásáról, ami fennmarad, a képviselő-testü­letnek kellene döntenie. Szo­morú, hogy a városnak 1991 óta van olyan pénze, amiről a képviselőtestület nem tudott, és én sem, mint a pénzügyi bi­zottság vezetője.- Mire gondol konkrétan?- A pénzügyi osztályvezető kérdésemre nyilvánosan el­mondta, hogy az előző tanács Antal Ferenc vezette végre­hajtó bizottsága ötmillió forint fejlesztési alapot hagyott hátra a jelenlegi önkormányzatnak, mondván, hogy nagy beruhá­zásokba nem kezdett bele ab­ban a ciklusában. Ez az öt mil­lió forint 1991-ben nem került nyilvánosságra, ez később kamataival együtt felduzzadt tíz millióra, majd az ez év má­sodik félévi költségvetés-mó­dosításba került be, tizenöt millió forint plusz bevétel­ként. Ezt a pénzt senki nem lopta el, a bankban pihent, de véleményem szerint nem volt a hivatal feljogosítva arra, hogy a képviselők tudta nél­kül a bankban tartsa. Na­gyobb beruházások - csator­názás, útépítés -, valósulhat­tak volna meg, ha a képviselő testületnek van módja dönteni a pénz sorsáról. Természete­sen lehet, hogy a képviselők is úgy döntöttek volna, hogy ezt a pénzt tartalékoljuk.- Ez az ötmillió forint ezelőtt semmilyen formában nem került be a költségvetésbe?- Ez így van. Érdekes lenne azt is megvizsgálni, hogy azok a dolgok, amelyek most ebből a pénzből valósulnak meg, hogyan teljesülhettek volna 1991 elején. Ha az inflációt fi­gyelembe vesszük, lehet, hogy akkor elegendő lett volna arra az az öt millió, amire most a tizenöt sem. A másik, ami nem teljesen világos, hogy ezek a pénzek valahogy benn voltak a költségvetésben, nem megpántlikázva, hanem a vá­rosháza működési kiadásai között voltak feltüntetve. Te­hát ami 1991-ben növelte a bankbetét értékét, az 1992-ben benne szerepel a költségve­tésben, ezért mondom, hogy szellős a városháza költségve­tése a többi intézményhez ké­pest. Míg az iskolában és a gim­náziumban gondot jelent a működés, addig ez a városhá­zának nem okoz gondot, sőt még jelezték is hogy a város­házának tizenharmadik fize­tésre is van pénze, holott az iskolákban túlórákat sem tud­nak fizetni. tf Ha valakinek véletlen eszébe jutna . . . készült egy rendezési terv, s abban a garázsoknak megvan a maguk helye. Mint Nagy Gáborné, a városi önkor­mányzat műszaki osztályán elmondta, e terű módosításá- nának komoly anyagi vonzata van. Két lehetőség is kínálko­zik garázssor építésére, az egyik a szintén központi Fe­hérvári utcában, a másik vi­szont az Ifjúság téren, a föld alatt. Ez utóbbi nem tévedés, tudniillik egy földvári vállal-' kozó azzal az ötlettel kereste meg az önkormányzatot, hogy a föld felszíne alatt építené meg és értékesítené a gará­zsokat, a telekért nem fizetne, ennek fejében viszont magát a területet parkosítaná. Az ügy­ben jelenleg egyeztetés folyik a vállalkozó és az önkor­mányzat között, amely nem zárkózik el a megvalósítás elől. A Fehérvári utcában vi­szont megfenekleni látszik a dolog, mivel az építkezés há­rom méternyire benyúlna két családi ház kertjébe, az érin­tettek ebbe nem egyeznek bele. Az önkormányzat kisajá­títhatná a területet, előbb azonban a megegyezésnek szeretnének némi esélyt adni. Garázs tehát lesz, arra a kérdésre, hogy mikor, és ki hogyan jár jól, a jövő fogja megadni a választ. fra Az oldalt készítették: Ihárosi Ibolya Tóth Ferenc Félidőben vannak az ön- kormányzatok, s ebből az al­kalomból a tapasztalatokat elemző megbeszélést folyta­tott a városi hivatalok ellenőr­zési körükbe tartozó tevé­kenységéről a Területi Köztár­sasági Megbízott Tolna Me­gyei Területi Hivatala. Nem­rég zajlottak le azok a beszél­getések, amelyeken a polgár- mesterekkel, jegyzőkkel foly­tattak. A törvényességi elle­nőrzés témakörével indult a beszélgetés Kiss János pol­gármesterrel. — A hivatal munkájában, még keresve sem találtak szinte semmi kivetnivalót. Észrevételeik voltak, termé­szetesen, de ezek is formai hi­ányosságokat jelentenek in­kább, s elsősorban az én hi­báim. Előfordult, hogy olyan iratot én írtam alá, amit a jegyzőnek kellett volna, s for­dítva. Természetesen törvé­nyesen kell dolgoznunk, de én a problémákat általában úgy közelítem meg, hogy miként tudunk segíteni az emberek­nek, hogyan tudjuk kielégíteni az igényeiket, miként felelünk meg a város „megrendelései­nek". Ezért aztán előfordul, hogy nem a törvény betűjét, hanem a szellemét nézem. Akadnak így olyan ügyek, amelyekben *a „betű szerinti" ügyintézést lehet, hogy joggal kifogásolják. Én viszont úgy gondolom, illetve gondoltam, hogy az önkormányzati rend­szerre való áttéréssel sokkal kisebb lesz a bürokrácia, a csak a hivatal szellemét és nem az állampolgárt szolgáló jogszabály. Sajnos, a deregu­lációból, hogy ilyen tudomá­nyosan fejezzem ki magamat, nem lett semmi. Egyre több a jogszabály és egyre több kö­zöttük az ellentmondás, és nemcsak a régiek, meg az újak között, ami nem könnyíti meg az állampolgár számára az el­igazodást. Es akkor még nem szóltam a hivatalok országos méretű szaporodásáról, ame­lyek közöt, valamint a dekon- centrált hivatalok és a helyi önkormányzatok között még nem alakultak ki az együtt­működés formái. — Lehet ez ellen az állampol­gár számára nehéz helyzeten se­gíteni? — Úgy lehet, hogy átvállal­juk a tennivalók nem feltétle­nül ránk tartozó részét is. Mi most felveszünk egy mező- gazdasági szakembert azért, hogy segíteni tudjunk a kár­pótlásra jogosultaknak. Nem futkoshatunk minden egyedi ügyben Szekszárdra, különö­sen, ha nem biztos, hogy ott részletes, pontos választ tud­nak adni. — Ön milyennek ítéli meg az önkormányzat helyi munkáját? — Túl vagyunk a tanuló­időn, s bár itt helyben is lehe­tett volna többet tenni, azért a város él, működik, s a jelen­legi gazdasági körülmények között ez sem kevés. Nem mondhatom, mert nem lenne igaz, hogy a pártcsaták tere­pévé vált volna a testület. Ez nálunk a tűréshatáron belül maradt, s bár mindenkinek feltett szándéka, hogy nem politikával foglalkozunk, ha­nem a város érdekeivel, azért az országos nagypolitika átté­telesen itt is érezteti hatását. Én például hiányolom, és itt most nemcsak a testületen be­lüli ügyekre gondolok, hanem az emberek egymás közti kap­csolataira általában - a biza­lom és az őszinteség légkörét. — Jelen tapasztalatok birtoká­ban, vagyis ha tudta volna, hogy milyen nehézségekkel kell szem­benézni, vállalta volna a polgár- mesterséget? — A kihívásoknak mindig szerettem megfelelni. Ha van egy feladat, nem tudom sza- bad-e félreállni? Az biztos, hogy nem a címért és rangért, hanem az emberek szolgálatá­ért vállaltam. Lehet, hogy vál­lalkozóként többet is keres­nék, s a leterhelés is időnként már olyan mértékű, ami az egészség rovására mehet. Ha végiggondolom, hogy a jelen­legi helyzetben a polgármes­tert nem feltétlenül, és nem csak a saját cselekedetei alap­ján ítélik meg, akkor a kérdés elgondolkoztató. Két év múlva mindenképpen mérle­gelni kell, hogy ha helyzet nem változik mindazon kér­désekben, amiről eddig szót ejtettünk, ne adj Isten az ön- kormányzatok helyzete to­vább romlik, akkor szabad-e vállalni? Ihárosi Ibolya Programok a művelődési házban Kortársak koncert lesz a Magyar László Gimnázium szervezésében ma este, hét órai kezdettel a művelődési ház nagytermében. * A „Korcsma az végvári lanthoz" sorozat következő előadásában Nikola Parov szintetikus folk-kísérleteit hallhatják az érdeklődők a Vármúzeumban november 18-án, azaz jövő szerdán, este hét órakor. * November 20-án, pénte­ken délután két órakor a Nemzeti Filharmónia ifjú­sági bérletének Világjáró előadóművészek című elő­adás-sorozatában Pege Ala­dár lép föl, Megkezdődött a parti terület rendezése Munkában az Avanti November 9-én, hétfőn megbeszélést folytatott a Du- naföldváron befektető Avanti cég képviselője az önkor­mányzat műszaki osztályán, amelynek tárgya a földvári vállalkozóknak a beruházá­sokban való esetleges részvé­tele volt. Mint ismeretes, az osztrák vállalat a volt folyamőr-kikö­tőnél üzemanyagelosztó tele­pet, majd építőanyagüzemet tervez létesíteni. A cég vezetői figyelembe kívánják venni Kiss János polgármester azon kérését, hogy amennyiben le­hetséges, a kivitelezési mun­kákba, így az útépítésekbe és a földmunkákba vonják be a he­lyi vállalkozókat, annak elle­nére, hogy saját kft.-jük is el tudja végezni a fő munkafo­lyamatokat. Az Avanti beruházása a kö­zeljövőben száz, hosszú távon mintegy háromszáz munkahe­lyet biztosít Földváron. tf Az Ifjúság tér 3. panaszai A felújítások felújítása Hol vannak a felelősök? Sokat foglalkoztunk már az Ifjúság tér 3. számú épületé­vel, az ott lakók kálváriájával. Az 1989-ben az OTP által épít­tetett ház lakásainak kulcsait annak idején boldogan vehet­ték át a tulajdonosok, hisz a város központjában . Földvár egyik legszebben mutató épü­letében találták magukat. A külcsín nem minden, ha mást nem, ezt bizonyára megtanul­ták az OTP szóban forgó ügy­felei, arcukon elvétve sem ta­lálni az elégedettség nyomait, ha szóba kerül a ház. Azóta épp harmadszor végeznek rajta felújítási munkákat, a te­tőszerkezetet, úgy ahogy van, ki kell cserélni. Bár azt, hogy az eredeti kivitelező - az azóta már megszűnt városi költség- vetési üzem -, kontár munkát végzett, minden lakó saját bő­rén tapasztalja. A rossz kilin­csek, az egyenetlen falfelüle­tek, a megrepedt ajtófélfák, a rozsdás erkélykorlátok nap mint nap szemet szúrnak, a házon végzendő munkáktól azonban mégiscsak a felső emeleteken lakók szenvednek igazán, az ő fejük fölött ugyanis nincs tető. Pontosab­ban van, amennyiben egy egyszerű fólia-szigetelésű ide­iglenes szerkezetet annak le­het nevezni, amely számos más hátránya mellett be is ázik. A lakók 1991-ben bíróság­hoz fordultak, amely tisztes anyagi kártérítést ítélt nekik, feltehetően azonban mindenki boldogabb lett volna, ha nem kerül sor pereskedésre. A jelenlegi felújítás kivitele­zője, a dunaújvárosi Real-Coop Kft. eredetileg a fű­tési idény kezdetére ígérte a munkák befejezését, nos, ez a határidő már elúszott. Folya­matosan nyolc emberrel dol­goznak a ház tetőszerkezetén - állítja a cég vezetője, a lakók viszont - némi joggal - nem értik, miért állt a közelmúlt­ban két hétig a munka. Válasz erre is van: anyaghiány miatt. Nem érne kár senkit és sem­mit, ha minél hamarabb elké­szülne az a bizonyos tető, ha másért nem, hát a ház előtt lévő játszóteret sem csúfítaná tovább az ott tárolt építési anyag. A kft. egyébként - az önkormányzat megítélése sze­rint - minőségi munkát végez, amelyre maga az önkormány­zat vállal majd garanciát. Felmerül természetesen a kérdés, hogy hol vannak most a felelősök, hiszen itt több mil­liós kárról van szó. A régi költségvetési üzem felelős ve­zetői már túl vannak az ügyön, 1989-ben a bírósági íté­let pénzbüntetést szabott ki rá­juk, s elbocsátották őket állá­saikból. A Kommunális Kft. azon szakembereit, akik két­szer is hiányos munkájukkal jelentős anyagi kárt okoztak a városi kincstárnak, s egyben tengernyi bosszúságot a la­kóknak, viszont - bár már nem dolgoznak a kft.-nél -, nem is vonta senki felelős­ségre. Valószínű, ez utóbbi aktus sem fog elmaradni, informá­cióink szerint ugyanis, amint az építkezés befejeződik, a paksi városi ügyészség eljá­rást kezdeményez a szóban forgó szakemberek ellen. ❖ Tragikus munkahelyi bal­eset történt az Ifjúság tér 3-as számú épületének felújítási munkái közben, 1992. október 24-én. Hanuszka László, du­naújvárosi lakos, a Real-Coop Kft. dolgozója alatt a tetőszer- kezet beszakadt, s a lépcsőház kövezetére zuhanva életét vesztette. A halálos baleset körülményeit a rendőrség szakértők bevonásával vizs­gálja. A vizsgálat eredménye december elejére várható.-toth-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents