Tolnai Népújság, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-09 / 239. szám
4 KÉPÚJSÁG BONYHADES KORNYÉKÉ 1992. október 9. A képviselő mondja Bántja az optikus szemét Poller József, a bonyhádi önkormányzati képviselő tagja a legutóbbi testületi ülésen - egyesek szerint - kisebb kirohanást intézett a város köztisztaságának, közrendjének állapota miatt. Valójában inkább jogos kérdésfelvetésről volt itt szó, felszólalását a város rendje és tisztasága melletti nyilvánvaló elkötelezettsége tette kissé éleshangúvá. Véleménye szerint nagy odafigyelést érdemlő kérdés ez, és úgy gondolja, határozottabban kellene fellépni a szemetelők, a tiltott helyen - sokszor füvesített területeken - parkolók ellen. Ehhez közrendi megbízottra volna szükség, no meg akár határozott rendőri fellépésre, esetlegesen szankciók alkalmazására is. Mint elmondta: „Talán én vagyok a türelmetlen, túlzottan rendszerető, de azért vállaltam a képviselői posztot, hogy tegyek a városért, s lehetőség szerint másokat is tettekre sarkalljak a mindenkit érintő kérdésekben." A képviselő „civil" foglalkozását űzve az ország sok városában megfordul — optikus. Nyitott szemmel járva, ezen a téren jó összehasonlítási alappal rendelkezik, s úgy érzi, sokhelyütt megelőzik Bony- hádot. Talán lesz valami változás a közeljövőben a köztisztaságot illetően, hiszen néhány napja helyeztetett ki a városi ön- kormányzat ötven utcai szemétgyűjtő ládát, tehát úgy 20-30 méterenként tűnik szemébe a járókelőknek egy-egy ilyen „objektum". A legjobb természetesen az volna, ha nem volna szükség az állampolgárok megbüntetésére. Ehhez csupán egy-két könnyelmű mozdulatról kellene leszokni, hiszen nem nagy fáradság ilyen távon egy cigaretta- csikket, elhasznált papírzsebkendőt, kiürült tejeszacskót „cipelni". No meg nem volna baj az sem, ha az eddigi tapasztalatoktól eltérően senkinek nem jutna eszébe, hogy a MEH-telepen értékesítse fémhulladékként az utcai szemétgyűjtőket.- N.L. Elsőnek lenni Bonyhádon a művelődési ház előtt skandináv bútorvásárt hirdet egy tábla. A legtöbb járókelőnek erről reflex- szerűen az Ikea név ugrik be, s ezzel együtt a szépség és kényelem jut eszébe. A művelődési ház aulájában megtekinthető és megrendelhető bútorok, lakásfelszerelési cikkek között sétál egy fiatalember, nevezetesen Sallay Zsolt, aki egy személyben eladó és „kirakatrendező". Az üzletmenetről a következőket tudtuk meg tőle. A vállalkozásnak valójában csak annyi köze van az Ikeá- hoz, hogy a kiállított bútorok skandináv mintára készülnek, s az Ikea is ilyeneket forgalmaz, ám a jól ismert céget áraikban bőven alulmúlják. Kínálatukkal bútorüzletekben nem találkozhatnak a vásárlók. Legtöbbször túrára indulnak, s 20-30 ezer lakosú városokba látogatnak el, hiszen ekkora városokban a terembérleti díj is elfogadható, másrészt elsők tudnak maradni, mert csak így megy az üzlet. Rövid szállítási határidővel érkeznek meg a megrendelt bútorok a vásárlókhoz, s a termékekre egyéves garanciát vállalnak. Ilyen feltételek mellett akad annyi megrendelőjük, hogy tisztes megélhetést találnak a vállalkozásban. Bonyhádról pénteken továbbköltözve a megye két városában mutatják majd be áruikat. A gond sok, az ösztöndíj kevés Bővül a piac A bonyhádi piacon megkezdődöt a tavaly épített aszfaltburkolat bővítése. Erre igen nagy szükség volt már, hiszen a piac kinőtte önmagát, köszönhetően annak, hogy már a „fél világ" árul itt. Most 1500 négyzetméter burkolat készül el közel egymillió forintos költséggel, s a kivitelező a piacot felügyelő Bonycom Kft. A bővítésre szánt összeg az árusoktól szedett helypénzből, illetve az asztalok bérleti díjából jött össze, így arról van szó, hogy a bevételeket a Bonycom Kft. visszaáramoltatja a piacra, hogy javuljanak az árusítás feltételei. A bővítést még a rossz idő beállta előtt szeretné befejezni a kivitelező. A szerelemből sosem elég,. Az idei tanév jó egy hónapja tart már, s a bonyhádi 504-es Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatóját, Fetzer Mártont kérdeztük a feladataik megoldásának lehetőségeiről. — Az elméleti oktatás feltételei adottak, csupán a négyéves képzésben résztvevők nyelvtanulásával van probléma, ugyanis még a meghirdetett pályázatunkra sem akadt jelentkező, aki főállásban vállalná a német nyelv tanítását. Talán furcsa, de sajnos ez a helyzet. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem megoldott a nyelvoktatás, hiszen óraadót találtunk. Mindenesetre megnyugtatóbb volna, ha állandó nyelvtanárt alkalmazhatnánk. — Mióta folyik a négyéves képzés, és mit takar a kifejezés? — Ezt az oktatási formát tavaly indítottuk ruha- és cipőkészítő szakmában. Idén is bőven akadtak jelentkezők erre a szakra, s felvételi vizsga után kerültek intézményünkbe, hogy majdan ne csak szakmunkás bizonyítványt, hanem érettségit is egy helyen szerezzenek. — Mi a helyzet a gyakorlati képzés terén? Úgy hírlik, a szakmai gyakorlati helyek biztosításával gondok vannak. — Ezen a téren bizony akadnak gondjaink. A vállalati tanműhelyek iskolai műhelyekké alakulnak, s ez nem csak az iskolának, hanem a városnak is sok pénzébe kerül. Természetesen törekszünk arra, hogy minél több helyet magunk tudjunk biztosítani tanulóink számára, de 60-70 tanuló így is kisiparosoknál, és többen a szekszárdi Mester Kft-nél töltik szakmai gyakorlatukat. — Hány tanulója van az iskolának, s közülük hány a hátrányos vagy rossz anyagi körülmények között élő? — Intézményünkbe 650 diák tanul, s konkrétan nehéz lenne megmondani azoknak a számát, akik ebbe a kategóriába tartoznak. Mindenesetre nagyon sok tanulónk él csonka családban, tanulnak nálunk félárvák és teljesen megárvult gyerekek is. Van szociális célra elkülönített keretünk, de évi hatvanezer forint szétosztásával nem tudjuk minden ilyen tanulónk problémáit megoldani. — Az ösztöndíjak mennyi segítséget jelentenek a tanulóknak? — Enyhe túlzással az ösztöndíj még könyöradomány- nak is kevés, ami azt jelenti, hogy a központilag meghatározott összeg egy elsős tanulónál szakmától függően 150- 210 forint között mozog. A vállalatoktól társadalmi ösztöndíjat kapó tanulók esetében ez valamivel kedvezőbb, itt az alap havi ötszáz forint, de végeredményben nagyon magas ösztöndíjnak számít már, ha valaki 800 forintot kap. A gyerekeknek a szüret jelent még bevételi forrást. Ha valaki tisztességesen dolgozik, legalább a karácsonyi kiadásait fedezni tudja a szüret után kapott pénzből. — Hogyan csapódik le az iskolai életben a munkanélküliség problémája? — Kevés visszajelzés érkeA srácok szüret után zik hozzánk arról, hogy hányán tudnak elhelyezkedni tanult szakmájukban, az viszont bizonyos, hogy sokan a szakmunkás bizonyítvány megszerzése után pájyát módosítanak. Például sok autószerelőből sofőr, tűzőnőből ruhakészítő lesz, vagy éppen fordítva. Sajnos, vannak olyan volt tanítványaink, akik nem is erőltetik magukat túlzottan az álláskereséssel, s néha látjuk őket az utcán csellengeni. S ha már itt tartunk. Ha munkalehetőséget nem is, de fogódzkodót adhatunk diákjainknak, s legalább amíg ide járnak, értelmesen töltik idejüket. — Mik a terveik az idei illetve a jövő tanévben? — Feltétlenül arra törekszünk, hogy alapvetően a lét- biztonságot megteremtsük azokban a szakmákban, amiket oktatunk, illetve szeretnénk jövőre egy-két új szakmát is tanítani, amelyekben sikerül megoldani mind a szakmai, mind az elmélati hátteret. - nagy Könyvvel könnyebb? Sokan és sokszor panaszkodnak arra, hogy drága a kultúra, megfizethetetlenek a kisember számára a színház- és mozijegyek, nem jut pénz a könyvekre sem. Ami igaz, az igaz, nem olcsó mulatság ma könyvet venni. De a drága kiadványok között is nehéz válogatni, ha feltétlenül az igényes művek után áhítozik valaki. Mindenesetre vannak, akik vásárolnak, vannak akik válogatnak, s vannak olyanok is, akik csak sápí- toznak a könyvek ára láttán. Legalábbis így néz ki a helyzet kívülről. Azt, hogy milyen gondjai, gondolatai vannak a könyvpiacról, a keresletről egy utcai könyvárusnak, Simon Gábor mondta el, aki Bonyhádon próbál megélni utcai könyvárusként. — Másfél éve álldogálok itt nap, mint nap arra várva, hogy ne csak nézzék, hanem vigyék is a portékát az emberek. — És viszik? — Változó. Ha nem tudnám, mikor kapnak fizetést, akkor is könnyen rájönnék a forgalom nagyságából. Úgy érzem, az embereknek van igényük az olvasásra, akár szórakoztató, akár ismeretterjesztő könyvekről legyen szó. — Melyek azok a könyvek, amik bestseller-nek számítanak? — Elsősorban a sikerfilmek könyvváltozatait viszik, akár azért, mert látták a filmet, akár azért, mert nem. A szerelmes kiadványok is mindig elkelnek, úgy látszik a szerelemből sosem elég. — Meg lehet élni ebből? — Ha nem is fényesen, de igen. A forgalom tizenöt százaléka ület engem, s a fizetést hetenként kapom. Persze, ritkán, de akad egy-egy jobb hónap. Például tavaly karácsony tájékán 150 ezret forgalmaztam. Egyébként leginkább törzsvásárlóimra számíthatok, akiknek igyekszem kielégíteni igényeit. — Hogyan? — Pécsre járok le, az ottani elosztó központból rendelem meg az árut, mindig az igények szerint. — A másfél év alatt miben történt a legnagyobb változás? — A könyvek árában, közel húsz százalékkal emelkedtek. Szóval nem véletlen, hogy drá- gállják az emberek a könyveket, de ennek ellenére rövid beszélgetésünk alatt is sokan nézegették a különböző kiadványokat a mese- könyvektől kezdve, az ismeretterjesztő. munkákon keresztül az igényes - vagy igénytelen - ám mindenképp szép kiállítású akció, krimi és horror alkotásokig. Lehet, hogy drága könyvvel is könnyebb? Közhírré tétetik „Pótkiskertek" Bonyhádon? Bonyhádon, a szecskái városrészben 54-eri ' kaptak értesítést, miszerint a korábban bérelt kiskertjeiket jövő évtől nem használhatják. Erre a lépésre a városi önkormányzat azért kényszerült, hogy a 93-ra tervezett telekalakítási program illetve a köztemető végleges kialakítása miatt volt szükséges. A közeljövőben tisztázódik, hogy lehet-e, s ha igen, milyen formában valósulhat meg a kiskertek pótlása. Az érintett érdeklődők a polgármesteri hivatalban kaphatnak majd felvilágosítást. Vezetékes víz Tabódszerdahelyen Szeptember harmincadi- kán volt a tabódszerdahelyi vízvezetékrendszer műszaki átadása. A Bonyhád Városi Önkormányzat 8,4 millió forintos költséggel építette ki a vezetékes ivóvizet, s így minden család részére biztosított telekhatáron belül a vezetékes víz. Szemétszállítás Majoson Majoson négy utcát érint az a rendelet, melynek értelmében a szilárd útburkolattal ellátott területeket be kell kapcsolni a szemétszállításba. Már folyik a szemét- szállítás most is, de november elsejétől rendszeressé válik majd a kukásautó látogatása e területen. Az érintettek a tudnivalókat írásos tájékoztató formájában fogják megkapni a Bonyhádi Polgármesteri Hivataltól. Nagymányoki változások Nagymányokon 3,3 milliós költséggel befejeződött a Vörösmarty és a Bem utca szilárd útburkolatának építése, amely egyben vízelvezetésre is alkalmas lesz. Szeptember 30-án átadták a község régi problémáját 1 megoldó vízműtelepet. Segítségével vezetékes ivóvíz | juthat el minden házba | Nagymányokon, Kismá- nyokon és Váralján is. Elkészült az engedélyezési terve annak a tornateremnek is, melynek átadási időpontja 1996-ra várható, de már az idén hétmillió fo rintos költséggel megkezdődik az alapozása illetve a | leendő épület faszerkezetének leszállítása. Búcsú Kismányokon Szentmisét celebrál október 11-én délelőtt tizenegy órakor Sebestyén András plébános, és ezzel kezdetét veszi a kismányoki búcsú. A mise után hagyományőrző együttesek, népdalénekes és mesemondók lépnek fel. Egyúttal kiállítás nyílik népművészek szőtteseiből is. A búcsúra a bonyhádi Székely Kör autóbuszt indít, amely a művelődési háztól indul negyed tizenegykor. A Székely Kör hírei A bukovinai székelyek országos találkozóján rendezték meg Érden a múlt hétvégén a mesemondók, énekesek és tárgyi alkotók versenyét, amelyen a bonyhádi Székely Kör küldöttsége is „rajthoz állt". A rangos versengésben sikeresen szerepeltek: A mesemondók kategóriájában első helyezést ért el Papp Adél, a Székely Kör tagja és Papp Hajnalka, a 2. Számú Általános Iskola hagyomány-örző szakkörének tagja, Szabó Ákos, a Széchenyi István Általános Iskola tanulója, és Wágnerné Pál Ágnes, a Székely Kör mese- és balladamondója. Második helyezést ért el Erős Eszter, a 2. Sz. Általános Iskola tanulója, és Kelemen Ágnes, a gimnázium második osztályos diákja. A népdalénekesek között Ferencz Orsolya, a bá- taszéki gimnázium tanulója első, Szilágyi Adél, a pécsi zenei gimnázium növendéke pedig harmadik helyezést ért el. A szövők között Lő- rincz Aladárné népművész nagydíjat kapott, Fábián Mártonná és Szóts Tímea első helyezést értek el, míg Lovász Szilvia a második helyen végzett. A díszítőművészek kategóriájában Lőrincz Aladárné nagydíjat kapott, Höfler Lajosné pedig második helyet szerzett. A fafaragó Tusa János , a népiruha készítő. Molnár Ágoston és Lőrincz Ilona egyaránt első helyezést ért el. (Az érdi találkozóról holnapi számunkban szólunk részletesebben.)
