Tolnai Népújság, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-07 / 237. szám

1992. október 7. MEGYEI KÖRKÉP »ÚJSÁG 3 Előadás a Német Színházban Szekszárdon, a Német Színház — Deutsche Bühne — október 9-én 10-kor mutatja be a „Wir sind auch Musikanten" című darabját a Holló együttes előadásában. Kiállítás Október 7-én, 18 órakor a dombóvári galériában Debreczeni Zsóka és Telez Zoltán keramikus művé­szek kiállítását Varga Pé- temé dr. Csizmadia Éva nyitja meg. Közreműkö­dik: Császti Katalin,m az Illyés Gyula Gimnázium tanulója. A kiállítás októ­ber 23-ig látható. Kedvesményes vásár A Szekszárdi Nyugdíja­sok Területi Érdekszövet­sége közli, hogy a felirat­kozottak október 15-én reggel 7-13 óráig vehetik át a burgonyát, a hagymát és a sárgarépát. Október 16-án 8-14 óráig kedvez­ményes liszt, cukor, és egyéb élelmiszerek, vegyi­áruk árusítása lesz. Falugyűlés Kajdacson Kajdacson, a helyi mű­velődési házban október 9-én este 7 órára falugyű­lést hívott össze az ön- kormányzat. A falugyűlés napirend­jén a rehabilitációs köz­pont létesítése szerepel. Erről tájékoztatják a lakos­ságot, és beszélik meg a továbbiakat. Elkészült, átadták Nemrégiben elkészült és a gyerekek már birtokukba is vehették a Dunakömlődi • Általános Iskola épületeit. Az iskolaépületeket felújí­tották, s ma már kultúrált körülmények között ta­nulhatnak a gyerekek. Kadencia helyett improvizáció Zenetanárok és leendő tanítók ismerkedtek a vi­lághírű német zeneszerző, Carl Orff zenepedagógiai módszerével tegnap dél­előtt, a Liszt Ferenc Zene­iskola nagytermében. Az előadó Wilfried Michl, a müncheni Fachakademie professzora volt, aki hall­gatóival azért jött Magyar- országra, hogy a Ko- dály-módszert tanulmá­nyozza. Mint elmondta, a német módszer lényege, hogy a gyerekek önállóan legyenek képesek impro­vizálni, ehhez pedig a sok gyakorlást igénylő klasz- szikus hangszerek helyett az egyszerűbb, ütős és fú­vós hangszereket használ­ják eszközként, amelyek­kel főleg a zene ritmikai oldalára koncentrálnak. A bemutatóval összekötött előadáson a hallgatóság ki is próbálhatta a zenetanu­lás Orff-féle metódusát, amelyet nemcsak Német­országban alkalmaznak sikerrel, hanem Eu- rópa-szerte elterjedt mód­szer. Az előadás nagy si­kert aratott a jelenlévők körében, a hallottak re­mélhetőleg hozájárulnak ahhoz, hogy új távlatok nyíljanak a szinte kizáró­lag a Kodály-módszerre épülő magyar zenepeda­gógia előtt. Mit jelent a művelési kötelezettség? (Folytatás az 1. oldalról) A hasznosítási, művelési kötelezettség fogalmának tisz­tázása és az egységes állás­pont kialakítása érdekében az alábbi állásfoglalást teszem közzé. Az 1987. évi I. Tv. 55. §. ki­mondja: „A használó köteles a termőföldet a művelési ágá­nak megfelelően hasznosítani, és a föld termékenységének fenntartásáról, illetőleg növe­léséről gondoskodni." A tör­vénynek ez a kitétele - éppen a hasznosítás fogalmának tisz­tázatlansága miatt - később, az 1989. évi XIX. Tv. 16. §-ban meghatározott kiegészítő kü­lön bekezdéssel vált értel­mezhetővé. Ez az 56. §. /4/ bek. mondja ki, hogy „Nem je­lenti a hasznosítási kötelezett­ség elmulasztását, ha a termő­földet - termelés folytatása nélkül - termőképes állapot­ban tartják." Felmerül tehát a következő kérdés: Mit jelent a termőföld termőképes állapotban tar­tása? A szakmai indokok fel­tárására hívjuk segítségül a Mezőgazdasági Lexikon (Bu­dapest, Mezőgazdasági Ki­adó, 1982. jav. kiad.) talaj ter­mőképessége /potenciális termőképesség/ címszavát: A természeti adottság és az ag­ronómiái ráhatás együttes eredménye, a termesztésre való felkészítettségének a mértéke. Ezen a szakmai alapon nyugszik az 1987. évi I. Tv. 59. §-a: /I / A termőföld termé­kenységének megóvása érde­kében a használó köteles: a. / a természeti adottsá­goknak megfelelő talajműve­lést folytatni, b. / a természeti erők káros hatása /talajpusztulás/ ellen megfelelő talajfedettséget biz­tosító növényt termeszteni, indokolt esetben talajvédelmi létesítménnyel védekezni, c. / a talajviszonyoknak és a termelésnek megfelelő táp­anyag-gazdálkodást folytatni. Az /I / bek. b./ pontja szakmai megvilágításban vé­leményem szerint csak akkor jelenti növény termesztésének a kötelezettségét, ha a talaj- pusztulás veszélye ténylege­sen fennáll. Ilyen például lej­tős területeken a vízerózió, vagy a szél károsító hatásának kitett területeken /laza ho­moktalajok, művelés hatására elporosodott vályogtalajok/ a szélerózió, amely megfelelő növénytakaró hiányában a termőréteg illetve a felszín lé- pusztításával a termőképesség csökkenését eredményezi. Nem tekinthető azonban szakmailag elfogadhatónak - az erózió elleni védelem ürü­gyén sem - a talaj gyomoso- dásának eltűrése, mert az el­gyomosodott talaj növény- termesztésre alkalmatlan. A 8/1987. /IX. 1./ MÉM rendelet 23. §-a - amelynek szövegét a 10/19889. /VII. 7./ MÉM rendelet 3. §-a állapítja meg - e szakmai szempon­tokra alapozva szól így: „A termőföld termőképes álla­potban tartását jelenti, a ter­melés folytatása nélkül, a talaj meglévő termőképességének egyszerű eljárással való fenn­tartása / gyommentesen tar­tása, természeti erők kártéte­len elleni védekezés/." Összefoglalva tehát: a jövő gazdálkodóiban, földtulajdo­nosaiban azt kellene tudatosí­tani, hogy jogszabály nem ír elő haszonnövény termesztési kötelezettséget, de előírja a termőtalaj védelmét, gyom­mentes állapotban tartását úgy, hogy a különleges bea­vatkozás nélkül alkalmas le­gyen a termesztésre. A gyommentesség nemcsak rendszeres talajműveléssel, hanem megfelelő időben vég­zett kaszálással, legeltetéssel is biztosítható, ha így a gyommagvak kifejlődése, a gyomnövények terjedése megakadályozható. Ez az eljá­rás a régi mezőgazdasági gya­korlatban általános volt, mint a termőképesség felfrissítésé­nek egyik eszköze / zöld ugar/. Olyan területen vi­szont, ahol a természeti erők talajpusztító veszélye áll fenn a talaj lejtése, szerkezete, vagy egyéb okok miatt és ez a ve­szély csak folyamatos nö­vényborítással védhető ki, ott ezt a védelmet természetsze­rűleg biztosítani kell. Más a helyzet az ültetvényeket érintő hasznosítási, művelési kötelezettséggel. Itt a haszná­lónak a növényvédelemre fo­lyamatosan figyelmet kell fordítani, mert egy elhanya­golt ültetvény a károsítok fel- szaporodásának olyan mér­tékben kedvezhet, hogy on­nan nagy térségekre kiterjedő járványok és kártevőinváziók indulhatnak el. Bea József hivatalvezető Jégeső Szekszárdon Váratlan áldásban volt részük Szekszárd, Tolna és a kör­nyező települések lakóinak hétfőn, a késő esti órákban. Megeredtek az ég csatornái, s az esővel együtt jég is érke­zett. Mint azt telefonon jelezték ügyeletesünknek, szeren­csére csak kisebb károkat okozott. Lakástámogatás, egészségügyi egyesülés Polgármesteri sajtótájékoztató Pakson Az október 13-án tartandó testületi ülés várható napi­rendjéről tartott sajtótájékoz­tatót tegnap délelőtt Bor Imre, Paks város polgármestere. Az ülésen foglalkoznak majd a lakásépítés és fenntar­tás helyi támogatásában, va­lamint a fiatal házaspárok első lakáshoz jutásának önkor­mányzati támogatásában ré­szesülők harmadik negyedévi jegyzékének elfogadásával. A helyi támogatást azok vehetik igénybe, akik lakást szeretné­nek vásárolni, vagy a már meglévőt felújítani. Ennek a támogatási formának a maxi­málisan adható összege nég- százezer forint, melyet ka­matmentes kölcsön formájá­ban kap meg a kérelmező, és általában tíz év alatt kell visz- szafizetnie. A fiatal házasok első lakáshoz jutását százöt­venezer forint vissza nem térí­tendő kölcsönnel segítheti az önkormányzat. A jövő keddi tesületi ülésen helyi támoga­tást tizenkilenc kérelmezőnek szavaznak majd meg várha­tóan, összesen 2,85 millió fo­rint értékben, első lakáshoz ju­tásban pedig 16 kérelmező ré­szére juttatnak majd 2,4 millió forintot ebben a negyedévben. A napirenden szerepel a Paksi Fiatalokért Alapítvány Bor Imre alapító okiratának módosítása is. Mint azt Bor Imre el­mondta, ez az alapítvány 1989-ben jött létre, s a módosí­tást az tette időszerűvé, hogy megváltozott az alapítvány­hoz benyújtott pályázatok jel­lege, másrészt bizonyos for­mai eszközökkel is növelni kívánják az alapítvány rang­ját. A pályázatok díjazására pedig szükségnek látszik egy minimum összeg megállapí­tása. Ez az összeg várhatóan ötezer forint lesz. Az önkormányzat megtár­gyalja a Tolna Megyei Egész­ségügyi Egyesüléshez való csatlakozást is soron követ­kező ülésén. Mint ismeretes, eddig a megyei kórház szer­zett be bizonyos egészségügyi eszközöket (pl. egyszer hasz­nálatos fecskendők) és osz­totta el őket a megye rendelő- intézetei, kórházai között. Ez a rendszer megszűnt. A megye kórházai és rendelőintézetei most egy egyesülés létrehozá­sán fáradoznak, mely ezeket a beszerzéseket megvalósítaná, hiszen nem elhanyagolható szempont, hogy a nagy tételű vásárlás különféle kedvezmé­nyekkel járhat. A tervek sze­rint 1993. első félévének vé­gén, az addigi tapasztalatok birtokában dönti el végleg a tesület, hogy tagja kíván-e lenni az egyesületnek a to­vábbiakban is. A testületi ülésen szó lesz ezen kívül a 661. számú szakmunkásképző és szakis­kola oktatási koncepciójáról és az ehhez kapcsolódó költség- vetésről, a IV. számú általános iskola beruházási tervéről, va­lamint a Bezerédj általános is­kola tetőtérbeépítéséhez kap­csolódó feladatokról. Az ülés közben, 17 órától közmeghallgatást tartanak a paksi polgárok számára. venter Fotó: kispál Munkavédelmi szemle Szabad országban, szabad cégek, úgy érzik, hogy nekik mindent szabad Akció. Ezúttal nem árle­szállításról van szó, hanem egy kétnapos - tegnap kez­dődött - munkavédelmi szemléről. A felügyelők kör­bejárják a megye nagyobb építkezéseit, a hibákat, hiá­nyosságokat összegzik, elemzik, jelentik, és bírsá­golnak. Közel 30 munkahelyet lá­togatnak meg, a tapasztala­tokról, a végeredményről kimutatás, jegyzőkönyv ké­szül, melyet megküldenek a fővárosi központnak, amely elrendelte ezt az országos el­lenőrzési akciót. A megyei munkavédelmi felügyelőség igazgatója, Tö­rök Tibor kollégájával, Stei­ner Lajos felügyelővel kelt útra. Két szekszárdi hely­színre mi is elkísértük őket: a DOM Rt. Kecskés Ferenc ut­cai lakásépítéséhez, és a Trio Kft. Tartsay utcai autósza­lonjához. Útközben elmondták, hogy azért koncentrálnak el­sősorban az építőiparra, s azon belül is a leesés elleni védelemre, mert itt a halálos balesetek száma ötször ak­kora, mint az ipar más terü­letein. Szerencsére Tolna megyében az elmúlt 3 évben nem történt leesésből adódó halál. Egyéb üzemi baleset viszont volt bőven, éves szinten 1800. Ebből az építő­iparban 60, ami nem áll arányban az ott foglalkozta­tottak számával. Jóval keve­sebb lehetne, ha betartanák az anyagok tárolására, az állványok építésére, a villa­mos berendezések és. veze­tékek elhelyezésére vonat­kozó előírásokat, illetve, ha volna egyáltalán munkavé­delmi szakemberük a cégek­nek! De az átalakulás következ­tében a nagyvállalatok fel­aprózódtak, a született kis­vállalkozások pedig „úgy is spórolnak", hogy nem ál­doznak a munkavédelemre többet, mint amennyit na- gyon-nagyon muszáj. (Ami nem jelenti azt, hogy az épí­tési költségekbe nem számol­ják bele vastagon a szabályo­san megépített állványok árait.) Sok kis építőipari cég szinte irányítatlan, majd­hogynem egymást érik a ve­zetőváltások, a személyi vál­tozások, rendezetlenek a pénzügyeik, hogy ne volna rendezetlen akkor a munka- védelmük? Úgy érzik, hogy a megváltozott körülmények között, a szabad országban, nekik mindent szabad, rájuk nem vonatkoznak az előírá­sok. Ugyanakkor fellazult a be­jelentési fegyelem is. Ha egy-egy kisebb munkahelyi balesetet „elsumákolnak", akkor mentesülnek annak társadalombiztosítási követ­kezményei alól is. Ilyennek látják a pillanat­nyi helyzetet a munkavé­delmi felügyelők. Talán fi­nomítható a kép azzal a meg­jegyzéssel, hogy az átalaku­lással járó megannyi tisztá­zatlanság, a zavarosban ha­lászás, nem minden esetben a halász vétke. Egy kicsit az is hibáztatható, aki felka­varta az iszapot... Wessely Megyénk a statisztika tükrében IX. Nyugdíjasok, nyugdíjak 9 1992 júliusában A nyugdíjasok száma és aránya a népességből folya­matosan nő. Tolna megyében 1992 júliusában közel 59 ezer nyugdíjas, járadékos élt, ők adták a lakónépesség 23,3%-át. A számszerű növekedés mellett az elmúlt 5 évben e népességcsoport összetétele is jelentős változáson ment át: megnövekedett - különösen a nők körében - a saját jogon el­látási jogosultságot szerzettek aránya (együttesen 85,0%), és mérséklődött az özvegyi ellá­tást, egyéb járadékot élvezőké. Kormegoszlásukat tekintve legtöbben ma is a 60-69 évesek csoportjába tartoznak (41,7%), nagymértékben növekedett azonban az ennél fiatalabbak, főként az 55 év alattiak száma és aránya. Többségük rok­kantsági nyugdíjas, de a 293 öregségi nyugdíjas is majd­nem négyszerese az öt évvel korábbinak. A nyugdíjak, járadékok át­lagos összege idén júliusban 9009 Ft volt, a nyugdíjasok mintegy kétharmada 6-9000 Ft közötti nyugdíjjal rendelke­zett. Az ellátás összege jobban differenciálódott (1987-ben a létszám mintegy fele a 2-3000 Ft közötti kategóriába tarto­zott), ezzel együtt viszonylag kevés a 6000 Ft alatti illetve a 13 ezer Ft feletti nyugdíjjal rendelkezők száma. A nyugdíjemelésekkel az utóbbi években a nyugdíjak reálértékét összességében ugyan nem sikerült meg­őrizni, azonban az idősebb korosztályok nyugdíja jobban emelkedett az átlagnál. AUTÓK RÉSZLETRE, KLUBRENDSZERBEN! 4% előleg befizetéssel kamatmen­tesen 48 havi részletre. Például? Suzuki Swift 835.000, előleg 33.400 Ft, törlesztés 16.400 Ft/hó, de bármilyen Magyarországon forgalmazott típust is választhat. Érdeklődni a 82/11-074 (délelőtt) a 82/15-956 (délután) telefonon vagy október 7-11-ig a kaposvári Somogy Expón. (12/40/19369) A DÉDÁSZ Rt. Üzemigazga­tósága Szekszárd, közhírré te­szi, hogy Paks ÖMV villa­mosenergia ellátása céljából megépült AHTR-állomást és a kapcsolódó 20 kV-os kábe­leket 1992. október 8-án fe­szültség alá helyezi. A létesít­mények érintése és rongálása életveszélyes és tilos! Az ebből eredő károkért a DÉDÁSZ Rt. semminemű felelősséget nem A Tolna megyei Vállalkozói Központ értesíti ügyfeleit, hogy vállalkozásfejlesztési pályázatokat e közlemény megjelenése napjától nem fogad. A vállalkozások pénzügyi támogatásának forrásait a jövőben a micro-credit hitelkonstrukció és más, a későbbiekben meghirdetendő konstrukeók fogják képezni. (19363/54)

Next

/
Thumbnails
Contents