Tolnai Népújság, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-07 / 237. szám
1992. október 7. MEGYEI KÖRKÉP »ÚJSÁG 3 Előadás a Német Színházban Szekszárdon, a Német Színház — Deutsche Bühne — október 9-én 10-kor mutatja be a „Wir sind auch Musikanten" című darabját a Holló együttes előadásában. Kiállítás Október 7-én, 18 órakor a dombóvári galériában Debreczeni Zsóka és Telez Zoltán keramikus művészek kiállítását Varga Pé- temé dr. Csizmadia Éva nyitja meg. Közreműködik: Császti Katalin,m az Illyés Gyula Gimnázium tanulója. A kiállítás október 23-ig látható. Kedvesményes vásár A Szekszárdi Nyugdíjasok Területi Érdekszövetsége közli, hogy a feliratkozottak október 15-én reggel 7-13 óráig vehetik át a burgonyát, a hagymát és a sárgarépát. Október 16-án 8-14 óráig kedvezményes liszt, cukor, és egyéb élelmiszerek, vegyiáruk árusítása lesz. Falugyűlés Kajdacson Kajdacson, a helyi művelődési házban október 9-én este 7 órára falugyűlést hívott össze az ön- kormányzat. A falugyűlés napirendjén a rehabilitációs központ létesítése szerepel. Erről tájékoztatják a lakosságot, és beszélik meg a továbbiakat. Elkészült, átadták Nemrégiben elkészült és a gyerekek már birtokukba is vehették a Dunakömlődi • Általános Iskola épületeit. Az iskolaépületeket felújították, s ma már kultúrált körülmények között tanulhatnak a gyerekek. Kadencia helyett improvizáció Zenetanárok és leendő tanítók ismerkedtek a világhírű német zeneszerző, Carl Orff zenepedagógiai módszerével tegnap délelőtt, a Liszt Ferenc Zeneiskola nagytermében. Az előadó Wilfried Michl, a müncheni Fachakademie professzora volt, aki hallgatóival azért jött Magyar- országra, hogy a Ko- dály-módszert tanulmányozza. Mint elmondta, a német módszer lényege, hogy a gyerekek önállóan legyenek képesek improvizálni, ehhez pedig a sok gyakorlást igénylő klasz- szikus hangszerek helyett az egyszerűbb, ütős és fúvós hangszereket használják eszközként, amelyekkel főleg a zene ritmikai oldalára koncentrálnak. A bemutatóval összekötött előadáson a hallgatóság ki is próbálhatta a zenetanulás Orff-féle metódusát, amelyet nemcsak Németországban alkalmaznak sikerrel, hanem Eu- rópa-szerte elterjedt módszer. Az előadás nagy sikert aratott a jelenlévők körében, a hallottak remélhetőleg hozájárulnak ahhoz, hogy új távlatok nyíljanak a szinte kizárólag a Kodály-módszerre épülő magyar zenepedagógia előtt. Mit jelent a művelési kötelezettség? (Folytatás az 1. oldalról) A hasznosítási, művelési kötelezettség fogalmának tisztázása és az egységes álláspont kialakítása érdekében az alábbi állásfoglalást teszem közzé. Az 1987. évi I. Tv. 55. §. kimondja: „A használó köteles a termőföldet a művelési ágának megfelelően hasznosítani, és a föld termékenységének fenntartásáról, illetőleg növeléséről gondoskodni." A törvénynek ez a kitétele - éppen a hasznosítás fogalmának tisztázatlansága miatt - később, az 1989. évi XIX. Tv. 16. §-ban meghatározott kiegészítő külön bekezdéssel vált értelmezhetővé. Ez az 56. §. /4/ bek. mondja ki, hogy „Nem jelenti a hasznosítási kötelezettség elmulasztását, ha a termőföldet - termelés folytatása nélkül - termőképes állapotban tartják." Felmerül tehát a következő kérdés: Mit jelent a termőföld termőképes állapotban tartása? A szakmai indokok feltárására hívjuk segítségül a Mezőgazdasági Lexikon (Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, 1982. jav. kiad.) talaj termőképessége /potenciális termőképesség/ címszavát: A természeti adottság és az agronómiái ráhatás együttes eredménye, a termesztésre való felkészítettségének a mértéke. Ezen a szakmai alapon nyugszik az 1987. évi I. Tv. 59. §-a: /I / A termőföld termékenységének megóvása érdekében a használó köteles: a. / a természeti adottságoknak megfelelő talajművelést folytatni, b. / a természeti erők káros hatása /talajpusztulás/ ellen megfelelő talajfedettséget biztosító növényt termeszteni, indokolt esetben talajvédelmi létesítménnyel védekezni, c. / a talajviszonyoknak és a termelésnek megfelelő tápanyag-gazdálkodást folytatni. Az /I / bek. b./ pontja szakmai megvilágításban véleményem szerint csak akkor jelenti növény termesztésének a kötelezettségét, ha a talaj- pusztulás veszélye ténylegesen fennáll. Ilyen például lejtős területeken a vízerózió, vagy a szél károsító hatásának kitett területeken /laza homoktalajok, művelés hatására elporosodott vályogtalajok/ a szélerózió, amely megfelelő növénytakaró hiányában a termőréteg illetve a felszín lé- pusztításával a termőképesség csökkenését eredményezi. Nem tekinthető azonban szakmailag elfogadhatónak - az erózió elleni védelem ürügyén sem - a talaj gyomoso- dásának eltűrése, mert az elgyomosodott talaj növény- termesztésre alkalmatlan. A 8/1987. /IX. 1./ MÉM rendelet 23. §-a - amelynek szövegét a 10/19889. /VII. 7./ MÉM rendelet 3. §-a állapítja meg - e szakmai szempontokra alapozva szól így: „A termőföld termőképes állapotban tartását jelenti, a termelés folytatása nélkül, a talaj meglévő termőképességének egyszerű eljárással való fenntartása / gyommentesen tartása, természeti erők kártételen elleni védekezés/." Összefoglalva tehát: a jövő gazdálkodóiban, földtulajdonosaiban azt kellene tudatosítani, hogy jogszabály nem ír elő haszonnövény termesztési kötelezettséget, de előírja a termőtalaj védelmét, gyommentes állapotban tartását úgy, hogy a különleges beavatkozás nélkül alkalmas legyen a termesztésre. A gyommentesség nemcsak rendszeres talajműveléssel, hanem megfelelő időben végzett kaszálással, legeltetéssel is biztosítható, ha így a gyommagvak kifejlődése, a gyomnövények terjedése megakadályozható. Ez az eljárás a régi mezőgazdasági gyakorlatban általános volt, mint a termőképesség felfrissítésének egyik eszköze / zöld ugar/. Olyan területen viszont, ahol a természeti erők talajpusztító veszélye áll fenn a talaj lejtése, szerkezete, vagy egyéb okok miatt és ez a veszély csak folyamatos növényborítással védhető ki, ott ezt a védelmet természetszerűleg biztosítani kell. Más a helyzet az ültetvényeket érintő hasznosítási, művelési kötelezettséggel. Itt a használónak a növényvédelemre folyamatosan figyelmet kell fordítani, mert egy elhanyagolt ültetvény a károsítok fel- szaporodásának olyan mértékben kedvezhet, hogy onnan nagy térségekre kiterjedő járványok és kártevőinváziók indulhatnak el. Bea József hivatalvezető Jégeső Szekszárdon Váratlan áldásban volt részük Szekszárd, Tolna és a környező települések lakóinak hétfőn, a késő esti órákban. Megeredtek az ég csatornái, s az esővel együtt jég is érkezett. Mint azt telefonon jelezték ügyeletesünknek, szerencsére csak kisebb károkat okozott. Lakástámogatás, egészségügyi egyesülés Polgármesteri sajtótájékoztató Pakson Az október 13-án tartandó testületi ülés várható napirendjéről tartott sajtótájékoztatót tegnap délelőtt Bor Imre, Paks város polgármestere. Az ülésen foglalkoznak majd a lakásépítés és fenntartás helyi támogatásában, valamint a fiatal házaspárok első lakáshoz jutásának önkormányzati támogatásában részesülők harmadik negyedévi jegyzékének elfogadásával. A helyi támogatást azok vehetik igénybe, akik lakást szeretnének vásárolni, vagy a már meglévőt felújítani. Ennek a támogatási formának a maximálisan adható összege nég- százezer forint, melyet kamatmentes kölcsön formájában kap meg a kérelmező, és általában tíz év alatt kell visz- szafizetnie. A fiatal házasok első lakáshoz jutását százötvenezer forint vissza nem térítendő kölcsönnel segítheti az önkormányzat. A jövő keddi tesületi ülésen helyi támogatást tizenkilenc kérelmezőnek szavaznak majd meg várhatóan, összesen 2,85 millió forint értékben, első lakáshoz jutásban pedig 16 kérelmező részére juttatnak majd 2,4 millió forintot ebben a negyedévben. A napirenden szerepel a Paksi Fiatalokért Alapítvány Bor Imre alapító okiratának módosítása is. Mint azt Bor Imre elmondta, ez az alapítvány 1989-ben jött létre, s a módosítást az tette időszerűvé, hogy megváltozott az alapítványhoz benyújtott pályázatok jellege, másrészt bizonyos formai eszközökkel is növelni kívánják az alapítvány rangját. A pályázatok díjazására pedig szükségnek látszik egy minimum összeg megállapítása. Ez az összeg várhatóan ötezer forint lesz. Az önkormányzat megtárgyalja a Tolna Megyei Egészségügyi Egyesüléshez való csatlakozást is soron következő ülésén. Mint ismeretes, eddig a megyei kórház szerzett be bizonyos egészségügyi eszközöket (pl. egyszer használatos fecskendők) és osztotta el őket a megye rendelő- intézetei, kórházai között. Ez a rendszer megszűnt. A megye kórházai és rendelőintézetei most egy egyesülés létrehozásán fáradoznak, mely ezeket a beszerzéseket megvalósítaná, hiszen nem elhanyagolható szempont, hogy a nagy tételű vásárlás különféle kedvezményekkel járhat. A tervek szerint 1993. első félévének végén, az addigi tapasztalatok birtokában dönti el végleg a tesület, hogy tagja kíván-e lenni az egyesületnek a továbbiakban is. A testületi ülésen szó lesz ezen kívül a 661. számú szakmunkásképző és szakiskola oktatási koncepciójáról és az ehhez kapcsolódó költség- vetésről, a IV. számú általános iskola beruházási tervéről, valamint a Bezerédj általános iskola tetőtérbeépítéséhez kapcsolódó feladatokról. Az ülés közben, 17 órától közmeghallgatást tartanak a paksi polgárok számára. venter Fotó: kispál Munkavédelmi szemle Szabad országban, szabad cégek, úgy érzik, hogy nekik mindent szabad Akció. Ezúttal nem árleszállításról van szó, hanem egy kétnapos - tegnap kezdődött - munkavédelmi szemléről. A felügyelők körbejárják a megye nagyobb építkezéseit, a hibákat, hiányosságokat összegzik, elemzik, jelentik, és bírságolnak. Közel 30 munkahelyet látogatnak meg, a tapasztalatokról, a végeredményről kimutatás, jegyzőkönyv készül, melyet megküldenek a fővárosi központnak, amely elrendelte ezt az országos ellenőrzési akciót. A megyei munkavédelmi felügyelőség igazgatója, Török Tibor kollégájával, Steiner Lajos felügyelővel kelt útra. Két szekszárdi helyszínre mi is elkísértük őket: a DOM Rt. Kecskés Ferenc utcai lakásépítéséhez, és a Trio Kft. Tartsay utcai autószalonjához. Útközben elmondták, hogy azért koncentrálnak elsősorban az építőiparra, s azon belül is a leesés elleni védelemre, mert itt a halálos balesetek száma ötször akkora, mint az ipar más területein. Szerencsére Tolna megyében az elmúlt 3 évben nem történt leesésből adódó halál. Egyéb üzemi baleset viszont volt bőven, éves szinten 1800. Ebből az építőiparban 60, ami nem áll arányban az ott foglalkoztatottak számával. Jóval kevesebb lehetne, ha betartanák az anyagok tárolására, az állványok építésére, a villamos berendezések és. vezetékek elhelyezésére vonatkozó előírásokat, illetve, ha volna egyáltalán munkavédelmi szakemberük a cégeknek! De az átalakulás következtében a nagyvállalatok felaprózódtak, a született kisvállalkozások pedig „úgy is spórolnak", hogy nem áldoznak a munkavédelemre többet, mint amennyit na- gyon-nagyon muszáj. (Ami nem jelenti azt, hogy az építési költségekbe nem számolják bele vastagon a szabályosan megépített állványok árait.) Sok kis építőipari cég szinte irányítatlan, majdhogynem egymást érik a vezetőváltások, a személyi változások, rendezetlenek a pénzügyeik, hogy ne volna rendezetlen akkor a munka- védelmük? Úgy érzik, hogy a megváltozott körülmények között, a szabad országban, nekik mindent szabad, rájuk nem vonatkoznak az előírások. Ugyanakkor fellazult a bejelentési fegyelem is. Ha egy-egy kisebb munkahelyi balesetet „elsumákolnak", akkor mentesülnek annak társadalombiztosítási következményei alól is. Ilyennek látják a pillanatnyi helyzetet a munkavédelmi felügyelők. Talán finomítható a kép azzal a megjegyzéssel, hogy az átalakulással járó megannyi tisztázatlanság, a zavarosban halászás, nem minden esetben a halász vétke. Egy kicsit az is hibáztatható, aki felkavarta az iszapot... Wessely Megyénk a statisztika tükrében IX. Nyugdíjasok, nyugdíjak 9 1992 júliusában A nyugdíjasok száma és aránya a népességből folyamatosan nő. Tolna megyében 1992 júliusában közel 59 ezer nyugdíjas, járadékos élt, ők adták a lakónépesség 23,3%-át. A számszerű növekedés mellett az elmúlt 5 évben e népességcsoport összetétele is jelentős változáson ment át: megnövekedett - különösen a nők körében - a saját jogon ellátási jogosultságot szerzettek aránya (együttesen 85,0%), és mérséklődött az özvegyi ellátást, egyéb járadékot élvezőké. Kormegoszlásukat tekintve legtöbben ma is a 60-69 évesek csoportjába tartoznak (41,7%), nagymértékben növekedett azonban az ennél fiatalabbak, főként az 55 év alattiak száma és aránya. Többségük rokkantsági nyugdíjas, de a 293 öregségi nyugdíjas is majdnem négyszerese az öt évvel korábbinak. A nyugdíjak, járadékok átlagos összege idén júliusban 9009 Ft volt, a nyugdíjasok mintegy kétharmada 6-9000 Ft közötti nyugdíjjal rendelkezett. Az ellátás összege jobban differenciálódott (1987-ben a létszám mintegy fele a 2-3000 Ft közötti kategóriába tartozott), ezzel együtt viszonylag kevés a 6000 Ft alatti illetve a 13 ezer Ft feletti nyugdíjjal rendelkezők száma. A nyugdíjemelésekkel az utóbbi években a nyugdíjak reálértékét összességében ugyan nem sikerült megőrizni, azonban az idősebb korosztályok nyugdíja jobban emelkedett az átlagnál. AUTÓK RÉSZLETRE, KLUBRENDSZERBEN! 4% előleg befizetéssel kamatmentesen 48 havi részletre. Például? Suzuki Swift 835.000, előleg 33.400 Ft, törlesztés 16.400 Ft/hó, de bármilyen Magyarországon forgalmazott típust is választhat. Érdeklődni a 82/11-074 (délelőtt) a 82/15-956 (délután) telefonon vagy október 7-11-ig a kaposvári Somogy Expón. (12/40/19369) A DÉDÁSZ Rt. Üzemigazgatósága Szekszárd, közhírré teszi, hogy Paks ÖMV villamosenergia ellátása céljából megépült AHTR-állomást és a kapcsolódó 20 kV-os kábeleket 1992. október 8-án feszültség alá helyezi. A létesítmények érintése és rongálása életveszélyes és tilos! Az ebből eredő károkért a DÉDÁSZ Rt. semminemű felelősséget nem A Tolna megyei Vállalkozói Központ értesíti ügyfeleit, hogy vállalkozásfejlesztési pályázatokat e közlemény megjelenése napjától nem fogad. A vállalkozások pénzügyi támogatásának forrásait a jövőben a micro-credit hitelkonstrukció és más, a későbbiekben meghirdetendő konstrukeók fogják képezni. (19363/54)
