Tolnai Népújság, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-28 / 254. szám
1992. október 28. VÁLLALKOZÁS - PIAC KÉPÚJSÁG 5 A TOLNA MEGYEI Kereskedelmi és _____Ipar-_____ K AMARA HÍREI Üzleti találkozó Erdélyben Az eredményes szeptemberi találkozót követően november 25-27. között ismét nemzetközi üzletember-találkozót szerveznek a romániai Csíkszeredában. A rendezvény célja, hogy kereskedelmi kapcsolatok kialakítását segítse elő a résztvevő országok vállalatai és vállalkozói között, információkat nyújtson az együttműködés lehetőségeiről, az egyes országok kereskedelmi jogszabályairól. Az előző találkozó tapasztalatairól, a novemberi rendezvény további tudnivalóiról szívesen tájékoztatjuk az érdeklődőket. Jelentkezés az irodánkban. Mélyhűtött termékek Horvátországból A legnagyobb jégkrém- gyártó horvát cég kínálja termékeit magyar piacra. A jégkrémeken kívül különféle mélyhűtött tésztákat is ajánlanak. Vennének ugyanakkor termékeikhez alapanyagokat - fagyasztott vajat, tejport, speciális liszteket, növényi zsírokat - továbbá mélyhűtött gyümölcsöt, zöldséget és ételeket. Segítség a külkereskedelemben Több országgal történő külkereskedelemmel, okmányos meghitelezéssel, beszedésekkel, vámokkal, kiállításokkal, egyéb rendezvényekkel, eljárásokkal kapcsolatos segédletek megtekinthetők irodánkban. Bárzenészből nagyvállalkozó Soha nem akartam többet, csak tisztességes munkát, tisztességes jövedelemért. Olcsóbb hitelek a Mezőbanknál és a Takarékbanknál A Mezőbank október 1-jétől lejjebb szállította hitelkamatait. A hitelkamatok szeptember 15-től érvényes csökkentéséről tájékoztatott a Takarékbank is. A Mezőbank átlagosan 6 százalékos mértékben csökkentete hitelkamatait. Első osztályú hitelképességű adósaik számára évi 29 százalék a rövid lejáratú kölcsön, 27 százalék a váltó-leszámítolás, 33 százalék az egyéves időtartamon túli kölcsön díja október 1-től. Ugyanezen időponttól a másodosztályú adósok számára évente 33 százalék a rövid lejáratú, 35 százalék áz egy éven túli kölcsön, 31 százalék a váltó-leszámítolás kamata. A Takarékbank hasonló mértékben mérsékelte kamatait. Rövid lejáratú hitelei - a szeptember 15. után kötött hitelszerződések esetében - adósminősítéstől és lejárattól függően évi 28-32 százalékos kamatozásúak, ami időarányosan évi maximum 4 százalék egyszeri folyósítási jutalékkal növekedik. A folyószámlahitel kamata évi 31 százalék, folyósítási jutalék nincs. Az igénybe nem vett folyószámlahitel-összegek után a bank évi 1-2 százalék rendelkezésre tartási jutalékot számít fel. A váltó-leszámítolásért 60 napon belül, illetve 60 és 120 nap között egyaránt évi 32 százalékot számít fel a bank. Vállalkozni muszáj mindenkinek, aki belső késztetést érez arra, hogy kipróbálja saját képességeit. Az ezzel járó tapasztalat néha keserű csalódást, máskor önbizalmat, sikerélményt eredményez. Varga Gyula ez utóbbi kiváltságosokhoz tartozik. Ma már sikeres vállalkozó, bár az is igaz, mindezért 14 éven keresztül szorgalmasan dolgozott. Története ezért is tanulságos. — Húsz éven keresztül zongoráztam a vendéglátóiparban, ebből 14 évet bárban. A nappalaim szabadok voltak, ezért kiváltottam az ipart és takarító kisiparosként kezdtük el a feleségemmel együtt a maszek munkát. Már akkor az volt a legfontosabb szempont, hogy megbízhatóak legyünk. Hamarosan úgy éreztem, még többet tudnék vállalni és újabb ipart váltottam ki. Fuvarozni kezdtem, napi 2-3 vagon rakodását vállaltam a konzervgyárnak úgy, hogy magam voltam a rakodó és a sofőr is egyszemélyben és közben éjszakánként még mindig zenéltem. — Honnan van ez a hihetetlen mennyiségű energia magában? — Zenész cigánycsaládból származom, 11-en vagyunk testvérek. Nekem 3 gyermekem van, két fiú és egy lány, 22, 20 és 15 évesek. Meg akartam mutatni, hogy viszem valamire. Engem a munka doppingol. — Ma már nemzetközi és belföldi személy- és teherszállítással is foglalkozik. Milyen gépekből áll a járműparkja? — Hét buszom van, ebből négy Ikarus, két NEOPLAN és egy SCANIA. A NEOPLAN emeletes buszt Németországban vásároltam két éve. Egy évet dolgoztunk vele, amikor Együtt a Neoplan busz és a „csapat" (balról a második Varga Gyula) egy motorprobléma elvitte az egész évi hasznot. Azóta sem termeli ki a busz a fenntartását, mert ahhoz, hogy nyereséges legyen 4 márkát kellene kérni kilométerenként. Ugyanis az alkatrészeket kintről, márkáért vásárolom. Ettől függetlenül költünk rá, mert ez a busz az utaztatások szimbóluma lett. Másfél éve kölcsönből vásároltam egy SCANIA típusú buszt, aminek 10 év alatt jön majd vissza az ára. Nyolc sofőrrel dolgozom, hosszú útra hárman is mennek. A teherszállítást 10 teherautóval bonyolítjuk le, ebből 8-nak állandó szerződése van. Van közöttük hűtős kamion, IFA, billenős szerelvény. — A vállalkozásainak még ezzel sem értünk a végére. ■— A teherszállításból származó jövedelmemet egy szerviz építésére fordítottam, melyet hamarosan üzembe helyezünk Sióagárdon, ahol a személygépkocsiktól a kamionokig minden járművet javítunk. Ezenkívül van egy patyolatom és egy butikom. Jelen pillanatban már nem az az érdekem, hogy sokat keressek, hanem hogy átvészeljem a ránk rótt terheket, adókat. Szeretném a dolgozóimat megtartani, már most próbálok egy bizonyos összeget tartalékolni, hogy a szűkösebb időszakot, ha lesz ilyen, átvészeljük. — Ön milliomos Varga úr? — Igen, többszörös milliomos vagyok, de átlagigényekkel. Van egy 10 éves autóm és egy családi házam Sióagárdon, amit 12 éve építettem. De elégedett ember vagyok, mert azt csinálom amit szeretek. Igyekeztem magam köré gyűjteni mindazokat, akik ugyanígy szeretik a munkát. Megbízom bennük, de nálam csak egyszer lehet tévedni, azután megválunk egymástól. Támogatom a továbbképzéseket is, a szervizben tanulókkal is foglalkozunk. Erről megállapodást is kötöttünk az egyik szakmunkásképzővel. — Mi a titka az Ön sikerének? — Soha nem akartam többet, csak tisztességes munkát, tisztességes jövedelemért. Még ma is vállalunk takarításokat, pedig már anyagilag nem lennék rászorulva. Én megbecsülöm a munkát. t Mauthner Fotó: Kispifl Legális adótrükkök ’92 Az ADÓ c. lap különszáma Október végére jelezték az „ADÓ" különszámának megjelenését „Legális adótrükkök '92" címmel. A kiadványt gyakorló adótanácsadók és APEH szakemberek segítségével, közreműködésével állították össze, s a trükkök mellett megtalálhatók benne az adókra vonatkozó hatályos pénzügyminisztériumi és APEH állásfoglalások is - nyilván haszonnal forgathatja majd minden vállalkozó. A VOSZ véleménye a kamarai törvényről Részletek .. . Aligha van olyan társadalmi vagy politikai erő Magyarországon, amely tagadná: szükség van markáns, tagjaik érdekeit jól általánosító és artikuláló érdekképviseletekre és szakmai szervezetekre. A Vállalkozók Országos Szövetsége is támogatja egy érdekképviseleti törvény kidolgozását, parlamenti elfogadását, majd következetes végrehajtását. Megalkotásakor azonban meghatározó rendező elvet kell kapnia az Egyesült Európa készülő érdekképviseleti joganyagának. Egy-két évre eltérő szabályt alkotni mélységes hiba lenne. Az elsősorban szakmai alapokon megszerveződő kamara rendelkezhet bizonyos átruházott hatósági jogosítványokkal, fegyelmezési jogosultságokkal, oktatási funkciókkal stb., míg az érdekképviselet hatósági jogokat nem kell hogy igényeljen, egyedül az oktatásban lehet - amiként ezt a nemzetközi tapasztalatok mutatják - szintén jelentős szerepe. Az érdekképviseleti vagy kamarai törvénynek az érdekképviseletekre vonatkozó részét a magunk részéről akkor tekintjük elfogadhatónak, ha e törvény a képviseletek akaratnyilvánításától teszi függővé az érdekképviselet létjogosultságát és nem kormányzati elismeréstől vagy kinevezéstől. Az érdekképviseletnek ebben a felfogásban nincs és nem is lehet kötelező tagsága. Talán ezen a ponton látható az egyik leglényegesebb különbség érdekképviselet és kamara között, ugyanis éppen ennyire nyilvánvaló, hogy az előzőekben felfogott formai érdekszövetségként létrejövő kamarai tagság mindenképpen kötelező jellegű kell, hogy legyen. A kamarára ilyen módon tehát a kormányzat különböző jogosítványokat hárít, pl. vizsgáztatás, esetleg adószedés, különböző engedélyek kiadása stb. Ilyen alapon természetesen elképzelhető, hogy a kamara valamiféle költségvetési vagy más normatív támogatásban is részesüljön. A kamara, mint különböző szakmai értékek és színek letéteményese egyben piacvédelmi funkciókat is be- tölt(het). A VOSZ álláspontja szerint nagyon fontos, hogy e kérdésekben a törvény egyértelműen foglaljon állást, és semmiképpen se keveredjenek benne össze az érdekvédelmi funkciók a hatósági funkciókkal. A készülő törvénynek elsősorban a kormányzat és a létrejött képviseleti szervezetek, kamarák és érdekképviseletek viszonyát kell szabályoznia. Ezen belül meg kell határoznia a kormányzat kötelezettségeit és felelősségét abban, hogy az érdekképviseletek egyetértése nélkül ne hozhasson az adott szektorra törvényeket. Úgy gondoljuk, hogy az érdekképviseleti szféra, sőt tán az a kifejezés is jogos: az érdekképviseleti piac kialakulása Magyarországon még semmiképpen sem lezárt folyamat. Tapasztalhatjuk, hogy ma is alakulnak újabb képviseletek, és bárhol, ahol az egyesülési jognak megfelelően létrejön ilyen jellegű egyesület vagy társadalmi szervezet, a megfelelő szinten meg kell adni neki a megfelelő jogosultságot és jogosítványokat. Az érdekképviseleti törvény kamarára vonatkozó részében nehezen megkerülhető a mestervizsga kérdése. A magunk részéről mégis úgy gondoljuk, hogy nem az érdekképviseleti törvénynek kell szólnia a szakképzésről, mestervizsgáról stb. Úgy gondoljuk, hogy e kérdésben szintén a piacra kell bízni az ilyen szelekciót, hiszen bármiféle adminisztratív beavatkozás a piaci rendszerbe igen kevés sikerrel kecsegtet. A törvény, ha az eddig elmondottak szellemében kerül előterjesztésre és meghozatalra, egyfajta alulról is legitimált „rendet" teremt a gazdasági, vállalkozói érdekképviseletek világában. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy mai fejlettségű szintünkön támogatni tudnánk valamiféle egységesülő csúcskamarában összefogó vállalkozói kamarai szervezetet, vagy akár az érdekképviseletnek bármilyen új monopóliumba rendelését. Kiállítás Kölnben Euro Panoráma Az Euro Panoráma Kölnben 1993. április 1-4-ig kiállítást szervez a CEDRE (Regionális Fejlesztések Európai Központja) együttműködésével. Az esemény célja: — a nemzetközi együttműködés fejlesztése, a határok nélküli Európa gazdasági tényezői számára; — az európai vállalatok és régiók közötti közvetlen kapcsolat kialakítása és növelése; — a nemzetközi regionális és a határokat is átívelő vállalkozások közötti kapcsolatok élénkítése; — az európai jogi szabályozások megismertetése és hasznosításának gyakorlati kérdései; — tapasztalatcsere, börze szervezésével a közvetlen kapcsolatok kiépítése. Az esemény legfontosabb társadalmi találkozója egy konferencia lesz, amely a környezetvédelemhez kapcsolódva bemutatja az európai közösségi jogi szabályozást, a legmodernebb technikai megoldásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a regionális és az egyéb gazdasági, ipari programok terén közös távlati terveket dolgozhassanak ki az érintettek. Kívánatos, hogy ezen a jelentős eseményen minél több magyar vállalkozás vegyen részt. Részletesebb tájékoztatást a VOSZ Nemzetközi Vállalkozási és Kereskedelmi Központ ad (Bp. VIII., Radnóti Miklós u. 2. Telefon: 132-2765), mely megküldi az Euro Panoráma részletes ismertető anyagát. 1993-as, államilag támogatott részvételű kiállítások (A részvételt a HUNGEXPO szervezi) Berlin Importmesse Köln Möbelmesse Hannoveri Ipari Vásár Anuga Élelmiszeripari Vásár Damaszkusz Nemzetközi Vásár Mexikóváros, Önálló Magyar Hét London IFE, Nemzetközi Élelmiszer és Ital Kiállítás Wine America '93 Basel Muba Fogyasztási Cikk Vásár Újvidéki Mezőgazdasági Vásár Zágrábi Őszi Nemzetközi Vásár Bukaresti Tavaszi Nemzetközi Vásár Bukaresti Őszi Nemzetközi Vásár Sidney Fine Food Pozsony, Incheba Vegyipari Vásár
