Tolnai Népújság, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-27 / 253. szám

1992. október 27. TÁJOLÓ KÉPÚJSÁG 5 Innen­onnan Szekszárdon, a Ba­bits Művelődési Ház­ban október 31-én 16 órakor Azt tanultam, hogy...11. pszichodráma - a Moreno-módszer lé­nyege. Ismereteit meg­osztja Simon Judit pszi- chopedagógus, Bodony István nevelő. Szekszárdon, a Mű­vészetek Házában ok­tóber 27-én, kedden 9 és 10,30-kor Garbonciás Péter, Huzella Péter ver­ses, zenés, játékos mű­sora óvodásoknak. Liszt emlékest október 28-án, szerdán, 19,30 órakor lesz Deák László (zon­gora), Elmauer József (zongora), Husek Rezső (zongora), Lányi Péter (zongora) és Lozsányi Tamás (orgona) közre­működésével. Ismét in­dul a Babits Mihály Sza­badegyetem Biblia a társművészetekben ta­gozata: október 29-én 18 órakor a Tízparancsolat I. rész. Az előadó dr. Re- isinger János lesz. Decsen, a Faluház­ban október 28-án, 15 órakor Muzsikáló szer­számok címmel, a Bar- tina együttes műsora gyerekeknek, régi, népi hangszerek megismerte­tése. Ihlet és nemzedék Márai Sándor tanulmányai Újságíróként kezdte, német lapok munkatársaként, s újság-író maradt hazatérte után is, előbb Az Újság, majd a Pesti Hírlap munkatársa. Bár otthonos volt Európában, de az anyanyelv hívása elől nem tudott kitérni, élete második felének keserű emigrációjában is magyarul írt, mert úgy érezte, nincs hajlékonyabb, ki­fejezőbb nyelv, mint Arany János nyelve. Stílust teremtett, utánzója is akadt bőven, írásaiban maga is egyre visszatért az irály, a mesterség kérdésére, s korán megértette, „ritka jelenség az irodalomban az író, aki vál­lalni meri a lelki alkata és te­hetsége szerint neki való, hozzá illő műfajt". Ez a titka, ez határozza meg helyét a század magyar irodalmában. Az Akadémia-Helikon Ki­adó közös vállalkozásában az életmű sorozatban most jelent meg tanulmányainak kötete, az Ihlet és nemzedék, s rögtön műfaji kérdést is felvet, mert ezek az írások valójában nem tanulmányok, a szó irodalom- történeti vagy filológiai értel­mében semmiképp. Egy euró­pai ember, aki történetesen magyar író, így válaszol ol­vasmányaira, szellemi kaland­jaira, a háborús világra, s meg­fogalmazza feladatát is: „Fel­adatunk nem az, hogy egyféle olcsó és mesterséges bizton­ságérzetet kürtöljünk világgá, hanem igenis az, hogy tudato­sítsuk a nemzet lelkében a helyzet rendkívüli felelőssé­gét." Életre szóló program. Tanulmány, ami műfaji szem­pontból is így nevezhető, való­jában csak egy van a kötetben, a címadó írás, melyben két Pe- tőfi-vers kapcsán vizsgálja ih­let és nemzédék viszonyát. Ez volt akadémiai székfoglalója is, amit 1943. december 6-án olvasott fel. A kérdés túlmutat a két Petőfi-vers, a Szeptem­ber végén és a Nemzeti dal ke­letkezésén, s általános ér­vénnyel fogalmazza meg azt, ami a háborús veszedelemben kiváltképp időszerű volt: „A magányos zseni talán teremt remekművet; de szellemi össz- játék, a nemzedék közös ihlete nélkül egy korszaknak sincs szellemi magatartása." Meg­szívlelendő intelem, ma is ér­demes felfigyelni rá. A kötet többi darabja vilá­gos, éleselméjű írás könyvek­ről, jelenségekről, Európáról. Ihletett oldalakat írt Krudyról, akiben világirodalmi nagysá­got látott, s akiről egyik leg­szebb regényét írta, s akinek nevezetes Naplója Máraira is jótékonyan hatott, és saját naplójának sorait róva igazo­lást is kereshetett benne, látva hogy „ez a melléktermék megmarad", amire másutt is van példa az irodalomban. A rokonérzés szeretetét érezzük a Marcus Aureliusról, a Mon- taigne-ről szóló írásban, ez a szeretet válik hódolattá, ami­kor Goethéről ír, aki miatt hosszú ideig maradt Weimár­ban, s ezt érezzük a Kosztolá- nyi-eszékben is. Világosság, a stílus tisztasága, ez az író leg­fontosabb tulajdonsága, s lé­tének igazolása. Ebben van fe­lelőssége is, a tanulság pedig minden korra érvényes: „A szabadság, és a humánum eszméje sugallta minden kor­ban azt a közös ihletet, mely­ből nagy nemzedékek teremtő erőt, közös szándékot, művé­szi, irodalmi, erkölcsi és tu­dományos alkotóakaratot me­rítettek." Kár lenne erről meg­feledkeznünk. Az életmű kiadás újabb kö­tete külsőre is elegáns, méltó az életműhöz. A névmutató, ha esetenként bőbeszédű is, hasznos eligazítást jelent, a Cervantes-tanulmányban vi­szont van néhány sor, ami ok­kal zavarja meg az olvasót. A mondat megszakad, s csillag alatt ez olvasható: „Itt, feltehe­tően egy szövegrész kimara­dása miatt, másfél soros ér­telmetlen szöveg szerepel az eredeti kiadásban." Az eredeti kiadás 1946-ban jelent meg, a Cervantes-tanulmány viszont jóval előbb szerepelt a Don Quijote új kiadásának elősza­vaként, itt meg lehetett volna találni, én is ebből veszem. Pontosan így hangzik: „Don Quijote hibbantan szolgál, s mégsem tudatlanul. Az esz­mények, melyeket ilyen torz módon és vásári eszközökkel véd, számára még végzetes és valóságos eszmények." Nem kritikai kiadásról van szó, a hiány mégis zavaró, fő­leg amikor olyan elegáns könyvet forgathatunk, amit jó kézbe venni, s ami régóta hi­ányzott könyvespolcunkról. Csányi László Illy és-évfor dúló Beregszászon Kárpátalján, Ukrajna területén nem elő­ször találkoznak Illyés Gyulát, a költófejedel- met tisztelők. A Kőbányai Sörgyár 1989-ben Beregszász városának ajándékozta Borbás Ti­bor szobrászművész portréját az íróról. Ez volt az első találkozás, amelyet a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, az Illyés Gyula nevét viselő Irodalmi Klub és a Budapesti Kő­bányai Sörgyár szervezett. Az Illyési életmű továbbvitelében, ápolásá­ban nagy szerepet vállaló sörgyárban dolgo­zott az irodalmár nagyapja, mint kádár. A költő 90. születésnapja alkalmából a sörgyári kollektíva alapítványt hozott létre azzal a cél­lal, hogy Beregszászon a leendő Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház épületét helyreál­lítsák, a rekonstrukciót követően pedig az ala­pítvány támogassa a magyar nyelvű színját­szást. Ezt a kezdeményezést a magyar kultu­rális vezetés is támogatja. Az alapítvány ku­ratóriumának tagjai többek között: Csoóri Sándor, Jeszenszky Géza, Kodolányi Gyula, Pozsgay Imre, Sinkovits Imre, Szűrös Má­tyás és Boráros János. A kuratórium első ülése az író születésnapjának előestéjén, októ­ber 17-én volt. Ez jó alkalmat teremtett arra, hogy hagyománnyá váljon a kárpátaljai ma­gyar kisebbség és az anyaország képviselőinek találkozója. A borongás, esős őszi délután Beregszász főterén Illyés Gyula szobrának koszorúzásá­val kezdődött az ünnepi megemlékezés, ahol jelen volt Illyés Mária, a költő lánya, Kodolá­nyi Gyula címzetes államtitkár, a miniszter- elnöki tanácsadó testület vezetője, Entz Géza államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hiva­talának vezetője, íjjártó István kormányfőta­nácsos, Juhász Judit kormányszóvivő. A koszorúzást követően a város egyik leg­szebb utcáját Illyés Gyuláról nevezték el. A vártnál nagyobb érdeklődésre számottartó rendezvényen Boráros János, a Kőbányai Sörgyár képviseletében átadta azt a kőbe vé­sett Illyés-idézetet, amelyet két éve a szobor talapzatára készítettek, de az akkori politikai helyzet miatt ezt nem állították fel. „A legna­gyobb bátorság a remény" - így szól a költő bíztató útravalója. Takács Mária Új lemezek, új turnék, régi arcok A kép ne tévesszen meg senkit, a POKOLGÉP csak ja­nuárban koncertezik Szek­szárdon, annak is az ötödik napján. Viszont annyi aktuali­tása azért van, hogy hamaro­san indul a zenekar lemezbe.- mutató országos turnéja, melynek címe megegyezik az album címével: „Vedd el, ami jár!". Két hónap alatt húsz he­lyen lépnek fel. Érdekesség, hogy a „turnétemető", utolsó bulira éppen Szekszárdon ke­rül sor. Hír még a metalosok- nak, hogy Budapesten, a Láng Művelődési Központban ren­dezik meg az I. Nemzetközi Metalkarácsonyt. Időpont: de­cember 26. Kicsit előreszaladtunk, hi­szen november 6-án például az EDDA látogat a megye- székhelyre. Az az együttes, amelyiket lehet szeretni, lehet gyűlölni, de azt azért el kell ismerni, hogy a magyar me­zőnyben ők jelentik egy ideje a profizmust. Kérdés, ez elég lesz-e ahhoz a nagyszabású tervükhöz, hogy Amerikában mutassanak fel valamit... November 12-én az ex-URH-s, ex-kontrollos Mül­ler Péter csapata lép fel a sportcsarnokban, a SZIÁMI. Idén ők is új anyaggal lépnek a közönség elé, címe: Testből, testbe. Sokaknak szokatlan lesz ez a műsor, ugyanis a ze­nekar műfajilag szinte behatá­rolhatatlan lett. A régi Sziá­mira talán csak Müller Péter leleményes szövegvilága env lékeztet. Az együttessel kap­csolatos pletyka, állítólag az anyagot újra kellett keverni, olyan gyenge lett az első pró­bálkozás. Másodikra aztán Morcz Csaba vette kézbe a dolgokat, és így sikerült aránylag elfogadható minősé­get produkálniuk. KRZ A Pokolgép új lemezzel jelentkezik Megjelent Újra kapható a személy­gépkocsi-vezetők tankönyve, a Műszaki Kiadó kiadványa. Róna Jaffe: Amerikai love story. Szenvedély, vágy, csa­lás és csalódás Michael Crichton, az And- roméda-törzs szerzőjének le­gújabb könyve a Gömb. Remarque: A fekete obe- liszk. (A Kossuth Könyves­boltban vásárolhatók meg.) TV-napló Steinbeck Amikor 1942-ben megjelent a Lement a hold, Steinbeck már világszerte ismert író. Az Egerek és emberek könyvben, színpadon, filmen egyaránt bejárta a világot, s ma sem lehet megrendülés nélkül olvasni a farmerek keserű sorsáról szóló Érik a gyümölcs című regényét, amit a kortárs kritika Hugo Nyomorultak - mellé állított, nem is alaptalanul. A Lement a hold egészen más világba visz, ez az alig száz ol­dalas remekmű azt mondja el, mivé teszi az embert a há­ború, ami a hódítónak és a meghóditottnak egyformán ke­serű próba, kitérni nem tud előle, kihívásra nem adhat vá­laszt. A történet mindössze ennyi: a német csapatok elfog­lalnak egy norvég kisvárost. Beépített emberük várja őket, mert áruló mindig akad. Corell úr jutalmát követeli, Lanser ezredes azonban, aki átélte az első világháborút is, tudja, hogy az árulás hitvány dolog, akkor is, ha hasznos. Lanser ezredes mást is tud, azt is, hogy a háború is hitványság, s hi­ába próbál emberséges megszállóként viselkedni, mindig el­lenséget látnak benne a kisvárosban. Nem szándéka szerint ellenség, mert a szerep, amit vál­lalnia kellett, teszi ellenséggé, s ellenség a megszállott is: ör­dögi kör. A végzet szövi a szálakat, s mindenkinek el kell buknia, az egyiknek azért, mert csak szabadságban tud élni, a másiknak azért, mert egy felsőbb akarat, amit szolgálnia kell, nem tudja elviselni mások szabadságát. Steinbeck szenvedélytelen realizmussal mondja el az egy­szerű történetet. Az antifasiszta reményekre általában a pá­tosz jellemző, az igazság melletti kiállás. Steinbeck pátosza a jellemekben van, ahogy elviselik a történelmi helyzetet, amit nem ők idéztek elő, valójában közük sincs hozzá, de kényte­lenek elfogadni. Az egyik úgy, hogy öl, a másik azzal, hogy a kivégző osztag elé áll. Maár Gyula, Sipos Tamással közösen ezt a történetet írta át, s a filmnek, amit Maár Gyula egyedül rendezett, legfőbb érdeme, hogy megőrzi Steinbeck higgadt realizmusát, nem akar többet és mást mondani, mint ami ebben a ma már klasszikusnak számító műben van. A színészek is tudják ezt - elsősorban Iglódi István és Garas Dezső -, s ennek ered­ménye, hogy egy remekmű méltóképpen jelent meg a fil­men, bár az igazságosztó toldalékot feleslegesnek éreztük. Madách Még a tavasszal volt a főiskolai színházi találkozó, s nem tudni, miért csak most mutatták be az akkor készített össze­foglalót. A késést nem indokolja semmi, a feladat is izgal­mas volt: a főiskola elküldte a világ minden tájára Madách művének, Az ember tragédiájának 29 fordítását s a vendé­gek és vendéglátók ebből adtak elő egy-egy jelenetet. A film rövid volt, a rendezői szándék sem volt mindig világos, azt viszont érdeklődéssel figyeltük, hpgy a vendégek, akik kö­zül sokan most néztek szembe először Madách remekmű­vével, hogyan közelednek a darabhoz. Sok jószándékkal, ez nyilvánvaló, s minden esetben az újítás szándékával. Paulay Ede óta kialakult egy hagyomány, épp úgy, mint a franciák­nál a Moliere-előadásoknál, s az eddigi kísérletek voltaképp a Paulay-koncepciót variálták. Itt egészen új megközelíté­seknek voltunk tanúi, ám kérdés, hogy ezekben mennyi a modernség s mennyi az erőszakolt újító szándék, ami az eredetiséget sugallja, pedig gyakran csak modorosság. A szerző nemcsak a szöveget hagyta ránk, hanem színpadi utasításait is, kérdés, hogy ezeket mennyiben kell betartani. Az szerencsés lelemény, hogy a paradicsomi jelenetben az ősszülők önfeledten hancúroznak, mert ez volt az emberiség felhőtlen boldogságának ideje, de itt is, mint a többi jelenet­ben nem mellőzhető a szöveg emelkedettsége, az az ünnepé­lyesség, ahogyan Madách ezt az ősboldogságot ábrázolta. A Tragédia operának sem vált be, miként a Faustból is más lett Gounod zenéjével, mint ami Goethe szövegében szerepel, hát akkor mennyire idegen a Tragédiától a rockzene, akkor is, ha a római jelenet erősen hasonlít egy mai dévaj házibu­lira. A kérdés még sokáig eldönthetetlen lesz: szabad pré­dának tekinthetők-e a klasszikus alkotások vagy meg kell maradni az eredeti keretek között. Erre a főiskolai találkozó sem tudott válaszolni, a mi fanyalgásunkat pedig gyakran helyeslés váltotta fel, amiből talán az következhet, hogy minden újítás jogos, ha méltó az eredetihez. De ez a legne­hezebb feladat. Csányi László Pályázati figyelő u A Fund For American Studies alapítvány 6 hetes nyári, politikai tárgyú képzést, gyakorlatot tart egyetemi hallgatók számára. Az útiköltséget a résztvevőknek kell fizetniük. A je­lentkezéseket 1992. december végéig kell az USA-ba eljuttatni. A Hokkaido University (Japán) pályázatot hirdet szlavisz­tikával foglalkozó kutatók számára az 1994. június-1995 márci­usi időszakra. A pályázati anyag beérkezésének határideje 1993. március 31. 2. / A Tehetségkutató és Gondozó Alapítvány felhívást tesz közre a „Tehetségekért Díj" és az azzal párosuló 50 ezer forint összegű támogatás odaítélésére. A díj célja, a hosszú idő óta magas színvonalú, a tehetségnevelés ügyét eredményesen tá­mogató pedagógusok és szakemberek elismerése. Beküldési ha­táridő: 1992. december 15. 3. / A Tehetségkutató és Gondozó Alapítvány pályázatot hirdet matematika és számítástechnika tehetséggondozó szak­táborok szervezésére, Szeged és Nyíregyháza helyszínekkel. Felhívás célja: a téma iránt érdeklődő, illetve az adott szakterü­leteken kiemelkedő eredményeket elért fiatalok számára kép­zési lehetőség biztosítása, az iskolai oktatáson kívüli tudás­anyag átadásával. Beküldési határidő: 1992. december 15. A pályázatokról bővebb felvilágosítás kérhető a Tolna Me­gyei Gyerme és Ifjúsági Alapítvány Információs-Szolgáltató Irodájában: Szekszárd, Béla tér 6. Tel.: 74/11-928. Nyitva tartás: hétfő, szerda: 13.00-16.00 óráig, kedd, csütörtök: 13.00-17.00 óráig, péntek: 13.00-15.30 óráig, Paksi Ifjúsági Irodában: Paks, Gagarin u. 2. Tel.: 75/11-646. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig: 14.00-20.00 óráig. A maja kultúra emlékei Rigoberta Menchu indián jogi harcos, az idei Nobel-bé- kedíj kitüntetettje felszólította Guatemalaváros hatóságait, hogy a közép-amerikai állam fővárosában található ősi maja kultúra maradványait nyilvá­nítsák a városi építkezések számára tiltott övezetnek. „Azt kívánjuk, hogy a mai naptól fogva nyilvánítsák ezt a helyet az indiánok és a ladi- nok (a vegyes indián és spa­nyol származású lakosság) szent helyévé, és hogy ősapá­ink egykori lakóhelyeit ne há­borgassák többé talajgyalúk" - mondta az indiánok képvi­selője egy tízezres gyűlésen az általa ökológiai jelképnek te­kintett Kolumbusz-előtti in­dián település színhelyén. A Kaminál Juyu elnevezésű egykori indián települ és ugyanis Krisztus után 900 kö­rül a maja kultúra jelentős szertartási helye volt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents