Tolnai Népújság, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-26 / 252. szám
4 MEPUJSAG SZEKSZARDES KORNYÉKÉ 1992. október 26. Ki, kinek, mennyit fizet? Nem adom a vagyonom (Folytatás az 1. oldalról.) — Miből fizet Várdomb? — Más kérdés, hogy hogyan, mennyi idő alatt fizet. Azt el kell ismerni, hogy a településpolitikának köszönhetően volt, aki többet kapott. Ilyen alapon mi is perelhetnénk Szekszárdot. Pörböly kerülné a port — Régóta húzódik az ügy és sokat lehetne mesélni arról, hogy az elmúlt két évben hány javaslatot tettünk le az asztalra... - emlékezik Gayer János, Pörböly polgármestere. — Legutóbb a három település felbecsültette a vagyont egy független szakértővel. Ha lemondunk az iskolából és a tornateremből ránk eső tulajdonrészről, több, mint nyolcmillió forint mínuszban vagyunk. És akkor csak a könyv szerinti értéket vesszük figyelembe. — Mit szóltak önök a báta- széki döntéshez? — Wemer Mihály polgár- mester úr felhívott, és akkor egy ajánlatot tettem neki. Azt mondtam, hogy az eladásból a ránk eső kétmillió forintot fizessék ki, a többiről pedig kössünk külön megállapodást. Választ egyelőre nem kaptam. Nagy Ferenc, Várdomb és Pörböly körjegyzője: — Nem könnyű ebben a kérdésben nyilatkoznom, mert a nagyközségi közös tanácsban 21 évig - megalakulásától megszűnéséig - vb-titkár voltam, most pedig a vagyonmegosztást kérő települések egy részének körjegyzője vagyok, de Bátaszéken lakom. Szent meggyőződésem, hogy a volt társközségek igényei jogosak. Ezt támasztja alá, hogy más közös tanácsban volt települések sikeres egyezségeket tudtak kötni a vagyonról, és a hiteles szakértői vélemény is. Megértem a bátaszéki képviselők elutasítását, de elfogadni nem tudom. Világosan kell látniuk, hogy a forgalmi érték szerinti vagyon kimutatása esetén a volt társközségeket még több pénz illeti meg. Ha ez év elején elfogadják a javaslatot, csak 3,3 miihó forint lett volna az igény, a szakértői vélemény után már 8 millió, a felértékelés után pedig tovább nő az összeg. Miért kell ügyvédeket fogadni, bíróságokat terhelni, időt húzni? Addig nem lehet a négy községben semminemű ingatlanértékesítés. Lám, a volt AFIT-épület eladása is emiatt fog elmaradni. Mint bátaszéki lakos javaslom az utolsó utáni újratárgyalását az ügynek. Hívják meg a bátaszéki önkormányzat ülésére a három volt társközség polgármesterét, a felkért ügyvédet és a szakértőt. Hátha az ő véleményüket meghallgatva sikerül megállapodni. Valódi értéken A bátaszéki döntést követően az alsónyéki önkormányzat felhatalmazta polgármesterét, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a vagyonmegosztási per előkészületeire és szükség esetén a kereset benyújtására. — El lehet kerülni a pert? — Remélem, hogy igen mondja Bogár Dezső-, ha megismernék a bátaszéki képviselők a független könyvszakértő által elkészített munkát, talán belátnák, hogy igazunk van. Van olyan szolgálati lakás, amely kétszázötvenezer forintos forgalmi értéken szerepel. Ma ők ezt a hétszereséért tudják eladni. Csakhogy ehhez meg kellene végre egyeznünk, mert amíg nincs vagyonmeg-osztás, ezeket sem tudják értékesíteni. Nem „fér" a mandátumba — A képviselő-testülettől nekem olyan felhatalmazásom volt, hogy amennyiben békével elválunk, akkor nem támasztunk semmiféle igényt - kezdi Rács László, Várdomb polgármestere. — De ha perre kerül a dolog, fel kell adnunk a semlegességünket. Várdombon később valósultak meg a nagyobb beruházások mint például az iskola -, ezért magas a könyv szerinti érték. Azt gondolom, ha jogi útra terelődik a dolog, legrosszabb esetben nullára futunk ki, tehát mi semmiképpen nem fizetünk. Meggyőződésem, hogy a bátaszéki testület nem tudja, hogy valójában mit döntött. Egy per elhúzódhat akár a választási cikluson túl is. A számla pedig egyre nő. Esély a kezdésre Albérletből főbérletbe Vannak, akik kisegítőként emlegetik, Szekszárdon esti iskolaként ismerik sokan. A hivatalos levelek is a legkülönbözőbb névvel illetik a Dolgozók Általános Iskolájának Ifjúsági Tagozatát, amely eddig a szekszárdi 1. Számú Általános Iskolában működött. Az idei tanévtől a volt TOTÉV épületében folyik az oktatás ebben a speciális iskolában, amelynek igazgatónőjét, Gajánné László Rozáliát a költözködés apropóján kerestük fel. — Mit takar pontosan az iskola talányos elnevezése? — Még 1948-ban indult ez az oktatási forma, s akkor valóban felnőttek fejezték itt be általános iskolai tanulmányaikat. Jelenleg kilenc tanuló- csoportban 142 szekszárdi illetve városkörnyéki tanulónk van, akik már betöltötték a tizennegyedik életévüket és két évvel idősebbek a normál iskolákban velük egy osztályba járó gyerekeknél. — Ezek szerint visszabukott gyerekek járnak ide? — Részben igen, de az téveszme, hogy nálunk a tanulók értelmi képességeivel van baj. Legtöbbjük szociális hátrányok miatt nem képesek társaikkal együtt haladni a normál általánosban, s ami szintén ijesztő: egyre több gyerek kerül hozzánk azért, mert sokat betegeskedik, esetleg éveket tölt kórházban. — Milyen tantárgyakat oktatnak, s milyen tankönyveket használnak? — Nem tanítunk idegen nyelvet, rajzot, éneket, technikát és testnevelést. Ezeken kívül minden „felsős" tantárgyat oktatunk. Három éve tértünk át a „normál" általános iskolai tankönyvekre az országban elsőként. — Az egészségügyi okok miatt önökhöz kerülő gyerek számára nem lenne indokolt gyógy - testnevelést szervezni? — Hivatalosan nincs az iskolában testnevelés, azért sportfoglalkozásokat tartunk a gyerekeknek. A gyógytest- nevelés pedig - bármilyen hasznos is volna -, sajnos, nem megoldható. — A költözködés mit változtatott a körülményeken? — Új helyünkön - amit a megyei önkormányzat adott - nem este, hanem nappal tarthatjuk meg a napi öt tanórát, a munkát önálló tantestület végzi. Igaz, hogy a költözködés miatt csak egy hónap késéssel kezdődött nálunk a tan-év, de ezt a lemaradást be tudjuk hozni azzal, hogy a kirándulásokat, az esetleges értekezleteket péntekre szervezzük, ugyanis akkor nincs tanítás. Oktatástechnikai és szemléltetőeszközök vásárlására kaptunk kétmillió forintot. Ez mind az eredményesebb munkavégzést segíti. — Ha már eredményességről van szó: van-e esélyük az itt végzetteknek a továbbtanulásra? — A tavalyi 43 tanuló közül huszonkettő tanul tovább valamilyen formában, többen hivatásos gépkocsivezetői vagy hegesztőtanfolyamra iratkoztak be. — Mit ad az általános iskolai végzettség mellett még az intézmény a fiataloknak? — Elsősorban közösséget, aminek fontosságát talán nem kell hangsúlyoznom. Fontos, hogy tanulóink minél több időt töltsenek az iskolában, a csavargás helyett, bár sokan közülük rendszeresen dolgoznak, családot tartanak fenn. A szabadidő-szervezésben a tanítóképző főiskola szociális munkás hallgatói segédkeznek nekünk, akik a délutáni klubfoglalkozásokat tartják. — Felelősségteljes és nem éppen problémamentes munkát végez. Mégis boldognak, jókedvűnek látszik. — Igen, boldog vagyok. Eddig „albérletben" dolgoztunk, most „főbérlők" vagyunk, amit éreznek a tanulók és szüleik is. Ami pedig a legfontosabb, hogy gyerekeink megállják a helyüket az életben: Emberek lesznek.-nagyMunka nélkül A megyei munkaügyi központ szekszárdi kirendeltségének adatai szerint a városban és környékén 3506 a regisztrált munkanélküliek száma, közülük 772 fő betanított, 590 fő segédmunkás. A pályakezdő munkanélküliek közel négyszázan vannak, míg a szakmunkások közül a munka nélkül maradt gépkocsivezetők vezetnek, illetve vezetnének, százhuszonhárman. Sokan keresnek munkát kőműves, festő, villany- szerelő, vízvezeték szerelő, hentes, ács és asztalos szakmában. A munkaügyi központ elkészítette a munkaerőigények jegyzékét is, amelyből kiderül, hogy - legalábbis a bejelentett - munkaerő-kereslet kis töredéke csak a kínálatnak, a jegyzéken szereplő ötvennyolc vállalat, magánvállalkozó ugyanis kétszázhatvanegy főt tudna foglalkoztatni. íme a keresettebb szakmák: ápolónő 45 fő, varrónő 37, asztalos 13, gépkocsi illetve autóbusz vezető 10, kőműves 8, cipőfelsőrész készítő, szabó-varró és bőrdíszműves 11-11, csecsemőgondozó és betanított munkás 7-7, ács és vízvezeték szerelő 6-6, hidegburkoló és segédápoló 4-4, kábelforrasztó és műszerész 3-3, óvónő, tanító, szobafestő és villanyszerelő 2-2 fő. Ha a fizetéseket vizsgáljuk, a felsorolás élén a jogászok és az adóellenőrök állnának - harmincezer forinttal -, a közalkalmazottak és a szakmunkások valahol a középmezőnyben helyezkednek el, a sort pedig a varónők zárják, nekik általában 8000-9000 forint bruttó havi fizetést ajánlanak. Az olvasó írja Kiknek a jogai? Felháborító látványban volt részünk a szekszárdi SZTK folyosóján várakozva. A látvány hatásától ezek a gondolatok jártak a fejemben. Miért vezetik be az embert pórázon, mint egy kutyát? Talán a bilincs nem lett volna olyan megalázó! Nem tudom, hogy mit követett el az az ember, de úgy tudom, hogy a nehéz fiúkat nem Szekszárdon tartják fogva. Úgy érzem, hogy emberi jog is kéne, hogy létezzen a nagy demokráciában. Az emberi méltóság megalázását láttam a jelenetből kisugározni! Mi, jóérzésű emberek lesütött szemmel álltunk a dolog láttán. Felháborító látvány volt! Miért hangoztatjuk úton-útfélen, hogy nem akarnak beilleszkedni, ha így megalázzuk a kisebbségi embereket? Ne szítsunk nemzetiségi ellentéteket még így sem! - írta egy bátaszéki olvasónk. (Név és cím a szerkesztőségben.) Ki mire emlékszik? A bátaszéki polgármester, Werner Mihály nem emlékszik arra, hogy pörbölyi kollégája „kétmilliós" ajánlatot tett volna. Ezzel szemben arra emlékszik, hogy éppen ő tett ajánlatot Gayer Jánosnak, miszerint vegyék külön a volt AFIT ügyét. Bátaszék hajlandó létszámarányosan fizetni a bevételből a többi településnek. — Amikor a bátaszéki testület döntött a még „négymilliós" ajánlatról, ön ennek elfogadása mellett volt. — Igen. Engem a békés megoldás motivált, de talán nem baj, hogy mégis másként döntött a testület. — El lehet kerülni a pert? — Csak ha fizetnénk. Mi azt szeretnénk, ha nem gördítenének akadályt az építkezés megkezdése elé. Ha Pörböly nem adja meg a lehetőséget, jogi úton próbáljuk meg elérni. Vég nélkül? Vég nélkül lehetne írni vádakról és vádaskodásokról, de nem célunk az indulatok gerjesztése. Sajnos, a megegyezés távolinak tűnik, ha lesz egyáltalán. Mindenesetre - a minősítés szándéka nélkül - annyi elvárható lenne a „szabadon választott" vezetőktől, hogy ugyanarra az eseményre ugyanúgy emlékezzenek. Ha kompromisszumot kötnek más vezetőkkel, utóbb tudják azt testületük előtt megfelelő módon indokolni és - ha lehet - elfogadtatni, illetve előzetesen csak olyan egyezkedésbe menjenek bele, amit testületük várhatóan támogat. Másként nincs értelme a párbeszédnek.-HangyálKedves Olvasóink! 818111 jgg '-■ jjgf 1 Várjuk további kérdéseiket, észrevételeiket, javaslataikat. A Szekszárd és környéke oldalakat szerkesztette: Hangyái János Humanizmustól áthatott levelének szellemiségével teljesen egyetértünk. Még azt is megértjük, hogy a kórház rendelőintézetében, várakozó betegek között valóban megdöbbentő lehetett a jelenet, amelynek hátteréről semmit sem lehetett tudni, csak annyi látszott, hogy „rabszíjon" vezetnek egy embert. Azért érdemes egy kicsit továbbgondolni a témát. Nem tudjuk, hogy elítélt, vagy gyanúsított volt-e az illető. Ahhoz például, hogy valakit előzetes letartóztatásba helyezzenek, ma már bírósági végzés szükséges. Más olvasók meg éppen azt panaszolják, hogy egyik nap kirabolják a boltot, a szomszédot, két nappal később pedig már otthon vannak a gyanúsítottak. írtunk már olyan esetről, amikor az első és másodfokú ítélet közötti néhány hónapban az időközben szabadlábra helyezett vádlott még három bűncselekményt követett el, egy negyedik alól felmentették. Mégpedig azért, mert a bíróság elhitte neki, hogy az a kutya, amit eladott a kocsmában, valóban önként ment vele, tehát nem lopta. Vajon ugyanez lenne-e a véleménye kedves, humanista olvasónknak, ha az ő hozzátartozóját rabolták volna ki, vagy erőszakolták volna meg? Akkor is sajnálná az illetőt? Abban igaza van kedves olvasónknak, hogy a szekszárdi börtön fogház, de az előzetes letartóztatásban lévők itt várnak? ítéletre. Nemrégiben tizenhárom gyilkossággal vádolt személyt őriztek a börtönben, számuk most is tíz fölött van. Sajnos, rablás, nemi erőszak is sok van. Igaz, ezekből a bűncselekményekből egy is sok lenne. Az őrzésnek semmiképpen sem a gyanúsított vagy az elitéit megalázása a célja, hanem éppen a társadalom nem bűnöző tagjainak védelme. Hogy ne váljanak, ne váljunk áldozattá. A fogvatartottak őrzésének szabályait miniszteri rendelet írja elő. A veszélyességi fokozatnak megfelelő óvintézkedéseket is szabályozza. Jelen esetben talán éppen azért nem használtak egyszerű bilincset, amivel előre vagy hátra lehet bilincselni a fogvatartott kezét, mert az akadályozhatta volna az orvosi vizsgálatot. Amit viselt, annak a szakszerű neve felvezető bilincs. A börtönben igyekeznek elkerülni a feleslegesen megalázó helyzeteket, ezért a rabokat autóval szállítják, és az orvossal előzetesen megbeszélik, mikorra menjenek. Megbilincselt ember tehát szinte soha nem várakozik a betegek között. Abban pedig biztos lehet mindenki, hogy a börtönben egyenlőség van. Nem a nemzetiség vagy a bőrszín, hanem az elkövetett bűncselekménynek megfelelőek az őrzés és elővezetés körülményei. Abban is biztosan egyetértünk kedves olvasónkkal, hogy „bűnözni" a „nagy de- kokráciában" sem kötelező. Ihárosi Ibolya Képernyőn a szálkai idegenforgalom Egymáshoz kúszó, lapuló dombokon vágtató ménest látni. Vonzza az idegen tekintetet. Akinek ismerős e táj, örül, hogy a Magyar Televízió nézőinek is módja van találkozni megyénk e szögletével, a kis völgységi faluval, ami egyre többet hallat magáról. Hárságyi Margit szerkesztő-riporter kérdésére „a ménesgazda" Némedi János válaszol: — Néhány törzskancával szeretnénk is lovakat tenyészteni és a szaporulatot idegen- forgalmi és sportcélokra hasznosítani. — Úgy gondolja, hogy lesz itt elég turista? — Remélem - válaszol Némedi János -, ez a környezet elég szép ahhoz, hogy az emberek aktív pihenésére szolgáljon. Á kamera végigpásztázza a tájat, a templomot, a tavat, az utcákat, a századforduló tájékán épült tornácos házak homlokzatait, melyek jelzik, hogy az itt lakók tisztelik az elődök kezemunkáját és az idegenek fogadására is készek^ A riporter arra kíváncsi: — Mi volt itt régen? — Szálka község az elmaradott térségek közé tartozott - kezdi válaszát Huth József, a Szekszárd Paksi Vizitársulat igazgatója - mielőtt a víztározó kialakult volna. Halott faluvá nyilvánították. Az emberek beköltöztek a városba. Amikor a tározó feltöltődött vízzel, megélénkült az érdeklődés a község iránt: sokan visz- szaköltöztek ide. Az volt a célunk a megyében, hogy megmentsük az édesvizeket. Ez a tározó ennek legékesebb példája. A három völgyből rengeteg forrás táplálja a tavat. Az idei szárazságban sem apadtak el a vizek. A tó jelenleg ivóvíz minőségű. — Milyen lehetne Szálka? — A hagyományos értelemben vett paraszti gazdálkodás megszűnt a faluban -feleli Nagy Ferenc polgármester - Nem számottevő az állattartás, csupán a saját szükségletet elégíti ki. A táji adottság azt diktálja: az idegenforgalommal kellene foglalkozni. — Én indítottam a falusi turizmust 1989-ben - mondja Vár fi Tibor falusi vendéglátó -, azóta egyre jobban megy. Ez azt hiszem természetes. Rossz példaként a vendégeimet el szoktam vinni a Balatonra, hogy nézzék meg, mi van ott, és mi van nálunk. így aztán visszatérő vendégeink magyarok és külföldiek egyaránt vannak. A falusi turizmus nemcsak annak jó, akinek kiadó ágya van, hanem annak is, akinek virága, zöldsége, paprikája, kakasa vagy csirkéje van, mert ezeket is kapcsolni lehet a turizmusba és nem kell 75 forintért Szek- szárdra utazni, külön helypénzt fizetni a piacon. Nekik ez lehet a nyereség. — Ha Istenvölgyben megépül az a „mesefalu", amit terveznek, előnyt jelent-e Szálkának? Nem tudjuk, hogy ez mit jelent majd - válaszol Vár fi Tibor - az egy másik falu lenne Szálka határában. — Meg merem kockáztatni - mondja Nagy Ferenc -, országos jelentőségű terület lesz, ahol a sportolás és kultúra együtt lesz jelen azok számára, akik ebben a környezetben szeretnének pihenni és felüdülni. A szálkai riport záró képsorát tekintsük szimbolikusnak. Higy- gyük, hogy amit a magában vágtató fekete csikó mellé egyre több társa csatlakozott a lankás dombokon, úgy találnak társra Szálkán azok az emberek, akik már eddig is látványos' dolgokat tettek, akik hisznek az idegenforgalom községet megtartó, újrateremtő, virágoztató jövőjében. Decsi
