Tolnai Népújság, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-20 / 248. szám

1992. október 20. TÁJOLÓ WUJSAG 5 Innen­onnan Szekszárdon, a Ba­bits Mihály Művelő­dési Ház nyugdíjas klubja október 21-én, szerdán tartja összejöve­telét a művelődési ház­ban, amikor fél 4-től a Hatholdas rózsakert című videofilmét láthat­ják. Az 1992-93-as orszá­gos Ki Mit tud? vetélke­dőre a művelődési ház információs szolgálatá­nál december 1-jéig még lehet jelentkezni. * Pakson, a művelő­dési házban október 21- én, szerdán, 19 órai kezdettel a Mikroszkóp Színpad vendégjátéka látható. Csóközön cím­mel kabaréműsor lesz Bajor Imre, Pécsi Ildikó és Hacser Józsa közre­működésével. Október 22- én 18 órakor a városi művelődési központban ünnepi műsor lesz, ahol a köszöntőt dr. Halzl Jó­zsef, a Magyar Villa­mosművek Rt. vezéri­gazgatója tartja. Közre­működik Bencze Ilona, Koncz Gábor, Fellegi Ádám, Berkes Zsuzsa és a Bartók kamarakórus. Újra színpadon az Európa Kiadó „Ha nem bánja, én nem bánom" ' Hiába no, a mítosz - min­den ellenkező híreszteléssel szemben - egy létező valami, különben nem lett volna telt­ház Pécsett, a „Dozsó"-ban. Egy olyan zenekarra jött be a tömeg, amely évek óta nem adott ki lemezt, nem turné­zott, nem nyilatkozott. Ugyanis az Európa Kiadó má­sodik, „Szavazz rám" című lemezének megjelenése után felfüggesztette a tevékenysé­gét. Ezen a nyáron aztán ismét stúdióba vonultak - Menyhárt Jenő, Kiss László, Magyar Pé­ter, Másik János, valamint az új tag, Kirschner Péter - és felvették az „Itt kísértünk Love '92" címet viselő anya­got. (Amelynek megjelenése, úgy tűnik, hónapokat fog csúszni...) Októberben a tur­nét is megkezdték, melynek egyik állomása volt a pécsi koncert. Az előzenekar a hol felbuk­kanó, hol eltűnő Ági és a Fiúk volt, akik közel másfél órás késéssel kezdtek. Nem mintha ez valakit is meglepett volna . .. Bárdos Deák Ágiék ezúttal vagy 25 percet játszottak, azt is meglehetősen zilált állapot­ban. Nem jelentettek mara­dandó élményt, bár Ági két­ségtelenül vampos jelenség. Dehát ezt eddig is tudtuk. Az Európa Kiadót az a Kozma György konferálta be, aki már tíz évvel ezelőtt is ezt tette, közben pedig írt egy-két dolgot, na meg nemrég meg­szervezte a Hankiss Elemér melletti szimpátia-pikniket a televízió épülete előtt. Két régi sikerrel kezdett az E. K., majd jött az első új szám, amelyben Menyhárt úr arról a finom, ugyanakkor magabiz­tos nőről beszél, aki pontban éjfélkor a bárban ül vele szemben, s akit „ha nem bánja, én nem bánom, lent az utcán megvárom". Sorra kö­vetkeztek az új dalok, melyek hol hasonlítottak a régiekre, hol nem. Ha nem, akkor a kö­zönség „járt utat járatlanért el ne hagyj" frakciója élénken tüntetett a mindennapi bete­vőjéért. Mire fel a Menyhárt úr a maga racionális modorá­ban, meghirdetett 1983 (!) március 30-ra egy koncertet. Aki akar, menjen el rá. (Az igazsághoz hozzátartozik, a Mocskos időket, valamint né­hány alaptételt nem tudott ki­hagyni a zenekar.) Hogy milyen a 90-es évek Európa Kiadója? Mindenki­nek olyan, amilyennek sze­retné látni. Vagy ellenkezőleg. Mindenesetre a magam részé­ről, ha ők nem bánják, én nem bánom, megveszem a leme­züket. KRZ Az 90-es évek Európa Kiadója Megjelent Fehér A4. István: Martin Hei­degger. Egy XX. századi gon­dolkodó életútja. * F. Nietzsche: Ecce homo. * C. Cussler: Éjszakai portya. Érdekes, lebilincselően izgal­mas kalandregény. * Asimov: Útikalauz. Elmélke­dés az űr és a Föld titkairól. * Bertha Bulcsú: Egy író állat- kertje. * M. /. Sullivan: Az elnöki háló­szoba titkai. Az amerikai elnö­kök szerelmi kalandjai. * Pataki-Rozsos-Sárhidai: Légi háború Magyarország felett. A legújabb, második kötet. Ráth-Végh István: A sátán és cimborái. Órdögidézés, feke­temágia, boszorkányhit. * Comenius: Didaktica magna. A kötet a filozófia tudomá­nyába enged betekintést. * Hoobler: Tények, avagy talá­nyok. Eltűntek. Eltűnt repülők, hajók nyomában. * Greiner: Luther Márton az igazság megszállottja. Móra ki­adó gondozásában. * A Klinika sorozatban jelent meg a legújabb történet: Azért is élni akarok címmel. * Sarah Harrisson: A Kwai folyó pokla. Kalandregény. (A köny­vek a szekszárdi Kossuth Könyvesboltban vásárolhatók meg). I Pályázati figyelő! Az MKE Közkönyvtári Egylete pályázatot hirdet az alábbi témakörben: Milyen szolgáltatások vinnék előre a közművelő­dési könyvtárak ügyét? (Mit várnak az olvasók a könyvtártól, mit várjanak a fenntartók a könyvtártól és mit várnak a könyv­tárak egymástól? Valóság és álom, vagy tények és jövőkép.) Beküldési határidő: 1992. november 1. 2. Soros Alapítvány Külföldi ösztöndíj pályázatai. Általános program: célja, hogy főképpen fiatal, diplomás szakemberek számára az USA, ill. más nyugati ország felsőoktatási intézmé­nyeiben vagy kutatóintézeteiben lehetőséget nyújtson kutató­munka vagy továbbképzés folytatására. Beküldési határidő: 1992. november 15. Bologna-i program: legfeljebb 7 fő számára 5 hónapos posztgraduális öszöndíj a Bolognai Egyetemen az 1992-93-as szemeszterére. Beküldési határidő: 1992. november 1. Leuven-i program: 3 hónapos kutatási ösztöndíj az 1988-1992 között végzett diplomás szakemberek részére -, 9 hónapos posztgraduális vagy posztdoktorális ösztöndíj 35 évnél nem idősebb diplomás szakember részére. Beadási határidő: 1992. december 20. London-i program: pályázhatnak 25-35 év közötti jeles egye­temi diplomával rendelkező szakemberek. Beadási határidő: 1992. dec. 20. Oxford-i program: a.) posztgraduális képzés legfeljebb 3 évre b) posztdoktorális képzés 35 évnél fiatalabb szakember ré­szére, akik doktori fokozattal rendelkeznek. Beadási határidő: 1992. november 15. Rutgers program: 9 hónapos képzés a Rutgers Egyetemen 35 évnél nem idősebb diplomás szakemberek számára. Beadási határidő: 1992. november 15. Warwick-i program: pályázhatnak egyetmi végzettséggel rendelkező szakemberek 32 éves korhatárig. Beadási határidő: 1992. november 19. A pályázatokról bővebb felvilágosítás kérhető a Tolna Me­gyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány Információs-Szolgáltató Irodájában: Szekszárd, Béla tér 6. Tel: 74/11-928. Nyitva tartás: hétfő, szerda: 13.00-16.00 óráig, kedd, csütörtök: 13.00-17.00 óráig, péntek: 13.00-15.30 óráig, Paksi Ifjúsági Irodában: Paks, Gagarin u. 2. Tel: 75/11-646 nyitva tartás: hétfőtől péntekig 14.00-20.00 óráig. Felhívjuk figyelmüket, hogy a pályázatokat nem az irodához kell beküldeni, mi csak közzé tesszük azokat. Tájékoztató egy programcsomagról Tanulásmódszertan, önismeret Köztudott, hogy a tanulók tanulási hatékonysága, sike­ressége, tanuláshoz való jó vi­szonya nagy mértékben függ attól, hogy rendelkeznek-e a tanulás módszertani ismerete­ivel és készségeivel. A közép­iskolai, a felsőfokú és a post- graduális oktatás más tanu­lási magatartást vár a tanulók­tól, mint az általános iskolai. Nagyobb követelményeket támaszt, több tudatosságot, határozottabb célképzetet, tar- tósabb koncentrációs képes­séget, hatékonyabb (gyorsabb, ugyanakkor jobb megértéssel járó) olvasást, nagyobb emlé­kezeti kapacitást, több alkotó­erőt, önállóságot, rekreációs módszerek elsajátítását és használatát, tanulási önisme­retet igényel. A tanulók és tanáraik dol­gát megkönnyíti, ha az új isko­laformába való átlépéskor az új tanulói attitűdöt, a tanulás­hoz való új viszony kialakulá­sát elősegítjük, s a fentebb fel­sorolt, netán hiányzó készsé­geket, képességeket intenzí­ven fejlesztjük. Az Alternatív Közgazda- sági Gimnázium egy új tan­tárgyat, a TANULÁSMÓD- SZERTAN-t és egy pedagó­giai progamcsomagot készí­tett a tanulók tanulási haté­konyságának fejlesztésére, a tanulással kapcsolatos önse­gítő tanulói magatartás kiala­kítására. Azok a fiatalok, akiknek si­kerül megismerkedniök - ta­náraik segítségével - e mód­szerrel, egy életre szóló segít­séget kapnak ahhoz, hogy belső energiájukat a legköny- nyebben és leghatékonyabban tudják mozgósítani az új is­meretszerzéseknél. E módszerről tájékoztató lesz az érdeklődő tanároknak 1992. november 14-én, 9 óra­kor a Babits Mihály Művelő­dési Házban. A szervezők ké­rik, hogy előzetesen jelezzék részvételi szándékukat a mű­velődési ház tájékoztató szol­gálatánál. TV-napló Dybuk A jiddis irodalomról alig tudunk valamit, pedig a nyelv már a XI. század körül kialakult, bár világirodalmi jelentő­séget csak a múlt században kapott. Nálunk legismertebb mestere Sólem Aléhem, aki a Tóbiás, a tejesembert írta, s a ma is élő Nobel-díjas I. B. Singer. S közéjük sorolhatjuk Slojme Anszkit (a magyar műsorban An-Ski), aki az októ­beri forradalom után Varsóba költözött, s ott is halt meg. 1920-ban Der dibek (A dibuk) című drámája világsiker volt, nálunk is játszották, a 30-as években film is készült belőle. Most a televízió újította fel, Harsányi Zsolt fordítását fel­használva Ruszt József vitte át televízióra, s ő is rendezte. A dibuk a zsidó hitvilágban bűnös lélek, a pokol sem fo­gadja be, csak élő emberben lelhet menedéket, várva, hogy egy cáddik, igaz ember megszabadítja. A hászidok, a jám­borok csoportjának is cáddik a vezetője, Ukrajnában miszti­kus mozgalom fűződik nevükhöz, s közülük kerültek ki a messze földön híres csodarabbik. Erről a sejtelmes világról szól Anszkit drámája, s akár a Csiksomlyói passió mellé is állíthatjuk. Szerelmi történet. A szegény jesivanövendék beleszeret Leába, de apja gazdag kérőnek szánja, mire belehal bána­tába s Lea leikébe költözik. Misztikus történet, s Ruszt Jó­zsef hiánytalanul átéli a legendát, az égit a földi tükrében mutatja meg, s bár mindennek titkos értelme van, azt is tud­juk, hogy a titkot mindenki szívében hordja. Slojme Anszkit sejtelmekkel átszőtt világa nagyon távol van mindennapja­inktól, a zsidó hitéletre vonatkozó utalások sem világosak mindenki előtt, bár az sem biztos, hogy a keresztény ember tudja, mi a különbség a prépost és az apát között. De mindez külsősége ennek a héber legendának. A dibuk a sí­ron túli szerelemről szól és az ember lelkében rejtőző dé­monról, reményeinkről és bűneinkről, amit mindenki átél. A tévéjátéknak azonban más jelentősége is van. Ruszt József a párbeszéd szükségességét emelte ki, a kultúra fontossá­gát, ami nélkül nem lehet önismeret sem. Ehhez a héber hit­világ ismerete is szükséges a maga nagy kulturális öröksé­gével és gazdag jelenével. Kolumbusz A történelmi évfordulók tovább rezegnek, minden műfaj megpróbál velük valamit kezdeni. Most Kolumbusz (Co- lombus, Colombo?) van soron s nem lenne meglepő, ha egy új csokoládé vagy szivar felvenné a nevét, esetleg egy új krumplifajta, ami nem is lenne stílustalan. Az évforduló al­kalmából sokat és sokfélét írtak a nagy hajósról, valahol Kö- zép-Amerikában tüntettek is ellene, ami ugyan pontosan ötszáz évet késett, de nem egészen indokolatlan, mert a hó­dítókat legkevésbé érdekelte az Új világ felfedezése, az arany bűvöletében irgalmatlanul kiirtottak mindenkit, aki útjukba állt. Az őslakosságból éppen csak hírmondónak maradt, mi pedig nyertünk egy földrészt, de elveszítettünk egy ősi kultúrát. Az egykorú rajzok a hódítók módszereiről is beszámolnak, amelyek között minden megtalálható, a legkeresztényibb király és zsoldosai nagyobb dicsőségére. Kolumbusznak nagy irodalma van, alakja korán megje­lent az operaszínpadon is, már a XVIII. század végén, ko­runkban Milhaud és Egk léptette fel, de egyiknek sem volt sikere. Operaházunk balettet rendelt az évfordulóra, de ha hihetünk a híreknek, fölösleges volt az igyekezet. Most az Operett Színház jelentkezett rock-operával, a történet úgy látszik erre is alkalmas. Rövid előzetes mutatta be az előké­születeket, amihez érdemben nem lehet hozzászólni. A zene, a rövid részletek alapján, meglehetősen jellegtelennek hat, de inkább a szövegíró Fábri Péter szavára figyeltünk, aki a történetben rejlő drámai lehetőségekről szólt és a hajós bonyolult jelleméről. Mindez igaz, aki elolvassa Kolumbusz naplóját világosan látja, hogy nem nevezhető sétahajózás­nak vállalkozása, csak az lepett meg, hogy miért kell mind­ezt egy rock-operából megtudnunk? A műfaj a látványra, a mozgásra épül, semmiképp nem lehet ismeretek forrása, vagy ha igen, régen rossz. Még a klasszikus műfajoknál sincs így, Don Carlos történetét nem Verdi operájából ismer­jük, a Borisz Godunovot is Muszorgszkij, nem pedig a tör­ténelem kedvéért nézzük meg. Változnak az idők? Lehet, hogy a rock-operának sikere lesz, de azért nem lenne jó, ha ebből tanítanák Amerika felfedezésének történetét. Csányi László Független Zenei Találkozó Nagy Levente szervező úr újfent egy nyaktörő, viszont annál izgalmasabb vállalko­zásba fogott. December 11-13 között Baján rendezik meg az I. Országos Független Zenei Találkozót, ennek az előkészí­tésén fáradozik. A Posta Sándor sportcsar­nokban sorra kerülő ese­ményre 30-40 zenekart sze­retne , meghívni. Olyanokat mint Noise Elementar, AMD, Leukémia, KLM, Prosectura, Magilla Gerilla, Belső Készte­tés, Heppy Ebyhalál, Clouds, Nuova Meccanico (osztrák), Hidegroncs, Plazma Pool, Trottel, Vírus 63, Gőzerő, stb. Az eseményt szponzorálja a Bajai Városi TV, az Intermotor Baja Kft., valamint a MADISZ. KRZ Illyés Gyula emlékest Ebben az évben, november 2-án ünnepeljük Illyés Gyula, a XX. század kiemelkedő egyénisége, a költő, a próza- és drámaíró születésének 90. évfordulóját. 1993. április 15-én halálának 10. évfordulójára emlékezünk. E kettős évforduló időszakában - ahogy a költő megfogalmazta - „ünnepelni igazából úgy érdemes, ha nem csak az ünnepelt, az ünneplők is nyernek vele". Magyarország egyik legismertebb írójának művei - ajnai napig sem vesztettek időszerűségükből, Ily- lyés szellemi öröksége fontos és meghatározó. Az író a magyarság szellemi és anyagi gyarapodásáért küzdött hosszú éveken át. Emberismerete és ember­sége, amelyet a szülőföldről hozott magával, egész életén át elkísérte. Óntudatra próbálta ébreszteni ezt a kis országot, fennmaradni, élni, teremtem, fel­rázni a sok megpróbáltatáson túljutott, megfáradt népet. Szinte minden sora, amit írt, közügynek számít, miközben anyanyelvére fordította a világ legrangosabb költőinek alkotásait. Közel félszáz kö­tete a határokon túlra is elvitte hírét. A puszták né­pének a fia még életében meghódította és „bevette" az európai műveltség várát. Bármiről szólt is, min- dig figyelmeztetett a magyarságtudat fenntartásá­nak fontosságára. Hangsúlyozta a kivándorolt, el­szakadt magyarság anyanyelvi kultúrájának meg­őrzését. „Nemes ügyet szolgál az, aki a magyar nyelvet, a nyelv ápolását saját ügyének tekinti" - mondta egy anyanyelvi konferencián. A „szellem és kultúra megbízottjának" örökségét ápolni, tovább vinni minden nemeslelkú honfitár­sunknak feladata, s itt az alkalom ország-világ előtt megmutatni, mi nem felejtünk, emlékezünk és em­lékeztetünk a „legtávolabb látó magyarra". A kettős évforduló a megemlékezés méltatóinak, szervezőinek és rendezőinek feladata több, mint az egyéni érzelmek és gondolatok felelevenítése. „A nagy előd kitárja szívünket minden előtt, ami egye­temes és magyar." Ehhez kell méltónak lennünk, nemcsak a szülőföldnek, az egész magyarságnak itt­hon és a világban egyaránt. Ozorától Párizsig. Az évforduló időszakában 35. alkalommal emlé­keznek a kétszeres Kossuth-díjas költőre határain­kon innen és túl. A visszaemlékezések sorában a Magyar írószövetség költői szakosztálya és a Kor­társ folyóirat szerkesztősége rendezte az első Illyés Gyula emlékestet október 12-én, az írószövetség klubjában. Az estet a szövetség főtitkára, Jókai Anna nyitotta meg. Tornai József bevezetőjében méltatta az évforduló jelentőségét és a költő mun­kásságát. Illyés Gyulára emlékeztek még költőtársai: Ágh István, Czímer József, Fodor András, Juhász Ferenc, Szakonyi Károly, Utassy József és Veres Miklós. A 90 éves Illyés Gyulát köszöntő méltó megemlé­kezés következő állomása a Kárpátaljai Beregszász volt október 17-én. Takács Mária

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents