Tolnai Népújság, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-19 / 247. szám

1992. október 19. ERRŐL - ARRÓL KÉPÚJSÁG 7 Megyénkre nem jellemző a biztosítási csalás Kérdések és válaszok a vagyonnyilatkozatról A számítógép nem „házasít" Interjú Rochi Lászlóval, a Hungária Biztosító Rt. Tolna Megyei Igazgatóságának vezetőjével — Igazgató úr, mi a köve­tendő eljárás ha kár ér valakit, és rendelkezik biztosítással? — A kárt a bekövetkezése után a lehető legrövidebb időn belül kell bejelenteni, legkésőbb 48 órán belül. A fe­lelősségbiztosítások esetében, mondjuk legyen a gépjármű felelősségbiztosítás, a legfon­tosabb a felelősség megállapí­tása, egymás között, vagy mondjuk a rendőrség bevoná­sával. A kártérítés szempont­jából ugyanis meghatározó a pontos tényállás, amit a leg­jobban a kár bekövetkezte után lehet rögzíteni, ténysze­rűen, mindkét fél által aláírva. Ha kész, akkor kell hozzánk benyújtani, erre rendszeresí­tett formanyomtatvány is kér­hető nejünk. — A biztosító szempontjából mi minősül megtérítendő kár­nak? — Egy mondatban megfo­galmazva: az, ami a szerző­dési feltételek szerint biztosí­tási esemény következménye. Különbséget kell tenni a fele­lősségbiztosítás és az önkéntes biztosítás között. Az első forma esetében a biztosított ál­tal okozott kárt térítjük. Az önkéntes biztosítások eseté­ben viszont a szerződőt ért kárt térítjük. A tévedés, félre­értés abból adódik, hogy so­kan nincsenek tisztában azzal, hogy nem minden kárese­mény biztosítási esemény is egyben. — Kérem, egy konkrét példá­val világítsa meg ezt olvasóink számára. — Legyen ez a példa mondjuk tetőbeázás. A tető­beázás önmagában nem kárté­rítési esemény. Ha a tetőn több cserép hiányzik, s egy nagy zápor következménye­ként beázik a ház, ez nem biz­tosítási esemény, mert a tető­cserepek hiánya a tulajdonos mulasztása. Viszont abban az esetben, ha a vihar sodorja le a cserepeket, s ezzel egyidőben ázik be a ház, már biztosítási eseményről beszélünk. — Mi történik a kár bejelen­tése után? — Kiszáll a helyszínre a kár­szakértőnk, és megvizsgálja, hogy a fentiek értelmében biz­tosítási eseményről van-e szó. Ha igen, egy részletes kárfel­mérési jegyzőkönyvet készít. Ennek alapján térítjük a kárt, természetesen a károsodás mértékében. Mert, vegyünk például egy háztartási gépet, amit mondjuk villámcsapás­ból eredő kár ért. A szerelő megjavítja a készüléket, de le­het benne olyan hiba is, ami nem a villámcsapásból, ha­nem mondjuk a gép egyes al­katrészeinek elhasználódásá­ból származik. Ezt természe­tesen nem térítjük meg. — Mi a helyzet a biztosítási csalásokkal? Biztosítási csalási kísérletek folyamatosan akadnak. Meg­felelő tapasztalatunk és gya­korlatunk van ezek felderíté­sében, sőt bejelentéseket is kapunk ilyen tárgyban. Ha csalás, vagy csak ennek kísér­lete is felmerül, a rendőrség­nek adjuk át. Félreértés adód­hat persze az ügyfél tévedése, vagy rosszul tájékozottsága folytán is, ilyenkor természe­tesen elutasítjuk a kárigényt. Megvalósult csalás szeren­csére nem gyakran fordul elő, legalábbis Tolna megyében. A biztosítók úgynevezett belső ellenőrzési rendszert alakítot­tak ki az ügyfelek érdekében, hiszen a csalóknak kifizetett pénz az ő befizetéseikből származik. Ezért ne vegyék sértésnek, ha kicsit alaposab­ban utánanézünk dolgoknak, hiszen mindez az ő javukat szolgálja. Mit kell tenni abban az eset­ben, ha valaki nem, vagy mond­juk nem minden érintett család­tagja számára kapja meg a va­gyonnyilatkozathoz szükséges­nyomtatványt? Minden család­tagnak külöii-kiilön is kell nyilat­koznia egyazon vagyontárgyról? A vagyonnyilatkozatot a családoknak közösen kell megtenniük. A családot ebben az esetben a hagyományosnál szűkebb értelemben fogjuk fel és kizárólag az együttélő há­zastársakat és kiskorú gyer­mekeiket értjük alatta. Ebből az is következik, hogy a nagy­korú egyetemista - ha va­gyonnyilatkozatra kötelezett - külön kell, hogy kitöltse a nyomtatványt. Ugyanez a helyzet a fiatalokkal együttélő nagyszülők és az élettársak esetében is. Ez pusztán tech­nikai okokból van így, senki ne gondoljon mögé valamiféle diszkriminatív megkülönböz­tetést. Ami a vagyonnyilatkozat kitöltéséhez szükséges nyom­Kalauz, munka­nélkülieknek — Kit és mikortól illet meg a munkanélküli jára­dék? Hogyan számítják ki a járadék összegét? — Mindazok jogosultak ilyen ellátásra, akik nem állnak munkaviszonyban, egyéb kereső tevékenysé­get nem folytatnak, az ille­tékes munkaügyi központ nyilvántartásba vette őket, s járulékfizetési kötelezett­ségüknek minimum 360 napig eleget tettek. Járadé­kot kaphatnak még az öregségi, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyug­díjra nem jogosultak is. A járadék mértéke. A jára­dék összegét az állástalan korábbi átlagkeresete alap­ján számítják ki. (Átlagke­reseten a munkaviszony megszűnését megelőző utolsó négy naptári ne­gyedévben elért átlagkere­set értendő.) Azoknak, akik korábban a munkahe­lyükön rehabilitációs kere­setkiegészítést kaptak, azt az összeget is be keU szá­mítani a járadék alapját képező átlagkeresetükbe. venter Befektetési kedvezmények A befektetési döntések időszakát éljük. Az 1991. évihez képest lényegesen szűkebb körben maradt fenn az ADÓALAP CSÖKKENTÓ befektetési ked­vezmény. Az 1992. évi SZJA tv. szerint a kedvezmény a következő esetekben vehető igénybe: A befektetési alapokról szóló 1991. évi LXII1. tör­vény szerinti nyilvános kibocsátású, zárt végű be­fektetési jegy, valamint a belföldön bejegyzett rész­vénytársaság részvényeinek közvetlenül a kibocsá­tótól történő első megszerzése esetén. (A zárt végű befektetési jegy olyan értékpapír, melyet a kibocsá­tója a lejárati idő, illetve a zártvégű alap felszámo­lása előtt nem válthat vissza.) A törvény értelmezésében a kedvezmény szem­pontjából azt kell részvénynek tekinteni, amelyet 1992. január 1-je után alapított részvénytársaságok nyilvános kibocsátásban értékesítenek. A már működő részvénytársaságok esetében csak alaptőke-emeléssel nyilvánosan kibocsátott értékpa­pírok tekinthetők annak. Az is kedvezményre jogo­sító részvény, amelyet a részvénytársaság állami tu­lajdonú hányadából értékesítenek a magánszemély­nek és az is, ha a saját dolgozó részére zárt tárgyalás keretében történik az értékesítés. A mezőgazdasági egyéni vállalkozó is befektetési kedvezményt vehet igénybe, ha olyan külterületi termőföldet . vásárol mezőgazdasági művelésre, amely 1991. december 31-én szövetkezeti közös használatban állt, illetve állami tulajdonban volt és privatizáció keretében vásárolja meg. Befektetés címén továbbra is az összjövedelem maximum 30 százalékával csökkenthető az adóalap, ha az értékpapír az év utolsó napján a birtokában van. Lényeges változás, hogy ha a magánszemély az értékpapírt három évig nem adja el, akkor a kedvez­mény véglegessé válik, tehát a korábban levont ösz- szeg után már nem kell az adót megfizetnie. Ha vi­szont 3 éven belül túlad a befektetésen, vagy más ok miatt nem rendelkezik a befektetési kedvezményre jogosultsággal, akkor az elidegenítés évében a ked­vezményként igénybe vett összeget az összjövede­lemhez hozzá kell adnia, és az önellenőrzési pótlékot is meg kell fizetnie. Az ideiglenes részvényre a kedvezmény NEM ér­vényesíthető, azonban a részvény vásárlására fordí­tott összeg részének tekinthető az adóévet megelőző évben részvényjegyzéskor igazoltan kifizetett ősz- szeg. Tehát, ha 1992. december 31-én a befektetőnek csak ideiglenes részvény van a birtokában, a ked­vezményt az idei adóívre nem érvényesítheti, az 1993-as adóévre azonban igen. Bevásárlási kaland, keserű tapasztalatokkal Történetünk főhőse, illetve inkább szenvedő alanya egy szekszárdi fiatalasszony. Egy napsütéses szombat délelőtt, zárás előtt nem sokkal az egyik ábécében vásárolt. Mi­kor minden szükségeset a ko­sarába rakott, a pénztárhoz ballagott, s fizetett. Ekkor történt, hogy odalé­pett hozzá egy marcona „úr", s ráförmedt, pakolja ki a zse­beit. A fiatalasszony ijedten engedelmeskedett, kirakta a zsebéből a zsebkendőjét és a kulcsát, más nem lévén nála. A marcona úr szemrevételezte tárgyait, majd (kissé bosszú­san) közölte, hogy rendben van, visszapakolhat, meg el­nézést is kért ímmel-ámmal, mondván, hogy egy fiú ment oda hozzá azzal: ez a nő va­lamit a zsebébe rakott! A fiatalasszony hazatá- molygott, s csak az első gör­csös zokogási roham elmúltá­val tudta tiszta fejjel átgon­dolni az egészet. Akkor aztán a megalázottság, kiszolgálta­tottság érzése mellett megje­lent még valami: a jogos ha­rag. Visszament hát az ábé­cébe, s számon kérte a mar­cona úron a vele történteket. Az csak annyit mondott erre: elnézést kértem, nem? Ráadásul, a fiatalasszony azt is kivette az eladók szava­iból, hogy az a bizonyos fiú, aki őt „feljelentette", nem elő­ször csinált ilyet, s haverjaival kintről leskelődve röhög a megszégyenített áldozatokon. A fiatalasszony azóta sem tud megnyugodni. Ha vásá­rolni megy, folyton attól fél, hogy megismétlődik a vele történt rémség. Annak az ábé­cének pedig, ahol az eset tör­tént, még a környékét is elke­rüli. Az eset kapcsán megkér­deztük dr. Varga Tibort, a megyei fogyasztóvédelmi fel­ügyelőség vezetőjét, szerinte helyesen járt-e el a marcona úr, akiről kiderült, az üzlet he­lyettes vezetője. — A helyettes nagyon helytelenül járt el. Bizonyára nem gondolta végig, mit tesz. Kíváncsi vagyok, ő vajon mi­lyen arcot vágott volna, ha vele szemben, mint vevővel egy másik boltban hasonló­képpen intézkedtek volna, azaz a pénztárnál pakoltatják ki zsebeinek, vagy szatyrának tartalmát, a többi vevő szeme láttára. A kereskedelemben is alap­vetően a bizalmi elv kell, hogy érvényesüljön. Tisztában va­gyok azzal, hogy bolti lopások korábban is voltak, s számuk ma sem csökkent, s ennek kö­vetkeztében anyagi veszteség éri a kereskedelmi egységeket. Ennek csökkentése érdekében is célszerű, s egyben elenged­hetetlen a vagyonvédelem megszervezése. Ennek egyik régóta alkalmazott - de nem a leghatékonyabb - módja a ke­reskedelemben a készlet és a vevő figyelése és ellenőrzése. A vevők megszokottól (ne­vezzük normálisnak) eltérő viselkedése, mozgása általá­ban felkelti az üzleti dolgozók figyelmét. Ám ennek a más viselke­désnek és mozgásnak más oka is lehet! Ha olyan körülmé­nyek jutnak az eladók, üzlet­vezetők tudomására, ami an­nak feltételezésére ad okot, hogy valaki olyan áru- cikk(ek)et birtokol, amelyeket fizetés nélkül kíván az üzlet­ből kivinni, joga van a vezető­nek, helyetteseinek, az el­adóknak intézkedni. Csakhogy! Ez sohasem tör­ténhet a többi vevő szeme lát­tára. Fizetés után, de még a pénztártól való távozás előtt udvariasan, kultúráltan kell megkérni a vevőt, hogy fárad­jon egy erre a célra elkülöní­tett helyre, ahol tanúk jelenlé­tében kiüríti a zsebeit, s át­vizsgálható táskája, csomagja, stb. Ha az ellenőrzés során egyértelműen bizonyítható, hogy a vevő fizetés nélkül akart távozni az áruval, ellene el kell járni (jegyzőkönyv, rendőrség értesítése, stb.) Amennyiben az ellenőrzés eredménye negatív, kultúrált módon és hangnemben - lega­lább úgy, mint ahogy az ellen­őrzést végző személy mástól elvárná hasonló esetben - el­nézést kell kérni, s leszűrni a konzekvenciát. A fogyasztóvédelmi fel­ügyelőség vezetőjének szava­ihoz kapcsolódva, az a véle­ményem, az esetben szereplő ábécé üzletvezető-helyettesé­nek van átgondolni valója az ügy. kapcsán. Nemcsak azért, mert otrombán és sértően vi­selkedett, hanem azért is, mert kritika nélkül hitelt adott egy olyan személy szavainak, aki már „megtréfált" más vásár­lókat hamis besúgásával. A másik dolog, ami igen aggaszt engem, mint magánembert: mi lesz akkor, ha ez a fiú és haverjai, látván milyen „si­kere" van akcióiknak, tovább­fejlesztik a mutatványt, s va­lamit bele is csempésznek majd a kiszemelt áldozat zse­bébe, vagy táskájába? venter tatványokat illeti: egységcso­magokat készítünk, amelyben négyszer két nyomtatvány, egy kitöltési útmutató és a vá­laszboríték van. Az első tábla a személyi adatok feltünteté­sére szolgál, a második az in­gatlanok és vagyonértékű jo­gok szerepeltetésére alkalmas, míg a harmadikon az ingósá­gokat, a pénzköveteléseket, az értékpapírokat és a hasonló „vagyontárgyakat" kell fel­tüntetni. Miután vélhetőleg az ingóságokból akad több egy-egy családnál, ebből a nyomtatványból mindjárt ket­tőt csomagolunk a boríté­kokba. Azért adunk minden nyomtatványból két-két pél­dányt, hogy a másolatokat «emlékeztetőnek, önellenőr­zésre megtarthassák a nyüat- kozók. A nyomtatványok természetesen ingyenesek, sőt ha a nyilatkozatot az általunk mellékelt válaszborítékban ad­ják postára, a költségeket az APEH állja. A csomagokat november elején kezdik postázni azok­nak, akiket a nyilvántartása­ink szerint egy családnak vé­lünk. A számítógépeinken tá­rolt adatok ilyen szempontból csak részben megbízhatóak, hiszen csupán az adatok ösz- szevetéséből következtethe­tünk a családi kapcsolatokra. Azonos vezetéknévből és lak­címből indulunk ki, de aligha tudjuk „összeházasítani" azo­kat, akiknél mondjuk a feleség a leánykori nevén szerepel. A válásokról sincse­nek kimutatásaink. Gondban leszünk azokkal a nyugdíja­sokkal is, akiknek nem volt kiegészítő jövedelmük, va­gyonnyilatkozatra mégis köte­lezettek ... Ezért azt kérjük, hogy akik­nek november közepéig nem érkezik csomag, fáradjanak be érte a legközelebbi adóhiva­talba. ígérjük, nem kell sorbanállniuk. Dr. Vátnosi-Nagy Szabolcs Ferenczy Europress Ligyelem! A határidő lejár! Vagyonjogi igények a volt NDK-ban Ingatlanok viszontátruhá- zási vagy kisajátítási kérelme­inek a volt NDK területére vonatkozóan az illetékes, nyílt vagyoni kérdéseket szabá­lyozó hivatalhoz 1992. XII. 31-ig kell beérkezniük. Ingóságok viszo^tátruhá- zási illetve kisajátítás kártala­nítási kérelmeinek 1993. jú­nius 30-ig az illetékes, nyílt vagyoni kérdéseket szabá­lyozó hivatalhoz kell beérkez­niük a Német Szövetségi Köz­társaságban. Ezek kizárólagos határidők. 1992. XII. 31-vel a törvény jogereje szerint a telkek, szám­lák és más vagyonértékek ál­lami kényszerigazgatása meg­szűnik. Tulajdonosuk vagy örököseik ezzel szabad ren­delkezést nyernek vagyonuk felett. Az állami igazgatás meg­szüntetésének semmilyen ki­hatása nincs meglévő bérleti illetve használati jog szerző­désekre. Ezek nem szűnnek meg automatikusan az állami igazgatás eltörlésével, azokat a hatályos jogelőírások alap­ján lehet megszüntetni. Az NDK márkában fennálló számlakövetelések: természe­tes személyek 1993. 06. 30-ig kérvényezhetik számlakövete­lések utólagos átszámítását, amennyiben a még nem át­számított követelés teljes ösz- szege legalább 500 NDK-márka értékű. Az 1948-ban Reichs- mark-ról NDK-márkára át­számított követelések: régi követelések (megváltás) köt­vény részjogainak tulajdono­sai 1992. XII. 31-ig kérvényez­hetik még a kifizetést. A fentebb ismertetett új szabályozásokkal kapcsolat­ban érdeklődni, bővebb in­formációt szerezni a Német- országi Szövetségi Köztársa­ság Nagykövetségén lehet, a következő címen: 1143 Buda­pest, Stefánia út 101-103. Tel.: 251-89-99. BARAKYA TOLNA MEGYEI TÉGLA ÉS CSEHÉPIRAMY. «/. Égetett agyagtéglák szolid árakon, jó minőségben! Minden falazási munkáját elvégezheti a MOHÁCSI TÉGLAGYÁR termékeivel. Mohácsi téglával az építkezés könnyű és egyszerű, mert méreteik jól illeszkednek egymáshoz és más hagyományos téglatermékekhez, súlyuk csak akkora, hogy az építkezés ne legyen fárasztó. HB-38/14 hőtakarékos falazóblokk Kiváló hőszigetelőképesség miatt külső falakhoz a legalkalmasabb. Elemszükséglet: 33,33 db/m2 Fogyasztói ár: 30,49 Ft/db B-30 kézi falazóblokk főfalakhoz ajánljuk Elemszükséglet: 36 db/m (30 cm-es fal) Fogyasztói ár: 22,50 Ft/db VF 10/40 válszfallap válaszfalak ideális építőanyaga. 2 Elemszükséglet: 12,5 db/m Fogyasztói ár: 31,50 Ft/db. Érdeklődni és befizetni a Téglacenter Kft. irodájában Pécs, Mártírok u. 12. fsz. Tel.: 72/11-942 a Mohácsi Téglagyárban. Tel.: 711/22-11 a Vállalati Központban Pécs, Mártírok u. 12. I. emelet. Tel.: 72/10-330 és az építőanyagtelepeken lehet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents