Tolnai Népújság, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-14 / 243. szám

1992. szeptember 14. VÁLLALKOZÁS - PIAC MSPUJSAG 5 A VOSZ véleménye a Világkiállítás megrendezéséről (Részletek) „Összefoglalóan úgy fo­galmazhatunk, hogy ez a ren­dezvény motorja lehet Ma­gyarország új gazdasági fel­lendülésének, a jelenlegi visz- szaesési tendenciák megfordí­tásának. Egy ilyen jellegű rendez­vény önmagában is mozgósít olyan befektetői csoportokat, amelyek figyelme egyébként nem terjedne ki Közép-Euró- pára vagy nevesítetten Ma­gyarországra. Az EXPO kikényszerít olyan infrastrukturális fejlesz­téseket, amelyekre egyébként is égető szükség van. A beruházás mindenkép­pen új munkahelyeket jelent, és a folyamatos működtetés, majd később az utóhasznosí­tás is segít a munkanélküliség leküzdésében. A térség válla­latainak üzleti értéke, kere­settsége emelkedik, és ez a privatizáció során bevétel- többletként jelenik meg. Az EXPO - és erre már nap­jainkra is bizonyítékok van­nak - mozgósító erővel bír. Egy olyan helyzetben, amikor a hosszú távú célok becsülete lejár, amikor valódi mozgósító célt egyetlen társadalmi cso­port sem tud kitűzni, az EXPO mozgósítja a magyar vállalko­zókat, magyar befektetőket, munkaadókat, munkavállaló­kat. Már eddig is vállalkozók százai ruháztak be arra szá­mítva, hogy az ideérkező tu­risták tömege, vagy éppen maga a project lesz a garancia a megtérülésre. Olyan közép­távú célként jelenik meg, amely pontosan megfogható, feladatai kitűzhetők, megva­lósítása nyomon követhető. Tekintsük át, mik a bukás, a kudarc veszélyei, és ezek mi­ből fakadnak. Az egyik veszélyeztető té­nyező, hogy az Expo a handi- capes indulás után továbbra is pártpolitikai csaták tárgyává és ilyen módon áldozatává vá­lik. Ha nem üzleti, szakmai, vállalkozói szempontok dön­tenek a pályázatok, tenderek elbírálásánál, a kivitelezők megbízásánál -, a kudarc szinte garantált. Minden hasonló nagy pro- jectnél ott kísért a korrupció veszélye. Nemzetközileg is vannak tapasztalatok arra, hogy ahol állami pénzek el­osztása (is) történik, ott az ez­zel hivatásszerűen foglalko­zók számára nagy a kísértés, hogy soványka személyes előnyért hatalmas társadalmi előnyökről mondjanak le a partnerek javára. A befektetői vállalkozás ezt a kockázatot minimálisra csökkentheti. Bukási lehetőség az is, ha az EXPO nem tud valóban Vi­lágkiállítássá válni, hanem, miként ezt Magyarországon nagyon sokan eddig is így képzelték, valamiféle kiemelt BNV szintjére süllyed. Tudni kell ugyanis, hogy az EXPO nem hortobágyi hídi vásár, ahol magyar népitánCcsopor- tok mutogatják magukat és színjátszó előadások mesélnek 1100 éves történelmünkről, hanem egy olyan kiállítás, ahol a világ mutatja meg ön­magát önmagának. Ehhez -azonban az kell, hogy a világ valóban el is jöjjön a Világkiál­lításra. A koncepciónak mindmáig ez a leggyöngébb láncszeme. A VOSZ kidolgozott kon­cepciója éppen azt célozza, hogy az itt felsorolt veszélyek ne realizálódjanak. Akcióink középpontjában az EXPO-Kontakt Tanácsok megszervezése áll. Az EXPO-Kontakt Tanács olyan regionális fejlesztési tanácsot jelöl, amely minden régióban létrejöhet. Feladata, hogy ge­nerálja, koordinálja és zsű­rizze az adott régióban felme­rülő, az EXPO-hoz kapcso­lódó vállalkozási, fejlesztési vagy infrastrukturális igénye­ket, elsősorban azonban az in­formációk továbbítására kell koncentrálnia. A VOSZ alapelve, hogy az EXPO-t és körötte a magyar gazdaságot (befektetői és kivi­telezői értelemben is) csakis vállalkozói alapon szabad megszervezni. A kormányzat, a gazdaságpolitika legfőbb feladata, hogy helyzetbe hozza a vállalkozókat, segít­sen abban, hogy gazdasági te­vékenységüket sikerrel űzhes­sék. Munkánkat, törekvéseinket az a tudat hatja át, hogy az EXPO-n természetesen bukni is lehet. Ha bukunk, akkor tudjuk: ez nem volt szükség- szerű, hanem a megvalósítás hibás mechanizmusának a következményeként történt. A VOSZ ugyanakkor meg van győződve arról, hogy lét­rehozhatók azok a társadalmi, gazdasági feltételek, műkö­désmódok, amelyek lehetővé teszik, hogy az EXPO betöltse hivatását..." Asztalosüzem a város szélén Munkát adó vállalkozó ,Kitartás, rengeteg kilincselés és egy kis erőszakosság kellett' Lassan már két éve, hogy Pál Antallal e hasábokon ta­lálkozhattak olvasóink. Az asztalos egyéni vállalkozó ak­kor még a szekszárdi Szőlő­hegyen bérelt egy műhelyt és a terveiről beszélt: új asztalos­üzemet építene a város másik végén, a Bogyiszlói úton. A telket már akkor megvette, de a közeli lőtér és katonai raktár miatt előre nem látott bonyo­dalmak akadályozták a terv megvalósítását. Nos, azóta a telken új épület áll, s működik a megálmodott asztalosüzem. — Kitartás, rengeteg kilin­cselés és egy kis erőszakosság is kellett ehhez - mondja Pál Antal. — Sajnos, többszöri elutasítás után adtak csak helyt kérelmemnek a katonai szervek - s csak ezután kap­hattam a területre építési en­gedélyt. Én mindvégig bíztam a sikerben, ezért a telek köz­művesítését már korábban megcsináltattam. 1991 szep­temberében kezdhettük meg végül az építkezést és az év végére el is készült az üzem­csarnok. Ez az épület 360 négyzetméteres alapterületű, ebből 50 négyzetmétert fog­lalnak le a szociális helyisé­gek, plusz még nekem van ez utóbbiak felett egy irodám az emeleten. — Két éve beszélgettünk a hi­tel-lehetőségekről is. Hogyan si­került végül megoldani a finan­szírozást? — A Tolna Megyei Mun­kaügyi Központnál pályáztam munkahelyteremtő beruhá­zásra. Akkor még nem vissza nem térítendő támogatást ad­tak, hanem kamatmentes hi­telt kaphatott, aki nyert a pá­lyázaton. A hitel fejében 12 fő munkanélküli foglalkoztatá­sát vállaltam. Az idén januárban indult be az üzem, s addigra sikerült a vállalt létszámot is felvenni. Ma már 17 fő fizikai dolgozó és egy művezető tevékenyke­dik az asztalosüzemben. Egyébként állandó a kapcsola­tom a munkaügyi központtal, továbbra is közvetítenek szá­momra munkanélküli szak­embereket, ha ilyenek jelent­keznek náluk. Az említett hitel mellett a Tolna Megyei Vállalkozói Központtól kaptam anyagi Pál Antal asztalosüzeme támogatást, jó a kapcsolatom velük is. Nemrégiben járt ná­lam Annemarie Jepsen, az egyik dán szakértő, aki a Phare-program keretében se­gédkezett a vállalkozói köz­pont létrehozásában. Tetszett neki a vállalkozás, hiszen az ő munkájának gyakorlati ered­ménye is többek között ennek az üzemnek a létrejötte. — Látom, itt a meglévő mel­lett újabb csarnok is készül. Ez mi lesz? — Tanműhelyt építünk. Már most 12 tanulóm van, és hamarosan még több lesz. A munkaügyi központ szervez átképző tanfolyamokat mun­kanélküli felnőttek számára, s többek között bútorasztalos csoport is indul. A gyakorlati oktatásra engem kértek fel, én pedig elvállaltam. Valószínű­leg még ebben a hónapban in­dul a tanfolyam 20 fővel. Úgy tudom, igen nagy volt az ér­deklődés, még a szomszéd megyékből is jelentkeztek erre az egyéves képzésre. Az első két hónapban csak elméleti oktatás lesz az Ipartestületnél, ezután kezdődik a gyakorlat. Addig pedig elkészül a tan­műhelyünk. — Gondolom, annyi önös ér­dek is van ebben, hogy így a saját üzemébe is jut majd szakem­ber-utánpótlás. — Természetesen, a leg­jobbakat szívesen alkalmazom majd, de annak is Örülnék, ha a szakmát itt elsajátítok közül néhányan saját vállalkozást alapítanának alkalmazottak­kal, s ezzel is több munkahely jönne létre. » — Ezek szerint nem fél a kon­kurenciától. Biztos piaca van a termékeiknek? — Sőt, egyelőre nem győz­zük kapacitással. Kizárólag megrendelésre készítünk épü­letasztalos-ipari termékeket, néha bútorokat. Sajnos, a mű­Munkában a gyalugép szaki fejlesztésre, új gépekre, kapacitásbővítésre nem ma­radt pénz, így csak korlátozott mértékben tudjuk az igénye­ket kielégíteni. — Ezek szerint az építőipar a fő megrendelő, amely pedig re­cesszióban van ... — Igen, de nagyon sok az új vállalkozás az építőiparban. Az új vállalkozásokat régi szakemberek csinálják, akik­kel már korábban is volt kap­csolatom, s akik az új vállal­kozásukban is ragaszkodnak a mi munkánkhoz, termékeink­hez. — A fejlesztés nem oldható meg újabb hitelekkel? — Elvileg megoldható lenne, de még mindig olyan magasak a kamatterhek, amit nem lehet kitermelni. — Akkor hogyan tovább? — Egy nagyon komoly lé­pésre készülök most, bár még semmi sem végleges, ezért csak általánosságban mond­hatok néhány szót. Felvettem a kapcsolatot egy német cég­gel, amely fa alapanyagból, ún. nagyelemes technológiá­val lakóházakat gyárt. Bízom benne, hogy ezzel a partnerrel sikerült vegyesvállalatot ala­pítani és itt Szekszárdon há­zakat gyártani német piacra. A telken van még hely egy olyan csarnok felépítésére, ahol a gyártásra berendez­kedhetnénk, s ahol további szakemberek találhatnának munkát.- árki ­Csöndesedő csődhelyzet Júliusban és augusztusban a bejelentett csőd- és felszámolási eljárá­sok száma csökkent az év előző hónapjaihoz képest. Ez év első felében 2617 felszámolási és 786 csődeljárás-kérelem érkezett a bíróságokhoz. Áprilisban 1281 felszámolási és 2259 csódügyet regisztráltak. Május­ban és júniusban havi 1764 felszámolási kérelem érkezett a bíróságok­hoz, július-augusztusban viszont csak Iwvi 1400. A május-június havi 346-ról 257-re csökkent a csődkérelmek száma július-augusztus folyamán. A csődügyek közül az első negyedévben 117-et, a második­ban 663-at zártak le. A befejezett felszámolási eljárások száma az első negyedévben 51, a másodikban 1709 volt. A második negyedévben ha­vonta 570 felszámolási ügyet zártak le. Viszont júliusban és augusz­tusban havonta csupán 361 ügy végére sikerült pontot tenni. r ■ m A KSH segítséget kér Összefogás a jobb adatokért H Vállalkozók a védelemért Ízelítő a „Védelem '92" kiállításból A „Védelem '92" ki­állításon látványosan megszaporodtak a vál­lalkozások a korábbi évekhez képest. Olyan területekre is betörnek már, mint a munkavé­delem, tűzvédelem. Jó példa ez utóbbira az IFEX Kft., amely kor­szerű, habbal oltó ké­szülékeket hozott a ki­állításra. Ezek az esz­közök olcsóbbak és jó­val kisebb a karbantar­tási költségük, mint a leginkább elterjedt ha- lonnal oltó készülé­keké. Igen érdekes beren­dezéseket állított ki a szekszárdi OKTEL Kft., amely az elektronika számos ágával foglal­kozik, például szakem­berek számára készülő mérőeszközökkel, mű­szerekkel, távközlési berendezésekkel és va­gyonvédelmi rendsze­rekkel. Standjukon lát­hattunk például egy video figyelőrendszert, amely már a professzi­onális vagyonvédelem körébe tartozik. Egy monitor négy részre osztott képernyőjén négy automata kamera által „látott" kép jelenik meg, a kamerák moz­gását a központi egy­ségről lehet távvezé­relni. A rendszer képes például arra, hogy a lá­tótérben észlelt mozgás hatására automatiku­san videomagnóra rög­zítse a történteket. A vagyonvédelem fontos­ságát egyre többen kénytelenek felismerni a romló közbiztonság közepette, de ma már legalább a csúcstechni­kát képviselő védelmi berendezések is hozzá­férhetőek - amint ez a „Védelem '92" kiállítá­son is kitűnt. Érdekes területtel foglalkozik egy másik kiállító, a Decode Kft. Olyan számítógépes rendszereket forgal­maznak - elsősorban áruházak számára - amelyek segítségével a vonalkódos áruazono­sítás megvalósítható, vagy például meggá­tolható a lopás. Ez utóbbi úgy működik, hogy az árukat speciá­lis címkékkel látják el, s ezeket normális esetben a pénztáros eltávolítja, amikor a vevő fizet. Ha viszont valaki fizetés nélkül próbál valamely áruval távozni, akkor a kijáratnál elhelyezett érzékelők jelzik a rossz szándékot. A védelem egy kü­lönleges területével foglalkozik a Karakter Kft.: számítógépes programok vírusvé­delmével, amelyből Vagyonvédelem a „Védelem '92"-n bemutatót is tartanak a kiállításon. Emellett ez a cég vállalta egy olyan szoftver kidolgozását és működtetését, amely regisztrálja a kiállító­kat, látogatókat, tevé­kenységi köröket, aján­latokat és elősegítheti, hogy a résztvevőknek valóban üzleti sikereket is hozzon a „Védelem '92" kiállítás.- áa ­Az elmúlt három-négy évben a társadalmi és gazdasági változások olyan nagy mértékben fel­gyorsultak, hogy elkerül­hetetlenné vált az adat- szolgáltatók nyilvántartá­sának korszerűsítése. A Központi Statisztikai Hi­vatal ezért egy olyan - egységesen kialakított - kérdőívvel kereste meg a gazdálkodó (vállalkozó) szervezeteket, amelynek segítségével pontos képet szerezhet a vállalkozások tevékenységéről, jól ka- rakterizálható szerkezeté­ről, telephelyeiről, a fog­lalkoztatottak létszámáról, tervezett beruházásairól és mindazon alapinformáci­ókról, amelyek lehetővé teszik az adatgyűjtési rendszer korszerűsítését, rugalmas és célorientált kialakítását. A statisztikusok tehát pontos, ha úgy tetszik naprakész információkat szeretnének „begyűjteni" a jogi és nem jogi szemé­lyiségű vállalkozásokról egyaránt. A szakemberek egy olyan kérdőívet alakí­tottak ki, amelynek kitöl­tése nem okoz nehézséget és feltételez egy kölcsö­nösségen alapuló konst­ruktív kommunikációt. A hivatal munkatársait tehát kettős cél vezette: egyrészt felmérni a „priva­tizáció forradalmából" következő igen jelentős változásokat, másrészt, hogy az adatszolgáltató­kat előre, időrendi sor­rendben és tételesen tájé­koztathassa az elkövetke­zendő évben kialakított adatgyűjtéseiről. A KSH segítséget kér a társadalmi-gazdasági élet szereplőitől. Olyan együttműködést-együtt- gondolkodást, amely mindkét fél munkáját megkönnyítve, képes lesz a hiteles információrend­szer kialakítására. Mindez csak az adatszolgáltatók támogatásával érhető el. A kérdőívet mindenki meg­kapta. A KSH megyei igazga­tóságai 1992. október 19-ig várják az információkat. A siker és a kölcsönös biza­lom záloga lesz, ha a gon­dossággal kitöltött kérdő­ívek határidőre beérkez­nek. Központi Statisztikai Hivatal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents