Tolnai Népújság, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-13 / 242. szám
4 KÉPÚJSÁG TAMÁSI ÉS KÖRNYÉKE 1992. október 13. S aj tótáj ékoztató A városházán hallottuk Megállapodás készül a polgármesteri hivatal és a városi kábeltévét üzemeltető Fáraó Bt. között, amelyben rögzítik a közszolgálati hírközlés kapcsán a kölcsönös vállalásokat, elvárásokat, aminek egyetlen célja a minél színvonalasabb és hitelesebb tájékoztatás. Ugyanez a célja annak az új kezdeményezésnek is, amit októbertől vezetnek be a városházán. Nevezetesen arról van szó, hogy a testületi üléseket követő napon a hivatal egy-egy vezető munkatársa áll a helyi tévé, valamint az újságok rendelkezésére és az előző napon tárgyalt témákkal kapcsolatban nyújt többletinformációkat. Érdeklődésünkre elmondták, hogy ezzel a lehetőséggel nem csak a helyi tömegtájékoztatás élhet. Amint azt legutóbb is jeleztük, a beharangozott MATÁV távbeszélőhálózat fejlesztés kapcsán több kétely merült fel, de mindenképpen pozitívum, hogy a DUNATEL mellett a BALATEL is megjelent a térségben, sőt a WESTEL Kft. egy, az általa üzemeltetett rádió-telefonrendszerhez szükséges antennatornyot kíván létesíteni a városban. Tervek, elképzelések tehát vannak, most már csak a telefon hiányzik! Megtartotta alakuló ülését a városi földrendező bizottság, amely elnököt és alelnököt választott, elfogadta az ügyrendjét, majd videófilmet tekintett meg a földárverésekről. Legközelebbi ülésükön meghatározzák, hogy a kárpótlásra kijelölt földterületekből melyiket ajánlják először árverésre a kárrendezési hivatalnak. Szakadát gyermekzsivajról álmodik Ülünk Varga Ferenc polgármesterrel a községháza emeleti nagytermében, a helyi könyvtárban, s hallgatjuk az utcáról beszűrődő gyerekcsi- vitelést. Nem, nem helyiek, gyönkiek a rozsdásodó lombú gesztenyék alatt megpihenő apróságok - legfeljebb egy-kettő lehet közöttük -, hiszen Szakadátról csak harmincnégyen - köztük egyetlen elsős - járnak a szomszédos nagyközség iskolájába. De hogy is lenne több emberpalánta, amikor a háború előtt ezer fölötti szakadátiból négyszázharminc, többségében idős ember él ma már a kisköz-ségben és a polgármester szerint 10 éven belül tizenöt százalékkal csökken a lakosság száma. Megfakult tábla hirdeti a községháza falán, hogy „takarékos község", de ennek a táblának ára van. Ára van és sokba került, hiszen az emberek azért spóroltak, hogy elküldhessék gyerekeiket más helyre, más tájra boldogulni. E hegyháti településen ugyanis se, víz, se út, se munkalehetőség nem volt, egy része ma sincs, s a többszörös hátrány naponta tette- nérhető. Most azért valami elindult. Apró lépést tettek a megmaradásért. Rendben van már a községháza, a kultúr- ház, az óvoda, három utca, a Petőfi, az Ady és a Rákóczi utca egyik oldala szilárd burkolatot kapott. Mindez nem sok, de mégis reménysugár, és optimistává teszi Varga Ferencet. Bízik abban, hogy 15-20 év alatt - az eddiginél lényegesen nagyobbb központi támogatással - be lehet hozni a lemaradást, hiszi, hogy nem mennek el a fiatalok, hogy visszajönnek azok, akik másutt próbálkoztak a megélhetéssel. Tudja, hogy a szép környezetben lévő Szakadát gyermekzsivajról álmodik. Lesz is, csak meg kell egyezni az érdekegyeztető fórumnak a tsz-szel és jó lenne valami ipart hozni . . . A gyönki apróságok megpihentek a rozsdásodó gesztenyék alatt Somogyi egy van Kék munkásnadrágban, fekete trikóban és az elmaradhatatlan, napszítta nyári katonasapkában, újjai között cigarettát forgatva ül Tamásiban a Budagyöngye „Hangulatkarbantartó Vállalat" teraszán, fehér fröccsöt kortyolgatva Somogyi János fuvaros. Szemével hol a kocsi elé fogott két jó lovát, hol az utcát pásztázza. Amikor meglát bennünket, napcserzett arcán széles mosoly jelenik meg.- Helló, Lacikám !- kiáltja messziről, miközben jobb karját magasba lendíti. Férfias kézfogás után egy mozdulattal hellyel kínál. Könnyen indul a szó.- írni szeretnék valamit magáról, János bátyám - kezdem mert úgy hozzátartozik a városhoz, mint a városházához a tornya.- Ja - neveti el magát. - Ha egy nap nem járom a népet meg az utcát, akkor azt mondják, hiányzóm. Tizenkét évesen, 1943-ban kezdtem el fuvarozni Tamásiban, a háború előtt elláttam a községet. A Kecskés Józsi bácsinak vegyeskereskedése volt, rumot hoztam neki Fehérvárról, Agárdra vittem két öregasz- szonyt, akik itt voltak a postán. A háború alatt két lóval Devecserben jártam egy tamási zászlósért - sorolja, majd magasba lendített karral az utca felé kiált: - Helló, Bözsi néném! Jól van? Váltanak néhány szót, aztán folytatja a megkezdett sort. - '45-ben Szekszárdról kősót, Bonyhád- ról petróleumot, Pécsről étolajat hordtam, '45 nyarán pedig lisztet fuvaroztam Pestre. Egy évvel később Újszegedre jártam - kortyol egyet.- Aztán?- 1952-től 1954-ig a BELS- PED-nél voltam, hat pár lóval láttuk el Tamásit. Mikor elvitték a lovakat, vettem két rossz dögöt . . .- Ilyet ne mondjon - szakítom félbe -, mert régóta ismerjük egymást és én még rossz lóval nem láttam!- Nem bizony - kacag. - Szóval azóta maszekolok. Két éve meg már nyugdíjaskorú vagyok.- Még szerencse, hogy „csak" korú, mert bizony hiányozna Tamásiban.- Az biztos - bólogat. - Minden este sorban állnak a kisajtónál . . . Most homokot borítottam le, azelőtt lisztet vittem a pékségbe. Itt mindig van munka. Még ezt a nyolcvan évet le akarom dolgozni, akkor megyek nyugdíjba - húzza össze huncutul a szemét, aztán jóízű nevetés tör ki belőle. - Most cseréltem a grasztót - bök a fejével az egyik pihenő lóra -, a másik főtengelyes lett, lejárt a műszakija - kacag. - Nyomjuk a munkát, Lacikám, a kisautósok nem tudnak kiszorítani.- Mivel, hogyan érte el ezt a népszerűséget?- Mindenkinek megadom a tiszteletet. Somogyi egy van - mondják -, de 100 forintos több. Engem mindegyik utcában becsalnak, hol egy kávéra, hol egy fröccsre, de a környező városokban is ismernek, mivel én fuvaroztam nekik itt, Tamásiban az üdülőépítéshez az anyagot. Jöttek: Jani bácsi, vásároljon be! Hogyan találtak hozzám, amikor a hirdetésben nincs benn a házam?!- A köztudatban viszont benne van, és ez lényeges. Ismerik, de János bátyám is ismeri az embereket. Milyen ma a nép hangulata?- Elkeseredettek, mert nem ássák a fundamentumot - komolyodik el. - Vannak olyan házak, amiket elkezdtek, de öt éve nem tudnak lépni. Tamási nagyot fejlődött. Elég megnézni a „Ki, mit tud? lakótelepet" - így hívják a Gőgös Ignác lakótelepet, mert ki mit tudott, összeadta, hogy épülhessen a ház -, szóval a „Ki mit tud? lakótelepen" akkora épületeket csináltak, hogy házitelefonon kérdezik egymástól: te most hol vagy? - nevet újra, majd elkomorodik. - Szegényebbek lettünk mostanára, de majd csak alakul valahogy. Én is a holnapban bízok. Azért megy ám az élet - jelenti ki határozottan egy kortyolás után -, csak lassabban, mint azelőtt. Ezt a nyolcvan évet még le akarom dolgozni. Helló, Lacikám! - kacsint huncutul, aztán megszorítja búcsúzóul a kezem. Ékes László Fotó: Gottvald Károly Levél a telefonért Idáitoknak! Tisztelt Polgármester Asz- szony/Úr! Egy esztendővel ezelőtt Si- montornyán sok-sok önkormányzat nevében ültünk össze, hogy a térség telefonellátottságának javításáért összefogjunk. Célunkat úgy fogalmaztuk meg, hogy a MATAV-val vagy nélküle, de hallassuk szavunkat a telefonhálózat fejlesztése érdekében. A Műszertechnika szakemberei, majd a Dunatel Rt., élén ügyvezető igazgatójával, Petz Péterrel, vállalta a feladatok oroszlánrészét. Külföldi tőke bevonása, új törvényjavaslat elkészítése, a monopolhelyzetben lévő MATÁV „szorongatása", viták és tárgyalások sorozata után jelenleg a helyzet a következő: érdek- szövetség továbbra is fennáll; bejegyezték azt a kuratóriumot, mely kezelni fogja az önkormányzat által az alapítványba befizetett 10.000, - Ft-okat, „bombázza" az illetékeseket, hogy minél gyorsabban haladjunk a privatizációfelé. Az eredmény: született egy új (kompromisszumok sorozata árán) távközlési törvényjavaslat, mely hamarosan a parlament elé kerül. Ennek lényeges magja a koncessziós pályázati lehetőség, ez utat nyit a piaci stratégia előtt. Végre érvényesülhet a vállalkozói szabadság, a törvény elfogadása esetén. így a kistelepülések is megkapják a telefonszolgáltatásban azt a lehetőséget, ami eddig csak a „nagyok" kiváltsága volt. A részletek jogi szabályozásával folytatódik a munka, tanulmány- tervek készültek a külföldi tőkéstárs, az ALKATÉT AUSZTRIA részéről. A térségünkben ezen terv szerint 1300 km hosszú optikai hálózat épül, mely műszakilag ma a legmodernebb! Térségen Tolna megye csaknem egésze és Fejér megye csatlakozó (déli) része értendő, azaz akik szövetkeztünk 1991 . októberében. Mi várható, ha lesz törvény? Első kiépítésben kb. 90 000 vonal. Második kiépítés kb. +100.000 vonal. Az ezredfordulóra, ha megindul a munka, ez háztartásonként egy telefont, plusz a vállalkozók igényeinek kielégítését jelenti. Az önkormányzatok úgy lehetnek nyertesek, ha továbbra is összefogunk a versenyhelyzet megteremtéséért. A többszereplős piac a záloga annak, hogy az ön- kormányzatok minél kedvezőbb helyzetbe kerülhessenek a távközlés fejlesztése - a saját fejlődésünk - érdekében. Kérem kedves kollégámat, hogy a fentiek alapján tájékoztatni szíveskedjen a képviselő-testületet és a lakosságot, hogy a további ösz- szefogást a nyilvánosság erejével is biztosítsuk. Dr. Dési Ivánná Simontornya polgármestere Pályaavató Tolnanémediben Zenére vonuló csinos majorettek, tapsoló szülők, pedagógusok, érdeklődők, ujjongó gyerekek. Minden együtt volt Tolnanémediben „egy jó bulihoz", ami esetünkben a most elkészült kézilabdapálya avatását jelentette a művelődési ház mögötti területen. A kis ünnepségen a felnőtt polgármester, Miklós Lajos az önkormányzat támogatásáról, a tsz gépműhely brigádjának - kézilabda kapukat készítették el - és más segítőknek a társadalmi munkájáról szólt, köszönettel említve azt, a gyermek polgármester, Völgyi Sándor pedig a felnőttek figyelmét, munkáját méltatta. Könnyű volt szóra bírni az ünneplés perceiben Balassa A/ első „hivatalos" győztesek az ozoraiak A tolnanémedi mosolygó inajorettek is pályra léptek Zoltán testnevelőt, aki kollégáival egyetemben a pályaépítésből is kivette részét, s aki most falusi szpartakiádról, Május I Kupáról, utcabajnokságról - kézilabda, foci - és sok más, kisebb-nagyobb közösséget megmozgató rendezvényről álmodik. A megnyitó után a gyerekek vették birtokba az egymillióba került pályát, és a diáktársak hatalmas buzdítása közepette parázs csaták zajlottak a labdarúgó palánták között. A körzeti bajnokság eredménye Tolnanémediben a következőképpen alakult: 1. Ozora, 2. Pincehely, 3. Tolnanémedi. Ozorán ünnepre készülnek Az önkormányzat tata- roztatta a Siómenti Áfész összes boltját a községben, aminek fejében a szövetkezet játékot vásárol az óvodásoknak, rendbe teteti a posta épületét, amiért a Posta támogatást nyújt az Illyés ünnepség lebonyolításához. Úgy hírlik, rávette az önkormányzat a község lakóit is arra, hogy csinosítsák ki az épületeket, hogy ne csak bense- jükben, hanem külsőségekben is készüljenek Ily- lyés Gyula születésének 90., halálának 10. évfordulója alkalmából október 30-án megrendezendő ünnepségre. Ekkor lesz a szoboravató, s a Mayer Mihály megyéspüspök celebrálta szentmise után a község címerének a szentelése is. Az oldal anyagait Ékes László írta, a fényképeket Gottvald Károly készítette. Köszönjük a segítségét, a közreműködését, észrevételeit és a figyelmét.