Tolnai Népújság, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-12 / 241. szám

1992. október 12. ERRŐL-ARRÓL »ÚJSÁG 7 A fogyasztók védelmében Virágzik a kalózpiac A fogyasztóvédelmi fel­ügyelőség egyik feladata, hogy rendszeresen ellenőrizze az áruk és szolgáltatások mi­nőségét, színvonalát. A kö­zelmúltban országos méretű vizsgálatot tartottak a video­kazettákat forgalmazó üzle­tekben, s bizony ennek ered­ménye azt mutatja, hogy kis hazánk ismét egy negatív csúcs, sőt világcsúcs közelébe került. Mint azt dr. Varga Tibortól, a Tolna megyei felügyelőség vezetőjétől megtudtuk, míg világviszonylatban 20-30 szá­zalékos az illegális hang- és videokazetta kereskedelem, Magyarországon ez az arány meghaladja az ötven százalé­kot. Szakmai körökben ismert az a tény, s a közvélemény egy része is tisztában van vele, hogy a hazai piacon forga­lomba kerülő kazetták jelentős része hamisítvány. Ez nem­csak azért megengedhetetlen, mert a vásárlókat károsítja, hanem azért is, mert a sok is­meretlen eredetű áru miatt a nemzetközi szerzői jogi szer­vezőtek körében felmerült Magyarország bojkottjának lehetősége is. A felmérések szerint ugyanis a legális forga­lom tavaly 1,2 milliárd forint volt, a kalózkazettákból szár­mazó bevétel pedig ennek több mint kétszerese. Az áldatlan állapotok kiala­kulásának legfőbb oka, hogy előbb született meg a video­kazetták iránti tömeges igény, mint az ennek kielégítésére hivatott legális kínálat. Emiatt van az is, hogy a köztudat a fekete vidózást nem tekinti bűnnek. A dolog fonákságára csak akkor jön rá a vásárló, amikor otthon élvezni akarja a filmet, s silány minőségű, sok­szor lejátszhatatlan az „alko­tás". Az a tény, hogy lényegé­ben következmények nélkül űzhető nálunk a fekete videó­zás, demoralizálja mind a ha­zai mozifilm-forgalmazást, mind a legális videokazetta kereskedelmet. A felügyelőség a rendőr­séggel együttműködve egy összehangolt országos elle­nőrzési akciót végzett, melyet az utolsó pillanatig titokban tartottak. Összesen 498 üzletet és 189 piacot fésültek át. A „legfertőzöttebb" területek: Budapest, valamint Fejér, Bács-Kiskun és Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyék. Akadt egy olyan üzlet is, ahol kizárólag hamis kazettákkal találkoztak az ellenőrök. Az országban összesen 16 millió forint értékben több mint 13 ezer videokazettát foglaltak le. Megyénkben az ellenőrzött üzletek mintegy ötven százalékában találtak hamis kazettákat, és nyolc személy ellen indult eljárás. Dr. Varga Tibor felhívja a fogyasztók figyelmét arra, hogy ne vásároljanak kétes eredetű kazettát, mert az ol­csóság általában rossz minő­séggel párosul, s ráadásul egy olyan kalózpiac létét támogat­ják ezzel, amely, mint a vizs­gálatok során kiderült, lassan más illegális tevékenységek fedőszervévé kezd válni. venter A védjegy is tanúsítja: ezek nem kalóz kazetták Nem adomány a tovább dolgozásra ösztönző nyugdíjpótlék Egyes munkakörök eseté­ben továbbdolgozásra ösz­tönző nyugöíjpótlék jár, ha az öregségi nyugdíj jogosultság megszerzése után még lega­lább egy évet munkavállaló­ként vagy szövetkezeti tag­ként nyugdíj nélkül dolgoz­tak. A múlt év januárja óta ugyan már nem szerezhető ilyen pótlékra jogosító idő, de akik 1990. december 31-ig erre jogosultságot szereztek, azok­nak ezt a nyugdíjába beszá­mítják. Akik '90-ben elmehet­tek volna nyugdíjba, de a pót­lék reményében tovább dol­goztak, akkor is megkaphat­ják az 1990-re szóló kiegészí­tést, ha nem is teljes évet, de 30 napnál többet töltöttek munkában. Nem jogosít ösztönző nyugdíjpótlékra a bedolgozó­ként és 1976 január elseje előtt mezőgazdasági szövetkezet­nél munkaviszonyban vagy tagként eltöltött idő. Az 1980 december 31-e utáni munka- viszonyból pedig csak a fizi­kai munkakörben töltött időt veszik figyelembe. Időarányo­san kaphat azonban ösztönző pótlékot az is, aki 1980 végéig egyéb munkakörben egy év­nél rövidebb, de 31 napnál hosszabb időt töltött munká­ban. A pótlék összege a terme­lésben és a lakosság ellátásá­val kapcsolatos fizikai mun­kakörben töltött minden év után az öregségi nyugdíj hét, egyéb munkakörben három százaléka. Az 1970. január 1-jét megelőzően fizikai mun­kakörben töltött időre azon­ban az öregségi nyugdíjnak csak három, egyéb munka­körben egy százaléka jár. Az egy vagy több évet meghaladó tört évre akkor jár a hónapok számával időará­nyos pótlék, ha a munkában töltött idő egy hónapnál több volt. A fizikai dolgozókhoz hasonlóan az öregségi nyugdíj 7 százaléka jár az egészség­ügyben dolgozó ápolőnővé- reknek, ápolóknak, asszisz­tenseknek és - a vizsgázott fo­gászok kivételével - egyéb szakképesítéshez kötött mun­kakörök beöltőinek, valamint a közép- és alsófokú taninté­zeti tanároknak, tanítóknak, az óvónőknek és más pedagó­gusoknak. Kaphat ösztönző nyugdíj- pótlékot az is, aki a nyugdíját szüneteltetve dolgozott. Az így szerzett időhöz hozzá kell számítani a nyugdíjazás előtti időből fennmaradt - és a nyugdíj eredeti megállapítá­sakor figyelembe nem vett - pótlékra jogosító időt is. Ami­kor az illető másodszor is nyugdíjba megy, az ösztönző pótlék összegét nem az ere­deti, hanem az új - föltehetően magasabb - nyugdíj alapján kell megállapítani. Az öreg­ségi nyugdíj ösztönző nyug­díjpótlékkal kiegészített ösz- szege azonban nem lehet több a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnél. Szathmári Gábor Ferenczy Europress Mert nincs szabály, nem fizetnek A biztosítási nyereség hová lett? A biztosítás mostanában egyre kevesebb gépjárműtu­lajdonosnak jelent biztonsá­got. Ha másért nem: mert je­lentősen csökkent a biztosítot­tak száma. Van, akikkel a biz­tosító nem óhajt biztosítást kötni, mások nem tudják vál­lalni ezt a többletköltséget. Sokan a kötelező biztosítás megkötésétől is ódzkodnak, mondván, tisztességtelenül magas árat szabnak a biztosí­tók, igazságtalanok a díjtéte­lek, kiszolgáltatott helyzetben lévő ügyfelekkel kötnek hát­rányos szerződést a cégek. Egyik-másik állítással az au­tóklub, sőt a parlament illeté­kes bizottsága is egyetért. Ha ennyien mondják, lehet, hogy igazuk van? - kérdeztük Ragá­lyi Istvánt, az AB Aegon ügy­vezető igazgatóját. — Tévednek, akik azt gon­dolják, hogy az éves díjak csupán arra valók, hogy kifi­zessük belőlük a károkat! Vannak bizctnyos áthúzódó kötelezettségeink is, ame­lyekre tartalékot kell képezni. A Polgári Törvénykönyv sze­rint a személyi sérülésekkel kapcsolatos minden költséget- a kórházi ápolást, a gyógy­szert, a munkabér-veszteséget- a károkozó biztosítójának kell fedeznie. A maradandó személyi sérülések után sokan életük végéig kártérítést kap­nak, a halálos balesetek után gyakran mi fizetjük a gyere­kek iskoláztatását, de még a szülők eltartását is. A fedeze­tet a baleset évében beszedett díjak jelentik. — Szerte a világon bizonyos befektetések hozama garantálja a biztosítók fizetőképességét. — Az elmúlt negyven év­ben a biztosító nem volt befek­tetési társaság. A díjakból származó többletet az állam bezsebelte, ha hiány volt a kasszában, azt a költségvetés megtérítette. Nem volt visz- szamenőleges elszámolás sem, éppen ezért a statisztika meglehetősen megbízhatatla­nul működött. A múltból raj­Kérdések és válaszok a vagyonnyilatkozatról Kinek igen, kinek nem? A törvény betűje szerint a vagyonnyilatkozat kitöltése mindenkire vonatkozik. Vannak-e ez alól mégis kivé­telek? Nyilatkozniuk kell a kiskorúaknak is? Az általános vagyonnyilat­kozatot az adózás rendjéről szóló törvény tette kötelezővé, a most nyilvánosságra hozott kormányrendelet csupán a nyilatkozat benyújtásának ha­táridejét - 1992. november 30-at - nevezte meg. Azóta, hogy ismert lett a ha­táridő, szinte mindenki felte­szi a kérdést: kikre vonatkozik és kikre nem a rendelkezés? Kezdjük a többséggel, akikre vonatkozik. A törvény szerint minden olyan magánsze­mélynek nyilatkoznia kell, aki 1988. január 1-je óta adóköte­Jó, ha tudja! Közzé tették a Kormány 136/1992. (X.l.) rendeletét, (amely a 40/1992. III.4) Kor­mányrendelet módosítása) az egyes növénytermesztési hite­lekhez nyújtott kedvezmé­nyek igénybe vételéről. A rendelet a mezőgazdasági őszi munkákra állami garan­ciavállalással felvehető hitele­ket, valamint a szántóföldi és kertészeti kultúrák anyagkölt­ségeire felvett hitelek (egy éven belüli lejáratú) KAMAT- TÁMOGATÁSÁT szabá­lyozza. A támogatást a következő­képpen lehet igénybe venni: A mezőgazdasági termelő­nek a támogatási igénylőlapot az igazolások bemutatásával együtt az APEH Tolna Megyei Igazgatósága adóügyi részle­géhez kell benyújtani. (Szek- szárd, Arany J. u. 5-11.). Az igénylőlapok az APEH ügy­félszolgálatainál szerezhetők be. Az a mezőgazdasági ter­melő, aki adószámmal ren­delkezik, az „Árkiegészítés, dotáció és egyéb támogatás igénylése" című adatlapot kérje. Á támogatás folyósítása a 232-90190-5526 ADIRA agrár­piaci támogatás folyósítási számláról történik. Adónem kódja: 381. (A 99/1992. számú Magyar Közlönyben hibásan jelent meg a támogatás folyó­sításának megnevezése.) A személyi számmal ren­delkező magánszemélyek a 11. számú igénylőlapon kér­hetik a támogatást. A személyi számos adózó OTP utalványon, az adószá­mos adózó az APEH-SZTADI-hoz továbbí­tott igénylőlap alapján kapja meg a támogatást. -Markó­tunk maradt fizetési kötele­zettségek még ma is terhelik a bevételeinket. — Mindez aligha indokolja a gyakran és jelentősen növekvő díjszabást... — Én megértem az érintet­tek elégedetlenségét, de sze­retném hozzátenni, mi nem vagyunk jótékonysági intéz­mény. A törvény előírja, hogy a kötelező biztosításon mind­össze 3 százalék lehet a hasz­nunk ... ■—. ... és ennél nem is több? — A többletet vissza kel­lene fizetnünk az ügyfeleink­nek. Nem úgy, hogy a követ­kező évben csökkentjük a díj­tételeket, hanem az egy sze­mélyre jutó nyereséget fizet­nénk ki. — Nem tudok róla, hogy ezen a címen bárki akár egyetlen fillért is kapott volna. — Ugyanis nincsenek ki­dolgozva az erre vonatkozó jogszabályok és ugye szabá­lyok nélkül fizetni sem lehet... (K. T.) FEB les bevételhez jutott, illetve olyan vagyontárggyal ren­delkezik, amely a nyilatkozat hatálya alá tartozik. Szeretném mindjárt leszö­gezni, hogy az adóköteles be­vétel fogalma tágabb mint a jövedelemé, hiszen például a nyugdíj is adóköteles bevétel, ami után mégsem kell adót fi­zetni. A másik együttes felté­tel is sokakat érint, hiszen a törvény vagyonnak tekinti az ingatlantulajdont épp úgy, mint a vagyonértékű jogot, a lakásbérleti jogot, az értékpa­pírt, a 200 ezer forintnál na­gyobb pénzkövetelést vagy tartozást, és azokat az ingósá­gokat is, amelyek szerzési ér­téke egyenként, vagy gyűjte­ményenként a 100 ezer forin­tot meghaladja. Jogosan teszik Október 3-án Szálkán talál­kozóra jöttek össze a szálkai általános iskola 40 éve végzett tanulói. Szeretettel, hálával, tisztelettel köszöntöttük Mol­nár János nyugalmazott igaz­gató urat, aki 1945-től 1985-ig 40 éven át volt igazgatója isko­lánknak. A történelem erre a kis falura is mérhetetlen szen­vedést zúdított. Akik ezt nem élték át, olvassák el Radnóti Miklós „Nem tudhatom" című versét. Az igazgató úr vezetésével megkoszorúztuk a II. világháborús emlékmű­vet, misén vettünk részt. Be­mutatta a falut is. Lenyűgöző látvány volt a festői környe­zetben a horgásztó, az újjáé­pült házak, a virágos utcák. Egyszer csak egy tündéri helyre vezetett bennünket. Elmondta, hogy Decsi szer­kesztő úr munkája az alkotó­tábor. A felújított kis kápolna a görögszói dombtetőn, a vi­rágos utcák arra engednek következtetni, itt a lelkekben is virág van, bízni lehet a bol­dogabb jövőben. Tisztelet mindazoknak, akik ezt alkot­ták és a folyamatot elindítot­ták. Akik mostanában nem látták Szálkát, ajánlom, za­rándokoljanak oda, mert leírni • mindezt úgysem lehet. Petz Ádám Kocsola, Szentkúti Erdészház fel a másik kérdést is: kik mentesülnek a nyilatko­zat-tétel alól? Azok a szemé­lyek, akiknek esetében a két feltétel közül bármelyik hi­ányzik. De mind az adóköte­les bevétel, mind a vagyon fo­galma igen szélesen értelme­ződik - jóval szélesebben, mint általában megszoktuk. Joggal feltételezhető tehát, hogy a teljes lakosság mintegy 70 százaléka aligha mentesül a kötelezettség alól. Vagyonnyi­latkozatot kell tenniük pél­dául azoknak a kiskorúaknak is, akik ugyan nem rendel­keznek önálló jövedelemmel, de a családi vagyon - a lakás, a nyaraló - bizonyos száza­lékban a nevükön szerepel. Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs (Október 19-én folytatjuk.) Szendi János és felesége, született Gyimóti Rózsa októ­ber 28-án Pálfán tartja ezüst­lakodalmát. Unneplik: szü­leik, négy lányuk, két vejük és két unokájuk. Szendi Krisztina Pálfa * Október 3-án szüreti bálban volt a magyarkeszi asszony­kórus Nagydobszán. Nagyon szép volt, számunkra felejthe­tetlen. Elkisért bennünket a tsz-elnök és a családja is. Kü­lön köszönjük neki. Magyarkeszi asszonykórus (Sajnáljuk, hogy a beküldött fényképet nem közölhetjük, de jó minőségben csak fe­kete-fehér fotókat tudunk megjelentetni.) * Akad még igazi érző ember! Történt ugyanis, hogy a par­kolóban álló autómat „meg­húzták". Beszóltam a HB-nak, hogy fekvő beteg vagyok, nem tudom elvinni szemlére. A hölgy eljött érte és elvitte. Azt hittem, álmodom. Gon­doltam, majd honorálom. Nem tudtam, mert a hölgy kedvesen gyógyulást kívánt és elment. Kisné Frigyik Mercédesz BARANYA TOLHA MEGYEI TÉGLA ÉS CSERÉPIPARI* W/T Égetett agyagtéglák szolid árakon, jó minőségben! Minden falazási munkáját elvégezheti a MOHÁCSI TÉGLAGYÁR termékeivel. Mohácsi téglával az építkezés könnyű és egyszerű, mert méreteik jól illeszkednek egymáshoz és más hagyományos téglatermékekhez, súlyuk csak akkora, hogy az építkezés ne Jegyen fárasztó. HB-38/14 hőtakarékos falazóblokk Kiváló hőszigetelőképesség miatt külső falakhoz a legalkalmasabb. Elemszükséglet: 33,33 db/m2 Fogyasztói ár: 30,49 Ft/db B-30 kézi falazóblokk főfalakhoz ajánljuk Elemszükséglet: 36 db/m2 (30 cm-es fal) Fogyasztói ár: 22,50 Ft/db VF 10/40 válszfallap válaszfalak ideális építőanyaga. 2 Elemszükséglet: 12,5 db/m Fogyasztói ár: 31,50 Ft/db. Érdeklődni és befizetni a Téglacenter Kft. irodájában Pécs, Mártírok u. 12. fsz. Tel.: 72/11-942 a Mohácsi Téglagyárban. Tel.: 711/22-11 a Vállalati Központban Pécs, Mártírok u. 12. I. emelet. Tel.: 72/10-330 és az építőanyagtelepeken lehet. (19359/55) kmsaimíi Ossza meg örömét! Olvasóink írják

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents