Tolnai Népújság, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-02 / 207. szám

2 KÉPÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1992. szeptember 2. Újabb gombócevési rekord Vizovice: A 46 éves Frantisek Pohorsky révén Csehszlovákia a gombóc evő nemzetek között az élre tört. Pohorsky ugyanis szó szerint beette magát a Guiness Rekordok Köny­vébe, de szinte hihetetlen mennyiségű, 155 szilvás­gombócával megnyerte az 1992. évi csehszlovák gombócevő bajnokságot is. Világcsúcsa annál csodá­latra méltóbb, mivel a 155 gombócot mindössze egy óra leforgása alatt gyűrte le. A verseny során testsú­lya alig több, mint három kilogrammal gyarapodott. Elloptak egy Stradivari- hegedüt Zürich: Svájcban ellop­tak egy 2,5 millió svájci frank értékű Stradi- vari-hegedűt tulajdonosa, egy észt üzletember kocsi­jából. Az „Antonis Stradi- värus Cremoniensis" fel­iratú hangszert 1696-ban készítették. A hegedű tu­lajdonosa vasárnap né­hány órára egy parkolóban hagyta a kocsiját. A tolvaj betörte a gépkocsi ablakát és kiemelte a hangszert. 1987-ben Pierre Amoyen francia hegedűművész Strad ivariját lopták el ha­sonló módon Torino köze­lében. Az 1717-ben készült hangszert, amely koráb­ban az utolsó orosz cár tu­lajdona volt, 1991-ben megtalálták és visszaszol­gáltatták tulajdonosának. Kígyó­csempészek Dákká: Ötven szépen fejlett kígyót - közöttük kobrákat és pitonokat- foglaltak le hétfőn az in­diai-bangladesi határon, az egyik átkelőhelyen. Az értékes csúszómászókra közönséges faládákban bukkantak rá. A bangla­desi határőrök letartóztat­ták a két kígyócsempészt is, akik elmondták, hogy évek óta űzik ezt a mester­séget: bejáratott ellátóik vannak az indiai oldalon, a mostani szállítmány is tő­lük származik. A hüllőket kígyóbűvölőknek és állat­kerteknek adták el, nem is kevés pénzért. Banglades- ben tilalom alatt ál a kí­gyókkal való kereskedés. Harminc . kilométeres sebesség- korlátozás Graz: Az ausztriai Graz­ban bevezették a 30 km/h sebességkorlátozást. A rendelkezés kedden 0.00 órakor lépett érvénybe, és a város - összességében 610 kilométernyi* - mellék utcáira terjed ki. A főútvonalaon - 200 km hosszan - a megengedett sebesség 50 km/h, mint Ausztria minden más la­kott területén. A rendelke­zés kísérleti jellegű, két évig marad érvényben. Célja a biztonság fokozása és a környezetszennyezés csökkentése. A városi ön- kormányzat két hét tü­relmi időt ad azoknak az autósoknak, akik nehezen alkalmazkodnak a lassú vezetéshez. Ez idő letelté­vel azonban a figyelmetlen autósok bírságot fizetnek, amely 100 schillingnél kezdődik. Beköszöntött a meteorologiai ósz Rekord napsütés, rekord aszály Az Alföldön az idei volt az évszázad legszárazabb tava­sza, sajnos, a csapadékmentes időjárás nyáron is folytató­dott, sőt, a szárazságot még különösen hosszantartó hőség is súlyosbította. A napi csúcs­érték több helyen elérte a 37 fokot. Nemcsak a rekord vágy rekodközeli maximumok vol­tak a jellemzőek, hanem az is, hogy nagyon régen tapasztal­tak annyi hőségnapot, mint éppen a most véget ért au­gusztusban. Harminc fok fe­letti hőmérsékletet négyszer annyiszor mértek, mint a ko­rábbi években. Egyébként a havi középhőmérsékletek az egész ország területén rekor­dot döntötek. Az Országos Vízügyi Hiva­tal 24 jelző állomásán mért adatok szerint július 16- au­gusztus 31. között hazánkban átlagosan 11 milliméter csa­padék hullott. Legnagyobb a csapadékhiány a Nagy-Alföl- dön. Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok me­gyékben ebben az évben a szokásosnál 160-180 millimé­terrel kevesebb eső esett. Gya­korlatilag ez már a tizedik aszályos esztendő, a talajvíz szintje az elmúlt évtizedben átlagosan 2-5 métert süllyedt, a fúrtkutakat mind kevesebb­helyen tudják használnni. A csapadékhiány következ­tében a folyók vízszintje is alaposan megcsappant. A másfél századdal ezelőtt mért és nulla szintnek elfogadott vízállásokhoz képest centimé­terekben mérhetjük az eddigi minimumrekordot és a mos­tani vízállást. A Duna Esztergomnál 1986-ban volt a legalacso­nyabb, akkor +30 centit muta­tott a vízmérce, most pedig + 52-őt. Baján 1947-ben +47 centi az eddigi minimum, ehhez képest nem mondható alacsony nak a +110 centimé­teres víz állás. Mohácson ugyancsak 45 eszetendővel ál­lította fel a negatív rekordot a folyó +82 centiméterrel, most viszont +146 centit jelez a vízmérce. A Tiszán az eddigi legala­csonyabb vízállást 1968-ban rögzítették, -272 centiméter­rel, a jelenlegi vízszint egy centivel „magasabb". Érde­mes megjegyezni, hogy a ma­ximumot viszont 1970-ben észlelték, 909 centiméterrel. A Sebes-Körös Körössza- kállnál 1986-ban 40 centivel volt alacsonyabb, mint a mos­tani duzzasztott -137 centi. A Hármas-Körös Kunszentmár- tonnál 1946-ban mért 240-es- hez képest most - duzzasztva - csak -146 centiméter. (szabó) Ferenczy Europress Pécsi Napok *92 (Folytatás az 1.oldalról.) szeptember elsejét, az első pé­csi egyetem alapításának nap­ját. Ez a dátum szerepel V. Orbán pápa 1367-ben küldött, a pécsi egyetem alapítását en­gedélyező oklevelén. Az ün­nep alkalmából a város dísz­polgárává avatták dr. Vargha Lászlót, a Janus Pannonius Tudományegyetem nyugal­mazott tanárát és Eck Imre Liszt- és Kossuth-díjas érde­mes művészt, a Pécsi Balett vezetőjét. A „Pro Ci vita te" és a „Pro Communitate" kitünte­téseket összesen hatan vehet­ték át, „Városháza Emléké­rem"-ben pedig ketten része­sültek. A kitüntetések átadása után ismertették a jelenlévőkkel a Pécsi Napok '92 című őszi rendezvénysorozat részletes programját, amely szeptem­ber 10-én kezdődik és szep­tember 27-én a már hagyomá­nyosnak mondható „A szőlő és a bor ünnepe" című medi­terrán borfesztivállal fejező­dik be. A 12 nap alatt konfe­rencián találkoznak egymás­sal magyar és baden-würten- bergi - német - polgármeste­rek, megrendezik az első ma­gyar könyvvásárt, a német filmnapokat, „Pécs Szépe '92" címmel szépségversenyt, sort- fesztiválokat, kiállításokat, koncerteket szerveznek, meg­nyitják a pécsi Orvostörténeti Múzeumot. Magyar szakképzés amerikai szemmel Tudni kell, mire van szükség A Szekszárd amerikai testvérvárosából, Binghamtonból érkezett küldöttséggel láto­gatott megyénkbe Michel Kost, a bingham- toni Együttműködő Oktatási Tanács (BO- CES) vezetője. Az egyébként vegyész vég­zettségű oktatási szakember Tolna megye számos szakiskolájában tájékozódott, leg­utóbb a szekszárdi Rózsa Ferenc Műszaki Szakközépiskolában járt.- Milyen tapasztalatokat szerzett?- Általában jó benyomások értek a szakis­kolákban a képzés rendszere jó, a felszerelés modern, ez utóbbi téren semmiben sem ma­radnak el. az egyesült államokbeli szinttől. A probléma inkább ott van, hogy nem minden fontos, amit tanítanak, például olyan szakki­fejezések hangzanak el a foglalkozásokon, amelyek egyáltalán nem biztos, hogy a jövő­ben fontosak lehetnek. Másrészt maguk, az iskola igazgatói sem tudják pontosan, milyen szakemberek kellenek.- A problémák tehát mélyebbek?- A szakképzést szoros szálak fűzik az ipar, a szolgáltatások ágazataihoz. Magyar- országon változik a gazdasági helyzet, és az ipar is. Az állami vállalatok magánkézbe adása után e cégek nem tudnak annyi mun­kaerőt foglalkoztatni, mint előtte.- Hogyan lehet egyensúlyt teremteni a munkaerőpiac és a szakképzés között?- A teendő az lenne, hogy a szakiskolák­nak és a vállalatoknak, vállalkozóknak, üzle­teknek találkozniuk, tisztázniuk kellene, hogy mennyi és milyen munkaerőre van szükség. Programokat kell létrehozni, ame­lyek a vállalatok munkaerő-szükségletét elé­gítik ki. Ezt a koordináló szerepet tölti be Broom megyében egy megfelelő tanács.- Mennyibe kerül az amerikai szülőnek, amíg gyermeke szakmát kap?- Nákmk az oktatás, így a szakoktatás is, tizennyolc éves korig ingyenes. A finanszíro­zásnak három forrása van: a „polgári közös­ség"- vagyis a megye lakóinak iskolaadójá­ból, az állam (esetünkben New York Állam ) költségvetéséből, és a szövetségi kormány támogatásából áll össze az erre fordítható összeg.- Mi történik a tanulóval, ha az adott ága­zat válságba kerül?- Az oktatás nálunk rendkívül rugalmas: például aki számítógépes vezérlésű gépésze­tet, ugyanígy tervezést vagy számítástechni­kát tanul, bármelyik szakmában el tud he­lyezkedni, s ez így van a képzés más terüle­tein is. A tanulók tehát gyakorlatilag több szakmát tanulnak meg. Tóth El nem kötelezettek... (Folytatás az 1. oldalról) Némely gazdaságilag gyenge, de stratégiailag fontos ország mégis profitált a hi­degháborúból, mert a szuper- hatalmak körüludvarolták, segélyeikkel megvesztegették. Most azonban, a hidegháború végeztével a gazdag országok ügyet sem vetnek rájuk - és egész mozgalmukra. A dzsa- kartai csúcs feladata a mozga­lom új elnöke, Indonézia sze­rint az lenne, hogy áthidalja a belső ellentéteket, konszen­zust érjen el a legfontosabb vi­lágpolitikai és világgazdasági kérdésekben, világosan meg­szabja a mozgalom közös cél­jait. - MÁsként az el nem köte­lezettek aligha vonhatják ma­gukra a gazdag országok fi­gyelmét - hangsúlyozta a mi­nap Ali Alatas indonéz kül­ügyminiszter. Á napirendi előterjeszté­sekből kirajzolódnak a lehet­séges közös követelések: a nemzetközi politikában ez mindenekelőtt „az ENSZ de­mokratizálása" lenne. Számos fejlődő ország javaslata sze­rint csökkenteni kellene a Biz­tonsági Tanács öt állandó tag­jának a hatáskörét, el kellene venni a vétójogukat. Ezzel szemben növelni kellene az ENSZ főtitkárának és közgyű­lésének a jogkörét, hogy a vi­lágszervezet tagállamainak kétharmadát kitevő el nem kötelezett országok szavának nagyobb súlya legyen. Egy vezető indonéz diplomata szerint „most, amikor a BT ál­landó tagállamai minden elé­jük kerülő kérdésben egyetér­tenek, nincs semmi beleszólá­sunk a legfontosabb ENSZ-ha- tározatokba". Gazdaságilag a mozgalom legfontosab közös követelése az lehet, hogy a gazdag Nyugat ne kösse le magát teljesen saját gondjaival és Kelet-Európa gazdasági problémáival, hanem foly­tassa a Dél segélyezését, csök­kentse annak súlyos adósság- szolgálati terheit. Az el nem kötelezett moz­galom szervezeti nehézkes­sége, ideológiai, vallási és egyéb megosztottsága miatt azonban valószínűleg ez a csúcsértekezlet is belefullad az ékes szónoklatokba, és ke­vés konkrét határozatot szül. A közös célok megfogalma­zásáról alighanem el is fogja terelni a résztvevők figyelmét a szervezet mély megosztott­sága néhány aktuális politikai kérdésben, mindenekelőtt Ju­goszlávia és Irak ügyében. Ezt tükrözte a csúcsot előkészítő külügyminiszteri értekezlet is, amelyen a résztvevők már-már a szakításig menően összekülönböztek a délszláv háború megítélésében, és emiatt nem maradt idejük a csúcs tervezetének megfo­galmazására. Az iszlám konferencia szer­vezetéhez tartozó országok Malajziával az élen a Szerbiá­ból és Montenegróból álló Kis-Jugoszlávia kizárását kö­vetelték a mozgalomból, s szorgalmazták, hogy a záró­nyilatkozat élesen ítélje el a boszniai muzulmán lakosság ellen elkövetett szerb bűnöket. Quo vadis, Parlament? Felfokozott várakozás előzte meg a parlamenti „tanévnyitót", az Ország gyűlés őszi ülésszakának kezdetét. A Csurka-tanul- mány kavarta politikai viha­rok, az évszázad aszályával tetézett gazdasági gondok, az akuttá vált társa­dalmi-szociális feszültségek, a régiónkban zajló véres események mind-mind elő­revetítették, hogy nehéz fel­tételek között vág neki a T. Ház az év utolsó 4 hónapjá­nak. Milyen feladatok várnak a honatyákra? A teendők lega­lábbis kétirányúak. Az egyik, hogy végre megte­remtsék azt a konstruktív, normális légkört, amely nél­külözhetetlen a közös mun­kálkodáshoz, a jpzan mérle­geléshez és döntéshez. A másik, hogy .meghozzák azokat a törvényeket, ame­lyek múlhatatlanul szüksé­gesek a súlyos krízisből való kilábaláshoz. Ismeretes, hogy a kormány 91 (!) törvényjavaslat megvitatá­sát és elfogadását kéri-várja a parlamenttől, s ezek között olyan meghatározó jelentő­ségű jogszabályok vannak, mint pl. az államháztartási/ az abortusz-, a média-, a ki­sebbségi törvény, a zárszá­madás, vagy a költségvetés. Van-e esély a törvénykezés ü temének felgyorsítására ? Egyértelmű, hogy a munka racionalizálásával az eddiginél jóval hatéko­nyabbá, eredményesebbé válhat a parlament munkája. Ehhez azonban az kell, hogy a képviselők, a frakciók és a pártok elkötelezzék magu­kat: a négyhónapos ülés szak nem a szóváltás, ha­nem a rendszerváltás, nem a konfliktus, hanem a kon­szenzus, nem az indulat, hanem a józan ész, nem a pártérdekek, hanem a nem­zeti érdekek elsőbbségének tanácskozássorozata lesz. Optimisták lehetünk-e? Az ülésszak első eseményeinek ismeretében igen, de mérsé­kelten és fenntartásokkal. A nehézségek növekedésével együtt ugyanis törvénysze­rűen fölerősödnek a politika szélsőséges áramlatai. Egy­idejűleg erősödik azonban a felismerés is, hogy ezek el­len csak a ma még egymás­nak feszülő erők egyesítésé­vel, a parlamenti demokrá­cia minden rendű és rangú hívének összefogásával le­het fellépni. A miniszterel­nök szavaival élve: a nemzet nem engedheti meg magá­nak, hogy belsőleg felőrölje önmagát. Elvben ezzel a ko­alíció és az ellenzék aligha­nem egyetért. A gyakorlat vizsgája azonban még hát­ravan. (bajnok) Ferenczy-Europress A kárpótlási jegyek értéke A kárpótlási jegyek szep­tember 1-jei értéke a címlet szerinti névérték 119,1 száza­léka. Eszerint az ezer forintos címlet megnövelt értéke 1191, az ötezer forintosé 5955, a tíz­ezer forintosé pedig 11 910 forint. A kárpótlási törvény értelmében bármilyen elfoga­dáskor ezt az értéket kell fi­gyelembe venni. Ez az érték úgy alakul ki,-hogy a törvény hatálybalépésétől a jegybanki alapkamat 75 százalékát ki­tevő kamattal növelik a kár­pótlási jegyek értékét. Dubcek autóbalesete A pozsonyi szlovák rádió- kedden 12.15 órakor az alábbi hírt közölte: „Alexander Dub­cek, a Szövetségi Gyűlés volt elnöke ma reggel súlyos sérü­lésekkel járó autóbalesetet szenvedett az autópálya Humpolec környékére eső szakaszán. A hírt a Cseh Köz­társaság belügyminisztériu­mának szóvivője, Bohuslav Ventura jelentette be." Dubcek személykocsija szakadékba zuhant. A vallásilag és etnikailag megosztott fekete-afrikai or­szágok azonban keményen el­lenszegültek, mondván, hogy Jugoszlávia kizárása és meg­bélyegzése „veszélyes prece­denst" teremthet. Áttol tarta­nak, hogy ez a precedens egy­szer ellenük fordítható lesz, mivel maguk is hasonló cipő­ben járnak. A másik kényes és meg­osztó kérdés: Irak. Az él nem kötelezettek egy része, köztük például Malajzia elítélte az erő alkalmazását Bagdad ellen, és most sem helyesli, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Bri- tannia és Franciaország kitil­totta az iraki katonai repülő­gépeket saját légterük egy ré­széből. Más el nem kötelezett országok kerülik Irak nyílt támogatását, ezért nem han­goztatják, hogy helytelenítik az „Irak szuverenitását sértő lépéseket". Végül vannak olyanok is, amelyek úgy vélik, hogy a Kuvait elleni iraki ag­resszió provokálta és indo­kolttá tette a Bagdad-ellenes nemzetközi fellépést. Barta György JOGÁSZNŐ jogtanácsosi szakvizsgával, nagy vállala­ti és bírói gyakorlattal ÁL­LÁST KERES Szekszárdon. Lakásmegoldáshoz segítség szükséges. „Igényes” jeligé­re a Sajtóházba. Készletkiárusítás a teveli téglagyárban. Kisméretű tégla 5.760 Ft+áfa/lOOO db Befizetés a helyszínen. Megrendelheti a Tevel 19-es telefonon is. Igénye szerint házhoz szállítjuk. Ön megrendeli - mi teljesítjük. _________________g ^ (1/18/16895) A Simontomyai Bőrgyár eladásra felkínálja az alábbi gépeit: 1 db IFA tehergépkocsi 3000-es KCR-rel (műszaki vizsgával rendelkezik) 1 db KDF-250 tip. keretes fémfűrészgép Érdeklődni lehet: Ősi Róbert műszaki főmérnöknél 74/86-222/157 telefonszámon 74/86-370 faxon. ' 1 (20/16990)

Next

/
Thumbnails
Contents