Tolnai Népújság, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-05 / 210. szám

1992. szeptember 5. HÉT VÉGI MAGAZIN KÉPÚJSÁG 11 ( jr< Kis----->> e neráció 1 Ifjúsági oldal * Törd a fejed! Két héttel ezelőtti felvéte- ezúttal Nagy Csaba szék­iünk vízen úszó olajcseppeket szárdi olvasónk. Továbbra is ábrázolt. A szerencsés nyertes várjuk megfejtéseiteket! Csengetéssel nyomul a blues Szürrealista csendélet Nem árulok el nagy titkot, ha bevallom: diákéveim egyik nagy élménye a csengőszó volt. Félreértés persze ne es­sék, nem a be-, hanem a ki­csöngetésre gondolok. Nem azért, mintha az előbbivel komoly gondjaim lettek volna, az óra végi berregő hang má­sért volt kedves számomra. Alig indult ugyanis útjára a kis kalapács a csengettyű felé, stúdiósunk ujja máris a mag­nón volt, s szinte hajszál pon­tosan megszólalt a zene, pon­tosabban a blues. Lehetett az Hendrix, Rolling Stones, vagy Hobo, minden szünetben át­adhattuk magunkat a blues varázsának. A csengőszó minden bizonnyal most sem fog elmaradni, s az sem kér­déses, hogy zene is lesz utána. Az már persze elgondolkodta- tóbb, hogy mi az, ami e zene mellől hiányzik, közelebbről: mi nem juthat osztályrészül a ma fiataljainak. Hát, nem es­het szó nyári építőtáborokról, sajnos, nem csípheti el senki Sztálin vagy Brezsnyev halála napján az egyperces vigyázzt - senki sem sajnálja, és nem lehet már rejtvényt fejteni a vi­lágnézetünk alapjai című órán. Nem számolhat be senki Kex- vagy Illés-koncertek él­Az ötvennégy éves francia filmszínésznő, Mirelle Darc újra boldog: többévi egyedül­lét után rátalált a nekivaló fér­fira. Alain Delon egykori élet­társa mindig a neves filmszí­nész árnyékában élt, s amikor Delon szakított vele, nyolc évig boldogtalannak érezte magát. A szerepek elkerülték, majd amikor pályát változta­tott, sorra megbukott. Mágénélete később megol­dódni látszott, ám élettársa meghalt. Mirelle Darc később súlyos szívműtéten esett át, majd autóbalesetet szenve­dett, amely csaknem az éle­tébe került. Mindezek után nem csodálható, ha mély dep­resszióba esett. Jelenlegi élettárásának kilé­tét nem hajlandó felfedni, ám az a színésznő legújabb film­jén is átsüt, hogy boldog és ki­egyensúlyozott. „Nincs szebb, mint együtt élni azzal a férfi­val, akit szeretek!"-vallja. * Hollywood legerősebb em­bere, Arnold Schwarzenegger megbukott: nem a filmvász­ményeiről, lezajlott már a sze­xuális forradalom is, és a tör­ténelemtanárokat sem lehet őrületbe kergetni ötvenhattal. Bánkódásra azonban semmi ok, reméljük, sokkal több mindenről maradtak le azok, akik nem most ülhetnek az is­kolapadban. Mert diákön­kormányzat, tanszabadság, ideológia-mentes történelem­tankönyv, választható idegen nyelvek, pályázati lehetősé­gek bizony, nekik nem dukál­tak. S hogy kicsire is adjunk, a hosszú hajnak ma éppen any- nyi a jelentősége, mint egy ritmusos blues mellett a légy­zümmögésnek, azaz hogy: semmi. Egyébként ritmusos, vagy éppen lassú bluesból szeren­csére ezidőtájt sincs hiány, nosztalgiázni nem érdemes. Tolna megye akár nagyhata­lom is lehetne a műfajban. Johnh Mayall ugyan nem koncertezik mindé évben Szekszárdon, viszont Lon­donban sem élvezhetik a ki­tűnő Blues Factory muzsiká­ját, és nem rophatnak az an­golszászok az errefelé honos, blues-kocsmának hívott békés rendezvényen sem. Mindezért - így évkezdet körül - csak sajnálhatjuk őket. N. F. Örömmel közölhetem a szenzációra éhes nagyérde­művel, hogy ezúttal egzotikus csemegével kívánunk kedves­kedni a műszaki érdeklődésű olvasóinknak. Szekszárd metropoliszból, a Wesselényi sugárút négyes számú villájából jelentkezünk azon nemes céltól vezérelvén, hogy feltárjuk az itt uralkodó édeni állapotokat, s így lelki vigaszt nyújtsunk a hajlékta­lanoknak. E dülöngélő sorok írója a fenti szupermodern lé­tesítmény lakója, s így nap mint nap szembesülhet a technika legmeghökkentőbb csodáival. Kezdjük talán a közerköl­csöt sértő rádiónkkal: e per­verz jószág újabban kizárólag akkor működik, ha beledu­gunk egy extra méretű rozs­dás szöget. Ennek hiányában egy rokkant hajcsat, tüdőbajos golyóstoll, vagy vérszegény grafitceruza is megteszi. E botrányos megnyilvánu­lásokkal egyidőben a vízcsa­punk Niagarává képeztette át magát, s mint városunk egyik idegenforgalmi nevezetes­sége, mindenhol csöpög, fo­lyik, szivárog, spriccel, ahol nem kellene. S közben a „Vissza a természethez!" ro- usseaui jelszavától ihletetten a Tarzanéhoz hasonló, artiku- látlan hangokat bocsájt ki ma­gából. Nem is szólván kávéfő­zőnkről, mely oly légies jelen­ség, hogy egyszer már majd­nem kirepült a világűrbe. En­gem, családunk idősebb cso­dagyermekét már a puszta látványa is költői tűzbe hoz. A tisztelt publikum engedelmé­Heti cáfolat Néni igaz, hogy kiskorú T. B. alsómocsoiadi lakos fenyegető levelet írt társai nevébéJT a település ön- kormányzatának, mert az kifizeti minden általános iskolás gyerek tankönyvét. vei közkinccsé teszem zsenge zöngéimet: „Zúg a kávéfőző, nekimegy a falnak, nagyot koppan akkor, azután elhall­gat." Tovább nem jutottam, mivel megátalkodott Múzsám ismeretlen okokból elhidegült tőlem. A kévéfőző szárnyalá­sát megirigyelvén, a centri­fuga egyik alkatrésze is elha- gyá többi, földhözragadt tár­sát, s pár, útjában fetrengő ru­hán átgázolva, a kádban végzé áldásos működését. A hajszárítónk is roppant különleges ambíciókkal ren­delkezik: a hajpörkölésre, vil­lámszórásra és a biztosíték ki­kapcsolására specializálta magát. Mint ahogy porszí­vónk egyéniségéhez is a por­fújás áll közelebb. A hűtő- szekrényünkről csak annyit, hogy határozottan filozófus alkat, s mint ilyen, szórako­zottsága közismert. Rendsze­rint negyven fokos hőségben téveszti össze magát a fűtő­testtel. Zenekedvelő olvasóinknak nagy titokban megsúgom, hogy 55 csillagos magnónk (körülbelül ennyit lát maga előtt, aki hallgatja) a szélsősé­gesen avantgarde irányzatok­nak kötelezete el magát: a ne­mes baritonok leginkább im­potens kisegerek lágy szop­ránjához hasonlítanak benne. A legnagyobb felkészültsé­get és szakmai tudást igénylő N. É. verseiből Kaptam Egy pofont. Meglepődtem. Fájt. Még visszakapja! Nem lehet. Az élet adta. Színes ábránd Az ég kék. A fű zöld. Én meg elpirulok Ha megsárgult Emlékekre gondolok. Hangulat Tudod ki vagyok? Nevem: senki. Korom: határtalan. Együtt lakok a jószívű ma­gánnyal, Es barátom az ismeretlen né- máság. Szürke virágok teremnek ná­lam, Fehér falak a szobámban. Behúzom a függönyt, Hogy ne is lássam! Szükség Úgy érzem magam Melletted, Mint egy karóhoz Kötözött paprika. Nem fogságban vagyok, Nem azt akarom, Hogy elvágd a madzagot. Csak arra kérlek, Törékeny testemnek Te nyújtsál menedéket. berendezésünk a vécé. Ren­deltetésszerű működtetéséhez alapkövetelmény az egyetemi végzettség, így nem csoda, ha a hozzám hasonló, alacsony műveltségű parányok átlago­san naponta négyszer elhaló sóhajaikkal árasztják el az eget. Walterünket kizárólag akkor lehet lehúzni, ha az előt­tünk itt tartózkodó felakasz­totta a zsinórt a szögre. Ha nem ebben a szerencsés hely­zetben vagyunk, akkor szeme­inket csendes áhítattal a tar­tályra szegezvén meghúzzuk a zsinórt, és várunk. A hatást fokozhatjuk imák, illetve át­kok mormolásával, ki-ki ízlése és temperamentuma szerint. Miután ezt a műveletet há­romszor megismételtük, csil­lapítsuk le háborgó indulata­inkat, rakjunk vizes boroga­tást a homlokunkra, és fel­hajtva az ülőkét, művészi gonddal öntsünk 1, azaz egy vödör vizet a vécébe. Mély gyászunkban, amit kudarcba fulladt vállalkozásunk oko­zott, vigasztaló lehet a tudat, hogy az utánunk idelátogató hátára szép, nagy cseppekben hull majd a víz a felsőbb régi­ókból. Itt ragadom meg az alkal­mat, hogy tisztességtelen aján­latot tegyek fakírhajlamú ol­vasóinknak: ha erre járnak, feltétlenül térjenek be szerény hajlékunkba, kipróbálni káp­A McNabbs családhoz láto­gató érkezik. Hosszasan ko­pogtat, mire kinyílik az ajtó és a hatéves Jack McNabbs lép ki rajta. rázatos klozetünket. Walte- rünk ülőkéjéből ugyanis egy sorozat rozsdás szög kacsin­gat a betévedőre, aki így az akupunktúráé gyógymód gyönyöreiben is részesülhet. Ha ez így megy tovább, kény­telenek leszünk elszállítani az Idegtépő Csodák Múzeumába és kastélyunk egyik sarkában berendezni egy összkomfor­tos pottyantós árnyékszéket. Végül, de természetesen nem utolsósorban, szólnék pár megható szót szenzációs horror-sztárunkról, a tévéről. A diktatúra utolsó tizennégy esztendejében mindössze annyira futotta az erejéből, hogy kissé megtörtén, mégis hanyag eleganciával füstölög­jön. Bár amióta egyszer rázu­hant a húgomra, már ezek a füstfelhők is elmaradtak. Az utóbbi időben viszont szédületes kreativitásról tett tanúságot: napelemes csoda­készülékké változott. Reggel nézhetjük, de hallani nem le­het. Délben nézhetjük és hall­hatjuk is. Este azonban már se kép, se hang. És hiába vakar- gatjuk a csavarhúzóval. Per­sze, korántsem ő a hibás, ép­pen ellenkezőleg: csodálnunk kell benne - különösen ma­napság - a vállalkozó szelle­met, melynek birtokában egé­szen új profillal próbálkozott. Láthatatlan képeket és ultra­hangokat sugároz! Mi, majomszabású emberek viszont nyugodtan eláshatjuk magunkat: nem látjuk a látha­tatlan képeket, sőt, mi több, még az ultrahangokat sem ér­zékeljük. Hogy hová korcso- sul az emberiség! Finta Judit — Kisfiam, hol van az édes apád? - kérdi az idegen. — Hátul a disznóknál. Könnyen meg lehet ismerni, mert sapka van rajta! Piros Christa sztárpletykái non, hanem az üzleti életben. Az egykori Mr. World és Bush elnök fitness-tanácsadója olyan erősítő, vitalizáló italt dobott piacra Japánban, ami­ről a vegyi elemzés kimutatta, hogy kisgyermekek számára akár életveszélyes is lehet. Az egyszerűen csak „V"-nek keresztelt frissítő ugyanis koffein és foszfát mel­lett 25 milligramm nikotint is tartalmaz, többet, mint amennyit egy csomag ciga­retta. Schwarzenegger egyébként a 84 éves Milton Berle-t ne­vezte ki testedzési tanácsadó­nak: nem magának, hanem idősebb korúak edzéstervének kidolgozására. Berle 60 éve előtornász különböző tévé­műsorokban és egy 40 éves fi­zikumával rendelkezik. Ma is rendszeresen kerék­pározik és ügyel az egészsé­ges táplálkozásra. Mottója: „Tartsd magad fit­ten, és került el a stresszt!" Jó kondíciójának még egy titkát elárulta: „A szex az én koromban is csodálatos do­log." Híre járta, hogy egy nem­zetközi sakkverseny New York-i rendezői különböző vonzó ajánlatokkal akarják előrángatni barlangjából az évek óta eltűnt volt sakkvi­lágbajnok Bobby Fishert. A szervezők péládul 10 ezer dol­lárt ajánlottak fel az egykori ^csodasakkozónak, ha szimul­tán partit játszik egyszerre ezer gyermekkel. A helyigény szerint is óriási versenyt a manhattani Central Parkban szeretnék lebonyolí­tani. Bobby Fisher emlékezetes csatában győzte le 1972-ben a szovjet világbajnokot, Borisz Szpasszkijt, ám mivel címét nem védte meg, a nemzetközi szabályoknak megfelelően 1975-ben elvették tőle a világ- bajnoki címet. Azóta Los An­gelesben él, állandó lakás és cím nélkül. Barátai szerint - akiknél valószínűleg menedé­ket talált - teljesen tönkre­ment. Egyetlen bevételi forrása az általa írt sakk-szakkönyvek árából származik. Német TOP 10 1. Bozy II Men 2. TLC 3. Madonna 4. Sir Mix-A-Lot 5. Guns N' Roses 6. Jon Secada 7. Tom Cochrane 8. En Vouge 9. Billy Ray Cyrus 10. Technotronic Feat Ya Kid K. End of the Road Baby-baby-baby This Used to be my Playground Baby Got Back November Rain Just Another Day Life is a Highway Giving him Something he Can Fell Achy Breaky Heart Move This Slcótvicc Allergia Amikor Gézaváry az osztályra került, még nem sejtették róla, hogy allergiás. Mindennap időben érkezett, rendesen dolgo­zott, a főnökének sohasem adott alkalmat a panaszra. Alázatos munkaerőnek bizonyult, hamar megkedvelték a munkatársai is. Rábízhattak mindent, elvégre ráér, neki nem kell a családi ügyek után szaladgálnia, meg amúgyis annyira szolgálatkész fiatalember. Reggelente az irodában olvasta el az újságokat, az utolsó be­tűig. Ilyenkor néha rosszullét fogta el. Letette az elmélyülten betűzgetett újságokat, és az üzemorvosi rendelőbe ment, ahol minden egyes alkalommal tüzetesen megvizsgálták, betegnek találták, s hosszabb-rövidebb időre táppénzes állományba he­lyezték. Az osztályvezető egyszer személyesen kereste Gézaváryt, de csak egy cédulát talált az ajtaján: orvoshoz mentem, jövök, ha tudok. A főnöke fontos ügyben akart beszélni vele, ezért inkább megvárta. Gézaváry asztalánál unatkoztt picit, töprengett, mi baja lehet megint szegény fiúnak, majd az újságokat lapozgatta. Megakadt szeme egy híren: újabb, magas lázzal járó megbete­gedéseket jelentettek. Igaz, hogy három megyével arrébb, de csak nem! Csak nem kapta meg ez a fiú is! De igen. Gézaváry láztól piruló homlokkal, csillogó szemek­kel tért vissza az orvostól. — Ne közelíts, főnököm! Nem akarom, hogy megkapd! Igyekszem gyorsan kilábalni ebből a szörnyű nyavalyából! - mondta elcsukló hangon, s két hétig nem látták még a környé­ken sem. így kapott el néhány járványos megbetegedést, más orszá­gokban kitört, szövődménnyel keverteket is. Még talán száj- és körömfájása is volt. Egy hazánkban tanuló afrikai medikus, aki a gyár rendelőjében gyakorolta az orvoslást, már maláriagya­núsnak is találta Gézaváryt. Amikor az osztályvezető egy későbbi alkalommal munka­kezdéskor nem lelte Gézaváryt az irodában, s újra az odakészí­tett újságokat kezdte olvasni, az egészségügyi hírek annyira fel­idegesítették, hogy a reggeli lapokat kivágta az ablakon. Gézaváry ezúttal elkésett. Gyanús csendet észlelt maga kö-' rül. Ezt a csendet a telefon csörgése szakította meg. A főnöke hívta a lakásáról. —*•' Kolléga, de jó hogy meggyógyult végre! Most mi vagyunk betegek. Az egész osztály. Megkaptuk az XY vírust. Maga csak vigyázzon magára, és tartsa a frontot. Fejezze be, legyen olyan szíves a havi jelentést. Három nap múlva, amikor újra munkába állt mindenki, a fő­nök bizalmasan közölte a hivatalsegéddel, aki elsőnek látta a reggeli lapokat, hogyha valamilyen begetségről olvas, akkor a cikket, hírt, ollózza ki, és vigye be hozzá. A hivatalsegéd szorgalmasan hordozta az újságkivágásokat az osztályvezetőnek. Gézaváry azóta kitűnő egészségnek örvend. Csak az csüg- geszti kissé, hogy bármennyire iparkodik, a fizetését nem akar­ják emelni. Egy óvatlan pillanatban ugyanis kifejtette főnöké­nek: — Ha több pénzem volna, akkor otthonra is előfizethetnék néhány lapot. Zsirai László V érfagyasztó összkomfort

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents