Tolnai Népújság, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-05 / 210. szám

1992. szeptember 5. MEGYEI KORKÉP WUJSAG 3 Szakszervezeti választás Tolnán Csütörtökön a késő dél­utáni órákba nyúló, éles­hangú munkásgyűlést tar­tottak a Gemenc Ipari Szö­vetkezetben, Tolnán. A cél a tisztújítás volt, az, hogy az MSZOSZ keretein belül működő Ipari Szövetkezeti Dolgozók Szakszervezeté­hez tartozó helyi csoport vezetősége most már tény­legesen a munkások érde­keit védje. Titkárnak Ganczer Jó- zsefnét, bizalmiaknak pe­dig az alábbi hat személyt választották: Balogh Ist­ván, Szefcsik Sándor, Ezer Istvánná, Jakab Ferenc, Hagymási Lászlóné, Rohr Ferencné. A szövetkezetben dol­gozó mintegy százharminc személy közül ötvenen léptek be a megújjult szak- szervezetbe. Mányoki aprókák Jelezve a bányásznap közeledtét, a vásározók, céllövöldések már elfoglal­ták helyüket Nagymányo- kon. Ezúttal azonban nem a régi labdarúgópálya kör­nyékén, hanem a Kauf­haus és a tűzoltószertár melletti szabad területen, a szabadtéri színpad kör­nyékén. Régi terv, hogy a nagy- mányoki labdarúgócsapat vendégül látja egy bá­nyásznapi ünnepi meccs keretében a fővárosból a Vasas NB-I-es csapatát. Erre most egy évet még vélhetően várni kell, ám jövőre talán ellátogat Má- nyokra a nagyhírű egyesü­let. A tainzi partnerközség­ben járt augusztus 20-23 között egy negyvennégy­tagú nagymányoki kül­döttség, s ezúttal sikerült az iskolák közötti konkrét kapcsolatfelvétel ügyében is előrelépni. A régen áhított kettős­hasznosítású tornaterem tervei készülnek, ehhez ál­lami támogatást is kap a település, s a beruházás alapjait még az idén sze­retnék elkészíteni. Az is várható, hogy Ta- inz is hozzájárul valamivel az építési költségekhez. Névviselési kérelem A névviselési kérelem során az elvált, özvegy nő nevét egyszer megváltoz­tathatja. Az eljárás az anya­könyvvezető saját hatás­körében történik. Az eljá­rásért háfomszáz forint il­letéket kell fizetni. Pakson, a polgármesteri hivatalnál az elmúlt évben tizenhat névviselési ké­relmet adtak be. Ebben az évben január elsejétől szeptember else­jéig tizenkét névviselési kérelem érkezett be. Véradás Várdombon A Tolna Megyei Ön- kormányzat Kórháza Vér transzfúziós Állomása véradást szervez szeptem­ber 8-án, kedden Várdom­bon, a helyi vöröskereszt közreműködésével. A délelőtt 10 órától 16 óráig sorra kerülő véradást a helyi művelődési házban tartják, ahova az újbereki- eket is elvárják. Téesz-közgyűlés Iregszemcsén Egyetértés - hézagokkal Kedves Olvasónk! Napokon belül újságpénzért kopogtat a postás és töb­bet kér majd, mint eddig. A tisztesség úgy kívánja, hogy ezt a tényt ne a postástól, hanem tőlünk tudja meg az ol­vasó. Lapunk előfizetői díját havi 319 forintra kénytelen emelni a kiadónk. Október elsejétől példányonként 13.80-ért veheti meg lapunkat. A mostani áremeléssel egy időben kedvezni akarunk előfizetőinknek. Úgy állapítot­tuk meg a havi előfizetői díjat, hogy az alacsonyabb le­gyen, mintha példányonként vásárolja meg valaki az új­ságot. Ezek a tények. A tényeket indokló okokat hosszan le­hetne sorolni. Felesleges, hiszen csak panaszkodásnak tűnne. Azt azonban feltétlenül el kell mondani, hogy kia­dónk az áremeléssel nem a nyereségét kívánja növelni, hanem az előállítás és a terjesztés növekvő költségeit akarja ellensúlyozni, ezt is csak részben. Utoljára egy évvel ezelőtt emelkedett lapunk ára, s el­tökélt szándékunk, hogy egy éven belül nem emelünk ismét, hanem a minden bizonnyal tovább növekvő kiadá­sokat más forrásokból pótoljuk. Olvasóinknak szerkesz­tőségünk a magasabb előfizetői díjért többet kíván nyúj­tani: szervezési intézkedésekkel, a közölt információk tar­talmával, mennyiségével, a lapterjedelem növelésével akarjuk elérni, hogy a növekvő igényeknek is mindig megfeleljen az újság, és elsőként informáljon mindenről, ami fontos vagy érdekes. Segítsen még jobban eligazodni bonyolult világunk történései, a hétköznapi események között és szórakoztasson is. Vagyis legyen még jobb az Ön kedvenc lapja. AS-M Tolna Megyei Irodája A 42. bányásznap előtt Szászváron a jövőről (Folytatás az 1. oldalról) A gyűlés fő napirendi pontja azoknak a vagyontár­gyaknak a sorsa volt, amelye­ket a kiválás mellett döntő ta­gok, a megegyezés szerint magukkal vinnének a téesz vagyonából. Mint ismeretes, az idevágó törvény értelmé­ben, amennyiben a kiváló ta­gok vagyonjegyeinek értéke összeadva nem éri el az össz- vagyon tíz százalékát, úgy li­cit helyett, a kilépő tagok és a vezetés között kell megegye­zésnek létrejönnie. A dolog hátteréhez hozzátartozik a vagyonjegyek részarányainak megállapítása. A vezetőség úgy döntött, hogy a kiadásra javasolt vagyontárgycsopor­tok szerint állapítsák meg a vagyonjegyek értékének ará­nyait, tehát a távozók üzletré­szük felét épületben és gépál­lományban, felét pedig ún. „guruló forintok" formájában kapják meg. (A guruló forint alatt az azonnal értékesíthető élőállat, termény, szőlő ér­tendő.) Okoskodásuk szerint, ha egy vagyonjegy száz forin­tot ér, ebből ötven forint álló­eszköz, tíz szőlő, nyolc sertés, három bor, stb. Mindez azon az elven alapul, hogy ne csak a nyereségből, a veszteségből is részesedjenek mind a távo­zók, mind pedig a bent mara­dók. Nos, 1992. július 15-ig negyvennyolcán jelezték kivá­lási szándékukat - időközben négyen visszaléptek -, velük együtt mintegy húszmillió fo­rint érték vándorol ki a szö­vetkezet kapuján. Az előzetes megbeszélések során mind a negyvennégy volt taggal sike­rült egyezségre jutni a konkrét vagyontárgyakat illetően. A gyűlésen háromszáznegyven fő jelent meg, az tehát határo­zatképes volt, minden egyes kilépő esetében kétharmados többséggel kellett hozzájá­rulni a tagságnak a vagyon­tárgyak kiviteléhez. A vokso­lás zökkenőmentesen, gyor­san lezajlott, a benn maradók nem támasztottak kifogást egyszer sem, öt távozó viszont nem tudta elfogadni a feltéte­leket, a vezetőség ugyanis a korábbi megegyezéssel ellen­tétben más tételeket állapított meg. A szóban forgó szemé­lyek a jog szerint harminc na­pon belül keresettel fordul­hatnak a bírósághoz, erre azonban egyelőre nincs szük­ség, mivel a gyűlés arról is döntött, hogy a megegyezés a jövő hét elején is létrejöhet. Bár a falubeliek szerint a pénteki nap viharosnak ígér­kezett Iregszemcsén, a két tá­bor érdekeinek összecsapását várták, a konfliktusok kívül rekedtek a ház falain. Csupán egy fenyegetés hangzott el egy kiválni szándékozó ré­szére, hogy felgyújtják a tulaj­donába kerülő traktort, sze­rencsére a hasonló reagálások ném voltak jellemzőek. Félő azonban, hogy nem csak az indulatok, hanem az érdekek felszínre kerülése is megállt a kocsmai beszélgetéseknél. A tagság kedélyét egyéb­ként nem a kiválások borzol­ták fel, hanem a szövetkezet kebelén lértrejött, teljesen jog­szerűen működő, a vezetők ál­tal irtányított, üzemanyag, és vegyszerek beszerzésével fog­lalkozó kft.-k borzolták fel, amely a tagok vélemémye szerint szép nyereségtől üti el a téeszt. Ezekről inkább félin­formációk keringenek a falu­ban, a cégek tevékenységének hátterét nagy titokzatosság övezi. Mi lesz hát a benn mara­dókkal a kiválások, az átala kulás után? A helyiek hatvan, nyolcvan, esetleg száz ember elbocsátásáról beszélnek. Varga János elnök szerint a szövetkezet minden becsüle-. tesen dolgozó emberre számít, ami alatt azokat érti, akik vi­gyáznak a szövetkezet vagyo­nára, vagyis - szavai szerint - akik nem lopnak. Nos , az ár­tatlanság véleleme mindenkit megillet, e furcsa indoklás alapján tehát leépítésre nem kell számítani. Hogy ez az ígé­ret a tagságot kielégíti-e, nem biztos, az viszont igen, hogy a kiválók nem lehetnek teljesen elégedettek, több okból sem. Először is a megegyezést a ré­szükről kényszer szülte, mivel a téesz a piaci árnál jóval ma­gasabbra értékelte vagyontár­gyait, bár ezzel párhuzamo­san a vagyonjegyek értéke is nőtt harmincnégy százalékkal. A kiadásra kerülő árpa zsizsi- kes, a gépek árába az utóbbi időszak javítási költségeit is beleszámították. Az állatokat azonnal nem tudják eladni, a kapott terményt az etetésükre kell fordítani, a bort - aki nem fogyasztja el - jóval alacso­nyabb áron tudja továbbadni, már, ha talál rá vevőt. Az is előfordult, hogy az átadólis­tára került traktor gumiabron­csait műszaki vizsga után ki­cserélték egy használhatat­lanra, hiszen a téesz sem ma­radhat működésképtelen. Az általában liatszáz- ezer forint értékű vagyonjegy tehát jó, ha három-, négyszázezer forintot ér a piacon. Másrészt, a ki­lépni akarókat a törvény rá­kényszeríti az egymás közötti megegyezésre, hiszen egy va­gyonjegy értéke nem fedezhet például egy aratógépet, s ha nincs más felajánlott tárgy a gépállományban, más válasz­tása sincs. Mit is csináljon egy idős nyugdíjas asszony egy negyed kombájnnal meg száz liter borral? Legfeljebb jól be­rúghat belőle, aztán karambo­lozik a géppel. Furcsáknak tűnik a vezetésnek az az elmé­lete is, hogy a vagyonjegy fel­fogható bankkölcsönként is, a ma ismeretes kamatokkal, természetesen. Ezek szerint, ha valaki kétszázezer forintért lakást vásárolna, az erre fel­vett hitel, kamataival együtt, .három év alatt durván négy- százezer forint lenne, az ilyen értékű vagyonjegyre tehát az illető nem kaphat mást, mint a kétszázezer forintot érő szol­gálati lakást. A jegy tehát be­vallottan csak a felét éri. Erre a fineszes megoldásra a józan paraszti ész már nemet mond. Senki nem lehet hát elége­dett Iregszemcsén, a szövet­kezet jövőjére, a dolgozók munkájára még nincs garan­cia, a szövetekezeti múltat otthagyóknak pedig már nincs állásuk, de vállalkozásra al­kalmas összeg sem áll rendel­kezésükre. Tóth Közeleg a 42. bányásznap, s nem kisebb kérdésről folyik még ma is nap mint nap a megbeszélések egész sora Szászváron, mint arról, mi­lyen formában működjön a bánya? Mivel a részvénytársasággá alakulásnak anyagiak szabtak határt - azaz egyszerűen nem jött össze akkora létszám, mely e kritériumoknak megfe­lelt volna -, a Mecseki Szénbá­nyák FA. egyetértő segítsége mellett, egy vegyes kft. - betéti társasági forma látszik a leg­megfelelőbbnek. A betéti tár­saság bejegyzése a társasági szerződés augusztus 14.-i cégbírósági bemutatása után folyamatban van. A kft. bel­tagja lesz a társaságnak, s hozzá szabad jogon csatla­kozhatnak csendestársak és a dolgozók mint betétesek egyaránt. E forma már járha­tónak tűnik, mivel kisebb költségekkel és más kockázati jelleggel jár együtt. A közelgő bányásznapot s a bányászem­ber tiszteletét jelezte szerdán reggel fél hatkor az is, hogy bányászzenekar köszöntötte a munkába vonulókat, s hat órakor egy ünnepi megemlé­kezésen beszélt Verbőczi Jó­zsef megbízott igazgató a szászvári bányászat több évti­zedes múltjáról, s szólt a tár­sasággá alakulásról, s annak lehetőségeiről és gondjairól is. Mivel az új bányatörvény még nem jelent meg, a régi pedig állami feladatként kezeli a bá­nyászkodást, az ipari minisz­ter külön engedélyének meg­szerzésére is szükség van ah­hoz, hogy október elsejétől Szászváron már az új koncep­ció szerint induljon az élet. A bányászoknak hűségju­talmat, felmondási pénzt és végkielégítést fizettek ki, hi­szen a régi felállásnak vége szakadt.-szs­Egy levél, s több információ nyomában Levelet hozott szerkesztő­ségünk címére a posta, melyet a nagymányoki Hruza Jenő írt a Szigligeti utca lakói nevé­ben. Kifogásolja, hogy a pol­gármesteri hivatal csak a pénzt akarja beszedni közmű- fejlesztési hozzájárulás címén, aztán fenyegető leveleket kül­dözget, amire az utca úgy rea­gált, hogy fellebbezést nyúj­tott be minőségi kifogásai ürügyén. Ezt az idevágó PM-EVM rendelet alapján an­nak rendje-módja szerint el is utasították. A lakók az út mi­nőségi felülvizsgálatát kérték ezt követően. A legutóbbi képviselő-testületi ülésen szintén szóvá tették a lakók, hogy igen silány minőségű az út, s ehhez a sekélyes kivitele­zéshez nem kívánnak hozzá­járulást fizetni. Minderről Teleki János pol­gármestertől is véleményt kér­tünk. - A Szigligeti utca lakó­inak minőségi kifogása jogos. Az út valóban javításra szorul, ami viszont nem jelenti azt, hogy a közműfejlesztési hoz­zájárulás alól az ottlakók men­tesek lennének. Az utca alta­laja komoly károsodást szen­vedett, s sem a Vízmű, sem a Viedemann-cég nem akarja felvállalni ennek a gondnak a megoldását, ám az út az egyé­ves garanciában feltétlenül helyreállításra kerül, mégpe­dig rövid időn belül. A javítás nem a befizetett összegekből kerül fedezésre.- Polgármester úr, a falu­ban a közelmúltban telefon- vonalakat szereltek be, sokak örömére. Akadnak viszont akik azt mondják, már több mint fél éve befizettették ve­lük az összeget, ami nem kis pénz, s annak a kamatait má­sok élvezték.- Sok igazság ebben az állí­tásban azért nincs, mert aki ennek az akciónak a során ju­tott telefonhoz, az kettő (!) százalékos kamattal kapta a hitelt. Annak lehet esetleg szava, aki egy összegben, saját zsebből finanszírozta a tele­fonját, nekik ez ügyben eset­leg a MATÁV-hoz kellene fordulniuk. A két százalékos kamat a mai több mint 30 szá­zalékkal szemben nem meg­vetendő segítség.- Arról is beszélnek, hogy a hivatal jópár vonalat fenntar magának, amivel elsökézből rendelkezik.- A faluban 245 telefonvo­nalat kötöttek be. Hogy fenn­tartanánk 50-et, 100-at? Nem így van. A MATÁV tart fenn 50 szabad vonalat a meghibá­sodások, az esetlegesen je­lentkező renkívüli esetek mi­att. A hivatal egyetlen rendkí­vüli kérésnek sem enged, nincs abban a helyzetben. A telefonnak nagyon örülünk, régi gond oldódik meg vele, s a 40 ezer forintból hatot vissza is kapnak a lakók. Akad né­hány felcserélt telefonszám a friss bekötés gondjaként, de a hiba elhárításán már dolgoz­nak a szakemberek. -szs­Cukrászda a könyvtár helyén Vállalkozók háza a szakcsi művelődési házban Lakossági szolgáltatást végző vállalkozóknak adta bérbe a szakcsi önkornmány- zat a község művelődési há­zának földszinti részét. Az előzményekről a falu polgár- mestere a következőket mondta. — Régóta kihasználatlan volt a művelődési ház alsó szintje, csak a községi könyv­tár működött itt, de az is kor­szerűtlen körülmények kö­zött. Most, hogy az általános iskola bővítésével a könyvtár az oktatási intézménybe köl­tözött, üresen maradt ez a rész. Ekkor gondoltuk, hogy a falu ifjú vállalkozói részére ol­csón bérbeadjuk az üres helyi­ségeket - kaptuk a válazst Nagv János polgármestertől Az optikusnak jól megy az üzlet Az ötletet csakhamar kö­vette a kivételezés. Négy, Vállalkozók bérlik Szakcson a művelődési ház egy részét nemrégiben szakmát szerzett szakcsi fiatal a bérbevételt kö­vetően teljesen felújította az ugyancsak lelakott helyisége­ket, cukrászdát, gazdaboltot, optikai szaküzletet és butikot alakítva ki a falu központjá­ban. A bérleti díj negyvenöt forint négyzetméterenként havonta, a villanyt, fűtést, vi­zet minenki maga fizeti. A nyáron nyílt üzleteket kezdik megkedvelni a helyiek és a környékbeliek. Nagy Györgyi idén végzett optikusként és máris saját üz­lete van. A fehér burkolatú, szépen berendezett boltban a szemüveg készítésen kívül különböző dísztárgyak is kaphatók. A napszemüvege­ken, fényképezőgépeken, órá­kon kívül van itt fotóalbum, asztali lámpa, falidísz és ruha bolytalanító. ­— Augusztus 3-án nyitot­tam az üzletet, van * forgal­mam, SZTK-vényekre is készí­tek szemüvegeket, a környék­ről is sokan jönnek. Az eltelt egy hónap alatt sikerült fel­mérnem, mi is az, amit igé­nyelnek a vásárlók, ehhez iga­zítom a további megrendelé­seket - mondja az ifjú vállal­kozó, aki igazán ismeri a helybelieket, lévén, hogy jó­maga is szakcsi. f. kováts fotó: ótós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents