Tolnai Népújság, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-01 / 206. szám

4 »ÚJSÁG TAMÁSI ÉS KÖRNYÉKÉ 1992. szeptember 1. Felmérések A városházán hallottuk á*m a :^BMS 1 * II.'. T ' íj L BipS®3® jy *■ .jjgMiML W-Jrj A legutóbbi testületi ülésen interpelláció hangzott el a 61. és a 65. számú főközlekedési utak városi kereszteződésé­nek megnövekedett baleset­veszélyessége tárgyában. Köz­ismert hogy az illetékesek döntése alapján a kamion- és teherforgalmat a nyári idő- szakbban elterelték a Balaton partjáról, így a 61. számú fő- közlekedési út lett az egyik te­relőút. Ez jelentős forgalom- növekedést és az említett ke­reszteződésben a balesetek számának emelkedését jelen­Új tanárok Pincehelyen Egy vizit kellős közepébe toppantunk be a pincehelyi községházán, ahol Schlauch Ede iskolaigazgató kíséreté­ben három pályakezdő tanár mutatkozott be. Pontosabban szólva csak egynek kellett megismertetnie magát, mivel Katona Mária matematika-fi­zika szakos és Fodor Tibor földrajz-testnevelés szakos helybeli, Teleki Andrea - ma­tematika-kémia szakos - vi­szont tabi. Velük bizonyára erősödött a tantestület, s a gyerekek is jobban járnak, hi­szen a három fiatal pedagógus beállásával 98 százalékos lesz a szakosan leadott órák száma. Érthető ezért az öröm. A pályakezdőkkel való ta­lálkozás meghatározta to­vábbi beszélgetésünket. A görbői iskolához vizesblokkot építettek a helyi tsz szakem­berei, akik pályázaton nyerték el a munkát - tudtuk meg elöl­járóban, aztán arról hallot­tunk, hogy minden általános iskolás ingyen kapja meg a tankönyveket, az első osztá­lyosok a füzeteket is. A neve­lési segélyből fel nem használt összeg sorsáról később dönte­nek, valószínűleg karácsonyra osztják fel. Akkor már a kö­zépiskolások is szóba jönnek. Nemcsak az iskolásokra, hanem a legkisebbekre, az óvodásokra is gondoltak Pin­cehelyen. Elkészült az óvoda központi fűtése és a villanyhá­lózat teljes felújítása. így az apróságok is jobb körülmé­nyek között tölthetik el hasz­nosan a napjaikat. tette. A polgármesteri hivatal a Közúti Igazgatóság és a rendőrség szakembereinek bevonásával igyekszik kiala­kítani azt a műszaki megol­dást, ami biztonságosabbá te­szi a kereszteződést. A burko­lati jelek számának megnöve­lésével, illetve fényvisszaverő prizmák burkolatba történő beépítésével kívánják felhívni a közlekedők figyelmét az el­sőbbségadás kötelezettségére. Ez a megoldás nem zárja ki a gépkocsivezetők figyelmét. Szintén testületi döntés az alapja a következő intézke­désnek. A hivatal munkatársai felmérik, hogy az úgynevezett Nagyhorhos burkolásának és vízelvezetésének kb. 4 millió forintos költségéből az ingat­lanaik révén érintett tulajdo­nosok - hetvenet érint - haj­landók lennének-e a hiányzó 1,4 milliót vállalni, ami 20 ezer forintot jelent személyenként. A beruházás költségeit az ön- kormányzat részben pályázati A nagyszokolyi faluköz­pontban, a községházával szemben forog a helybeli. Nem véletlen ez, hiszen az utóbbi ötven esztendőben már a harmadik apropóból találtak oda a keletről jövők. Igaz, ez­úttal nem fegyverrel érkeztek, hanem a volt szocialista nagy­ipar remekeit - vízcsapot, ka­szát, búvárszivattyút, kulcs­készletet és egyéb műszaki cikkeket - hozták magukkal, hogy a földre terített ponyvá­ról kínálják azokat. így termé­szetesen a fogadtatás is más volt, mint annak előtte. — Tán csak nem a maszek világra készül? - fordulunk a gumitömlőt vásároló Rado- vics Józsefhez. — Nem akarok én maszek lenni - nevet. — Úgy művelték a földet a maszekok, hogy ilyen gaz van benne - mutat a derekáig a be­szélgetésbe kapcsolódó Kiss támogatásból, részben pedig saját pénzből biztosítaná. Jelenleg folyik annak a fel­mérése, hogy milyen anyagi eszközöket igényel a város ál­talános iskolás korú tanulói­nak és a helyben tanuló kö­zépiskolásoknak a térítésmen­tes tankönyvhöz való jutta­tása. Az adatok beszerzése után ezt az összeget - kb. egymilliót - a képviselő-testü­let biztosítja, s ezzel csökkenti az iskolakezdéssel kapcsola­tos szülői terheket. A legutóbbi testületi ülésen megalakult a városi földren­dező bizottság. Az önkor­mányzat megbízottja Cseke Sándor, az igénybejelentők közül pedig Berta Józsefet, Kocsis Károlyt, Csike Györ­gyöt, Marton Gyulát, Kurdi Mihályt, Tóth Lászlót, Gás- párné Kovács Mariannt, Csík Gyulát, Nyirati Bálintot és Veldi Jánost választották a ta­gok sorába. Mindnyájan ta­mási lakosok. László, aztán nevesíti is az il­letőket. — Csak nem az eszköz hi­ányzik? — Az még csak lenne, de az értékesítéssel van gond - válaszolja, Radovics József pedig kiegészíti, pontosítja: — A megmaradt földeken a tsz is akar dolgozni, így nem adja el a gépet. Az a baj tény­leg, hogy most nem vesznek semmit. — Legfeljebb potom pén­zért - bólint rá a társa. — Most vittek el négy marhát tőlem a jugók, négy még maradt. Belföldre nem érdemes nevelni, külföldre még úgy, ahogy megéri - pél­dálózik Radovics József. — Most hallottuk, felmegy a hús ára. — Azám - mondják -, csak nem a felvásárlásé. — Mikor lenne jó az ár? — Akkor, ha reális össze­Némedi hírek A legutóbbi ülésén úgy döntött a tolnanémedi képviselő-testület, hogy az óvodai, illetve az általános iskolai napközis térítési díj felét továbbra is átvállalja az önkormányzat. Az álta­lános iskolai tanulók in­gyen juthatnak tankönyv­höz, míg a középfokú ok­tatási intézményekben ta­nulók ezer-ezer forint tá­mogatásban részesülnek. Jó hír még az iskoláról, hogy megszépül, szep­tember elején befejeződik az épület külső tatarozása. Céltámogatás elnyeré­séért nyújtottak be pályá­zatot a Szentpéteri szőlő­hegy ivóvízhálózatának kiépítésére. Ha megkapják az 1,2 miilót, akkor jövőre nem kell az erdő alatti gémeskútból hordania 80 embernek az „ivóvizet". Az ukrán árus és a portékája gért lehetne a gépet megkapni- állítja Radovics József. - Hetvenezer volt egy MTZ ré­gen, annyiért ma is megven­nénk. Most nem itt tartunk. A 40 forintos gázolaj mellett nő­nek a termelési költségek, az állattartással pedig úgy já­runk, hogy nem lehet etetni- valót venni. Lesz 1000 forintos kukorica, aztán 80 forintért veszik az első osztályú bika ki­lóját. A disznót is majd levág­ják malac korában. Azt mon­dom én maguknak, a legjob­ban termő területet vetettük be kukoricával, kiszemese- dett, de ebben a nagy kániku­lában, aszályban aszalódottak a szemek. Gondolhatják, mi lesz belőle. Egyelőre a jövő sem bíztat sok jóval: szánta­nánk, de nem megy bele az eke a földbe. Le vagyunk ma­radva a munkával. Itt tartunk- összegez, aztán elköszön. Szavai súlyát érezzük. Délidőben Nagyszokolyon ■ Akikkel beszélgettünk: Radovics József és Kiss László Becsengettek Ma megkezdődött a tanév. Nem fogadták kitörő lelkese­déssel e tényt diák ismerő­seim, de biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb beletörőd­nek majd a megváltoztathatat- lanba. Ehhez kívánunk az alábbiakkal egy kis segítséget - úgy is mondhatnánk -, némi reménysugarat adni. Az idei tanév 1993. június 11-én fejeződik be. Ettől eltér­nek a középiskolák és a szak­munkásképzők utolsó évfo­lyamain, a nemzetiségi és a kéttannyelvű gimnáziumok­ban. A zeneiskolákban a szor­galmi idő szeptember első he­tében kezdődik és június má­sodik hetében végződik. Az első félévet január 31-én zár­ják, a tanulmányi eredmény­ről az iskolák február 5-ig ér­tesítik a diákokat, a szülőket, illetve a gondozókat. A téli szünet december 19-től január 3-ig tart. (A szü­net előtti utolsó tanítási nap december 18, péntek, a szünet utáni első tanítási nap pedig január 4-e, hétfő.) A tavaszi szünet április 2-án kezdődik és április 13-án fejeződik be. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 1-je, csütörtök, a szünet utáni első tanítási nap április 14-e, szerda. A szünet­napok száma nem nőhet, de indokolt esetben a téli és tava­szi szünet első és utolsó napját a központi rendelkezésektől eltérően is megállapíthatja a nevelőtestület. Az alap- és középfokú okta­tási-nevelési intézmények az említetteken túl a tanév fo­lyamán - iskolai célokra, fel­adatokra - tíz tanítás nélküli munkanapot is adhatnak diák­jaiknak. Ezek idejét maguk ha­tározzák meg. Az új tanév rendje kötelező érvényű - fenntartótól függetlenül - va­lamennyi alap- és a középfokú oktatási-nevelési intézményre, valamint zeneiskolára. Kapós menti tervezgetések Ha nem is kaptak céltámo­gatást új óvoda építésére Sza­bályban, azért két év alatt - sa­ját erőből - mégis elkészült. A több mint 13 millió forintba kerülő intézménybe írásunk megjelenésének idejére kény- szerűségből már beköltöznek a nebulók, de az ünnepélyes átadás később, a gyönyörű fa­ragott játékok felállítása után lesz. A hónap elején, pontosan augusztus 3-án megalakult földrendező bizottság tevé­keny napok elé néz - tudtuk meg Varga Sándor jegyzőtől. Szakályban ötvenheten adták be földigénylési kérelmüket, s úgy hírlik, közülük kevés, aki meg akarja munkálni és akad közöttük olyan is, aki még nem kapott kárpótlási határo­zatot. Értesüléseink szerint sokminden nem világos, ezért a polgármester meghívta az FM képviselőjét egy előadás megtartására, amit élénk ér­deklődés kísért és a kárpótlási hivatallal együttműködve próbaárverést is szervezett. Tervezgetésről szóltunk fentebb a címben, s úgy gon­doljuk, a megvalósult álmok mellett beszélni kell a jövőről is. „Beneveztek" az idei cél- támogatási akcióba: torna- csarnok építéséhez adtak be pályázatot. Úgy gondolkod­nak, a központi támogatással és saját erővel az elkövetkező 3-4 évben felépíthetik a gyere­kek testi neveléséhez feltétle­nül szükséges létesítményt, ami a község lakóinak sporto­lását is nagyon jól segítheti. Nem merül feledésbe a gáz- hozjutás lehetősége sem. A kérdés az, hogy honnan le­hetne hozzájutni. Minden­esetre tartják a kapcsolatot a tanulmánytervet készítő ter­vezővel, aki ugyanezt teszi a gázmüvekkel. Hasonló a helyzet a telefon­nal is. A MATÁV által tett 35 ezer forintos ajánlat megvaló­sulásához 120 igénylő kellene. A polgármesteri hivatal dol­gozói hamarosan megkezdik az igények felmérését. Tervezik azt is Szakályban, hogy képeslapot adnak ki a fa­luról, s azon a község jellegze­tes épületei - tájház, templom, panorámakép Csicsóból nézve stb - szerepelnek majd. Arra is gondoltak, hogy színes pros­pektust is készíttetnek, ami belépőül szolgálhat a tájház­nál és utána emléknek. Balogh Árpádné polgár- mestertől származó informá­ció szerint megkereste őket Törő György, valamint a Tolna Megyei Levéltárból Kaczián János, hogy Magyar- ország fennállásának ezeréves évfordulójára Ékes Jánossal együtt elkészítenék Szakály történetét. E fontos ügyben jö­vőre felmérést végeznek, hi­szen 200-300 ház lakóinak igénye és támogatása - vásár­lási szándéka - kellene ahhoz, hogy megjelenjen a kötet. Bí­zunk abban, hogy a szaká- lyiak átérzik a dolog nagysá­gát, hiszen tudják, a jövő a múltban gyökerezik. Koczor József a csizmalehúzó „működését" magyarázza Három-négy éve kezdte el gyűjteni a régi idők eszközeit, tanújait, a különféle szerszá­mokat, funkcionális terméke­ket az Értényben élő Koczor József. A helyiektől vett, ka­pott tárgyak között található többek között a hordókészítő, illetve cipész szerszámai, tuli­pános láda, különböző kö­csög, kuglófsütő, cserép­edény, mozsár, paszitás edé­nyek, fonott szék, bölcső, fa­szenes vasaló, csipérvas, krumplivágó, vonyogó, favilla és még sok más egyéb. Szinte felsorolni is nehéz. Jól ábrá­zolnak egy letűnt kort, az egykori Értényről vallanak. Gyűjtőjük azt szeretné, ha Tamásiban bemutathatná a felhalmozott anyagot a nagy- közönségnek. Bizonyára ak­kor - értő kezek nyomán - az értékesebbje jobban szem elé kerülne. A múlt századból megmaradt téglák Hordókészítő szerszámok, fazekasmunkák „ Egy féltett kincs, a bölcső, a sok közül Régiséggyűjtő

Next

/
Thumbnails
Contents