Tolnai Népújság, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-04 / 209. szám

1992. szeptember 4. MEGYEI KORKÉP KÉPÚJSÁG 3 Tanácskozás szüret előtt Szeptember 7-én, hét­főn, 16 órai kezdettel szü­ret előtti tanácskozást tart a Tolnabor Egyesület a Szekszárdi Mezőgazda- sági Kombinát tanácster­mében. A tanácskozáson Horváth Csaba, a Földmű­velésügyi Minisztérium munkatársa tájékoztatást ad az 1992-es évről, vala­mint a jövő év szőlő- és bortermelési lehetőségei­ről. Szociális segély Pakson Pakson, a polgármesteri hivatalban a szociális segé­lyek összegét korábban a központi szabályozás alap­ján fizették ki az arra rá­szorulóknak, amely eddig a 70 éven aluliak esetében 5 ezer forint volt, míg a 70 éven felüieknél 5 ezer 300 forint rendszeres támoga­tást jelentett. A szabályo­zás megszűntével az ösz- szegeket a polgármester saját hatáskörében augusz­tus elsejétől egységesen 6 ezér forintra emelte. Elismerés életmentőknek A Balatonból mentett ki egy fuldokló kislányt Zá- dori József, aki a barcsi szakközépiskola negyedi­kes tanulója, s Dalmandról utazott Kaposvárra, hogy az életmentő emlékérmet átvegye dr. Bőgner Miklós címzetes államtitkártól, a dél-dunántúli régió köz- társasági megbízottjától. A másik kitüntetett, Bosnyák József számára is emléke­zetes marad az a nap, ami­kor Lengyeltótiban három kislányt mentett meg a tűzhaláltól. Tanszersegély Az udvari polgármesteri hivatal képviselőtestülete is foglalkozott a beiskolá­zás kérdéseivel, s úgy dön­tött, hogy az udvari és al- sópéli óvodáskorúak ezer, az Udvariban tanuló 6-8. osztályosok ezerhárom­száz forint támogatást kapnak, míg a Sárszentlő- rincre járó diákok utazási bérlettérítését egész esz­tendőre átvállalja a hivatal. Nem maradtak ki a segít­ségből a szakmunkástanu­lók, a szakközép- és közép- iskolások sem, hiszen ők egységesen ezerkétszáz fo­rint segélyt kaptak, így összesen százhúsz diák­nak nyújtottak szeptem­berben segítséget. Emlék a hősöknek Emlékműavatásra, ká­polnaszentelésre szól majd a harang a hétvégén Ci- kón, mert szeptember 5-6-án a megemlékezés, a főhajtás és a kegyelet jut majd főszerephez. A két világháború áldozatainak és hőseinek állított em­lékművet avatják, vala­mint a felújított Rókus-ká- polnát szentelik újra. Szombaton tíz órakor lesz mise a katolikus templom­ban, majd tizenegy órakor Máyer Mihály megysé- püspök szenteli fel az em­lékművet. Délután két órakor a Kálvária avatá­sára kerül sor, este bál lesz. Vasárnap tíz órakor az Ótemplomban istentiszte­let lesz, majd körmenet in­dul a Rókus-kápolnához. Aki beruház, a jövőre gondol (Folytatás az 1. oldalról.) Az üzembe korszerű auto­mata gépsorokat hoztak, több tízmülió forintos beruházás­sal, az igényes gyártástechno­lógia és végtermék felé tettek lépéseket, miközben arról sem feledkeztek meg, hogy a kül­csín, vagyis az üzem területe is hasonlítani kezdjen arra, ami a professzionista szemlé­letet jelzi. A technológiai váltás mel­lett vezetőváltásra is sor ke­Ütemre. . . rült, az új igazgató Halász Mi­hály, Pécsről jár naponta Hi­dasra, s őt az rt. egy „fejva­dász cég" ajánlatára alkal­mazta. A faipari üzemben a jól be­vált csapat maradt a helyén, annyi a különbség, hogy a gyártásirányítás is és a keres­kedelmi és marketing munka is önállóan végzi tevékenysé­gét. Jelenleg öt féle típusú konyhabútort gyártanak, me­lyek mindegyike már az új eu­rópai szabványméretek és technológia alapján készül, háromféle méretben. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a szalagról lekerülő konyhabútorok bármelyike képes a nyugati típusú kony­hai gépek - mosogatógép, vil­lanytűzhely - elhelyezésére. Az üzem területén valóban korszerű és igényes körülmé­nyek között egy bemutatóte­remben ismerkedhetnek a vá­sárlók a konyhabútorokkal. A konyhabútorok összeállítását is gép segíti A feladat sok, a szükséges eszköz kévés ~*v Interjú a Munkástanácsok megyei szövetségének elnökével A napokban megyénkben járt Palkovics Imre, a Munkás- tanácsok Országos Szövetsé­gének elnöke. Ennek kapcsán kértük fel egy rövid beszélge­tésre a szövetség megyei el­nökét, Bóka Istvánt. — Milyen a kapcsolat az or­szágos szövetség és megyei szer­vei között, milyen segítséget kap­nak a központtól? — Legtöbbet a szövetség tanácsadási tevékenysége je­lent számunkra. A sztrájk- szervezéstől az egyéni jogvé­delemig rengeteg olyan dolog van, aminek jogi-formai sza­bályait pontosan megismertet­ték velünk, és konkrét esetek­ben is számíthatunk segítsé­gükre. Emellett a megyei szervezet fenntartásához anyagi eszközökkel is hozzá­járulnak. — Mit hasznosítottak ebből a gyakorlatban? — Kezdjük talán a sztrájk­kal. A megyében a munkavál­lalók részéről nem jellemző ennek az eszköznek az igény- bevétele. Mi magunk is igyek­szünk a kompromisszumos megoldásokat előnyben ré­szesíteni. A sztrájk sohasem lehet végcél, csupán eszköz. Vegyük például a Műszergyár esetét. Itt az történt, hogy az első negyedévben a gazdasági vezetés olyan előterjesztést nyújtott be, ami erre az évre nem irányzott elő béremelést. — Erre az egyeztetésre a Munkástanácsot nem hívták meg. Ekkor már erős sztrájk-, hangulat uralkodott a gyár­ban, a Munkástanács fölmérte, hogy egy esetleges sztrájk mi­lyen támogatottságra számít­hatna. A mintegy négyszázöt­ven dolgozóból négyszázan a sztrájk támogatására szavaz­tak. Ezután szerveződött a sztrájkbizottság, melynek két olyan tagja is volt, akik sem a Munkástanácsnak, sem a szakszervezetnek nem tagjai. Ez a sztrájkbizottság egy tárgyalási felhívást juttatott el a vezérigazgatóhoz, melyben 20 százalékos bérfejlesztést kértek. Kitűzték a sztrájk idő­pontját is. A vezérigazgató ekkor tár­gyalásra hívta a Munkástaná­csot Budapestre, a sztrájk ter­vezett napjára. Ilyenkor van helye az átgondolt kompro­misszumnak, a sztrájkot ugyanis elhalasztották, a meg­tartását a tárgyalás eredmé­nyeitől tették függővé. A budapesti tanácskozás végül is eredményt hozott, hi­szen három lényeges pontban sikerült megegyezésre jutni. Mégpedig a 10 ezer forintos üdülési támogatásban, a vi­déki és a központ gyárak kö­zötti bérfeszültség csökkenté­sében, valamint a bérfejlesztés ügyében is. A Munkástanács működé­sének egyik fontos eredmé­nye, hogy mindezt tárgyalá­sok útján sikerült megvalósí­tani. — Jelenleg milyen ügyek fog­lalkoztatják önöket? — Most az egyéni jogvéde­lem területén van egy ügyünk, ami már a bírósági szakasznál tart, egy véleményünk szerint jogtalan elbocsátással kapcso­latban. — Milyennek ítéli meg a Munkástanácsok helyzetét? — Úgy érzem, tevékenysé­günkre még fokozottabban szükség van. Sajnos, nem a kellő mértékben állnak ren­delkezésre azok az anyagi és jogi eszközök, amivel még eredményesebbé tehetnénk a munkavállalók érdekében ki­fejtett tevékenységünket. venter Fidesz sajtótájékoztató Demokratikus és hatékony oktatást! (Folytatás az 1. oldalról) Az alapelveket már három esztendeje megfogalmazták, most a IV. kongresszus után a viták eredményeit is tükröző újabb dokumentumot adtak ki. Nem titkolt szándék: befolyásolni az országos és önkor­mányzati szintű oktatáspolitikát, melyben három döntő terüle­tet külön is kiemelten kezelnék. Mint azt Kovács Károly el­mondta, az első a helyi érdekegyeztetés lehetőségének megte­remtése, mely nélkül elképzelhetetlen a konszenzus, a második a 14-18 éves korosztály jövőjének kérdése, az ifjúsági munka- nélküliség és az ehhez tartozó szakképzési rendszer célirányos, a magyar gazdaság jövőjéhez igazodó megváltoztatása, míg a harmadik kiemelt terület a regionális oktatási központok létre­jöttének ügye, mellyel a Fidesz nem ért egyet. Az ilyen puha szervezet nem hatóságként működik, s alkalmas az állami ideo­lógia terjesztésére, fenntartása felesleges és főleg drága. A sajtó- tájékoztatón olyan kézikönyveket is bemutattak, melyek a pe­dagógusokat segíthetik a drog, a dohányzás, a káros szenvedé­lyek megelőzése, legyőzése területén. A magyar oktatásügyre vonatkozó elképzeléseiket vázolták a fiatal demokraták egy elemző helyzetkép, a hosszú- és rövidtávú feladatok megjelölé­sével, az ifjúsági munkanélküliség és az iskolaszerkezet részle­teire, a tartalmi szabályozásra és a tanügyi irányításra vonatko­zóan. A koncepció vázolja az oktatás finanszírozására és az új pedagógus- és diákpolitikára egyaránt javasolt elképzeléseket.-szs­Borvidéki tanács alakult Tegnap délelőtt Szekszár- don, a Városháza tanácster­mében tartotta alakuló ülését a Szekszárdi Borvidéki Ta­nács, mely a termelők kérésére és érdekeik védelmére jött létre. Mint az az ülésen el­hangzott, a szőlő-, és borter­melő ágazat jelenleg válság­ban van, de már most arra az időre kell készülni, amikor ez a válság véget ér. Képviselni kell a vidék termelőinek érde­kei és megismertetni a terme­lőkkel a korszerű szőlé­szet-borászat eszközeit és eredményeit. A földművelésügyi minisz­ter 7/1990. (XII. 25.) FM számú rendelete alapján a szekszárdi borvidékhez a kö­vetkező települések tartoznak: a szekszárdi körzetbe Alsó­nyék, Báta, Bonyhád, Decs, Mőcsény, Sióagárd, Szálka, Szekszárd, Várdomb, Zomba, a völgységi körzetbe pedig Aparhant, Bonyhádvarasd, Dúzs, Győré, Izmény, Len­gyel, Mucsfa és Mucsi. A ta­nács tagjait a felsorolt telepü­lések képviseletében 2-2 fő al­kotja, akik közül az egyik a polgármesteri hivatal munka­társa, a másik pedig egy sző­lész-borász szakember. A szervezet tagjai és tisztségvi­selői társadalmi megbízatás­ként vállalták feladatukat. Fe­renc Vümos, az Országos Bo­rellenőrző Állomás felügye­lője ismertette a jelenlévőkkel a tanács szervezeti felépítésére és céljaira kidolgozott terveze­tet. Á Szekszárdi Borvidéki Tanács tiszteletbeli elnöke Ko­csis Imre Antal, Szekszárd vá­ros polgármestere, elnöke Jencski Ferenc, a szekszárdi polgármesteri hivatal cso­portvezetője, titkára pedig Fe­renc Vilmos lett a szavazás után. A tanácsban szőlészeti bizottság, borászati bizottág, közigazgatási bizottság, va­lamint kereskedelmi-, és mar­keting bizottság felállítására került sor. A tisztségviselőket egy éves időtartamra válasz­tották. Már az alakuló ülésen több javaslat vetődött fel a to­vábbi munkára vonatkozóan, konkrét problémák fogalma­zódtak meg, és körvonalazód­tak azok a feladatok, melyeket egy ilyen szervezetnek el kell látnia az érintettek érdekében. A tanács arról is határozott, hogy ezentúl a szüreti időpon­tokat a hatóság a borvidéki tanáccsal egyetértésben álla­pítja meg. venter Az új Golf az év autója ’92 Az 1,4 literes, 60 lóerős Volkswagen Golf CL-nek 1.240.000. Ft az ára. De ennél értékesebb. Mert a hagyományos Volkswagen erények mellett, mint a megbízhatóság és az értékállóság, olyan alapfelszerelésekkel ren­delkezik, amelyek tovább növelik a vezetés élvezetét • szériaszerűen ötajtós kivitel, • ötfokozatú sebességváltó, • belülről állítható külső visszapillantó tükrök, • előre dönthető hátsó ülések, • nagyteljesítményű rádiósmagnó, • négy hangszóró, • kazettatartó. Sőt. Az új Golf az összes érvényben lévő biztonsági követelményt túlteljesíti. Schmidt 6500 Baja, Otthon u. 6. Tel./fax: 79/21-945 Importőr: Porsche Hungária Volkswagen. Biztos lehet benne. (148/16466) Sajtótájékoztató a Városházán Agresszív propagandára van szükség (Folytatás az 1. oldalról.) „Negyedik utam ez Szekszárdon, s a város egyre szebbnek tűnik - kezdte összefoglalóját. A Polgári Kezdeményezések Hálózata megbí­zásából voltak itt, céljuk, hogy a binghamtoni Partnership 2000, és a Szekszárd 2000 alapít­ványok kapcsolatait erősítsék, az önkormány­zatokkal együttműködve mozgósítsák a vál­lalkozókat, szervezzék az üzleti életet me­gyénkben, hogy ezáltal is hozzájáruljanak a demokrácia fejlődéséhez Magyarországon. Mint tapasztalták, a két alapítvány céljai ha­sonlóak, ez jó alapot nyújt tevékenységükhöz. Amennyiben az ő pénzalapjuk engedi, szeret­nék az együttműködést folytatni, s lehetővé válna majd, hogy magyar csoportok látogassa­nak az Egyesült Államokba. Amíg ez nem jö­het létre, személyesen tartják a kapcsolatot te­lefonon, és telefaxon Szekszárddal. Don Ellson az átadott tapasztalatokon kívül, az általuk nyújtott segítség két konkrét formáját emlí­tette: egyrészt a Gemenc Expo binghamtoni standján jó lehetőségek nyíltak üzleti kapcsola­tok kialakítására, másrészt közreműködhettek egy szekszárdi Rotary klub létrejöttében. Isme- rettségi körük bővült, találkozhattak önkor­mányzati vezetőkkel, a Szekszárd 2000 vezető­ivel, üztletemberekkel. Kérdésekre válaszolva Leonard James el­mondta, hogy jó benyomást tett rá az Expón kiállító vállalatok és a termékek sokrétűsége, a látogatottság, s egyáltalán nem tartja vidékies­nek az ipari vásárt, szavai szerint Binghamton is örülne egy ilyen intézménynek. Arra a kér­désre, hogy lát-e lehetőséget amerikai kis-, és középvállalkozások Tolna megyei befektetése­ire, határozott igennel felelt, felmutatva a szóba jöhető, ottani vállalkozók listáját. Példa­ként egy Broom megyei, gépipari alkatrészt gyártó vállalatot említett, amely termékeivel nem csak piacot találhatna Magyarországon, hanem a gyártást is ide lehetene hozni. A megyében a gazdasági prosperitás szemé­lyi feltételeinek hiányát nem tapasztalták, anmnál inkább a közlekedési lehetőségeket, az infrastruktúrát említették problémaként. Ell­son úr egy autópálya létrejöttét tartja elenged­hetetlennek. A Szekszárd 2000 egyébként a helyi demok­rácia erősítésében is szerepet játszhat, azok a példák, amelyeket a vendégek egy jóval na­gyobb demokratikus hagyományokkal rendel­kező országból hoztak, segíthetnek e téren. Ha ugyanis sikerül megnyerni a polgárokat az alapítvány céljaira, a lakosságot érintő kezde­ményezéseket közvetíteni lehet a helyi vezetés felé, és demokratikusabb együttműködés jöhet létre. „Próbáltuk éreztetni partnereinkkel, hogy Szekszárdnak már most képesnek kell lenni „eladni", propagálni magát. Ha e téren nem lép fel agresszíven, lépéshátrányba kerülhet más városokkal szemben" - fejezte be a sajtótá­jékoztatót Donald Ellson. A küldöttség a kora délutáni órákban eluta­zott Szekszárdról. Tóth

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents