Tolnai Népújság, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-28 / 229. szám

A. 1992. szeptember 28. MEGYEI KÖRKÉP KÉPÚJSÁG 3 Testületi ülés Decsen és Dunaföldváron A decsi önkormányzat holnap este 6 órai kezdet­tel tartja soron következő ülését. Ezen többek között beszámoló hangzik el az adóterv idei első félévi tel­jesítéséről, valamint a kommunális adó beveze­tésének a tapasztalatairól, a képviselők tájékoztatót hallgatnak meg az óvoda és az iskola működési fel­tételeiről, és az 1992. évi költségvetés I. félévi vég­rehajtásáról. A dunaföldvári képvise­lők csütörtökön délután két órátpl tanácskoznak. Az ülés napirendjén -a többi között - szerepel a Duna-part rendezési terve, annak fejlesztési lehetősé­gei, az általános iskola és az óvoda ügye, valamint a tavalyi pénzügyi terv telje­sítéséről szóló beszámoló. Idősek világnapja Az Idősek ki mit hídjá­nak gálaműsorát rendezik október elsején - csütörtö­kön - az idősek világnapja alkalmából Szekszárdon. A program délután kettő­kor kezdődik a Babits Mi­hály Művelődési Házban, amelyen a korábbi verseny legjobb dalosai és vers­mondói lépnek fel. A művelődési ház és a Platán Nyugdíjas Klub kö­zös rendezvényére a belé­pés díjtalan. Véradás Szekszárdon és Iregszemcsén Ma reggel nyolc órától délután ötig intézeti vér­adónap lesz a szekszárdi vértranszfúziós állomá­son. Holnap Iregszemcsén, az öregek otthonában vár­ják a véradókat reggel ki­lenctől délután négyig. Marseilles-ről Bonyhádon Marsailles és környéke címmel dr Tóth Pál tart előadást ma este fél hatkor a bonyhádi művelődési központban, az utazók klubjában. Kedvezmények Pakson A polgármesteri hivatal családvédelmi irodájához fordulhatnak Pakson azok a szülők, akik gyermekük iskolájában illetve óvodá­jában nem kérték a nap­közi térítési díjak elenge­dését illetve mérséklését. A főszerepben „Citromka” Tarbay Ede és Felszeghy Tibor „Citromka" című zenés bábjátékát mutatja be Bonyhádon holnap a Fabula Bábszínház társu­lata, Niklesz Ildikó rende­zésében. Az előadások délelőtt tíz és délután négy órakor.kezdődnek. Őszindító kertbarátok A házikert és a gyü­mölcs növényvédelméről tart szaktanácsadással egybekötött előadást Brenner László kertész- mérnök Tolnán. A műve­lődési központ kertbarát­körének első őszi rendez­vénye este hatkor kezdő^ dik. Színfolt a palettán „Ősszel érik, babám...” A Magyarországi Zöld Párt Pest Megyei Szervezete tartott toborzó előadást illetve gyű­lést Szekszárdon, a Babits Mi­hály Művelődési Házban, szombat délelőtt. . Bánhegyi Ildikó, a szervezet tikára előadásában nem csu­pán a környezetvédelem fon­tosságát, hanem a párt gya­korlati elképzeléseit is vázolta, így szó esett a mezőgazdaság­gal, a közlekedés területével, és a gyógyászattal kapcsolatos elképzelésekről is. A párt fontosnak tartja a természetgyógyászat terjedé­sét, azt, hogy ez a tudomány elfoglalhassa megérdemelt he­lyét a hagyományos gyógyítás illetve diagnosztizálás mellett az egészségügyben. Nem vé­letlen hát, hogy az előadó praktikus tanácsokat adott a megjelent érdeklődők egész­séges életmóddal, természet- gyógyászattal kapcsolatos kérdéseire is. Szó esett a tö­Utcabál őcsényben Egymásért, mindenkiért Rohanó életünkben sokszor arra sem érünk rá, hogy a szomszéddal néhány szóra megálljunk, az utcába költö­zött új lakóval megismerked­jünk. A legfontosabb az, hogy akik legalább egy utcában laknak, összetartsanak, figyel­jék egymást; a gondokban egymás segítségére legyenek. Őcsényben, a Béke utca lakói­ban is hasonló gondolatok kér veredtek, amikor úgy döntöt­tek, megpróbálják az utca kö­zösségét közelebb hozni egy­máshoz úgy, hogy utcabált szerveztek, s ezzel hagyo­mányt is teremtenének az ef­fajta mulatozásnak. A hét végén, szombaton este hét órakor kezdődött a mulatság, amin nemcsak az utcabeliek, hanem máshonnét megközlekedés kapcsán az eddig ismeretlen vagy alig ter­jedőben lévő energiaforrások­ról is, amelyek felhasználása nem veszélyezteti az ökonó­miai egyensúlyt, hiszen - mint Bánhegyi Ildikó mondotta - a természettel együtt kell él­nünk, s törvényeit nem lehet büntetlenül megszegni. A párt Pest megyei szerve­zetének eddig közel ezer tagja van, de fontosnak tartják, hogy a vidékiek is bekapcso­lódjanak a környezetvéde­lembe, s a következő választá­son reményeik szerint már bekerül egy képviselőjük a parlamentbe is, hogy képvi­selje véleményüket. Persze, nem óhajtanak csupán színfolt maradni a politikai palettán, hiszen átfogó elképzeléseik is vannak, de ez még ugyanúgy a jövő zenéje, mint a fagázzal működő autók itthoni elterje­dése. is érkeztek. A szórakozáshoz kurdi zenészek „húzták" a talpalávalót, s ha a tánctól bárkj is kimelegedett, és meg- szomjazott, az italos asztalnál pótolhatta sörrel, vagy egyéb itallal a kitáncolt verejtéket. S ha megéhezett? Mindenki azt evett, amit hozott, vagy az ut­cabeliek által készített szend­vicsekből fogyaszthatott. A gyerekeket sem lehetett ám ágyba tenni, játszottak, futká- roztak, ők így érezték jól ma­gukat. A legfontosabb, hogy együtt voltak. Ugyanúgy, mint az a több mint száz őcsé- nyi felnőtt, akik ezen az estén a Béke utcában hajnalig rop­ták a táncot, s nagyon jól érez­ték magukat. (p.teri) A címben szereplő és több más ismert régi nótára kezdte meg a felvonulást Alsónána utcáin, szombaton délután 2 órakor, az a 17 fiatal pár, akik szüreti'bálra hívták a falu la­kosságát és a községbe Né­metországból érkező elszár­mazottakat. Több évi szünet után újra felelevenítették a szüreti bálok hagyományait. Erről a felvonulásban jegyző- néként táncoló Bogdán Mári­ával beszélgettünk. — Kiktől tanulták a táncokat, honnan szerezték a ruhákat és mennyire ragaszkodnak a ha­gyományokhoz a felvonuláson? — A táncokat a régi csősz- lányoktól, csőszlegényektől tanultuk, egymást ösztönözve^ és nagyon örülve annak, hogy ebben a kis faluban sikerült 17 párt összehozni, amely már az igazi régi szüreti felvonulá­sokra emlékeztető létszám. A ruhákat is a régiektől kaptuk, illetve magunk varrattuk, hisz ez a viselet nagyon szép, egy­szerű és nem is kívánunk vál­toztatni rajta, legyen olyan mint, amilyenben 20-30 évvel ezelőtt táncoltak itt Alsóná- nán. Egyedül a csizmákat köl­csönöztük a decsi néptánc­csoporttól. — Milyen az igazi hagyomá­nyos csószlány, csószlegény ruha? — A lányoknál 3-4 alsó­szoknya felett selyem felső, nemzetiszínű szegéllyel, fehér puffos ujjú blúz, piros vagy zöld kerek félkötény és piros pruszlik súlytással és flitterrel díszítve. A fiúk fehér bőszárú gatyában, bőujjú ingben és fe­kete mellényben táncolnak, hozzá fekete kalap, amelyet az elmaradhatatlan árvalányhaj díszít. A kellemes őszi napsütés­ben az egész falu az utcán volt, hogy lássa, mire képesek a fiatalok, ha összefognak. Bi­zonyára sokukban felelevene­dik a régi szüreti bálok em­léke. Meglepetést is tartoga­tott a felvonulás. A május 26-i templomszentelőre Németor­szágból hazaérkezett vendé­gek sem felejtették el a szüreti bálra való meghívást. Két busszal jöttek el, ám nemcsak vendégként kívántak részt venni a falu ünnepén. Hogy hol és mikor öltöztek át, azt senki sem tudja, ám egyszer csak egyforma kékfestő tánc­ruhába öltözve ott álltak a szüreti táncosok mögött. Ve­lük táncolták, énekelték végig a falut, tudták a „Csinom-Pal- kót", a „Le van a szívem lán­colva", „ősszel érik babám", , „Zöldre van a, zöldre van a..." Ä és a többi régi szép szüreti nó­tákat. A meglepetés mindenki számára szemet és szívet gyö­nyörködtető volt. Egymással táncoltak, egymással énekel­tek, és egymásnak tapsoltak. A felvonulásból nem hiá­nyozhatott a mindenkit vicce­sen kidoboló kisbíró és a fel­szalagozott lovasok és a me­net élén a gazdagon feldíszí­tett korona sem, amit a bálban éjfélkor sorsoltak ki. A kultúr- ház szűknek bizonyult, ezért a falu főterén sátrat emeltek, hogy mindenki ott lehessen. Sas Erzsébet-nagy­Szüreti mulatság Nagydorogon Nagydorogon, ha akadt olyan, aki nem tudta, hogy szüreti mulatságot rendeznek szombaton délután, az az ün­nepség kezdete előtt tudomást szerezhetett róla. Négy, fehér ingbe, fehér bőgatyába öltö­zött fiatalember lóháton járta végig a község utcáit és hir­dette az ott lakóknak, hogy a szüreti mulatság rövidesen a kezdetét veszi, jöjjenek, néz­zék meg a vidám menetet. A vendéglő előtt gyüleke­zett a tarka társaság. Színes papírcsíkokkal földiszített lo­vasfogatok érkeztek. A külörí- leges alkalomra a szekrények aljából előkerült ünnepi öltö­zékekben feszített a bíró meg a bíróné, a jegyző meg a jegy- zőné. Vidám mulatság lévén, a gumikerekű stráfkocsikon kékfestőbe öltözött lányok vi­dám nótáitól harsogott az utca. No, és persze a jófajta borral telt hordó sem marad­hatott el a kocsiról. A díszes menet több utcán énekszóval, muzsikával, os­torcsattogással vonult végig. A vidám nótázás, a hujoga- tás nem maradt ám abba. A felvonulás után még együtt maradt a társaság, este aztán a táncmulatságon ropták a tán­cot egészen pirkadatig. (p-t) Megyénk a statisztika tükrében I. Népesség, népmozgalom Az elmúlt évben tpvább csökkent a megye lakossága, 1992. január 1-jén 252 ezer fő volt. A csökkenésben a szüle­tésszám mérséklődésének és a halálozások növekedésének is szerepe volt. 1991-ben 3184 gyermek született a megyé­ben, 38-cal kevesebb, mint 1990-ben, de lényegesen több, mint 1988-89-ben, amikor a 3000 főt alig haladta meg a születésszám. Az 1000 lakosra jutó élveszületés mutatója 12,6 volt, valamivel magasabb az országos átlagnál (12,2), a me­gyék rangsorában pedig a nyolcadik legmagasabb. A halálozások száma 1988 óta folyamatosan nő, 1991-ben a növekedés gyorsult, az előző évinél 171-gyei többen, 3725-en haltak meg. Az 1000 lakosra jutó 14,8-as halálozási mutató az országos átlagnál rosszabb (14,1), a megyék kö­zül csak Hevesben, Somogy­bán, Bács-Kiskunban és Csongrádban volt a miénknél magasabb. A tavalyi népmoz­galmi folyamatok közül egye­dül a csecsemőhalálozás ala­kult kedvezően: az előző év­hez hasonlóan tovább _ csök­kent. Az 1000 élveszületésre jutó egy éven aluli meghalta- kat tekintve Tolna a megyék sorában a 5. legalacsonyabb mutatójú megye. KSH Tolna Megyei Igazgatósága Megjelent a legújabb DALLAS! Minden olvasható a lapban, ami nem látható a filmen. Együtt az Ewing és a Barnes család. DALLAS! Már kapható a hírlapárusoknál! (8/18428)

Next

/
Thumbnails
Contents