Tolnai Népújság, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-25 / 227. szám

1992. szeptember 25. DUNAFOLDVAR »ÚJSÁG 13 Megegyezés nincs, gond van Ingathatatlan ingatlan? Csak óvatosan! Kocsival a Dunába haj tani legfeljebb 40 km/órás sebességgel szabad, ellenkező esetben a parton nőtt gazt ki kell csupálni és a kempingbe kell vinni. A legújabb örvendetes (rém)hír: a folyó szé­lessége a legutóbbi mérések szerint Dunaföldvárnál 700 méter. Ezért hajóvonták találkozása a vízbe röppenő kocsikkal nem tilos - van hely bőven. -háj­Jól_ szerepeltek a földvári kertbarátok Országos bemutató Mezőtúron Az augusztus végi mezőtúri „Kistermelés '92" bemutató előtt írtunk arról, hogy a dunaföldvári kertbarátok, ha az utolsó pil­lanatban is, de rászánták magukat, hogy elvigyék portékáikat a kiállításra. Sok év után most először fordult volna elő, hogy ne vegyenek részt a bemutatkozáson. Nos, most Szeleczky Józseftől, a klub elnökétől levelet kaptunk, amelyben beszámol a földváriak szerepléséről. íme: „Az agráregyetem mezőtúri gépészeti karának hatalmas tornacsar­noka adott otthont e - sokezer látogatót vonzó - kiállításnak. A föl­dvári kertbarátok pavilonja a hagyományoknak megfelelően, ismét ér­deklődést ébresztett. Mondhatjuk, hogy sikere volt a szakemberek és a kertbarátok körében egyaránt. A kiállítás ideje alatt, folyamatosan, érdeklődők csoportja szemlélte a kiállított szebbnél szebb zöldségnövényeket, színes gyümölcsöket és virágokat. Az esztétikus állványokon, fonott kis kosarakban valóban étvágygerjesztőek voltak a termények. Az egyik főbb látványosság a kivilágított diaképen bemutatott íín. függőleges spirál szőlőművelési mód volt. Lubikjstván kertbarát saját nemesítésú csemegeszőlői is nagyon népszerűek voltak. Különö­sen nagy tetszést aratott az országos elterjesztés előtt álló, új, sötétlila, nagybogyójú csemegeszólőfajtája, amit a saját előállítású, már szapo­rítási engedélyt kapott Antia és közismert korai Favorit fajták keresz­tezésével állított elő. A földváriak kiállítását Csizmadia Ilonka kirakatrendező, nagy hozzáértéssel, ízléssel, az esztétika követelményeinek figyelembevéte­lével rendezte. E bemutató nagy értéke volt, hogy nem terményhalmazt láthatott a közönség, hanem jól elkülönített szép terményeket. A Kertbarátok Országos Szövetsége által szervezett országos bemu­tatón összesen 24 kertbarát közösség képviselői kaptak egy-egy, e célra készített pavilont. A földváriak a 23-as számút kapták. S, mivel pont­versenyben értékelték a teljesítményeket, beszámolhatunk róla, hogy a mieink eredménye a legjobbak között van: a hatodikak lettünk, s ezzel elnyertük a Mezőgazdasági Kiadó külön díját, a tíz kötetből álló szak­könyv csomagot." A nem után jött az igen összeget továbbra is adja az önkormányzat. A dolog mö­gött egyszerű egyházi tulaj­donszerzési szándékot látok. Túlvagyunk egy megyéspüs­pöki beszélgetésen, aki na­gyon őszintén beszélt az egy­ház anyagi helyzetéről. Kez­deményeztük, hogy létreho­zunk egy bizottságot. Ebben azonban a segédlelkész úr nem kívánt részt venni. — Talán mert úgy érezte, hogy „úgy tartják Önök nyitva ezzel az ajtót, hogy az közben be van zárva" ... — Erről szó nincs. Az or­szágos fórum majd elbírálja az ügyet és nyilván megjelöli azokat a forrásokat is, amivel a kérés megoldható. — Mégis csak úgy tűnik, hogy az önkormányzat szembe került az egyházközséggel. — Azért azt látni kell, hogy minket szembe állítanak az egyházzal. Mi nem vagyunk egyházellenesek. Hadd emlé­keztessek csak arra, hogy a temető ügyében meg tudtunk egyezni. Sajnos azt kell mon­danom, hogy amikor látták, hogy központilag nem old­ható meg az egyházak kárpót­lása, akkor ezt a problémát odaadták a településeknek: hadd marják egymást az ön- kormányzatok és az egyház- községek. „Természetesen" ennek az „ügynek” is. vannak mellékzön- géi, amivel mi itt most nem fog­lalkozunk. „Jólértesült" források szerint pedig lesznek, akik inter­pellálni fognak a következő testü­leti ülésen. Ha úgy lesz, azt is megírjuk. Hangyái János „Súlyos" teher A súlyadó súlyosságáról nem, de a befizetési fegyelem­ről, a törvény értelmezésének kérdéséről megkérdeztük a polgármesteri hivatal illetéke­sét Kovács Bélánét, akitől meg­tudtuk, hogy a gépkocsi tulaj­donosok számára nem derült ki egészen pontosan, hogy mi­lyen módon történik a befize­tés, hiszen nagyon sokan fel­szólításra vártak azzal együtt, hogy tisztában voltak a köte­lezettségükkel. A vállalkozók, jogi személyek részéről pedig elmaradások voltak, lévén eddig ők nem fizettek súlya­dót. Problémát jelent az is, hogy a használt autókkal kereske­dők nem tesznek maradékta­lanul eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek, így nehéz nyomon követni, hogy ki kö­teles az adó befizetésére. Ha­sonló a helyzet a .totálkáros, il­letve a lopott autókkal, hiszen - bár ez az, állampolgárnak előnyös lenne - ők is hajlamo­sak elfeledni az ilyen esemé­nyek bejelentését. Az óra pedig pörög, s minél tovább halogatja valaki a befi­zetést, annál több lesz az adó­hátraléka, és a késedelmi pót­lék is. Újdonság az is, hogy ha egy évnél több hátraléka halmo­zódik fel egy vállalkozónak, akkor gépkocsiját kivonhatják a forgalomból, illetve bevon­hatják vállalkozói igazolvá­nyát is.-nl­Napirenden Mi lesz a gát után? A kérdés megválaszolásá­hoz bizonyára közelebb jut a testület a következő önkor­mányzati ülésen. A városa­tyák egy része kabinetülésen már megvitatta Szintai And­rás előzetes tervét, melyet a móló bontása után lehetne majd megvalósítani. A panzió a parton természe­tesen marad, „csak" a környe­zete változik meg „kissé": az előterében terméskő burkolat lesz, hogy a ház „biztosab­ban" állhasson a parton. A sziget déli csúcsa és a je­lenlegi kikötő közötti terület iszaposodását is meg akarják állítani, ezzel strandolásra al­kalmassá tenni. A rendezett parttól északra egy medence is készülne, amelyet csatornával kapcsol­nának a Dunához. A létesít­mény alkalmas lenne kikötő és különféle sportlétesítmé­nyek létesítésére is. Mindez a földvári partszakaszon hosszú távon a vízi turizmus növeke­dését jelenthetné. Az idősekért Október 1-jén, az idősek vi­lágnapján műsort rendeznek a földvári nyugdíjasoknak a művelődési központban. A szeptember közepén megren­dezett megyei „Idősek ki mit tudjának" földvári díjazottjai és a fiatalok este hattól dallal és szóval köszöntik a idős em­bereket. A jegyző asszony már el is kezdte fogalmazni a határo­zati javaslatot, és ekkor a pol­gármester úr szünetet rendelt el, utána pedig a jegyzőnő nem ott folytatta, ahol az ülés abbamaradt, hanem visszatér­tek a kiinduló ponthoz. Negatív volt azonban a kérdésfeltevés, tehát először azt kérdezték meg, hogy ki nem ért egyet az átadással. Számomra ez teljesen meg­döbbentő volt, erre nem szá­mítottad! és főként arra, hogy ezután majd felállítanak egy bizottságot, amely megvizs­gálja, hogy az egyháznak eset­leg mégis igaza volt, és akkor hogy kivonulok a teremből, ha nem lesz szünet. — Mi a véleménye a kialakult helyzetről? — Az egyház korábban úgy adta be a kérelmét, hogy 1996-ban kérik az ingatlan át­adását. Most módosították a kérésüket '93-ra... A jogá­szuk egyetlen egyszer nem je­lent meg nálunk, akivel erről érdemben tárgyalni tudtunk volna. Felmerül az is: mi lesz az ott dolgozó húsz pedagó­gussal és tisztázni kell azt is, hogy az intézmény marad-e a mostani iskola igazgatósága alatt, vagy önállóként műkö­dik tovább. Hitoktatás már van értesítik a minisztériumot a megegyezésről. Ezért én kije­lentettem, hogy ilyen bizott­ságban nem tudok részt venni. Az egyik képviselő ek­kor azt mondta, hogy értsem meg, hogy az önkormányzat milyen bizonytalanságban van. Nekem erről az a véle­ményem, hogy itt felelősség- teljesen kell 'eljárni. Ha bi­zonytalankodnak, akkor ha­lasszák el, de se pozitív se ne­gatív döntést ne hozzanak. — Már csak tudom, hogy mit akartam - mondja Bakallár Zsoltné jegyző, amikor előhozom, hogy a segédlelkész úr mint véle­kedik a szünet elrendeléséről. — Én kértem a polgármes­ter urat, hogy rendeljen el szünetet, mert szükségem volt egy kis időre, hogy megfo­galmazzam a javaslatot. Egyébként azt is mondtam, A mai napig nem kaptunk választ arra a kérdésre sem, hogy ki viseli a többletterhe­ket abban az esetben, ha ez önálló intézmény lesz. Kiss János, polgármester csúsztatásnak tartja, hogy a szü­net elrendelésével akarta volna befolyásolni a döntést: — Persze, hogy elrendel­tem a szünetet, amikor láttam, hogy káosz van. Ami pedig a negatív kérdésfelvetést illeti: a képviselők nem kezdők, tud­ják, hogy a „nem" után az „igen" jön, tehát mindenki akkor tette fel a kezét, amikor akarta. — A megegyezés elutasításá­val az önkormányzat a felelőssé­get is elhárította ... — Ezt a felelősséget nem is tudjuk vállalni a polgárok előtt. Az egyház úgy gon­dolta, hogy a fejkvótán felüli (Folytatás az 1. oldalról.) bebizonyosodott, hogy ez nem így van, és a miniszté­rium erre az épületre is elren­delte az elidegenítési tilalmat. — Mi lenne az egyház szán­déka az épülettel? — Fontosnak tartom kie­melni, hogy lépcsőzetes indu­lással - tehát nyolc év alatt kiépülő - egyházi iskolát sze­retnénk. így hosszú évek alatt a tapasztalatokat össze le­hetne gyűjteni, a szülők és a gyerekek is felkészülhetnének a változásra. A nevelőket sem kényszerítenénk gyors dön­tésre, hiszen az alsóban csak néhány pedagógusra lenne szükség, és mire a felső tago­zatot elérik a gyerekek, a pe­dagógusok eldönthetnék, hogy ki szeretne ott tanítani és ki nem. Az anyagi problémákra való hivatkozást sem tudom elfogadni, mert nem idegen, hanem földvári gyerekekről van szó. — Végül is helyben nem szü­letik majd megállapodás ... — Én a 27-i ülésen azt mondtam, hogy mi nem akar­juk sürgetni a dolgot, a mos­tani tanévet szeretnénk fel­használni arra, hogy mindent előkészítsünk. Arra kértem az önkormányzatot, hogy jövő tavasszal döntsön, most csu­pán - több településhez ha­sonlóan - egy szándéknyilat­kozatot adjon, miszerint nem zárkózik el a kérésünk teljesí­tése elől. Megdöbbentett a döntés Átkukkantó A vasmű: részvénytársaság Aláírták a Dunaferr Du­nai Vasmű Részvénytársa­ság alapító okiratát. A cég - melynek alaptőkéje tizen- ötmilliárd forint - alapítója az Állami Vagyonügynök­ség, s a társaság zártkörű és egyszemélyes részvénytár­saság. A Dunaferr Rt. igaz­gatósága elnöknek Hor­váth István vezérigazgatót választották. Bővül a színkör Free-Art néven irodalmi és színjátszó kör alakul Dunaújvárosban. A 14 és 20 év közötti érdeklődőket ma délután öt órára várják a művelődési központban. Iskolagaléria Kecskeméten Szeptember 22-én nyílt meg a kecskeméti Katona József Gimnáziumban Mu- rár Gábor grafikus kiállí­tása. Az iskolagalériában október 2-áig lehet megte­kinteni a kiállított alkotá­sokat. * Fából nyesett képzelet Ezt a címet viseli az a fa- dombormű- és faplasztikai tárlat, amelyet a kiskunfé­legyházi Móra Ferenc Mű­velődési Központ galériá­jában tekinthetnek meg az érdeklődők október ne­gyedikéig naponta 10-től 18 óráig. Alkotó kikapcsolódás Holnap délután kettőtől hat óráig a kecskeméti Népi Iparművészeti Mú­zeum udvarán hagyomá­nyőrző együttesek lépnek fel. A kézművesek alkotó részvételre - többek között mézeskalács-készítésre, nemezelésre - várják az ér­deklődőket. A táncházhoz a Csik Együttes szolgáltat zenét, miután önálló mű­sorral is bemutatkoznak.

Next

/
Thumbnails
Contents