Tolnai Népújság, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-23 / 225. szám

6 KÉPÚJSÁG SPORT 1992. szeptember 23. Kerékpár Szekszárdra került a Balaton Kupa OLDALHALÓ '92 Nyolc év szünet után im­már 26. alkalommal rendezték meg Fonyódon, a hagyomá­nyos Balaton Kupa kerékpá­ros versenyt. Ezúttal több kül­földi egyesület is képviseltette magát. A legeredményeseb­ben a szekszárdiak szerepel­tek, így nyolcadszor is a tolnai megyeszékhelyre került a kupa. Elsőként a haladó fiúk kezdtek, ahol a KSI-sek ural­ták a mezőnyt. A kezdők ver­senyén Madaras Zoltán (Szek­szárdi KSC) a második helyen végzett, míg a nőknél Ágoston Zsuzsa ért be negyedikként. A serdülő fiúk nagy iramú versenyén a célegyenesbe tí­zen zúdultak be egyszerre, itt végül a sprint döntött: Arató Gábor a harmadik helyet sze­rezte meg. Az ifjúságiaknál A Tolna Megyei Triatlon Szövetség ezúttal is megren­dezi a sportszerető családokat megmozgató, immár hagyo­mányos Triatlonka váltóver­senyt. Az „Én 200 métert úszom, te 5 kilométert kereke­zel, ő egy kilométert fut" jel­igéjű viadal október 17-én, 11 már a verseny elején kialakult egy négyes élboly, melyben Steig Gábor is ott volt. Steig taktikus versenyzéssel és na­gyon szép hajrával nyert, s ez­zel megszerezte az elsőnek járó Mountain Bike kerékpárt is. A felnőtteknél nem volt szekszárdi induló, mivel Steig Csaba Svájcban egy válogatott versenyen vesz részt. Eredmények: Nők: 4. Ágos­ton (Szekszárdi KSC), 6. Hen- kei (Tamási). Férfiak, kezdők: 2. Madaras (KSC), 4. Hajdics (Tamási), 5. Istlstekker T. (KSC). Haladók: 5. Gallyasi (KSC). Serdülők: 3. Arató, 9. Ágoston (mindkettő KSC). If­júságiak: 1. Steig Gábor, 5. Istlstekker J., 6. Vanitsek (va­lamennyien KSC). Csapat: 1. Szekszárdi KSC, 10. Tamási SE. órakor kezdődik a szekszárdi fedett uszodánál. Családi váltók és vegyes váltók részére is meghirdetik a versenyt. A nevezési díj személyenként 10 fórint. Va­lamennyi kategóriában az 1-3. helyezettek tárgyjutalomban részesülnek. A szekszárdi reteszről A retesz, mint fogalom, em­lékezetem szerint Szepesi György jóvoltából került a futball közelébe. Az arany­csapat idején svájci reteszként vonult be a szurkolói köztu­datba, gazdagítva az újságírói szókincset is. A valóságban olyan védekezést jelent, mint amikor bezárják az ajtót a zár­ral, a retesszel. Akkor ezt megtették a dokszások Puská- sékkal, nagy dolognak számí­tott, hőstett volt. Nos, a szekszárdi csapat tagjai erről valójában csak hallhattak, vagy olvashattak a korabeli sportköny vekből. Szombathelyen azonban a volt Jugoszláviából érkezett Dzsinovics és a szverdlovszki Agapov nagyszerűen alkal­mazta. E két fiú élő falat vont kapuja elé, s időnként a másik szverdlovszki, Naumkin is segítségükre sietett. Persze az is lehet, hogy a bajnokságban eddig várakozás felett sze­replő Sabaria-Tipo kissé fél­vállról vette a meccset. Aztán amikor már nagyobb energiát fektetett a játékba, nem tudott szabadulni a védők szorításá­ból. Az pedig már régi igaz­ság, hogy a későn eszmélő csapattól általában elpártol a szerencse. Ezért is lehetett, hogy Csákvári fejese nem be­felé, hanem kifelé pattant a kapufáról. Mindezzel együtt a Saba- ria-Tipo győzelmet ezen a délutánon nem érdemelt, bár a csapat egyik lelkes híve sze­rint egy minimális siker még ebben a gyengébb játékban is benne volt... Lehet, de a meccs végül is döntetlen lett.- Bodor­Magasabb osztályba léphet? Amióta kivívta az ASE lab­darúgó-csapata a jogot az NB Il-es indulásra, az elmúlt va­sárnapi találkozó volt az ötö­dik a Sopron ellen. Az előző négy összecsapás három sop­roni és csak egy paksi győ­zelmet hozott úgy, hogy egy­szer Pakson is nyerni tudtak a vendégek. Ezek után nem volt alaptalan az ASE-szurkolók féltése, hiszen bátran mond­ható: mumus-csapat szá­mukra a soproni. A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy az előző bajnoki mérkő­zéseken három meghatározó játékos vált harcképtelenné a vendégeknél. így a középhát­véd Udvardi orrcsonttörése, Majoros részleges bokaszalag­szakadása, míg a legveszélye­sebb támadójuk, Supka vállsé­rülése miatt hiányzott az Atomerőmű SE ellen. Mindez természetesen semmit sem von le a győzelem értékéből, hiszen dr. Lakat Károly tanár úr régen megtanította a ma­gyar futballközvéleményt arra, hogy: mindig az a leg­jobb csapat, amelyik kifut a pályára. Szóval, vasárnap megtört a jég és magabiztos játékkal győztek a paksiak, míg a ven­dégek lehajtott fejjel távoztak az atomvárosból. Távozásuk láttán, a Nemzeti Sport egyik nyáron megjelent cikke jutott eszembe, mely azt tudatta ve­lünk, hogy a soproni legény­ség új szponzora támogatásá­val megcélozza az NB I-be ju­tást. Tisztelem és becsülöm, ha valaki nagy célok elérésére tör. Ám mindig figyelembe kell venni a realitásokat, a já­tékosállomány alkalmasságát, s azt az el nem hanyagolható körülményt, hogy az NB I-ből három csapat is a Nyugati csoportot „erősíti" a nyártól. Persze, mindettől függetle­nül: sok sikert, Sopron! (klement) A „kárpótlás" elmaradt Amikor tavasszal, az akkor még NB III-as álmokat dédel­gető Döbrököz biztos esélyes­ként vendégszerepeit Dom­bóváron, a csapatot elkísérő szurkolók bizony keserű szá­jízzel konstatálták: kedven­ceik pontot hagytak a vasuta­sok otthonában. A mostani évadra alaposan kicserélődött mindkét együttes, ettől füg­getlenül a döbröközi legény­ség fente a fogát: kárpótolja magát a tavaszi elhullajtott pontért. Az első félidő játéka ezt is látszott igazolni. Szünet után azonban jelentős fordulatot vett a mérkőzés, s a végén a 2- 2-es döntetlennek a döbrökö- ziek örülhettek jobban. Köz­vetlenül a presztízs „rangadó" lefújása után villámnyilatko­zatra kértük a két csapat szak­vezetőjét. Szieber József, a vendégek mestere nem repe­sett az örömtől, s visszafogot­tan csak ennyit mondott: — Két ellentétes félidő után úgy érzem, igazságos ered­mény született. Fekete István: „Csak annak örülök, hogy nem szakadt meg a veretlenségi soroza­tunk. Az már kimondottan bosszantó, hogy szünet után sorra kimaradtak helyzeteink. Nyernünk kellett volna, s akár az első helyről várhatnánk a következő mérkőzéseket!" (gaál) Mi lesz veled Ozora? Mi tagadás, sanyarú napok járnak mostanság Ozora lab­darúgására. A csapat páter- noszterének zuhanását hat forduló, 540 perces játékideje során sem tudták megállítani. Fogytán a játékos és az egye­sületi vezetés, leköszönt az edző... Egyszóval aktuális­nak láttuk feltenni a kérdést: mi lesz veled Ozora? Aki válaszol: Siklósi János, az egyesület elnöke: — Bizony, siralmas kép tá­rul elénk csapatainkat illetően, ha egy pillantást vettünk a bajnoki táblázatra. Mindkét együttesünk rendkívül rossz gólkülönbséggel, pont nélküli sereghajtó. Hogy idáig jutot­tunk, annak sok összetevője volt. A dombóvári körzeti bajnokság megnyerése után jutottunk fel az 1991-92. évi megyebajnokságba. Már ak­kor felvetődött a kérdés, hogy a körülményeink alapos meg­változása folytán (anyagi lehe­tőségeink, játékosanyag, edzések rendszeressége, edző biztosítása) egyáltalán elindul- junk-e a magasabb osztály­ban? A sportkör vezetősége a játékosokkal történt többszöri beszélgetések alapján olyan elhatározásra jutott, hogy a kérdés eldöntését a csapat tag­jaira bízza. Igen jóleső érzéssel vettük tudomásul, hogy a to­vábblépés mellett voksoltak az akkori idősebb labdarúgó­ink, akik a húzóerőt jelentet­ték Ozorán. Tavalyi felkészü­lésünk jól sikerült, újoncként ősszel eredményesen szere­peltünk, de idén tavasszal már csak vegetáltunk. Végül ép­pen, hogy elkerültük a kiesést. A mostani évadra megkésve és gyérre sikeredett a felké­szülés, a játékosok anyagi eg­zisztenciájuk biztosítása érde­kében pluszmunkát vállalták, az edzésekről így hiányoztak. Ráadásul hat játékos bejelen­tette visszavonulását, ketten más egyesületbe igazoltak, egy labdarúgónk pedig bevo­nult katonának. Bár a vissza­vonultak közül ketten rendel­kezésünkre állnak, csakhogy nem járnak edzésekre. Egy szó, mint száz: csapatunk el­vesztette a gerincét, jelenleg is létszám gondjaink vannak. Ál­landó dilemmánk: hogyan tudjuk a két csapatot hiányta­lanul pályára küldeni, a cse­rékre már nem is gondolha­tunk. — Ebben az irigylésre mél­tónak egyáltalán nem nevez­hető helyzetben lehet, hogy már a visszalépés is megfo­galmazódott? — Nem, erről nincs szó. Helyette az foglalkoztat ben­nünket, hogy miként tudnánk becsülettel végigjátszani a bajnokságot. A vezetés keresi a kiutat, ám pillanatnyilag fe­lettébb összetorlódtak a gon­dok. Megoldást kell találnunk a vidéken dolgozó és tanuló játékosok visszautaztatáshoz az idegenbeli találkozóinkról. Ennek hiányában rájuk csak idehaza számíthatunk. Mi­után Zajtai Béla edző lekö­szönt, helyben kell megtalál­nunk azt a személyt, aki a to­vábbiakban összefogja és irá­nyítja a csapat szakmai mun­káját. Új vezetést kell válasz­tani, vagy a jelenlegit kiegészí­teni, egyúttal a feladatokat személyekre szétosztani, mert jószerivel ketten maradtunk. (fekete) Szombaton Szekszárdon: Tizenegyes-rúgó verseny Szeptember 26-án szom­baton, a Szekszárdi Polgári SE-Dunaferr SE NB Il-es labdarúgó-mérkőzés előtt, il­letve a találkozó szünetében 11-es rúgó versenyt rendez­nek. Ezen a vetélkedőn korra és nemre való tekintet nélkül mindenki ingyenesen részt- vehet, bizonyíthatja, hogy ő értékesíti legjobban a bünte­tőket. Jelentkezni 15 óráig lehet a stadion öltöző épüle­tének bejáratánál. A rendezők - a Szekszárdi Polgári SE és a Szekszárd Városi Televízió - az első három helyezettet tárgyjuta­lomban részesítik. Az NB Il-es mérkőzés szünetében zajló döntőről a Városi TV közvetítést ad. Triatlonka Szekszárdon Kajak-kenu Dragon Mihály-emlékverseny Jámbor Attila három aranyérme Szentes volt a házigazdája a Dragon Mihály kajak-kenu emlékversenynek, ahol a Tol­nai KSC fiataljai az aranyjel­vényes és az elsőosztályú mi­nősítésű pontokért szálltak ha­jóba. Derekas helytállásukról 11 dobogós helyezésük árul­kodik. A jó formában szereplő Jámbor Attila pedig ezúttal három arannyal gyarapította éremgyűjteményét. A tolnaiak eredményei: Serdülők: K-2 1000 m: 3. Zsidó Norbert-Herczig Zol­tán. Ifjúságiak: K-2 1000 m „Aranyjelvényes": 1. Szakály Viktor-Jámbor Attila, 2. Mármarosi Zsolt-Jónás Gá­bor. K-l 500 m „Ezüstjelvé­nyes": 3. Vass Zoltán. K-l 500 m „A": 1. Jámbor Attila, 2. Jó­nás Gábor, 3. Schilling Péter. K-2 500 m „Aranyjelvényes": 1. Szakály Viktor-Jámbor At­tila, 2. Mármarosi Zsolt-Jónás Gábor, 3. Sallai László-Schil- ling Péter. K-2 500 m „Ezüst­jelvényes": 1. Vass Zoltán- Szűcs Ferenc. Mai sportműsor Kézilabda: Megyei baj­nokság: Tengelic-Tolnai SE 17, Tamási-Húsipari SE-Szigma Szekszárd 16,30-17,30 óra. Kosárlabda: Az NB I-ben: Atomerőmű SE-Vi- deoton SC 18 óra. Labdarúgás: Előkészü­leti mérkőzés:* Kisdorogi Medosz-Mohácsi FC 15,30 óra. Ma döntenek A Magyar Kézilabda Szö­vetség elnöksége ma délelőtt 10 órakor a sportági szakszö­vetségek székházában rend­kívüli ülést tart. A tanácskozáson egyetlen napirendi pontot vitatnak meg. Ezúttal döntenek arról, hogy kit bízzanak meg a férfi kézilabda válogatott szövet­ségi kapitányi teendőinek ellá­tásával. Jóideje igencsak esemény­dús elnökségi üléseket tarta­nak a Magyar Súlyemelő Szö­vetségben. A minapi testületi összejövetelen köszöntek el Hanzlik János szövetségi ka­pitánytól, és mondott le Hor­váth Ferenc főtitkár. A leg­utóbbi ülésre is jutott „rázós" téma. A főtitkár bejelentett távo­zása mozgósította a területi szövetségeket, klubokat, ame­lyek szót emeltek Horváth Fe­renc tisztségben tartása mel­lett, egyszersmind sürgették a szövetség elnökségének azonnali lemondását. A kez­deményezésnek nem lett fo­ganatja. Az elnökség megszavazta, hogy „helybenmarad", ugyanakkor Horváth Ferenc is megerősítette: a kinyilvánított támogatások ellenére sem akarja főtitkárként folytatni. Mi több! A tervezett októberi közgyűlésig sem viszi már to­vább az ügyeket, mert szep­tember harmincadikával bú­csút int. Az átmeneti időszak­ban Fehér Tamás titkár lesz az ügyvivő a szövetségben. Áz elnökség arról is határo­zott, hogy két héten belül or­szágos értekezletet hívnak össze. Október második nap­ján ezen az elégedettlen tag­ság természetesen orvosol­hatja sérelmeit. Ha a többség is úgy akarja, az alapszabályt megváltoztathatják. Éppen­séggel az elnökséget is vissza­hívhatják. .. Az országos értekezleten a területi szövetségek, a klubok képviselői véglegesen dönte­nek a közgyűlés időpontjáról, ugyanígy a főtitkár-utódlás­ról, a szövetségi kapitányi tisztség betöltéséről. A szeptember 21 A, hétfői elnökségi ülésen azért szóhoz jutott a „szakma" is: meghall­gatták és elfogadták azt a be­számolót, amelyet az 1993-as debreceni serdülő Eu- rópa-bajnokság szervezőbi­zottságának vezetője, Győrfi Imre, a hajdúsági főváros sportiskolájának igazgatója adott az előkészületekről. Fellebbez az FTC Havasi Mihály, a Ferencvá- tését, amely a 15 ezer svájci ros labdarúgóinak technikai frank pénzbüntetésre vonat­vezetője kedden délután kö- kozik. zölte a Magyar Távirati Irodá- A zöld-fehérek indokolat- val, hogy megfellebbezik az lannak tartják a büntetést, a UEFA ellenőrzési és fegyelmi fellebbezést szerdán juttatják bizottságának vasárnapi dön- el az UEFA-hoz. Disztl helyett Telek Kedd délelőtt, az Üllői úti Ferencváros-pályán tartotta a ma 17 órakor sorra kerülő Iz­rael elleni barátságos labda­rúgó mérkőzés előtti utolsó edzését a magyar válogatott. Jenei Imre szövetségi kapitány a tízperces bemelegítő „cicá- zás" után hármas csoportokba osztotta a játékosokat, akik a lábbal és fejjel való adogatást gyakorolták, a két kapus pe­dig külön gimnasztikázott. Később a pályán két csapatot alakítottak ki, és keresztirány­ban kétkapuzni kezdtek. Fél­órás játék után a kapitány szabadrúgás- és szöglet variá­ciókat mutatott és gyakorolta­tott a játékosokkal. Az edzés befejezéseként tizenegyes rú­gások következtek. Jenei Imre még nem jelölte ki a pályára lépő tizenegy já­tékost. Mint mondta: aló em­ber közül még bárki bekerül­het a kezdő csapatba. Az ide­genlégiósok közül Disztl László nem érkezett meg, őt Telek helyettesítheti. Kovács Kálmán helyére Wukovics (Ferencváros) kapott meghí­vást. Kiprich és Lőrincz bizo­nyára játszik, bár az utóbbi edzés közben láthatólag fáj­lalta a térdét. A középpályán Nagy Tibor (Vác) és Balog Ti­bor (MTK) kaphat feladatot. A kapuban valószínűleg Balogh Tamás (FTC) áll majd, elől Kiprich mellett pedig az MTK-ás Hámori mutatkozhat be először hazai pályán.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents