Tolnai Népújság, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-23 / 225. szám

1992. szeptember 23. VÁLLALKOZÁS - PIAC »ÚJSÁG 5 Elégedettek, akik mertek Üzleti úton Csíkszeredán A Tolna Megyei Kereske­delmi és Iparkamara a Csík­szeredái Business Centerrel együttműködve üzleti talál­kozót szervezett a romániai Hargita megye székhelyén. Az előkészületek idején egyér­telműen látszott, hogy az ötlet jó: megyénk vállalatai, vállal­kozói nem rendelkeznek szá­mottevő kapcsolatokkal Ro­mániában, s ezeknek a hiá­nyosságoknak a pótlására el­vileg nagy az érdeklődés. Gyakorlatilag azonban a leg­többen visszariadnak a nehéz­ségektől. A lassú határátkelés és barterkereskedelem nehéz­ségei éppúgy szerepeltek a visszatartó erők közt, mint az a tapasztalat, hogy a kinti bankok esetenként megnyitott akkreditív dacára sem fizet­tek. Végül mindössze tizen­négy magyar cég képviselői vettek részt a találkozón. A Székelyföld szívében, a csak­nem tiszta magyarlakta vidé­ken teljesen igaznak bizonyult a megállapítás: Csík Románi­ában ugyanaz, mint Nyu- gat-Berlin volt az egykori NDK-ban. Kalotaszögi hímzésekben, köröndi kerámiákban gyö­nyörködni, Tamási Áron sírját megnézni „két cserefa árnyé­kában", a Gyilkostóhoz ki­rándulni, az Ábelnek otthont adó Hargita lábánál néhány napot eltölteni turistaútnak sem volt utolsó, különösen a szívélyes fogadtatással és az igényes ellátással kiegészítve. Tekintettel azonban az út igazi céljára, ennél fontosab­bak a „begyűjtött" informá­ciók és a létrejött kapcsolatok. Tájékozódhattak a résztve­vők a kinti kereskede­lem-technikai, vám, stb. jog­szabályokról, a bankrendszer­ről, befektetési lehetőségekről, szállítmányozásról. Tapasz­talhatták, hogy nagy a kinti érdeklődés a magyar cégek és termékeik után, s láthatták magukat egy kicsit görbe tü­körben is: ha egy kapcsolat­ban az egyik fél inkorrekt, nem fizet vagy nem szállítja az áru ellentételét, az nem feltét­lenül a romániai! Nem volt magyarországi résztvevő, akinek a tárgyalá­sok három napja haszontala­nul telt volna. Néhányukat megkértünk, hogy foglalja össze véleményét, az esetleges eredményeket. Dejó Kft. (élelmiszeripari termékek), Veres Márton: Több vállalkozóval tárgyal­tam, aki szeretné termékein­ket értékesíteni. Többen sze­retnének az általunk biztosí­tott technológiára és kinti alapanyagra építve velünk vegyesvállalatot alapítani. Máris folyamatban van új ta­lálkozók előkészítése, új kap­csolatok fölvétele és a már meglévők fejlesztése érdeké­ben. Hasznos volt ez az út. Economark Kft., Koszty Já­nos: Mindenképpen érdemes volt kiutazni. Tudom, hogy mi hiányzik kint, mire van szük­ségük. Sok ötletet adott a láto­gatás, több információt szed­tem föl, mint előre reméltem. Sok emberrel megismerked­tem, akikkel lesz kapcsola­tunk, fogunk tudni üzletet kötni. Hogy hogyan tudnak majd fizetni, az más kérdés. MMG Műszergyára, Hor­váth Endre: Helyes a Kamará­nak az a törekvése, hogy ha­sonló találkozókon hozzon össze partnereket. Különösen igaz ez a környező orszá­gokra, mi is törekszünk a hor- vát, szlovén, ukrán és román lehetőségek megismerésére, kapcsolatok fölvételére. Lát­ványos, gyors sikert persze nem szabad várni, de valami­lyen formában ott kell len­nünk, számítva a gazdaság megélénkülésére. Kisebb üzle­tek kötésére ez az út közvetle­nül is jó volt, de hosszabb tá­von is gondolkodunk. A pénznyerő automaták üzemeltetéséről A KSH elnökének 9017/1991 (SK.8) KSH közle­ménye rendelkezik a gazda­sági tevékenységek egységes hazai ágazati osztályozási rendszeréről. A közlemény­ben foglaltakat 1992. január 1-jétől kell alkalmazni. Jelen­leg tehát az EAOR 9250 „egyéb pihenő-szórakoztató tevékenység" a társasági szer­ződésben a tevékenységi kör helyes megnevezése. Á felügyeleti ellenőrzés igazgatási-szolgáltatási díját - az engedélyben meghatáro­zottak szerint - naptári ne­gyedévenként, a negyedév utolsó hónapját követő hó 15. napjáig kell befizetni. Pénznyerő automatát üze­meltetni szándékozók szemé­lyi feltételeinek vizsgálata az engedélyezési eljárásban: a. Természetes és jogi sze­mély egyaránt kérelmezheti az engedély kiadását. b. Természetes személy ké­relmére - a személyi feltétlek vizsgálatát követően - kiad­ható a bizonyítvány akkor is, ha a gazdasági társaságot még nem alapította meg. c. Gazdasági társaság ké­relmezőként való fellépése esetén — a személyi feltételek vizsgálatát követően - nem akadálya bizonyítvány kiadá­sának az, hogy a társasági szerződés több tevékenységi kört jelöl meg. Ezesetben a bi­zonyítvány kiadásával egyide­jűleg kézbesített hiánypótlási felhívásban kell kérni a jog­szabályoknak megfelelő társa­sági szerződés benyújtását. Az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolí­tásával és ellenőrzésével kap­csolatos feladatok végrehajtá­sáról szóló 25/1991. (X.16.) PM rendelet 2. számú mellék­letének 1. pontjában leírt kö­vetelményeknek megfelelő - építészetileg zárt egységnek minősül - az a játékterem, mely a közterületre nyíló bejá­rattal nem rendelkezik, amennyibebn a termet szilárd fal és ajtó választja el az épület más részeitől. Nincs lehetőség arra, hogy a pénznyerő automaták üze­ren­meltetésére engedéllyel delkező szervező gépeit más szerencsejáték szervező ré­szére engedélyezett játékte­remben üzemeltesse. A pénznyerő automaták engedélyezési díja igazga­tási-szolgáltatási díj, a szeren­csejáték engedélyezési eljárás „illetéke". Ennél fogva az en­gedélyezési díj az engedély­ben egyedileg meghatározott pénznyerő automatára szá­molható el. Az engedéllyel üzemelő gép forgalomból tör­ténő kivonása esetén, új gép engedélyeztetésére a befize­tett díj nem számolható el. 7. Á szerencsejátékok szer­vezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 26. paragra­fus (12) bekezdése szerint ifjú­sági-, gyermek-, oktatási vagy nevelési intézmény, ifjúsági klub, továbbá egyházi, illető­leg egészségügyi intézmények 200 méteres körzetében játék­terem nem működhet. Á 200 méteres távolság ez esetben nem légvonalban mért távol­ság, hanem az a két intézmény bejárata közötti legrövidebb útvonal, amelyen közúton, gyalogosan vagy közúti jár­művel az intézmények meg­közelíthetők. 8. A Szerencsejáték Felügye­let a szerencsejáték szervezé­séről szóló 1991. évi XXXIV. törvény végrehajtására kia­dott 25/191. (X.16.) PM rende­let 12. paragrafus (2) bekezdé­sében meghatározott „fekete doboz" gyártási jogára 1992. január 27-én zárt körű pályá­zatot írt ki. A bíráló bizottság a pályázat nyertesének a kö­vetkező két vállalatot nyilvá­nította: 1.) Assmann-Ation-Coop Kft. (Ausztria), 2.) Playsafe Monitoring Ltd. (Anglia). Ennek alapján a hazai sze­rencsejáték szervezők az üzemeltetett pénznyerő au­tomatákba a fenti két vállalat (cég) által gyártott elektromos adatgyűjtőt (fekete dobozt) szerelhetik fel, ha a 25/1991. (X.16.) PM rendelet 12. parag­rafus (2) bekezdése a) pontja szerinti engedélyezési díjat szándékoznak fizetni. Jogszabályfigyelő 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Magyar Közlöny 45. szám). A törvény korszerűsíti a mun­kaügyi kapcsolatokra vonat­kozó szabályokat (érdeke­gyeztetés, szakszervezetek, kollektív szerződés, munka- vállalói részvétel). Új intéz­ménye a munkajognak az üzemi tanács, mely a munka- vállalóknak a munkahelyi döntésekben való részvételi jogait gyakorolja. Az üzemi tanács véleményezi a dolgo­zók nagyobb csoportját érintő intézkedéseket (pl. privatizá­ció, átszervezés, leépítés) egyetértési jogot gyakorol a szociális és jóléti célú pén­zeszközök felhasználásában. Módosultak a munkavi­szonyra, ül. annak egyes ele­meire vonatkozó szabályok. Többek között megszűnt az áthelyezés intézménye. HOVENTA A Budapesti Nemzetközi Vásárközpontban az őszi BNV-vel egyidőben látható a HOVENTA 11. Nemzetközi Kereske­delmi- és Vendéglátótechnikai Szakkiállítás. A B és a 16-os pavilonban, valamint a B szabad területen több, mint ötezer négyzetméteren 93 - többségében nyugati - kiállító mutatja be termékeit. A kereskedelem és vendéglátás területén dol­gozó vállalkozásoknak feltétlenül érdemes itt körülnézni - vasárnapig még lehet. Pályázatot ír ki külföldi kiállításokon való kedvez- ményes( részvételre a Ma­gyar Feltalálók Egyesülete, az Országos Találmányi Hivatal és az OMFB köz­reműködésével - tájékoz­tatta az MTI-t Vedres And­rás, az Egyesület főtitkára. A találmányok és az új termékek legjelentősebb közös piaci fórumain, a nürnbergi IENA, illetve a brüsszeli EURÉKA kiállítá- a Magyar Feltalálók Egyesülete már két alka­lommal szervezte meg a magyar szabadalom-tulaj­donosok részvételét, akik jelentős üzleti sikereket ér­tek el. Ebben az évben lehető­ség nyílt már ötezer forint négyzetméterenkénti költ­ségért kedvezményesen ki­állítani. A pályázat kiírói elsősorban az új termékek­kel és találmányokkal ren­delkezők jelentkezését vár­ják. A TOLNA MEGYEI Kereskedelmi és ______Ipar-______ K AMARA HÍREI Kiállítások, üzleti találkozók Az Észak-Dunántúli Gaz­dasági Kamara védnöksé­gével bemutatkozó kiállítást és vásárt szerveznek de­cember 15-18. között Szent­péterváron. Oroszországon kívül lesznek meghívottak a Baltikum és a volt Szovjetu­nió többi köztársaságából is, így a régión kívüli kapcsola­tok fölvételére is lehetőség nyílik. A Magyar Gazdasági Kamara tájékoztatja a cége­ket, hogy európai kis- és kö­zépvállalkozások részére ta­lálkozót szerveznek 1993. január 20-21-én a franciaor­szági Strasbourgban. A je­lentkező cégek előzetesen megszervezett tárgyaláso­kon vehetnek részt az előre megadott kívánságnak meg­felelő partnerrel. Üzleti ajánlatok Ausztráliai cég képvise­lete keres paplankészítő cé­geket, amelyek rendelkez­nek többtűs steppelőgéppel, szegőgéppel, esetleg kárto­lógéppel, illetve a kártolást valamilyen módon el tudják végeztetni. Keresik továbbá olyan varrodák jelentkezé­sét, akik tiszta hemyóse- lyemből készült blúzok var­rását vállalnák. A romániai AUTONOVA RT - mely a Dacia, ARO, Oltcit, Roman Diesel stb. gépkocsikhoz tervez, gyárt és forgalmaz alkatrészeket - magyar partnert keres ve­gyesvállalat alapításához. Ennek célja: részegységek és autóalkatrészek gyártása a Suzuki és más, Magyaror­szágon gyártott gépkocsik számára. Megalakult a Dombóvári Kereskedelmi és Iparkamara Július 27-én tartotta alakuló ülését a Dél-dunántúli Gazda­sági Kamara városi szerve­zete. A jelenlévők megválasz­tották a tisztségviselőket. A városi kamara elnöke: Tóth Attila, a Transdanubia Kft. ügyvezető igazgatója. Alelnö- kök: Somogyi Kálmán, a Pát­ria Nyomda dombóvári igaz­gatója és Vass Tibor vállal­kozó. Az elmúlt időszakról adott tájékoztatót lapunknak Tóth Attila elnök: — A kamara a cégek és vál­lalkozók által létrehozott olyan szervezet, amely vala­mennyi szakmát és tulajdon- formát összefog, és a gazda­ság önkormányzati szerve­ként működik. Á kamara sza­kértőire és a tagok szakembe­reire támaszkodva képviseli a gazdasági szervezetek érde­keit. Elsődleges feladata a keres­kedelem, a gazdaság és a vál­lalkozások fejlesztése, ezért tagjainak üzleti információkat, üzleti találkozókat, piackuta­tást, gazdasági információkat és szolgáltatást (külkerjog, társasági jog, munkajog), ke­reskedelemtechnikai segítsé­get (vámok, okmányok, VÁM '91, szerződés-hitelesítés, stb.), céginformációt itthonról és külföldről, szakképzést, menedzserképzést, telefon- és faxhasználatot, gépelést, kül­földi vásárokon való kedvez­ményes megjelenést biztosít. Az előkészítő munka során a polgármesteri hivatal egy irodahelyiséget bocsájtott a rendelezésünkre a Szabadság u. 18. sz. alatt a Tolna Megyei Kamara telefont biztosított (66-823), a Dalmandi Mező- gazdasági Kombinát egy fax vásárlásával támogatta az in­duló szervezetet. E hozzáál­lást és segítséget ezúton is kö­szönöm. Legfontosabb feladatunk most a vállalkozók, a cégek megkeresése, tájékoztatása munkánkról. E folyamatos te­vékenység mellett két igen fontos rendezvényen képvi­seltük a városi kamarát. Graz­ban az ottani kamarával fel­vettük a kapcsolatot. Az egyik kézzel fogható eredmény: a dombóvári kamara tagjai in­gyenesen hirdethetnek az Áusztriában 32 ezer példány­ban megjelenő kamarai lap­ban. Az elmúlt héten Pécsett vol­tunk egy üzletember találko­zón. A Dél-dunántúli kamara segítségével megbeszéléseket folytattunk több Baden-Würt- tenberg-i vállalkozóval. Lejegyezte: Wilhelm Ádám ügyvezető Országos expót! A vidék nehezen találja a helyét Az elsők között hozta nyil­vánosságra az Expóval kap­csolatos véleményét a Liberá­lis Polgári Szövetség, a Vállal­kozók Pártja. Dr. Kupcsok La­jos általános alelnök mintegy négyezer, többségében vidéki tagtársa nevében a Ferenczy Europress érdeklődésére megerősítette: — Ahhoz, hogy a Magyar- ország 93 ezer négyzetkilomé­ternyi területén élők mind­egyike magáénak érezze a vi­lágkiállítást, az eseménysoro­zatból nem szabad kihagyni a vidéken élő nyolcmillió em­bert sem. Szövetségünk tag­ságának többsége vidéken él és ott is dolgozik. Az 1996-os világkiállítással kapcsolatban a vállalkozók pártja afféle me­nedzser szerepet kíván betöl­teni, ezért már tavasszal java­soltuk, hogy a gazdasági, tár­sadalmi és politikai érdek- képviseletek is gyűjtsék össze a vidéken élők javaslatait: és az összes ötlet ismeretében alakítsuk ki közös álláspon­tunkat. — Milyen eseményekre, ren­dezvényekre gondoltak? — Ä főváros környékén élőkre hárulna a vendéglátás, a vendégfogadás feladata. Jó utakra, működő távközlésre ugyanúgy szükség lesz, mint a tájkörzet néprajzi hagyomá­nyainak bemutatására, bele­értve a gasztromómiát is. — Nem korai rendezvények­ről beszélni, amikor még az Expo szervezetei is tisztázatlanok? — Véleményünk szerint az Expótól távol kell tartani mindenfajta politikát. Már ré­gen össze kellett volna fogni és megalakítani azt a rész­vénytársaságot, amelyik az Expót nem önállóan, hanem az egész magyar gazdaságpo­litika ^részeként kezeli, és egyúttal összehangolja a fővá­ros, vonzáskörzete és a távo­labbi területek komplex fej­lesztési tervét. A munkanélkü­lieknek sem csupán elhelyez­kedési lehetőséget jelentene a világkiállítás, hanem az át- és a továbbképzés lehetőségét is. Csak egyetlen példát hadd mondjak: szükség lesz jólkép- zett expo-menedzserekre is. — Mi az, amiről véleménye szerint a legkevesebb szó esik Expo-ügyben? — Nagyon keveset lehet hallani - egyébként a fővárosi­tervekkel kapcsolatban is - a természetvédelmi tennivalók­ról. Már most vészesen fenye­get bennünket a szemét, és a hulladék-halmaz. Képzelje el, mi lesz akkor, ha valóban fej­lődésnek indul a gazdaság, megvalósulnak a tervezett be­ruházások! Nem túlzás, ha azt állítom, hogy nálunk csak a választások előtt, vagy ka­tasztrófák idején kerül reflek­torfénybe a környezetvéde­lem! Hol vannak-a környezet- barát technológiák, a szemé­tégetők, a hulladékot újra hasznosító berendezések? — Nem tartja kevésnek az Expo megnyitásáig hátralévő négy esztendőt? Nem ég a kör­münkre a sok tennivaló? — Megfordítom: mi az ed­dig eltelt, eredmény nélkül el­fecsérelt heteket, hónapokat tartjuk soknak. Nagyobb se­bességre kell kapcsolni, mert különben aligha tudjuk meg­rendezni az expót.-szabó­Ferenczy-Europress

Next

/
Thumbnails
Contents