Tolnai Népújság, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-16 / 219. szám
1992. szeptember 16. VÁLLALKOZÁS - PIAC iÉPÚJSÁG 5 Egy úr a tengerentúlról Amerika egyfajta megközelítése — Mi kell az amerikai piacnak? - kérdeztük Robert ]. Kowalski urat, aki az International Business Development Center képviseletében járt Magyarországon, s felkereste Szekszárdot is. — Kell például a jó magyar bor. Az Aliscavinnel egy éve van kapcsolatunk és mára már elmondhatom, hogy a szekszárdi borok ott vannak az amerikai piacon. — Mit nyújt az önök cége a magyar vállalatoknak, vállalkozóknak? — A Nemzetközi Üzletfejlesztő Központot nemrégiben alapítottam. Korábban, mint az InSight Marketing Group Inc. tulajdonosa húsz évig szereztem üzleti tapasztalataimat amerikában, a magyar piacot pedig öt éve ismerem. RájötRobert J. Kowalski tem, hogy ha innen akarok partnereket vinni az Egyesült Államokba, akkor vonzó ajánlatot kell tennem a kis- és közepes nagyságú cégeknek. Ennek lényege, hogy kis kockázattal - sőt esetleg anélkül - megtegyék az első - tehát a legfontosabb - lépést az amerikai ügyfelek, beruházók felé, illetve közel kerüljenek azokhoz a lehetőségekhez, amelyek az észak-amerikai piacon fellelhetők. — Hogyan? — Magyar mércével nézve is kedvező áron biztosítunk képviseleti irodát az USA-ban, vállalunk üzenetközvetítést, a vállalatok nevének publikálását üzleti kiadványokban. Ez az alapprogramunk, de ezen felül piackutatást is végzünk, és - sok egyéb szolgáltatás mellett - segítünk vegyesvállalati partnereket is felkutatni Amerikában. Budapesti irodánk készséggel áll a magyar gazdálkodók rendelkezésére. — Mi az ön üzleti ßlozofidja? — A tartós kapcsolatokat szeretem. A magyar ügyfeleimnek néhány hónap után meg tudom mondani, érde- mes-e kísérletezniük a tengerentúlon, s ha igen, akkor nem az a célom, hogy rásózzak az amerikaiakra valamilyen magyar holmit, hanem hogy szépen, fokozatosan gyökeret tudjanak verni minél többen a magyarok közül az ottani piacon. Fotó: Gottvald -hangyáiJogszabályfigyelő 9063/1992. (IKK 8.) IKM Közlemény a dömpingeljárások során követendő magatartásról (Ipari és Kereskedelmi Közlöny 8. szám). Az európai Közösséggel kötött ideiglenes megállapodás életbelépése, a külkereskedelmi áruforgalom hazai kötöttségeinek oldása, továbbá a külkereskedelmi tevékenységet folytató cégek számának nagymértékű gyarapodása növeli annak veszélyét, hogy az EK-országokba irányuló magyar export az EK részéről dömpingellenes eljárás megindítását eredményezi. Ilyen eljárás indítása vagy akárcsak annak gyanúja esetén haladéktalanul fel kell venni a kapcsolatot a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumával a dömpingváddal szembeni hatékony védekezés érdekében. A közlemény - egyéb ezzel kapcsolatos tudnivalók mellett - az EGK-rendelet teljes szövegét is tartalmazza. Az IPOSZ vizsgálta: Miért rossz a vállalkozók közérzete? Az IPOSZ Magyar Kézműves Kamara nemrégiben az ipargyakorlást akadályozó tényezőket és a vállalkozás-ellenes légkör okait kutatta. A 130 ezer iparost tömörítő szervezetnek pontosan ismernie kell azokat a körülményeket, amelyek között tagjainak működniük, élniük kell. A 400 kiküldött kérdőívre kapott választ az elmúlt napokban értékelték ki, s meg-, lepő tanulságokat szűrtek le belőlük. Kiderült, hogy a megkérdezettek 37 százaléka az utóbbi 25 évben lett vállalkozó, 41 százaléka az elmúlt hat esztendőben önállósodott. Talán a megváltozott lehetőségek, talán a kényszer hatására választották a megélhetésnek ezt a formáját. Érdekes adatokat tárt fel a tevékenységek jellegének vizsgálata is. A kisiparosok 58 százaléka elsősorban a lakossági igények kielégítésére vállalkozik, 8 százalékuk egyidejűleg kettő vagy több tevékenységet is folytat, hogy a vállalkozását biztos lábon tudhassa. A kisiparosok 46 százaléka nem foglalkoztat alkalmazottat, mindössze 37 százalékuk tud 1-3 személynek munkát adni, de ezek többsége is családtag. Kevesen alkalmaznak tanulókat, segédeket. „Egyre nehezebb a mai gazdasági körülmények között talponmaradni, az átlag-kisembernek megélni" - állapítja meg az összefoglaló jelentés. A válaszadók közül sokan tartanak attól, hogy - ha nem történnek gyökeres változások - egy éven belül az egyéni vállalkozók nagy száma tönkremegy, hiszen a szabályozók, a fizetőképes kereslet hiánya még a legbecsületesebben dolgozó mesterembert is megfojthatja. A Kamara arra is választ keresett, mi gátolja a vállalkozások fejlődését? 189 válaszadó közül 163 azt állítja, hogy a vállalkozások elsőszámú közellensége a társadalombiztosítás. Ha valaki nem fizet pontosan, kamatokkal terhelik az adósságát, ha ő maga betegállományba kerül és táppénzre szorul, akár fél évig is várhat a pénzére. Mi volna, ha ilyenkor valaki kamatos kamattal követelné a hatóságtól ki nem fizetett járandóságát? Az „ellenségek sorában" a TB után a második helyen a banki kamatok állnak. A megkérdezettek felének egyre nagyobb gondot okoz a törlesztés, sőt sokan egyszerűen fizetésképtelenné váltak. Másokat a körbetartozás bénít, s amit különösen nehezményeznek: a hitelkonstrukciók kialakításakor a bankok nincsenek tekintettel a „kicsikre". Ezek után - természetesen - a vevők fizetésképtelensége és a piachiány következik a kisvállalkozásokat sújtó gondok sorában. A lakosság a tartalékait éli fel, a szolgáltató kisiparosok panaszkodnak, hogy kiöregedett háztartási gépeket kell javítaniuk, kitaposott cipőket, kopott ruhákat foltoznak. A „jogi személyek" sem különbek, a megrendelt, elvégzett munkát nem fizetik ki, a tartozás kiegyenlítése előtt megszűnnek, csődbe mennek. A jelentés, amely arra keresett választ, miért rossz a kisvállalkozók közérzete, megemlíti még a bürokráciát, az inflációt, a politkai bizonytalanságot, a háttérintézmények hiányát, s végül egy pozitívumot is kiemel. Nevezetesen: a kormány számíthat az egyéni és társasvállalkozásokra - ha velük és nem nélkülük - alkotják meg a rájuk vonatkozó szabályokat. (koós) Ferenczy-Europress Magyarország Európában Szimpózium a Parlamentben „Magyarország Európában" címmel előadássorozat és vita lesz magyar valamint nyugat-európai gazdasági szakemberek részére a Parlament épületében 1992. szeptember 24-én. Az előadás a BSB Budapest és a The European szervezésében jött létre. A szimpózium az Európai Közösségbe való belépés lehetőségeit, feltételeit, a csatlakozáshoz szükséges további lépéseket vizsgálja. A programban Göncz Árpád köztársasági elnök, az esemény fővédnöke köszöntő szavai után a kormány egy magasrangú szakértő képviselője tart előadást. Ezt követően Charles A. Garside, a The European című lap kiadója beszél majd arról, hogy Magyarország milyen gyorsan és milyen veszélyek mellett kapcsolódhat az egységes Európához. Végezetül pedig Michael Bungey, a BSB Europe elnöke elemzi, hogy egy piacgazdaságban a reklámtevékenységnek milyen hatása lehet a gazdasági folyamatokra. Az elhangzottakat vita, majd pedig az üzletemberek személyes kapcsolatfelvételét lehetővé tevő fogadás követi. részvétel csak meghívóval lehetséges. A szimpóziumon elhangzottakról lapunkban beszámolunk az eseményt követően. Szöveg nélkül Éledő magyar tőke az EXPO-beruházók nemzetközi versenyében Nemzeti konzorciumot szervez az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Meglepő kezdeményezéssel rukkolt elő az Építési Vállalkozók Országos Szak- szövetsége: a Világkiállítási Programirodának szándék- nyilatkozatában jelentette be, hogy az ingatlan-hasznosításra kijelölt területek közül a Petőfi hídhoz a pesti oldalon legközelebb eső telket 99 évre, hasznosításra bérbe kívánja venni. — Szervezünk egy nemzeti konzorciumot a beruházásra, mert meggyőződésünk, hogy van már annyi éledező magyar tőke, amennyi kizárólag hazai erővel is biztosítani tudja a vállalkozás sikerét - mondja Koji László, a szakszövetség főtitkára. - A bérbe veendő területen ugyanis megépítenénk a magyar céhek és kereskedők irodaházát, amely e térségben egyben az első szolgáltató ház is lenne. Meg tudnak felelni azoknak a feltételeknek, amelyeket a külföldi beruházók vállalnának? — Azonos kondíciókkal minden bizonnyal. Azt tervezzük, hogy a forintért bérbe vett területen 1994. második feléig meg is építenénk az említett céh- és kereskedő házat. Szakszövetségünk vállalja az egész projekt megszervezését és kivitelezését, s természetesen a konzorcium megszervezését is. Mi, mint szövetség egyébként csak egyik tagja lennénk a konzorciumnak - „tagtársaknak" meghívtunk több országos, elsősorban érdekképviseleti szervezetet. A Magyar Gazdasági Kamara és a VOSZ már jelentkezett, hogy őket is érdekli a koncepció. Tagszervezeteink közül pedig már annyian jelentkeztek, hogy a telek ára - mintegy 350 millió forint - már összejött. A beruházás számításaik szerint mennyibe kerül? — A teljes kivitelezéshez körülbelül további 1 milliárd forint kell. Kezdeményezésük tehát már több, mint ötlet... — Több, hiszen dolgozunk például a konzorcium részletes és konkrét tervén, amivel a vállalkozói kör elé lépünk. Ennek lényege, hogy mindenki befektetett pénzének megfelelő arányban lesz tulajdonosa az épületnek, tehát igénye szerint vagy beköltözik, vagy akár kiadja bérbe. De az is elképzelhető, hogy mondjuk az érdekképviseleti szervek ott rendezik be irodáikat. Az épület hasznosításának konkrét kérdéseiről azonban majd a konzorcium közgyűlése vagy az igazgatótanács dönt. — Hozzáteszem: elsődlegesen magyar szervezeteket, hazai intézményeket szeretnénk a tulajdonosok között látni; olyanokat, amelyek a térség és kivált a világkiállítás közszolgáltatását segítik. Alighanem reális „veszély", hogy ugyanerre a területre külföldi cég is vevőnek jelentkezik. — Szeretnénk elérni, hogy elővételi jogot kapjunk. A végleges tendert még nem írták ki, de mi már rajtra készen állunk. Nagyon kevés az idő arra, hogy az elgondolásainknak megfelelő színvonalú irodaházat felépítsük. — Lehet, hogy kezdeményezésünkben egyesek olyasmit látnak, mintha a külföldi befektetőket akarnánk vagy próbálnánk kiszorítani a világkiállítás „környékéről". Nos, hadd mondjam el, hogy a magyar építők akkor szállnak be szívesen például a zágrábi építkezésekbe, ha a munka- területeken ott látják a fogadó ország vállalatainak- néhány toronydaruját is. Ez ugyanis azt jelzi, hogy érdemes részt vállalni a munkákból, mert lám, a helybeliek már bele is vágtak. Ugyanígy: ha a külföldiek látják, hogy a magyar vállalkozók toronydarui már ott vannak a világkiállítással kapcsolatos építkezéseknél, egészen biztos, hogy nagyobb bizalommal és vállalkozó kedvvel kapcsolódnak be az expóhoz szükséges beruházásokba.-kóta- (FEB) Egy-egy újonnan induló vállalkozó talán a legnehezebben éppen az adótörvények dzsungelében igazodik el. Anélkül, hogy jogszabály-gyűjtemény- nyel traktálnánk az olvasót, szeretnénk felhívni a figyelmet néhány olyan tudnivalóra, amelyek ismerete nélkül nem is érdemes belevágni. A társasági formában működő vállalkozások, a vállalkozási alapon működő alapítványok, a társadalmi szervezetek, a magánszemélyek jogi személyiségű munkaközösségei, a szövetkezeti szakcsoportok, az egyéni vállalkozók és azok a mezőgazdasági kistermelők, akik 1991 végéig adóalanyként bejelentkeztek - társasági jövedelemadót kötelesek fizetni. Ez a szabály az egyéni vállalkozókra és a kistermelőkre csak 1993 december 31-ig érvényes, azt követően a személyi jövedelemadó általános szabályai szerint kell adózniuk. A társasági adó fizetése a vállalkozás első kötelezettség-vállalásának napjától esedékes és az utolsó kötelezettség teljesítésének pénzügyi lezárásáig esedékes, ami egyben azt is jelenti, hogy a cég megszűnésével együtt nem szűnik meg automatikusan az adózási kötelezettség. Az adó alapja az új számviteli törvény szerinti eredmény, vagyis befektetések esetén figyelembe kell venni például a felértékelődés és az apport leérté-kelődésének különbözeiét is. (Nem árt tudni: a részvénytársaságok esetében az osztalék, amelyet a részvényeseknek fizetnek, nem része az adóalapnak, bár az osztalékot az adózás utáni eredmény alapján számítják ki). Sokat jelent, ha valaki nemcsak a kötelességeit, hanem a lehetőségeit is ismeri. Többféle módon lehet csökkenteni az adóalapot, bizonyos igazolt költségeket le lehet írni abból. Ilyen például az alkalmazottak rendelkezésére bocsátott munkaruha ára, a különféle segélyek összege, a nyugdíjasoknak nyújtott támogatások, az üdülési és étkezési hozzájárulások, a jóléti intézmények fenntartására fordított forintok, valamint _ a reprezentációs költségek. Új vonása a társasági adózásnak, hogy az idei esztendőtől levonható az üzleti jövedelemből a személyi célra kifizetett prémium és tiszteletdíj, az évvégi részesedés, valamint beszerzésük alkalmával a 20 ezer forintnál olcsóbb eszközök értéke is. Le lehet vonni az amortizációs költségeket, különösen az új gépek, járművek, számítástechnikai eszközök és irodatechnikai berendezések esetében. A törvényben rögzített fordulónap után az aktivált gépekre 7, a számítás- és ügyviteltechnikai eszközökre 3, a járművekre pedig 5 évre elosztva lehet amortizációt számolni. Mindezt összevetve: ebben az évben az új rendelkezések szellemében már mintegy 20 százalékai több amortizáció számolható el költségként, mint korábban. Jó tudni azt is, hogy az eredményesebb gazdálkodási periódusokban céltartalékot lehet képezni egy esetleges későbbi veszteség, garanciális kötelezettség, vagy a kétesen behajtható tartozások fedezetére. Az adótörvény betűi értelmében a lejárt tartozások után a 90-180 napos követelésekre 2 százalékos, a 181-365 nap közöttiekre 5 százalékos, az egy éven túli követelések fedezetére pedig 25 százalkos tartaléka^ lapot lehet képezni az adózás előtti nyereség terhére. Ny.V. Ferenczy-Europress A 1 ^ • 1 1 *' 1 Adózni kőtelező, de . . .
