Tolnai Népújság, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-16 / 219. szám

1992. szeptember 16. MEGYEI KÖRKÉP-A. MÉPÚJSÁG 3 Fórum a kisebbségi törvényről Bonyhádon tartja soron következő ülését a Ma­gyarországi Németek Szö­vetségének Tolna Megyei Testületé a Magyarországi Németek Házában, szep­tember 18-án, pénteken, délután két órakor. A napirenden annak a nemzeti és etnikai kisebb­ségekről szóló törvényja­vaslatnak a megvitatása szerepel, amelyet az illeté­kes tárca még ez évben a parlament elé kíván ter­jeszteni. Vitaindítót tart dr. Józan Mihály elnökségi tag. / Évadnyitó a Deutsche Bühne-nél 1992. szeptember 18-án, pénteken, délután fél négykor sajtótájékoztató­val egybekötött évadnyitó társulati üléssel veszi kez­detét a színházi évad a szekszárdi Német Szín­házban. Kampány­kezdés a PDSZ-nél A Pedagógusok Demok­ratikus Szakszervezetének Tolna Megyei Csoportja szeptember 17-én, csütör­tökön, délután három óra­kor tartja kampányindító összejövetelét Váralján, a művelődési központban. A rendezvényen Fenyve­siné Farkas Zsuzsanna or­szágos választmányi tag, valamint Pokorni Zoltán ügyvivő beszél a PDSZ cél­jairól, választások előtti stratégiájáról. Zárva lesz a főkonzulátus A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény sze­rint a német egyesülés napja alkalmából rende­zett ünnepségek miatt a Pécsi Német Főkonzulátus 1992. október másodikán, pénteken tíz órától a láto­gatók, ügyfelek részére zárva tart. Kiállítás Bonyhádon Kun Éva keramikus al­kotásaiból nyílik kiállítás a bonyhádi Vörösmarty Mi­hály Városi Művelődési Központban, 1992. szep­tember 21-én, délután öt órakor, amelyet október elsejéig, naponta 10-12 és 14-18 óráig tekint-hetnek meg az érdeklődők. Meg­nyitó beszédet mond An­gyal Mária művészettörté­nész. Ajándék a szekszárdi GYIVI-nek A svájci Abtwil város evangélikus gyermekott­honának ajándékaként ér­keznek azok az udvari gyermekjátékok, amelye­ket egy háromtagú svájci küldöttség ad át ünnepé­lyesen a szekszárdi Gyer­mek- és Ifjúságvédő Inté­zetnek szeptember 22-én, kedden délelőtt, a tervek szerint tíz órakor. Az ajándékozásra annak a kapcsolatnak a keretében kerül sor, amely a múlt évben alakult ki a szek­szárdi és a múlt században alapított abtwili intézet között. Privatizáció előtt a vízmüvek Ezekben a hetekben várható parlamenti határozat a köz­művek vagyonátadásáról, 1992. végéig pedig meg kell történnie a megyei vízművek gazdasági társasággá való át­alakulásának. A víz jelenlegi köbméterenkénti árát a Vízü­gyi, Hírközlési és Közlekedési Minisztérium szabta meg, ez a hatáskör a vagyonátadás után az önkormányzatokat illeti majd meg. Mint tudjuk, ez év január 6-a óta, a központi ártámoga­tás megszűnése következté­ben kapja minden fogyasztó emelt áron az ipari és ivóvizet. Az állami céltámogatás csak azon települések lakosságát érinti, ahol a víz fogyasztói ára kiugróan magas lenne. A minisztérium által megállapí­tott ivóvízdíj a megyében köbméterenként 36 forint 80 fillér, a szennyvízdíj 37,30. E két szolgáltatásért a megye la­kossága nem 74,10-et fizet' az illetékes tárca a felső határt ugyanis 60 forintnál húzta meg, a fennmaradó összeg a céltámogatás másfél milliárd- jából folyik be a vízmű kasszá­jába. Azokban a falvakban, ahol szennyvízelvezetés nincs, természetesen csak az ivóvízdíj szerepel a számlán. Ezek a számok évente és tele­pülésenként eltérőek, megha­tározóak a földrajzi adottsá­gok. (A vízszolgáltatás ára or­szágszerte 13,50-től 65,80-ig, a szennyvízszolgáltatásé pedig 9 forinttól 65,80-ig változik.) A Duna-menti településeken például jóval alacsonyabbak, mint ott, ahol artézi kútból le­het csak vízhez jutni. E téren, a megyék rangsorában Tolna megye a tizenegyedik helyet foglalja el. A vízdíj természe­tesen tartalmazza az összes vízzel kapcsolatos költséget, az energia, a szállítás, az üzemmérnökségek fenntar­tása, az amortizáció, a szennyvíziszap eltávolítás, a bérek költségeit, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Sőt, magába foglalja a víz- és csatornamű-hálózat kihasz- náltsági fokából eredő elmé­leti veszteséget, hiszen a me­gyei vízművek naponta 115 ezer köbméter vizet tudnának biztosítani, a felhasználás át­lagosan pedig csak 45 ezer köbméter. A vízszolgáltatás­ból, mint alaptevékenységből a vállalatnak nem volt nyere­sége, és remélhetőleg az ön- kormányzatoknak sem lesz más a céljuk, mint a veszteség elkerülése. A Tolna megyében talál­ható hét városi és három köz­ségi üzemmérnökség leendő gazdái, az érintett önkor­mányzatok annyiban meg­egyeztek, hogy ez év végéig közösen üzemeltetik a vízmű­veket, addig tehát fogyasztó­kat érintő változás nem vár­ható. Amennyiben jövőre szétválnának útjaik, úgy en­nek az árát a kedvezőtlenebb helyzetben lévő települések lakossága fizetné meg, hiszen van olyan község, ahol a ki­használatlanság, és az ivóvíz előállításának kemény feltéte­lei miatt 800 forint lenne egy köbméter víz ára, egy esetle­ges kútjavítás pedig 800 ezer forint körül mozog. Bízzunk hát abban, hogy az önkor­mányzatok vezetői megfogad­ták a nemrég itt járt amerikai szakemberek tanácsát, akik melegen ajánlották az együttműködést a közművek üzemeltetése terén. Tóth Ossza meg örömét! Olvasónk írja A felemben is jelzett felszó­lításunkra megérkezett az első hír. Talán mondanunk sem kell, örömmel tesszük közzé. Örömünkben világgá kür­töljük, és tudatjuk minden­kivel, aki hozzánk közel , s azzal is, aki távol áll, hogy május 8-án megszületett kapcsolatunk gyönyörű gyümölcse, BAB-szem, akit Kiss Adél Zsannának hív­nak. Természetesen ő a leg­szebb, a világ legédesebb 50 centiméteres, 3100 grammos csodája. Fogadjátok szíve­tekbe, és engedjétek, hogy szeressen. Kiss Gábor és Almádi Éva Paks A nagy hőség meg a szőlő Már augusztusban sok szőlősgazda panaszkodott, hogy a 34 fokos hőségben és a nagy szárazság miatt a szőlőbogyók aszalódnak. Ezt ugyan a tamási piacon árult szólófürtökön nem tapasztaltam. Ez ért­hető is: mert csak a szép, egészséges fürtöket kínálják. Az viszont fel­tűnt, hogy a más években ilyenkor a kirakott szólóhalmok körül sok da­rázs tolakodva ólálkodott, most nem. Gondolom, nekik is hosszú volt a szárazság. Nagy hőség már régebben is előfordult, de nem ilyen tartó­san. A Tolnamegyei Közlöny erről így ír: 1875. aug. 12-én 13-án rek- kenó hőség volt Szekszárdon. Mindkét nap felhőtlen ég mellett a Nap olyan pörkölő meleget bocsátott alá, hogy a szólófürtök, melyek a leve­lüktől fedve nem voltak és így a napsugaraknak annyira ki voltak téve, hogy formaszerűen megsültek. A kár nem jelentéktelen. Mindkét na­pon a „hévméró" (hőmérő) délben és árnyékban +28 R fokot mutatott (Réamur, ez 35 Celsius-fokot jelent) Tolnamegyei Közlöny 1875. októ­ber 13. Dr. Koppán József Vegetá­riánus tolvajok? Lehet, hogy megyénk­ben egyöntetűen a vegetá­riánus étrendre tértek át a tolvajok? Merthogy egyre-másra jelennek meg a kiskertek, apró birtokok vámszedői, akik hol krumplival, hol káposztá­val, hol paprikával meg­tömve szatyraikat, zsákja­ikat távoznak. Gyanítom, inkább arról van szó, hogy azt lopják, aminek éppen a szezonja van, ami éppen akkor érik be. Nagydorog határában mindenesetre a burgonya a kelendő. Két alkalommal is jókora terü­letről szedtek fel eme fon­tos táplálékunkból arra jogtalanok, alig egy hét alatt. Vasárnap éjjel aztán felettébb gyanús lett egy házaspár a rendőrjárőr­nek, aki azon nyomban igazoltatta őket. S csodák csodájára, tőlük nem messze még egy zsák krumpli is hevert gazdát­lanul. Mindenesetre a há­zaspár (egyelőre) váltig tagadja, hogy nekik bármi közük is lenne a zsákhoz, s annak tartalmához. A kriminalisztikában já­ratosak szokták emlegetni, hogy az elkövetők gyak­ran visszatérnek a tett színhelyére, s bizony sok­szor ez is lesz a „vesztük", így történt ez a közel­múltban is, amikor négy kurdi atyafi elhatározta, hogy ők bizony káposztá­val gazdagodva fognak hazatérni szürke Ladájuk­kal. A tolnanémedi TE- MAFORG Vállalat melletti káposztaföldön jócskán meg is rakták az autót ez­zel a felettébb egészséges táplálékkal, majd egy út- széli kocsmánál szerettek volna áldomást inni a si­keres fogásra. Ekkor de­rült ki, hogy a rendszám- táblájuk bizony elveszett, s gyanítható, hogy éppen a káposztaföldön, vagy annak közelében hagyták el. így - mi mást is tehet­tek — miután hazavitték a káposztát, visszamentek a tett színhelyére, hogy megkeressék a rendszám- táblát. Mire a tolvajok megta­lálták a rendszámtáblát, már a rendőr is ott volt, akinek bizony nem tudtak elszámolni jövetelükről. Gergelics Zsóka Konferencia a kullancsveszélyröl A Dunántúl a veszélyes zóna Az egész ország területéről érkeztek meghívott orvosok az ÁNTSZ Tolna Me­gyei Intézetének Epidemiológiai Osztá­lya szervezte konferenciára, amelynek témája a kullancsok által terjesztett be­tegségek, és azok gyógyítási lehetőségei voltak. A rendezvényt, amely tegnap délelőtt a szekszárdi Babits Mihály Mű­velődési Központban zajlott le, a bécsi Immuno AG. Wien szponzorálta. A szakembereken kívül a lakosságot is élénken foglalkoztató probléma aktuali­tását az adja, hogy hazánkban azok a természeti gócok, ahol a betegségek elő­fordulnak, az utóbbi öt évben viszonylag kiterjedtek, és évente mintegy kétszáz­hetven fertőző megbetegedés kórokozója kullancs által kerül az emberi szerve­zetbe. Az új kutatási eredményeket e té­ren a szakmai közvéleményfaz idén már két megbeszélésen ismerhette meg. A konferencián hat előadás, beszámoló hangzott el a járványügyi helyzettel, az okozott tünetek felismerésével és gyógyí­tásával kapcsolatban. Mint Straub Ilona, az OKI Járványügyi Osztályának vezető főorvosa elmondta, évente két-három ha­lálesetet okoznak az élősködő terjesztette kórok, amelyek között az agyhártyagyul­ladás a legsúlyosabb. Minden száz meg­betegedésből egy végződik halállal. A kullancsveszély területi megoszlása egyébként nem egyenletes, a Tiszántúlon lényegében elenyésző a megbetegedések száma, a dunántúli megyék „viszik a pálmát", közöttük is Zala, Vas, és So­mogy megye áll az élen. Kullancsokban Tolna megyében sincs hiány, azonban ritka, hogy kórokozót is hordozzanak. A problémát az ún. lyme borreliosis nevű kórokozó jelenti, bár az előidézett beteg­ség alapos penicillin-kúrával gyógyít­ható, tünetileg könnyen összetéveszthető súlyosabb betegségekkel, például a scle­rosis multiplexszel. Annak ellenére, hogy a veszélyeztetett területeken a lakosság tekintélyes hányada részesült védőoltás­ban, maguk a szakemberek sem gondol­hatják úgy, hogy a helyzet ezzel megol­dódott volna - hangzott el Straub Ilona előadásában. tóth Fotó: kpm Számítógépek az iskolásoknak (Folytatás az 1. oldalról.) A gyerekek már túl vannak az első órákon és a tapasztalat a rövid idő után az, hogy a gyerekek fogékonyak az új iránt, és érdeklődőek. A tárgyi feltételek mellett a személyi feltételek is biztosítottak, és a számítógéppel két pedagógus ismerteti meg a nebulókat. A gyerekeken kívül természete­sen a pedagógusokat is bevon­ják az új anyag elsajátításába. Elsőként a német szakosok be­iskolázása történik meg. Ezt az teszi szükségessé, hogy az iskola tervei között szerepel, egy számítógéppel vezérelt nyelvi labor létrehozása, ami várhatóan egymillió forintba fog kerülni. Továbblépve, fo­kozatosan minden tantárgy bekerül majd a rendszerbe, s egy kis központként működik majd. Ehhez a gépek rendel­kezésre állnak, a programokat kell beszerezni. Az iskola azonban nem marad egyedül a tervekkel, elképzelésekkel, mert szponzorok segítik munkájukat. Elsőként kell megemlíteni, hogy a nyár fo­lyamán az önkormányzattal közösen létrehozott az iskola egy alapítványt „Zombai gye­rekekért" elnevezéssel. A ter­melőszövetkezet ugyanúgy, mint a takarékszövetkezet is magáénak érzi az iskolát, és támogatja törekvéseit.-p. téri ­Sztrájkokról Mostanában már az az érzésem, hogy az ember attól emelke­dik ki a többi élőlény közül, hogy ő tud (és szokott) éhségsztráj­kolni. Egy medvének mondjuk ilyen sohasem jutna eszébe. Mert ó egy nagy buta állat. Úgy kell neki. Mi már, úgy tűnik, feléltük az összes többi kommunikációs lehetőségünket. Hova fejlődik az emberiség?! Szédületes. Ennyi aggyal. . . •k Módosítanom kell a fentieket. (Jobb ma, mint holnap.) Ugyanis a televízió is tud sztrájkolni. Vasárnap a Hőmérő című műsor alatt úgy döntött, elég a politikából, a Csurkából, a min­dennapi unalmas, sokszor álproblémákból, valami mást szeretne. Valami szívhez, értelemhez szólót, valami kis muzsikát, roman­tikus történetet, madárfüttyöt, szóval ilyen szokatlan dolgokat. Minden erejét összeszedte, de csak annyira futotta neki, hogy a képet eltüntesse. Valljuk be, egy televíziótól ez is nem minden­napi cselekedet. Bírta is vagy tíz percig, s mikorra megadta, ma­gát és megjavult, csoda történt: a Horn Gyula és a Tamás Gás­pár Miklós nyílt színen dícsérgette a Jeszenszky Gézát. Rossz- májúak szerint csak azért, mert ők ketten azt hitték, hogy hang nincs . . . Ennyit a televízió hatalmáról. KRZ Ajánljuk magunkat, ajánljon bennünket barátainak, ismerőseinek és mindenkinek! Előfizetőinket kérjük, hogy szerezzenek újabb előfizetőket a 33.000 pélclányban megjelenő r r r Ajánlja a lapunkat, s ha megnyerte ismerősét az előfizetésre, töltse ki és borítékban küldje be az itt következő szelvényt, valamint az előfizetési díj befizetését igazoló postai csekket vagy másolatát a TOLNAI NÉPÚJSÁG Kiadója (7100 Szekszárd, Pf.: 71.) címére. Előfizetési díj I hónapra: 319 Ft. ...............Sv-............................................a5*-............... S ZEREZTEM EGY ÚJ ELŐFIZETŐT r r r BARÁTAIM, ISMERŐSEIM KÖZÖTT. Az új előfizető neve:.......................................................... C íme (ahova az újságot kéri):........................................... A beküldő neve: Címe: ............... K iről szeretne olvasni a lapban? AKIK A MAI LAPUNKBAN MEGJELENT SZELVÉNYT BEKÜLDIK, AZOK KÖZÖTT EGY olasz tésztagépet SORSOLUNK KI. Ez a szelvény részt vesz az 1993. januári rendkívüli sorsolásunkon is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents