Tolnai Népújság, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-11 / 189. szám

1992. augusztus 11. Fórum mezőgazdasági szakembereknek A Tolna Megyei Mező- gazdasági Termelők Szö­vetsége, valamint a Tolna Megyei Földművelésügyi Hivatal a kialakult gyakor­latnak megfelelően az el­nökök és más érdeklődő szövetkezeti szakemberek részére soron következő fórumszerű megbeszélését Szekszárdon, a Művésze­tek Házában tartja. Az összejövetel idő­pontja: augusztus 11-e, kedd, délután két óra. Az előadás napirendjén a szövetkezeti átalakulás időszerű kérdései szere­pelnek. Az előadó: dr. Be- recz Miklós, a Földműve­lésügyi Minisztérium osz­tályvezetője, a kérdés ava­tott szakértője. Nyáron nem tréningezünk? Mérsékelt érdeklődés mellett tartották meg teg­nap délután a második Darnell-tréninget Szek­szárdon, a Babits fylihály Művelődési Házban. Az ingyenes bemutatkozó tréningre az első emeleti póbateremben került sor. Egy hónappal ezelőtt már volt egy ugyancsak ingyenes bemutatkozása a fent említett, amerikai adaptációs önszuggeszciós módszernek a megyeszék­helyen. Akkor a rendezők nyolcvan főre béreltek termet, amely túl nagynak bizonyult. Ha nyár, akkor ásatás Ha nyár, akkor ásatások. Az alábbiakban mini-kör­képet adunk, a megyei múzeum tájékoztatása alapján, a Tolnában folyó régészeti ásatásokról. Nemrégiben fejeződött be Regölyben a kísérleti régészeti telepen a bronz­kori életmódkutató tábor dr. Szabó Géza régész ve­zetésével. A tábornak igen nagy sikere volt. A részt­vevők, különösen az isko­lások szeretnék, ha jövőre ismét lakói lehetnének egy hasonló tábornak. A közeljövőben folytat­ják - ugyancsak Szabó Géza régész irányításával, - a gerjen-várad-pusztai bronzkori telep feltárását. A nyár első időszaká­ban, a szekszárdi gimna­zisták közreműködésével Váradiné Péterffy Zsu­zsanna megtalálta a Szek- szárd és Várdomb közti római limes út egyik őr­tornyának alapfalait. Ugyancsak itt, az őrtorony falainak közelében, jóval korábbi neolitikus lele­tekre is bukkantak, vala­mint nagyméretű cse­rép-urnákat találtak. Az ásatásokat, a leletek feltá­rását jövőre folytatják. Az őszi időszak utolsó feltárásaként október ele­jén a bölcskei római erőd kutatására kerül sor. A ko­rábbi évekhez hasonlóan itt „búvár"-feltárások lesznek. Az idén nyáron is folyta­tódott az ozorai vár feltá­rása. A kutatásokat az OMF és a Tolna Megyei Önkormányzat finanszí­rozza. Őcsény-Sziget-pusztán dr. Miklós Zsuzsanna ve­zetésével egy kisméretű Árpád-kori földvár feltá­rása folyik. Hetény-pusztán a Ma­gyar Nemzeti Múzeum ré­gésze, dr. Tóth Endre ve­zetésével egy római kori város feltárása folyik. MEGYEI KÖRKÉP Magyar borok Amerikában: egy illúzió vége Szőlőfarmok a kaliforniai sivatagban ____________________________________________ _______________________________________________L ( Folytatás az 1. oldalról) Dr. Vida György: — Meg­döbbentő volt számunkra maga Kalifornia, mely állam jórészt si­vatagi terület. Reggeltől késő es­tig tűz a nap, 38-40-45 fokos a hőség. Ott tehát semmi meg nem terem víz nélkül. Amint a földbe kerül a szóló-ültetvény, abban a pillanatban máris működésbe lép a csöpögtető berendezés. S ez az egyéb növényzet esetében is így van, épperuezért minden üde zöld színben pompázik. r Dr. Hadházy Árpád: — El­sőként frvine fogadott bennünket, ez a település Los Angelestól délre található. Ez a terület most kezd afféle második szilikon- völggyé válni, s kaptunk is némi ízelítőt az amerikai szupertechni­kából. De visszatérve a szakmára: az Egyesült Államokban rendkí­vül fejlett a szakboltok hálózata, s gyakoriak az olyan üzletek, ahol csak bort lehet vásárolni. Betér­tünk egy ilyen üzletbe, ahol két­ezer fajta palack állt a vásárlók rendelkezésére a világ minden ré­széből. Sajnos, a magyar borok, az az egy-két üveg, a legalsó, leg­olcsóbb kategóriába tartoznak. Ekkor döbbentünk rá egy marke­ting-alapigazságra: nem elég a bort megtermelni, azt el kell adni. Dr. V. Gy.: — Amerikában reggel-délben-este még a vízcsap­ból is a reklám folyik. Az ottani fogyasztó alaposan meg van dol­gozva, tehát ha valaki bemegy egy ilyen szakboltba, az célirányosan, a reklám sugallatára vásárol. Dr. H. A.: — Világos, hogy milliós reklámokra a magyar ál­lamnak nincs pénze, de a negatív megítélést el kellett volna kerülni. Ugyanis ami bort mi örvendezve eladunk Amerikába egy dollárért, mert a bortól valahogy meg kell szabadulni, az ott a legalsó kate­góriában, három-négy dollárért kerül piacra. A kissé sznob átlag­amerikaiban mindez olyan képze­tet alakított ki a magyar borokról, hogy azok a leggyengébbek, legsi­lányabbak. Dr. V. Gy.; — Elképesztő, hogy az amerikaiak milyen vilá­got képesek kialakítani, ha a bo­rukról van szó. Napa Valley-ben találkoztunk egy olyan - egyéb­ként világhírű - termelővel, aki a bor és a művészetek egységes szellemében terveztette meg fel­dolgozó farmját. A látogatót dór oszlopcsarnokok fogadják timpa­nonnal, s egyaránt megcsodál­ható a munka - azaz a feldolgozó telep - és a művészet - azaz a pince - tárháza. A pincerendszer egyébként a sziklafalban talál­ható, a labirintushoz hasonló rendszerben tíz oldalágat olvas­tam meg, az egyik váj at egy ha­talmas színházterem, ahol esté­lyeket, zenés rendezvényeket, elő­adásokat és fogadásokat tart a tu­lajdonos. Természetesen itt bort szolgálnak fel, s ha már valaki erre jár, egész biztos rendel né­hány kartonnal a valóban finom nedűből... Dr. H. Á.: — Napa Val­ley-ben minden gazda annak rendje s módja szerint kialakí­totta a maga kóstolószobáját, ahol bizonyos pénzösszeg fizetése elle­nében mód van a borok megízlelé­sére. Létezik olyan pincészet, ahol csak a kóstolószobának a forgalma egy év alatt 150 ezer dollárt tett ki. A bevétel már fedezte a szőlé­szet költségeit. Hozzá kell tenni, hogy Amerikában folyó bor, mint olyan nem létezik, a kínálás nem kancsóból, hanem palackból tör­ténik. Dr. V. Gy.: — A hordóból való kínálás számukra barbár do­log. A bor élelmiszer, s azt, ha nincs steril körülmények között zárva, nem fisszák meg. Dr. H. Á.: — A szigorú eszté­tikai-egészségügyi követelmé­nyekkel a magasfokú gépesítést, a csúcstechnikát lehetne párhu­zamba állítani. Nem találkoztunk olyan szőlészettel, ahol ne saválló krómacélból készültek volna a szerszámok. Az erjesztőkádak fűthetők, illetve hűthetők, a szólő- szüretelő tartályt minden forduló után kimossák és gőzborotvával sterilizálják. Dr. V. Gy.: — Ami a szőlőso­rokat illeti, azok gyakorlatilag ugyanúgy néznek ki, mint ná­lunk, egy különbséggel: sokkal gondozottabbak. Az ott nem for­dulhat elő, mint nálunk a nagy­üzemeknél, hogy hiányok vannak egyes tábláknak, avagy a végosz­lopok össze vannak törve. Dr. H. Á.: — Persze, Ameri­kában a technológia megvásárlása nem okoz gondot egy szőlősgaz­dának. Kiszámítottuk: egy hektár szóló ott 80-100 ezer dollárt hoz, s ezért a pénzért gyakorlatilag be­szerezhető minden szükséges fel­szerelés. Nálunk egy erjesztő­kádra sem futná a bevételből, jól­lehet Amerikában és nálunk is egyaránt az összbevétel egyhar- mada marad a termelőnél. S meg­felelő technika nélkül ma már képtelenség világszínvonalon produkálni. Dr. V. Gy.: — Az amerikai borok fris sessége, üdesége és tisz­tasága megítélésem szerint nem hasonlítható össze a hazai boro­kéval. Valamennyi hazai boron érződik ugyanis az oxidativ jel­leg. Lehet, hogy sokan vitatkoz­nak majd velem, de meggyőződé­sem, hogy jelen pillanatban szá­munkra nem Amerika a nagy piac. Ahhoz előbb a modern tech­nológia alkalmazásával meg kell tanulni az egyébként jó alap­anyagból kiváló minőséget készí­teni. S ha majd felfejlődik a hát­téripar, melynek köszönhetően a kiszerelés miatt sem kell szégyen­keznünk, akkor lesz némi esé­lyünk. Dr. H. Á.: — Nincs értelme elhallgatni azokat a véleménye­ket, melyek lesújtóak voltak a magyar borokról. A kaliforniai ál­lami egyetemen volt szerencsénk részt venni egy háromnapos tré­ningen: az egyik neves profesz- szor, miután megízlelte hazánk legismertebb borvidékének termé­két, így minősített: számára ez cukor és víz keveréke. Ezt szó sze­rint így mondta, nem rosszindu­latból, ami nem persze nem mér­sékelte megdöbbenésünket. Dr. V. Gy.: — Most emiatt meg lehet ugyan haragudni, de inkább érdemes lenne elgondol­kodni. Dr. H. Á.: — Az egyik szak­ember mindenesetre megjegyezte, hogy Szekszárdnak jó esélyei vannak a borforgalmazás terén. Ha valami újjal kopogtatunk Amerikában, például a szekszárdi kadarkával, ami másutt sehol sincs a világon. Megfelelő meny- nyiség és minőség esetén sokkal nagyobb esélyt lehetne adni en­nek a fajtának, mint az általunk ugyan nagy becsben tartott, de az Egyesült Államokban már rég hi­telüket vesztett más magyar bo­roknak. Szeri Árpád Ingyenkemping Jágónakon Újabbnál újabb ötletekkel lepi meg Bánó Ferenc, a jágó- naki Virágvár tulajdonosa környezetét és a szakmát. Legutóbb vendégcsalogató­ként ingyenkempinget létesí­tett a panzió végében lévő lu­cernás területen. Ötezer tő rózsa környezeté­ben, két kateszteri holdon in­gyen kempingezhet június el­sejétől október elsejéig. Csak a hidegvizet fizeti! - hirdeti a transzparens Dombóvár hatá­rában. Hol a haszon, ha minden ingyenes? Nos, aki idejön, az már biztos, hogy fogyaszt va­lamit a Virágvári vendéglő­ben, és lehet, hogy a hétvégi diszkóban is, ahol a kedves vendég, ha úgy gondolja, maga is zenélhet zongorán, hegedűn, tangóharmónikán, citerán, cintányéron és furu­lyán. A nemrégiben nyűt táboro­zóhelyen egy Kalocsáról érke­zett házaspárt, Kapitány Fe­rencet és nejét találjuk. A fe­leség éppen gyógynövény­gyűjtésből érkezik. Mint kide­rül, az asszony gyakorló ter­mészetgyógyász. — Valóságos gyógynö­vényparadicsom ez a kör­nyék, kétszer akkorára nőnek itt a gyógyfűvek, mint mife­lénk, - mondja Kapitányné Kalla Mária és máris sorolja a kezében tartott füvek nevét: cickafark, katángkóró, széles­és keskenylevelű útifű, gyer­mekláncfű. Majd azzal foly­tatja, hogy természetes élet­mód tábort szeretne idehozni Jágónakra, mert fantasztikus­nak tartja az ingyenkemping ötletét. f. kováts fotó: ótós _________________________»ÚJSÁG 3 A tárgyalóteremből Bíróság előtt a verekedő apa Mint arról a rendőrségi szakban már beszámoltunk, április hatodikán Józsa Gábor decsi lakos olyan súlyosan bántalmazta kilencéves kis­fiát, hogy azt a körzeti orvos mentővel küldte be a baleseti sebészetre. Sérülései, szak­nyelven szólva nyolc napon túl, úgy 2-3 hét alatt gyógyul­tak. Legalábis a testiek. A történet már ismert. Mindhárom gyerekkel az apa tartózkodott otthon, a két ki­sebb az udvaron játszott, a fiú a konyhában tanult. Ekkor kezdte keresni az apa az érté­kes rotring ceruzát, amit a gyerek elveszített, majd ész­lelte, hogy a nemrég vásárolt füzetből már csak három lap van meg. Előbb pofozni kezdte a gyereket, majd a kamrából elővette a disznóö­léskor a zsír keverésére hasz­nálatos, nyolcvan centis nyelű fakanalat, s azzal verte agyba-főbe a kisfiút. A verést csak percek múlva hagyta abba a gyerek sírásának, kia­bálásának hatására. Vallo­mása szerint az apa nem a fa­kanálért ment be a kamrába, hanem más céllal, az csak a kezébe akadt. Amikor az anya hazajött, megfürdette, majd lefektette a gyereket, s csak reggel vitte orvoshoz, mert véres volt a párnája. Ettől a szülők nagyon megijedtek. Az anya arra is felkészítette a gyereket, hogy rablótámadásra hivatkozzon, ha a kérdezik. Az igazság persze kiderült, s minden jel szerint az apa számára is tanulságul szol­gált, hogy ennyire elvesztette a fejét, és így eluralkodtak rajta az indulatok. Augusztus hatodikáig, a bí­rósági tárgyalás napjáig - in­Újra kedd, formációink szerint - nem bántalmazta a családját. Az igazságügyi elmeszakér­tői vizsgálat egyértelműen megállapította, hogy a férfi sem tudat-, sem pedig szemé­lyiségzavarban nem szenved. Esetében a kóros elmeállapot minden fajtája kizárható. Csak labilis, ingerlékeny ember. Azóta a nyugtatóit rendesen szedi. A hatóság félrevezetése mi­att az anyát az ügyészség megrovásban részesítette. írni azért kell az esetről, mert a gyerekek a leginkább kiszol­gáltatottak, s mint ebben az esetben is, az ellenük irányuló agressziót csak nagyon súlyos esetben tudja megtorolni a törvény - mert egyébként nem derül ki. S ha valaki a neki ki­szolgáltatott, sőt rábízott gye­rekkel bánik kegyetlenül, er­kölcsi szempontból igazán nem számít enyhítő körül­ménynek, hogy az illetőnek is nehéz gyerekkora volt. Alko­holista apja miatt került állami nevelőotthonba négy testvé­rével együtt. A bíróságnak viszont mér­legelnie kellett az ítélet meg­hozatalakor az őszinte meg­bánó magatartást, és azt, hogy a férfi három kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, fel­esége munkanélküli. Az önkormányzat gyámü­gyi segélyben részesíti a csa­ládot, s azóta természetesen rendszeresen ellenőrzi is a körülményeket. Mindezek alapján - jogerő­sen - dr. Balassa Mária bünte­tőtanácsa egy év börtönre ítélte az apát, aminek a végre­hajtását három év próbaidőre felfüggesztette. Ihárosi Ibolya megírja a Kishegyed ««te»*! *»­32 oldalon; szerelem, házasság, divat pletyka, sztárok V ■ Mit tegyen, ha nem megy? ■ A harminc, a negyven és az ötven- elgondolkodtató a szülinapokról ■ Milyen az ideális titkárnő? ■ Ha nem megy magától,- úszással és tornával a születés körüli sérülések ellen A legszebb francia asszonyról, divatról, fogyókúráról, sztárokról és sok minden másról, ma csak úgy mint minden kedden olvashat a Kiskegyedben. ________________(4/15792)y

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents