Tolnai Népújság, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-05 / 184. szám

1992. augusztus 5. MEGYEI KORKÉP KÉPÚJSÁG 3 Kárpótlási tájékoztató Szekszárdon Augusztus 6-án, csütör­tökön este 18 órai kezdet­tel dr. Ótós János, a megyei kárrendezési hivatal veze­tője tart előadást a kárpót­lási törvény aktuális kér­déseiről. Az előadás helyszíne a Független Kisgazdapárt Szekszárd, Hunyadi u. 5 szám alatti helyisége. Minden érdeklődőt tisz­telettel vár a kisgazdapárt városi szervezete. Új helyen a Közlekedési Felügyelet A Tolna Megyei Közle­kedési Felügyelet központi irodaépületének új címe: Szekszárd, Kiskorzó 3. A járművekkel, jármű­fenntartók ellenőrzésével kapcsolatos hatósági ügy­intézés változatlanul a Szekszárd, Rákóczi u. 85-87 sz. alatti irodaépü­letben történik. Telefon: 74/16-328 illetve 74/15-107. Jármű hatósági vizsga bejelentése a 74/15-818 te­lefonszámon. Műszaki vizsgáztatás (3,5 torma össztömegig) és környe­zetvédelmi mérőhely címe: Szekszárd, Keselyűsi út 7. Telefon: 74/11-933. Az új központi irodában járművezetők vizsgázta­tása, járművezetői engedé­lyek kiadása, járműveze­tők utánképzése, útügyi igazgatási hatósági felada­tok körében, valamint a felügyelet vezetésének ille­tékességébe tartozó ese­tekben várja ügyfeleit a közlekedési felügyelet. Nem lesz jazzkocsma Bonyhádon Múlt pénteki számunk­ban hírül adtuk, hogy Bonyhádon a művelődési központban dzsessz- kocsma nyűik, ahol fellép többek között az Ex együt­tes is. Az augusztus küencedi- kére beharangozott ese­mény elmarad, mert a Hol­landiából várt vendégek mégsem látogatnak Bony- hádra. Tájékoztató Závodon Ma este tizenkilenc órai kezdettel Závodon, a kul- túrotthonban Bea József, a Tolna Megyei Földműve­lésügyi Hivatal vezetője ad tájékoztatást. A téma: a kárpótlási tör­vény, és a szövetkezetek átalakulásával kapcsolatos tudnivalók. Előadás a földadóról Bátaszéken Augusztus 11-én dél­után, tizenöt órai kezdettel a bátaszéki községházán az APEH Tolna megyei munkatársai tartanak tájé­koztatót a földadóról, kü­lönös tekintettel az első féléves befizetési határ­időre. A községi polgármes­teri hivatal kezdeménye­zésére létrejött ismertetőre minden érdeklődőt szere­tettel várnak. Diósberényi mozaik A regionális agrártanácskozás elé Sok az idős, magányos ember Muszáj bevásárolni menni! 100-110 a 18 éven aluli, 250 az idős lakosság. A köztes szám az aktív kereső, akik közül 40-60 között mozog a munka- nélküliek száma. A községben szembetűnően sok az elhagya­tott, üresen álló ház. Mi az oka ennek? Az idős lakosság ki­halt, a fiatalabb elköltözött, máshol keresett boldogulást. Nem volt közlekedési lehető­ség, munkahelyet is csak a té- esz adott, így többnyire Hő- gyészen, Gyönkön telepedtek le. Az idős, magányosan élők­nek az önkormányzat próbál segíteni úgy, hogy étkeztetést biztosít számukra. Ezután néhány szó az ifjú­ságról is. A község óvodájá­ban huszonkét aprósággal foglalkoznak, míg szeptem­bertől 37-39 körül lesz az isko­lások száma. Az 1 -8-ig osztály tanulói Gyönkre járnak isko­lába, ami rendkívül megnyug­tató a falu szempontjából, mert megfelelő ellátásban ré­szesülnek a bejáró gyerekek. Az önkormányzat egy-egy gyerek után 15 ezer forintot fizet a gyönki általános isko­lának.- pusztai téri ­Diósberény fennállása az 1864. április 2-án kelt adatok szerint 1703-ig nyúlik vissza, amiről Winkler Mihály szaka- dáti plébános által készített jegyzőkönyv tesz említést. Nevének eredetéről a magyar ajkú lakosság öregjei azt mondták: a falu mostani kö­zepét képező kies völgyet haj­dan sűrű berek, a falut kör­nyező több dombot és hegyet pedig majd tisztán diófából álló erdőség borította. Ebből arra lehetett következtem,, hogy először Diós Berek lehe­tett, s később lett Berény. A falut 1728-ig csak magyar ajkú lakosság lakta. Ekkor azonban, minthogy a németek nagyobb számmal leteleped­tek, a magyarok egy része el­költözött. A betelepedett né­metek származásáról a jegy­zőkönyv azt írja, hogy a Sáár folyam mellékéről eredtek. A magyarok megtelepedésekor a községnek bizonyos gróf Czinzendorf volt a földesura, 1724-ben gróf Merci birtokába jutott-, 1772-ben pedig már gróf Apponyi György nevét említik birtokosként. A falu történetéhez tartozik még az is, hogy 1743-ban, Mária Teré­zia uralkodása alatt - az akko­Imára kulcsolt kézzel... riban volt pécsi püspök Beré- nyi József rendelete folytán - a jelenleg is még itt álló temp­lom felszenteltetése a szom­széd Szakadáton volt. A mai Diósberény házai többségében a huszas években épültek, valamennyit nádtető borított. A hatvanas évektől kezdődően megindult egy felújítási hullám a faluban, amikor a nádtetőt lebontották, s helyébe csapott szerkezetű cseréptető került. Összesen 511-en élnek Diósberényben, Egy kis KGST-piac a falu központjában Hogy reális képet kapjanak a képviselők (Folytatás az 1. oldalról) Jelen lesz a tanácskozáson a „hetedik parlamenti párt" képviselője, Piros Ildikó is, aki függetlenként az Agrárszö­vetség támogatásával jutott be a parlamentbe. Tolna, Somogy, Baranya, Zala megye agrárkamarái meghívták a tanácskozásra az érintett területek valamennyi termelőjét, valamint a hús-, tej- és konzeripar képviselőit. Három-négyszáz résztvevőre számítanak a szervezők. A Mezőgazdasági Kamara Baranya megyei elnökét, Harmatos Józsefet, a mohácsi Új Barázda Termelőszövetke­zet elnökét a tanácskozás cél­járól kérdeztük. A megbeszé­lés lényegét abban határozta meg, hogy a törvényhozók a regionális tanácskozásokon kapjanak reális képet a mező- gazdaság jelenlegi helyzeté­ről. Azért, hogy ennek birto­kában dönthessenek a törvé­nyekről, amelyek a magyar mezőgazdaság jövőjét megha­tározzák. Az ősszel kerül a testület elé például az agrár­piaci rendtartásról szóló tör­vény. Nem tudni pillanatnyilag azt sem, hogy a Mezőgazda- sági Kamarának milyen ható­sági, érdekvédelmi és köz- gazdasági funkciói lesznek, hiszen nem született meg a kamarai törvény sem. Vannak olyan vélemények is, misze­rint nem eltartott, hanem el­tartó mezőgazdasságra van szüksége az országnak. A termelők álláspontja szerint ilyen sehol a világon nincsen, s éppen e sajátos magyar helyzet miatt nincsenek egyenlő esélyeink a nemzet­közi piacokon. Harmatos József összeha­sonlításképpen elmondta, hogy egy német termelő a ku­korica tonnájáért 150-160 dol­lárt kap, míg a magyar 100-at, ugyanazok a gépek itthon 10-20 százalékkal drágábbak. Olvasóink kérdezték A szolgálati évekről Gesztesi Károly és Müller Ede olvasóink a szolgálati idővel kapcsolatban tettek föl kérdést. Szalontai György, a Tolna Megyei Társadalombiztosítási Igaz­gatóság csoportvezetője vá­laszolt. A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 46. szakaszának (1) bekezdése szerint az öregségi nyugdíj mértékét a nyugdíj megál­lapítása után szerzett szol­gálati idő figyelembevételé­vel kérelemre módosítani kell. A szolgálati időnek azt a tartamát azonban, amely alatt a nyugdíjat korlátozás nélkül folyósították, nem le­het figyelembe venni. Tekintettel arra, hogy mindkét olvasójuk nyugdí­ját a munkaviszonyuk mellett korlátozás nélkül folyósították, a nyug­díjazásukat követően ledol­gozott éveket szolgálati idő­ként figyelembe venni nem lehet. Nyugdíjkiegészítésre csak a nyugdíj megállapításakor figyelembe vett szolgálati idejük után jogosultak. Idén nem lesz gond Gyönkön már nem mumus a tatár A néhány éve még cukor­répa betakarításához szüksé­ges berendezéseket, gépeket gyártó gyönki AGRAM nem küzd gazdálkodási gondokkal — tudtuk meg Köcsörnyei Jó­zsef igazgatótól. A nyolcvanhét munkást foglalkoztató vállalat a kapos­vári hibridtenyésztő rész­vénytársaság műszaki bázisa­ként működik jelenleg, hiszen fő profilja sertéstenyésztési technológiai berendezések gyártása. De nem csupán ezt készítik, hanem olyan épület vázszerkezeteket is, amelyek sertések lakhelyének készül­nek változatos méretben, s melyek közül a legnagyobb szélessége 14, hosszúsága pe­dig 72 méter. A hazai piac beszűkülése miatt külföldi megrendelők felé kacsingató gyönki AG­RAM éves bevételének jelen­tős részét egyetlen, nagy meg­rendelésnek köszönheti. A Ta­tár Köztársaság rendelt tőlük tizenkét épületet, teljes tech­nológiai berendezéssel együtt, ami erre az esztendőre ele­gendő munkát ad az itt dolgo­zóknak. Természetesen nem ez az egyetlen összetevő határolja be tevékenységi körüket, hi­szen alumínium-radiátorokat is gyártanak háromféle szín­ben, s nem csupán nagy- és kiskereskedelmi vállalatok­nak, hanem magánszemé­lyeknek is állnak rendelkezé­sére. A vállalatnál ezeken kívül műanyag ajtókat is gyártanak immár negyedik éve, egy- és kétszámyú kivitelben, de az építőiparban mutatkozó visz- szaesés érezteti hatását a ke­resletben. Jól szervezett reklámtevé­kenységük hatására, no meg termékeik árának és minősé­gének következményeként az ország szinte minden részén akad vevőjük, de ez így együtt is „csak" a talponmaradáshoz, a dolgozók megélhetéséhez elegendő. - nagy ­A barátságos betörő este A dombóvári 9. számú élelmiszerbolt tizenegy órakor bezár. A mi betörőnk tegnap vásárolni szeretett volna, de nem lévén pénze, inkább fel­feszítette a bejárati ajtót, s pa­kolni kezdett fényes délben a városközpontban. Egy házas­pár, arra járván, azt hitte nyitva a bolt, és betért. A be­törő közölte, válogassanak csak nyugodtan, ő most éppen átrendezi a boltot. Ez nekik is feltűnt, mert a pénztárgép már fel volt törve. Mondták is, majd visszajönnek, s értesítet­ték a rendőrséget. A személy­leírás alapján megtalálták a tettest és a lopott holmit. Há­rom órakor már ki is hallgat­ták a többszörösen büntetett előéletű, ámde udvarias betö­rőt, aki ha rámordul a vásár­lókra — Nem látják, hogy zárva vagyunk! —, talán le sem bukik. -i­Helyreállítás az udvari óvodában Erre a falra kerül majd a lambéria Udvariban a községi óvodát az önkormányzat még az el­múlt évben kívülről teljesen felújíttatta, most a belsőre ke­rült sor. Az épületre már igazán rá­fért a teljes rekonstrukció. Az ebédlőben tönkrement a par­ketta, s ezt most fölszedték, aljzatbeton került a helyébe, és erre műanyag padlót ragasz­tanak. A nagy foglalkoztató, ami 58-60 négyzetméteres, ol­dalfala 135 centiméter maga­san olajfestékkel volt lefestve. Ez minden évben gond és pluszkiadást jelentett. Az újra­festése minden anyagköltség­gel együtt 15-20 ezer forintba kerülne. Számolt a testület és úgy határoztak, hogy nincs többé festés, ennél jóval gaz­daságosabb módját választják a helyreállításnak, mégpedig műanyag lambériát vásárol­tattak. A kivitelező, a teveli Márton Pál munkásai leverték a festéket, újra vakolják a falat, s erre kerül majd rá a lambé­ria. A kivelező már három hete dolgozik itt, s a tervek szerint a héten befejezik a munkát. Mire elkészülnek, a nagytakarítási szünet is lejár az óvodában, megszépült, kulturált körülmények között folytathatják mindennapjaikat az ovisok.- p. téri ­Készül az „anyag" a vakoláshoz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents