Tolnai Népújság, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-04 / 183. szám

1992. augusztus 4. TÁJOLÓ WÚJSÁG 5 Gyönk, 1827. Miről mesél a pecsét? Innen­onnan Szekszárdon, a Ba­bits Mihály Művelő­dési Ház folyosógalériá­jában Görbe Ferenc fotó­iból összeállított kiállí­tást nézhetik meg az ér­deklődők munkanapo­kon 8-18 óráig. * Bátaszéken, a Petőfi Sándor Művelődési Házban augusztus 7-én, este 7 órai kezdettel a Bátaszéki Zenés Nyár programjában a Fanfare V/D 1-e Liefdesnacht elnevezésű holland éne­kesek alkotta big-band vendégszerepei. Az előadásra a belé­pés díjtalan. * Akik Budapesten jár­nak, látogassanak el a Néprajzi Múzeumba, ahol Az ősi Mexikó kin­csei címmel nyílt kiállí­tás. A kiállítás nemcsak az elődök művészi ízlé­sét mutatja be, hanem az előttük élt nemzedékek élményeit és világszem­léletét is visszatükrözi. Az erre az alkalomra készített kiadvány pe­dig a kiállításon bemu­tatott mindennapos használati tárgyakra, va­lamint a mágikus és val­lási célra készült alkotá­sokra emlékeztet. Még nyitva van, és megnéz­hetik az érdeklődők az Elő népművészet című kiállítást, mely a Tolna megyei alkotók leg­szebb hímzéseit, fazekas munkáit, faragásait, szőtteseit is bemutatja. A helység első ismert év­számozású pecsétje 165 éves, de előtte már két másik is használatos volt: az egyik ve­gyesen magyar és latin felirat­tal, a másik némettel. Az 1827-esnek latin a felirata: SI- GILLUM COMM. GYÖNK. 1827. A comm, a communitas, azaz közösség, község rövidí­tése, ami többet jelentett a falu szó latin megfelelőinél, hiszen a mezővárossá válás felé ve­zető utat jelezte. Ha meggon­doljuk, hogy az egész járásá­ban Gyönk volt a legnépesebb lakott hely, ez egyáltalán nem látszik túlzásnak. Az előbbi német nyelvű pecséten is ép­pen a község és nem a falu megfelelője olvasható. S hogy miért éppen a latin? Talán azért, mert ez a magyar és német lakosok közül egyiket sem tehette előtérbe s akkor még a hivatalos nyelv is ez volt honunkban. A pecsét rajzán rajta van mindaz, amit a gyönkiek ma­gukról el szerettek volna mondani. A gazdag termésre a dúsan kötött kéve és a bőven termő szőlő mutat, amelynek alapja az eke, méghozzá vas­eke. Ezek mellett a még mogyo­róvesszővel kötött hordó és egy pohár vagy más kisebb faedény utal az iparra. A ga­Pályázati figyelő! 1. /A Magyar Hitel Bank Művészeti Alapítványa pályázatot hirdet a művészetek támogatására. Az Alapítvány célja a mű­vészet támogatása valamennyi művészeti ágban. Pályázhat minden magyar állampolgár, aki a pályázat benyújtását meg­előző két évben nem részesült támogatásban vagy öszöndíjban. Jelentkezési határidő: augusztus 15. 2. /A „Táncsics Mihály" Alapítvány pályázatot hirdet a kul­turális sajtóban tevékenykedő egyének és alkotóközösségek számára olyan projektek megvalósítására, amelyek: - a kulturá­lis sajtó tartalmi színvonalának emelését szolgálják, - értékes, új kiadványok megjelentetését célozzák. Beadási határidő: au­gusztus 31. 3. /A Magyar Hitel Bank Sajtóalapítványa pályázatot hirdet a tájékoztatás színvonalának emelésére. Az Alapítvány célja, hogy elősegítse a sajtó, a rádió és a televízió munkatársainak színvonalas szakmai munkáját, a gazdasági, politikai és kultu­rális élet tájékoztatási igényeinek mind maradéktalanabb kiegé­szítését. Jelentkezési határidő: augusztus 31. A pályázatokról bővebb felvilágosítás kérhető a Tolna Me­gyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány Információs-Szolgáltató Irodájában: Szekszárd, Béla tér 6. Telefon: 74/11-928. Nyitva tartás: hétfő, szerda: 13.00-16.00 óráig, kedd, csütörtök: 13.00- 17.00 óráig, péntek: 13.00-15.30 óráig. A Paksi Ifjúsági Irodá­ban: Paks, Gagarin u. 2. Telefon: 75/11-646. Nyitva tartás: hét­főtől péntekig 14.00-20.00 óráig. Felhívjuk figyelmüket, hogy a pályázatokat nem az irodához kell beküldeni, mi csak közzé tesszük azokat. Felvételi előkészítő tábor A Pécs-Baranya Értelmiségi Egyesület és a JPTE Közgaz­daságtudományi Kar Tehet­ségért Mozgalom csoportja 1992. augusztus 24-26. között felvételi előkészítő tábort szervez Harkányban, a köz­gazdaságtudományi karra je­lentkező gimnazisták szá­mára. Az egyhetes tábor ideje alatt egyetemi oktatók tarta­nak előadásokat, a csoportos foglalkozásokat pedig diákta­nárok vezetik. A programot kulturális és szórakoztató rendezvények színesítik. Jelentkezéseket au­gusztus 20-ig fogadnak el. Cím: Pécs-Baranyai Értelmi­ségi Egyesület 7621 Pécs, dr. Várady Antal u. 7/2.Telefon: 72/36-608. Lélegzet A Levegő Munkacsoport és a Magyar Közlekedési Klub közlekedéssel és környezet- védelemmel foglalkozó lapja legutóbbi, összevont számá­ban foglalkozik többek között az országgyűlés döntéshoza­tali munkájával, a főváros és környéke környezeti helyze­tével. Számos szakember vé­leményét közli az egészségká­rosító szénhidrogénekről, az üzemanyagok és kipufogógá­zok légszennyezéséről és az ember egészségére gyakorolt hatásáról. Fejlődés vagy sodródás? címmel olvashatunk a közle­kedéshálózati centralizáció hatásairól, és még számos cikk, információs anyag, ta­nulmány-részlet foglalkozik az autós közlekedés környe­zeti ártalmaival, illetve azok­kal az intézkedésekkel, ame­lyek ezeket a károkat hivatot­tak mérsékelni. Zongoraszonáta Néhai nemes Páhi Dezső János ozorai gyógyszerész, gyermekte­len, ám nagyszerű házzasságot élt nejével, így örökbe fogadta fe­lesége testvérének gyermekét. Magához vette a kislány édesany­ját is, aki, mint az középnemesi családoknál dívott, kiválóan zon­gorázott. Sokszor gyönyörködtek az anyuka zongorajátékában, aki Chopint játszott a legszíveseb­ben. A háború már a vége felé kö­zeledett, amikor az ozorai gyógy­szerészhez orosz katonaatiszteket és tisztiszolgáikat kvártélyoztak be. Egyik este, amolyan búcsú­ünnepet ültek, kellemesen eliszo­gattak és a bécsi zongora is meg­szólalt. Az egyik orosz minden­áron a Katyusát kívánta hallani, amit viszont általában az úrilá­nyok nem tartottak repertoáron. A dal vége az lett, hogy előkapta pisztolyát és belelőtt a zongorába. A golyó utat keresett magának, ám semmit nem roncsolt el. Ezt a zongorát az akkoriban örökbefo­gadott kislány (ma Eehérvizi Ist­vánná) örökölte. A Bonyhádon élő család megkérte a jóhírű ké­miatanárt, Nikodémusz Józsefet, aki civilben zongorahangoló is, hangolja föl a fél évszázada ella­zult húrokat. Megtette. Közben kiszedte a pisztolygolyót is. Az első világháború idején ké­szült, úri szalonokat látott zon­gorába a második világháború vége felé belelóttek, s a rendszer- váltás idején távolították el a lő­szert - mondta nevetve a zongo­rahangoló és a család. -szs­Fehérvizi István a kioperált golyót mutatja bona kalászai mellett, kitünte­tett helyen - mintegy jelezve talán, hogy az élethez ez is szorosan hozzátartozik - egy körző, a tudomány jele. Vilá­gosan jelzi, hogy az itteniek milyen büszkék lehettek fiatal algimnáziumukra, amelyből a magyar irodalom és kutúra nem egy jelentős egyénisége indult el. T. G. Lehet jelentkezni! A Átütemezett felvételi Fehérváron Német és angol szakos ta­nárokat képző alapítványi is­kola kezdi meg működését szeptemberben Székesfehér­várott. A helyi önkormányzat, valamint a Comenius Tanul­mányi Társaság által létreho­zott, Kodolányi Jánosról elne­vezett intézmény falai között az új tanévben 120 egyszakos nyelvtanárjelölt kezdi meg ta­nulmányait. A hallgatók a harmadik év végén olyan dip­lomát kapnak, amellyel mind általános, mind középiskolá­ban taníthatnak. Az oktatói gárda a Budapesti Eötvös Lo- ránd Tudományegyetemről került ki. A hallgatók tandíjat fizet­nek, de kiadásaikat az ösztön­díj és munkalehetőség csök­kentik, valamint nyelvórák adásával is szert tehetnek jö­vedelemre. A most induló főiskolán át­ütemezett felvételit tartanak augusztus 25-étől, erre az in­tézmény augusztus 7-éig még elfogad jelentkezéseket. A si­keres vizsgát követően szep­tember 14-én kezdődik az ok­tatás. A főiskola hallgatói olyan érettségizett fiatalok le­hetnek, akik középfokú állami nyelvvizsga szintű nyelvisme­rettel rendelkeznek. Tv-napló Olimpia Az olimpia eseményei alól az sem tudja kivonni magát, akit nem hoz különösebb izgalomba egy-egy sportteljesít­mény, igaz, a tévé is gondoskodik arról, hogy ne marad­junk le semmiről, a magyar győzelmeket pedig egymás után többször is levetítik, mert az ilyent nem lehet elégszer látni. Ez ugyan nem biztos, de az tény, hogy a világ szeme Barcelonán, a tévések minden mozzanatot megörökítenek, s a versenyek végeztével újra lehet játszani a nagy ese­ményt. Már a megnyitóból látni lehetett, hogy nemcsak a sport­tal akarják lekötni a világ figyelmét: az ünnepség látványos volt, Herkules épp úgy szerepelt benne, mint Kolumbus, legföljebb az vitatható, hogy csak a civilizációt vitte-e el az Új Világba. A riporter azt mondta, a jelenlévők számára biztosan többet jelentett, mint azoknak, akik a tévében néz­ték, s bizonyára így is volt. A parádé hosszúra nyúlt, néha a figyelem is ellankadt, a bőség igézete elől nem tudtak ki­térni a rendezők. Másnap pedig megkezdődtek a verse­nyek. A játékok megkezdése előtt ismételten hallottuk vezető politikusok szájából, hogy szükségünk van a jó szereplésre, mert a kedvét vesztett országot felvillanyozhatja a győze­lem, visszanyerhetjük hitünket, reményünket. Ha így is van, ez átmeneti erőforrás, ami nem oldja meg gondjainkat. Harmonikus társadalomban a sportnak is fontos a szerepe, a győzelem a nemzeti öntudatot is növelheti, de ha erre épül, mint az 50-es években, régen rossz. A Tény-képek című változatos és jól szerkesztett riportműsorban épp két aranyérem között arról beszéltek, hogy az általános ked­vetlenség egyik jele: ma nem születnek viccek. Jellemző tü­net, mert a vicc a nagyvárosi folklór része, s az ismeretlen szerző mindig valami általánost fogalmaz meg, amit min­denki tud, s a keserűség csak a humor szivárványában ol­dódik fel. A viccel tehát nem lehet viccelni, egyébként tu­dománya is van, egy kutató például feljegyezte, hogy 1977-ben 295 új vicc keletkezett Pesten, pontosabban ennyit tudott feljegyezni, s a vizsgálatok szerint a téli hónapokban fürgébben mozognak a viccgyártó agyak, mint nyáron. Nem értek hozzá, a szociológusok azt mondják, a viccelő kedv elapadása figyelemre méltó társadalmi jelenség, s azt mutatja, hogy az élet komorabb lett, fenyegetőbb. Ezt kel­lene feloldani, s talán erre utalt a minap Katona Tamás ál­lamtitkár, amikor a kormány médiapolitikájával kapcso­latban azt mondta - ha jól idézte egyik laptársunk -, hogy „az emberi butaságnak semmilyen formájával nem vállal­nak közösséget". Közben az olimpiai játékok folynak tovább, nem marad­nak el a magyar sikerek sem, amelyeknek mindenki örül. Szép az aranyérem, de kár lenne, ha a győzelem hamis illú­ziókat táplálna. Mert minden eredmény mögött kitartás és rengeteg munka van, nagyon hosszú út vezet a győzelmi dobogóhoz. Nemcsak a sportban. Ma ebben a furcsa kor­ban, amikor újra építjük a kapitalizmust, a legtöbben siker­ről, sok pénzről, dicsőségről ábrándoznak, a gazdasági életben gyakori a gátlástalanság, mert időnként a zavaros­ban is lehet halászni. Hogy is szólt a régi vicc? Miért építjük a szocializmust? Mert ez még mindig jobb, mint dolgozni, - amit nagyon sokan komolyan vettek. Ma sem vesztette el érvényét, csak ügyeskedésnek álcázott csalással nem sokra lehet menni. Marad tehát a munka, a tanulás, a kitartás, ami nem zárja ki a kudarc lehetőségét, de akkor is megadja a jól végzett munka örömét. A sportban sincs másként. Aki gyorsan fut, vagy nagyot ugrik, még nem érezheti nyaká­ban az aranyérmet, győztes mindig egy van, de ettől még a többieknek nem kell szégyenkezniük. Tanulság tehát akad bőven, akkor is, ha elmarad a győzelem. Csányi László Hol voltak a katonák? A bonyhádi Völgységi Mú­zeum tavaly októberre ter­vezte, hogy megnyitja a II. vi­lágháború emlékeiből összeál­lított kiállítást. A Pécsi Hon­védkollégium bonyhádi igaz­gatóhelyettese, Nagy Zoltán a pécsi múzeum munkatársá­val, Huszár Zoltánnal egy ki­állítást rendezett, melynek anyaga nagyszerűen kapcso­lódott a bonyhádi múzeum elképzeléseihez. Ráadásul a volt Hadifoglyok Bajtársi Szö­vetsége helyi csoportja is segí­tette mindennek a létrejöttét, így a II. világháború hőseinek és áldozatainak állított em­lékmű avatásának napján megnyithatták a Völgységi Múzeumban azt a kiállítást, amelynek gerincét a pécsi múzeum anyagai képezik ­fegyverek, iratok -, további ré­sze saját gyűjtés és a honvéd­kollégiumi kiállítási anyag, valamint a Hadtörténeti Mú­zeumtól kért és kapott ma­gyar, orosz és német katonai ruházat. A kiállítás kronoló­giai sorrendben mutatja be a háború kezdetétől a befejezé­sig a katonaélet pillanatait, borzalmait és keserűségeit egyaránt. Feltétlenül említést érdemel dr. Kovács Zoltán jo­gász, id. Rónai József, özv. Csillag Jánosné, Éttig László, Gáti Béla segítsége, de sorol­hatnánk a nevek egész sorát. Iskoláknak, családoknak bátran ajánlható a kiállítás megtekintése, mely Szőts Zol­tán múzeumigazgató tervei szerint másutt is bemutatásra kerül majd. -szs- Fotó: Ótós Valaha tüzérként kuporgott az aknavető mellett Megjelent Monte Merrick: Memphis Belle, a 25. bevetés. A történet a második világháború­ban játszódik. A könyv a Magyarországon is be­mutatott, világsikert aratott azonos című fűm alapján készült. * Judith Krantz: Enyém lesz Manhattan! A Misztrál lánya világ­hírű szerzőjének könyve. A küzdeni tudó, magában bízó üz­letasszony regénye. * Sipos Miklós: A vil­lanyszerelés alapműve­letek A Műszaki Könyvkiadó kiadásá­ban. * Sonja Carlsson: Tejes turmixok. Tejből készült turmixok leírása. A há­ziasszonyokat praktikus tanácsokkal látja el. * Nyelvi elsősegély tu­ristáknak. Német, an­gol, francia, spanyol és olasz nyelven nyújt se­gítséget a tájékozódás­ban az utazóknak. (A könyvek a szekszárdi Kossuth könyvesbolt­ban vásárolhatók meg.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents