Tolnai Népújság, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-29 / 204. szám
4 KÉPÚJSÁG TOLNA ÉS KÖRNYÉKE 1992. augusztus 29. A város lobogója Tolnai telefonhelyzet Szeptemberben várható megegyezés a tolnai polgár- mesteri hivataltól kapott tájékoztatás szerint a Magyar Távközlési Vállalat Pécsi Igazgatósága és az önkormányzat között a szekszárdi telefonközpont fejlesztéséről, amelynek nyomán lehetőség nyílna a telefonhálózat bővítésére a körzetben. Az előzetes tervek értelmében Tolna, Fadd, Bogyiszló és Fácánkert telefonigénylői mintegy háromezer új vonalhoz jutnának úgy, hogy az igénylők egyszeri, harmincötezer forintos hozzájárulását a helyi önkormányzat költségvetéséből pótolnák ki. A MATÁV azonban maga is átalakulóban van, anyagi nahézségekkel küzd, sem a megegyezés tető alá hozásának időpontjáról, sem az esetleges fejlesztés üteméről konkrét információval nem rendelkezik.Telefonügyben tehát még némi türelemre van szükség. Tóth ezt mondta nekem. Végül aztán csak felvettek pénzügyi előadónak egy Szabaton nevű kis település állami gazdaságában, ott négy évig dolgoztam, akkor jobb ajánlatot kaptam Szekszárdon a terményforgalmi vállalattól. Minőségi ellenőrként kaptam állást, később belső ellenőr lettem, nyugdíjba is innen mentem. Elégedetten tekintek vissza, Kiváló Dolgozó kitüntetést kétszer kaptam a jó munkámért. — Mikor találtak egymásra, a fafaragás és Józsi bácsi? — Azt hiszem, mindig is bennem volt, születésemtől fogva, a vállalatnál is én végeztem az összes dekorációs munkát. Egyszer egy 4 méteres Lenin arcképet is festettem, meg mindent, nagyon elégedettek voltak az ünnepségekre készített dekorációkkal. — De úgy igazán mikor keltette életre a fát? — Azt hiszem a feleségem ihletett, kérdeztem tőle többször, mit csináljak? Azt válaszolta: Fúrjál-faragjál. Első munkám apósomnak egy vadászkutya-fejes szipka, olyan jól sikerült, hogy azontúl éjjel-nappal faragtam. — Mikor nyerte el a népi iparművész címet? — Barátaim unszolására bemutattam Steig Pista bácsi fazekasnak, szintén népi iparművész és Krassai Gyula segítségével kiállításra kerültek a munkáim. Majd Budapestre a Kecskeméti u. 13-ban vittem a munkáimat, ott egy 7 tagú zsűri értékelte (Népi Iparművészeti Tanács), így lettem elismerve hivatalosan is, faragó népi iparművésznek, 1963-ban. — Hogy él nyugdíjasként? — Nagyon aktív vagyok, szeretek dolgozni, igyekszem egészségesen élni, nem dohányzóm, nem iszom, jók a reflexeim, az unokámmal tol- lasozom, 85 óta vagyok ülnök a megyei bíróságon, az is elfoglaltság. Bántani csak az bánt, hogy senki nem figyel rám, nem vesznek tudomást a munkáimról, nincs egy szervezet, egy közösség, ahol megjelenhetnénk. Régebben érdekelte az embereket minden, ma nagy a közömbösség. Burlász Magdolna Az életre keltett fa Elkészült Tolna város lobogójának mintapéldánya. Megtekinthető: a városháza dísztermében Mözsön, a Szent István u. 10-es ház kapujában egy barátságos, hamuszínű kutya üdvözöl, az udvaron ezüstszínű burma macskák hízelkednek, az előtérben pedig kacagó gerle ad turbé- koló-bugyborékoló hangokat. A kellemes fogadtatást Határ Józsi bácsi végtelen szívélyessége, vendégszeretete tetézi. Azonnal odavezet készülő munkájához. Egy csónakban ülő halász félig faragott alakja kezd kibontakozni a fa szorításából. A nappaliban a fal mentén egy polc megrakva gyönyörű faragásokkal. Egy egész élet felhalmozott kincsei - többnyire 30-40 cm-es szobrok, munkás emberek, kihaló félben lévő (mert nemcsak madárfajok pusztulnak ám ki, hanem az embertípusok, mesterségek is a technika áldozatául esnek), lassan a múlt homályába vesző mesterségek, elmúló embertípusok, megannyi karakter fába faragva. Megörökítve a vidék minden jellegzetes, ősi mestersége. Halászok bárkában, hálóhúzás közben, feszülő izmokkal, egy halász varsával, nagyba- juszos, kucsmás juhász a kutyájával, teknővájó cigány, arató munkások, marokszedő, kaszát fenő paraszt jellegzetes pózban, de szívet gyönyörködtető a kenyeret magához szorító paraszt, tengelici parasztasszony, pákász, sót cipelő legény, cigány házaspár, elöl az ember, batyu a váŰán, picit meggörbül, mögötte pipázó felesége. — Józsi bácsi, a szobrai arJózsi bácsi jó emberismerő Hatvanháromban lett hivatalosan is népi iparművész ról árulkodnak, hogy jó emberismerő, emberszerető és nagyon jó megfigyelő. Elő személyek ihlették? — Igen, szeretem kikérdezni az embereket, minden érdekel. — A családban van még művész? — Igen. Az öcsém festőművész, Budapesten él. Rengeteg emléket vesz elő, újságcikkek a festőművész öccséről, egy halom cikk Határ Józsi bácsiról, a faragó népi iparművészről. — Szeretném hallani az egész élete történetét. — 1921. április 26-án születtem' Alsólipnyicán - Árva megyében, ma Lengyel terület. Apám 1922-ben Faddra került csendőrtisztnek. Felsőbb iskoláimat Szekszárdon, a Garayban végeztem. Emlékszem, az első faragásom egy fekvő oroszlán volt. Az iskola elvégzése után a faddi községházára kerültem, adóügygyei, közellátással foglalkoztam. De nagyon vonzott a katonai pálya. így 41-ben elmentem hadapród iskolába és 44-ig szolgáltam. Nehéz idők jöttek, borzasztó dolgokat éltem át, a nyilasok átvették a hatalmat, kötelezni akartak bennünket is, hogy esküdjünk fel nekik, de közülünk senki nem volt hajlandó. így Csornára kerültünk, és életünk állandó veszélyben fogtott, hányódtunk erre-arra, Ausztriában fogságba jutottunk. De sokszor visszagondolok, hogy sikerült életben maradnom, mit ettünk, máig sem tudom. Másfél évig senki nem tudta, élek-e, halok-e. Csonttá sová- nyodva, tetvesen, nagy szakállal jutottam valahogy haza, de sokan meghaltak, vagy Szibériába kerültek. Budapesten a Honvéd kórházban ápoltak, apám feljött értem, nem ismert rám, olyan állapotban voltam. Ennyi szenvedés után végre visszakerültem Faddra, megalakult a paksi Rendőr- kapitányság, ott alkalmaztak. 46 végén „B" listáztak. — Az mit jelent? — Hogy politikailag nem vagyok megfelelő. Azért, mert nyugaton fogoly voltam. Később Fadd községben a községi elöljáróság adóvégrehajtónak nevezett ki. Bárki megmondja még ma is, mindig irgalmas voltam az emberekhez. 47-ben óriási dolog történt, beleszerettem egy mözsi óvónőbe, Werner Emíliába. Gyönyörűszép lány volt, 48. május 9-én esküdtünk, két gyerekünk született, egy lány, egy fiú, és két unokával ajándékoztak meg bennünket. Harminchat évig rendkívül boldog házasságban éltünk, szegény feleségem, Emikém 8 éve hagyott itt örökre. De folytatom az életem történetét. Faddon 49-ben megszűnt az állásom, és állás nélkül maradtam. Az 50-es években javában folyt a káderezés. A faddi párttitkár azt mondta, politikai múltja van. - Maga végrehajtó volt! - szó szerint A szedresi templom téglái A néhai Elemér atya feljegyzései 23. A Herbaria megnyitotta nagykereskedelmi raktárát Tevelen 1300, Tengelicen 800, Vásárosdombón 1085, Mágocson 1800, Németkéren 1200, Bölcskén 800, a pécsi Pius-templomban 3200 forint jött össze. Tolnamözsön kétszer voltam. Az első alkalommal bosszantó kellemetlenségem volt. Indulás előtti napon még semmi baja nem volt a motor gumijának, de másnap, mikor indulni akarok, leengedett. Nem volt mit tennem, kerékpáron kellett mennem, így az utolsó pillanatban, de mégis megérkeztem. Ez alkalommal 870 forinttal, másodszor 1095 forinttal járultak a templomépítéshez a hívek. Örökre emlékezetes marad számomra a bonyháti út. Itt Pór apát úr, a huncutság nagy mestere fogadott. Mindjárt megkínált egy kis itókával. Az ő poharában volt is valami, de az enyimben csak úgy látszott, mintha lett volna. Jót mulatott rajta, amint csalódottan tettem le a poharat, annál jobban adta, hogy mennyire ízlik neki az ital. Sikerült a tréfa, de sikerült az utam is. Ebben az időben (1951) már nagyon nehezen lehetett téglához jutni. Az épület-anyagokat zárolták és csak állami kiutalásra adtak. Utaltak ki ugyan téglát a templom építéshez is, de csak az építkezési szezon derekán és akkor is keveset. Bonyhádon kértem a híveket, hogy adjanak téglát is, ha módjukban van. Szentmise után az egyik paptársam mondja, hogy az ő testvére itt van férjnél, az ura malomtulajdonos. Nekik volt 100 ezer téglájuk, eladtak belőle ugyan vagy 30 ezret, de még mindig maradt vagy 70 ezer. Próbálja meg, hátha eladják. Érthető izgatottsággal siettem a mondott helyre. Megmutatták a téglát. Látom, hogy nagyméretű, első rendű, porosz szénnel égetett tégla. Hej, ha ezt a téglát megkaphatnánk! De a tulajdonos nem tudott határozni, eladja-e vagy nem. Hazamentem Szedresbe és Mecseki Ferencnek elmondtam a dolgot. Neki sem kellett kétszer mondani, hogy menjen el Bonyhádra és próbálja eladásra bírni a tulajdonost. Mikor ott volt, éppen megérkezett a tulajdonos katona fia, ő is bíztatta szüleit, hogy adják el a téglát. így sikerült téglához jutnunk akkor, amikor az állami vállalatok sem tudtak kapni, a be nem avatottak legnagyobb csodálkozására és a mi legnagyobb örömünkre. Hamarosan megérkezett az első szállítmány. Három vagon egész és két vagon féltégla. Ez utóbbit ajándékba adták. A tégla most is és azután is mindig vasárnap érkezett és azonnal ki kellett raknunk. Sajnos nem tudtuk az egészet elhozni, pedig igen nagy szükségünk lett volna rá, mert az egész területet, ahol a tégla volt, államosították és így a szállítás lehetetlenné vált. Mégis elhoztunk 27 ezer darab téglát, ez is igen nagy segítség volt. Bonyhádon különben 2100 forintot adtak a templomra. Az építkezéshez azonban nemcsak tégla, hanem rengeteg faanyag is kellett. Kaptunk egypár hatalmas platánfát. Ezeket elszállítottuk Kölesdre, a fűrész-malomba. A híveknek nem volt olyan erős kocsijuk, amelyekre ezeket a hatalmas rönköket felrakhattuk volna. Szerencsénkre akkor még a gépállomás, csupán szívességből elvitte és vissza is hozta azokat. Az apáti palatetős pajtára, sikerül bontási engedélyt szereznem. — Hát ezt hogy csinálta? - kérdezte a tolnai prépost. Képviselő választás volt. Hívatnak a községházára, mert ott nyugodtan szeretnének beszélni velem. Hát itt, nálam, csak sokkal nyugodtabban beszélhetünk, jöjjenek ők. Jöttek is azonnal, hárman is. Mohácsi Károly kádertervező, Báta képviselő- jelöltje, egy hatalmas szál parasztember és.még valaki, erre már nem emlékszem, ki volt. (Folytatjuk.) Tolnán a Herbáriáról jószerével csak annyit tudunk, hogy időnként fűszeres illatfelhők lengik körül a Kápolna környékét. Olyankor nagyot szippantunk a levegőbe és találgatjuk, vajon mi ez? Annyit illik azonban tudnunk, hogy a tolnai Herbária egy országos hálózatba tartozik, ami megszervezi a gyógynövények begyűjtését, felvásárolja, feldolgozza, minősítteti a kész terméket és csomagolja. Mivel napjainkban megnőtt az igény a természetes alapanyagú készítmények iránt, s talán soha nem volt még eny- nyiféle gyógyhatású tea, gyógykozmetikum az üzletek polcain, mint manapság, a Herbária az országban mindenütt, így Tolnán is megnyitotta nagykereskedelmi raktárát, ahol az üzletek, a kiskereskedők (magánszemélyek nem) beszerezhetik a szükséges árut. Hogy milyen a választék, annak néztünk utána. Fantasztikus balzsamos illat fogadja az oda belépőt, mondhatnám van minden mi szemnek, szájnak és orrnak ingere. Érdemes megismerkedni közelebbről is a készítményekkel. ízlésesen csomagolt körömvirág szappan, szobaillatosító gyomnövénykeverékekből, ami egzotikus illatot áraszt. Maszírozógép, ami az akupresszura alapján működő elemes szerkezet. Jade-kő golyócskák, amelyeket kézben kell forgatni, pörgetni, a reflexzónákat serkenti jótékonyan. A Classica termékcsalád közül kiemelkedő az ibolyából készült arckrém. Természetes alapanyagú rúzsok, lakkok, közülük a RISHE család termékei jólismertek. 70 féle tea, teakeverék. Van elhízás elleni tea, emésztést elősegítő cickafark, fagyöngy, citromfű. Hidegen sajtolt olajok, mogyoróolaj, vanilia és fahéjillatú olaj. Szörpök, viroma, morella, mézeshárs, csipke, mind vitamindús, kellemes aromájú készítmény. Aztán vannak csalánalapanyagú üdítőitalok is. Vértisztító hatású sörélesztő tabletta, Bánfi hajszesz, habfürdő borókából és kamillavirágból. Háromféle Herbanatt arckrém, ami a Herbária terméke. Napozás utáni krém, a Kiváló Áruk Fórumával jelzett. Mézkészítmények, propoliszcsepp, méhpempős krém, vitakarott sárgarépából, Sárvári termálkristály a reumásoknak. Csodatévő ginzengkapszula, sőt egy üvegben úszkáló gin- zenggyökér is látható. Csodatévő Szent György cseppek, kínai olaj bedörzsölésre és Karmelita víz, szintén mesés hatású, mindenre jó. Van pattanásos bőrre Aknesol, a zú- zódások, sérülések kezelésére Aminoerg. Csak ámul és bámul a látogató, s amíg itt jár, elhiszi, hogy minden gyógyítható. B.M. Az olvasó írja Nem tartozom az írogató újságolvasók közé, most mégis úgy érzem, hogy írnom kell olyan jelenség miatt, amely nem csupán városunkban, hanem országosan is egyre inkább terjed. Egyesek úgy értelmezik alakulóban lévő világunkat, a másként gondolkodást, hogy durván, elítélendő módon rágalmazzák, sértegetik embertársaikat, még akkor is, ha vélt vagy kitalált okok alapján teszik. Gyatra emberek ezek! Előfordul, hogy városunk köztiszteletben álló plébánosát sem kímélik rosszindulatú megjegyzéseiktől. Azt, aki lelkiismeretesen, türelemmel végzi nehéz, szép hivatását, sokszor lelkileg sérült embereket vezetve vissza a hit útjára. Lendvai Istvánt, városunk esperes-plébánosát 37 éve szentelték pappá; - ez alkalommal is kérjük Isten áldását munkájára, további életére. Egy tolnai nyugdíjas (Név és cím a szerkesztőségben)
