Tolnai Népújság, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-28 / 203. szám
4 KÉPÚJSÁG BONYHÁDÉS KÖRNYÉKE 1992. augusztus 28. Lakossági összefogással Futballcsapat alakult Bonyhád-Börzsönyben Bonyhád-Börzsöny, ez a kis völgységi település, ha Lado- mányt is hozzávesszük, alig 300 lelket számlál. Szórakozási lehetőség helyben a kocsma és az esetenként ugyanott rendezendő disco. (A művelődési házból ugyanis néhány éve kihasználatlansága miatt varrodát kívántak kialakítani, az átépítés azonban félbemaradt). Több mint tíz éve felbomlott a futballcsapat is. E nyáron viszont a kánikula ellenére új szelek fújdogálnak a börzsönyi pályán: futballcsapat alakult, melyet beneveztek a 92-93-as körzeti bajnokságba. Egyéb Szórakozás híján a lakosság kifejezett kérésére, „nyomására" verbuválódott össze a gárda, aminek szellemi vezére a három Csobot fivér, Zoli, Gazsi és az együttes doenje, a 39 éves Pali. Őket bizonyára megyeszerte ismerik, hisz Zoli Mányokon, Gazsi Szászváron és Majoson, Pali pedig Kakasdon játszott. A bajnoki nevezést követően aztán felgyorsultak az események: A régi kapufákat „házilag" cserélték ki újra. Mivel a szándékon kívül más egyéb nem volt, elkezdtek kilincselni a Pannónia Téesznél, és Bonyhádon, a polgármesteri hivatalnál, ami eredménnyel végződött. A Pannónia 25 ezer forinttal segített, míg a hivatal megvette a hálókat. „Benyúltak" a zsebükbe a börzsönyi polgárok is (akadt aki 5 ezer forintot sem sajnált), miként a focisták is, hogy megvásárolhassák a szerelést. Csobot Zoli saját kocsiján ment el Martfűre, ahol a csukákat önköltségi áron tudta beszerezni. A pálya talaja megfelel a kívánalmaknak. A napokban dől el, hogy a bonyhádi ön- kormányzat mekkora összeggel támogatja majd az újdonsült 11-et. Az edzőkérdés is megoldódott Läufer István személyében, aki Bonyhádról jár ki levezetni a keddi és csütörtöki edzéseket, mégpedig társadalmi munkában. A vidéki találkozókra az utazást a Pannónia Tsz 9 személyes buszával (ezért nem kell fizetniük) valamint személykocsikkal oldják meg. Tény, hogy a futballcsapat megalakításának elsődleges célja a szórakozás, szórakoztatás. Emellett abban is bíznak, hogy a fiatalság nem „csatangol" s kallódik el. Börzsönyben tehát nagy az összefogás, az egyetértés a sportrajongók és a sportolni vágyók között, ami remélhetőleg nem csak tiszavirág életű lesz csupán! Hunyadi István Vidékjáró hétköznapok Mozgó tüdőszűrő- szolgálat Nagymányokon az úgynevezett Óregtelepen, az egykori focipálya melletti orvosi rendelő előtt - melynek a felújítási munkái éppen folyamatban vannak - e héten nap mint nap megjelent a mozgó tüdőszűrő szolgálat kék-fehér Ikarusz autóbusza. A szokásos éves szűrővizsgálatra már jóelőre megkapta mindenki az értesítést, s mint azt a szolgálatot teljesítő kis csapattól megtudtuk, a megjelenési arány falukban általában kilencven százalékos. Az emberek elmennek a szűrő- vizsgálatra, ami esetünkben helybe is ment. Eseményszámba megy még ma is a tüdőszűrés, különösen a kicsi falvakban. Az embereknek abba kell hagyni a munkát, félre a kapálással, a szénagyűjtéssel, még a szüretet is fel lehet függeszteni pár órára üyenkor, ki kell fürdeni (mert falun így mondják) és el kell menni a megjelent időpontban. Ott aztán bármily hamar is végez az ember, csak akad ismerős, akivel szót váltanak, s akár adott is egy délelőtti vagy éppen délutáni program. Kasler Györgyné csoport- vezető a szűrőszolgálatról, a falvakról az emberekről egyaránt szeretettel beszélt. Nevetve mesélte, az után tudják lemérni, hogy milyen településen vannak, hogy milyen ebédhez jutnak. - így igaz, koszt szerint mérem fel, milyen a falu, bár az a 750 Ft, amit ebédtámogatás címén kapunk, bizony jó egy hét alatt simán el is fogy. A hőség óriási, a buszban nem ritka ilyenkor az ötven fok sem, s ebben az időben bizony embertpróbáló a hatórás szűrőszolgálat. A felvételt elkészítik, ami aztán a központi feldolgozóba kerül, s csak az kap értesítést, akit valami miatt berendelnek a lakóhelye szerint illetékes tüdőgondozóba. A hétfős kis csapat ezúttal kettővel kevesebbet számlál, mert két munkatársuk éppen beteg, ami tovább nehezíti a munkát. A szolgálat másik autóbusza éppen Kajdacson dolgozik, s Kasler Györgyné szerint az is oly összeszokott, jó brigád, mint az övéké. Billeg az ágytál Bonyhádon? A pénzügyek mellett újra a kórházról A legutóbbi testületi ülésen a város különdíját adta át a polgármester Ónodi Szabolcsnak, a Petőfi gimnázium tanárának, akinek egy bora aranyérmet, kettő ezüstöt nyert a megyei borversenyen. A polgármester tárgyalásokat folytatott a MATÁV-val, melyek nem vezettek eredményre. A bonyhádbörzsönyiek labdarúgó-csapatot hoztak létre, melynek működéséhez kérték a testület támogatását. A városatyák 60 ezer forintot szavaztak meg. A pénzügyi terv módosítása volt a legfontosabb napirendi pont. Meghallgatták a szakmai bizottságot, kiderült, a költségvetés feszes, de teljesíthető. A beterjesztett 12 módosító javaslat - melyek mindegyike megvalósult már - a képviselők 9-3 arányú szavazása alapján elfogadásra került. Döntöttek arról is, hogy a város 1993-ra milyen pályázatokat nyújt be, állami támogatás elnyerésére. Mivel a jelentkezési határidőt a kormány éppen a testületi üléssel egy időben határozta meg, valamelyest vakon kényszerültek a képviselők a négy legfontosabbnak tűnő nagyberuházáshoz segítséget igényelni. Eképp: az elfogadott tabódszerdahelyi vízmű támogatására 1993-ban számíthat a város, amit megelőlegeztek, a kórházi műszerek beszerzésére fordítható pályázati támogatásra is igényt tart a város, a Vörösmarty általános iskola nemzetiségi tantermeinek építési támogatását is kérik, melynek várható költsége 115 millió Ft lesz, s aminek 40 százalékáig nyújtható támogatás. Az utolsó pályázati anyag az általános iskolai tornaterem építéséhez kér segítséget, ami jövőre a városnak 14 milliós kiadást jelenthet. így Összeségében a kért összegekhez Bonyhádnak a fejlesztésre fordítható 120 millió felét kell állnia sikeres pályamunkák esetén. Ezt követően szó volt az általános iskolások tanszersegélyéről és a földrendező bizottság megalakítására is sort kerítettek. A kórház ügyéről dr. Hegedűs Éva képviselőnő adott tájékoztatást, s elmondta a képviselőknek, hogy a kórház négy főorvosa levelet írt a hivatalnak, dr. Ternák Gábor és Barcza Imre képviselőknek, dr. Hangay István megyei tisztifőorvosnak és dr. Szabó Zsoltnak, a Köztársasági Megbízotti Hivatal Tolna megyei vezetőjének, melyben azonnali hatállyal kérik a kórház igazgató főorvosának, dr. Bücs Gábornak az eltávolítását, posztjáról. A levéí tartalmát a polgár- mester ismertette a képviselőkkel, melyben dr. Hegyi Attila, dr. Juhász Béla, dr. Kovács Elemér és dr. Szerdahelyi Hajnalka a kórházigazgató főorvost szakmai, etikai szempontok figyelembe vételével alkalmatlannak ítéli a poszt betöltésére, s leváltását azonnali hatállyal követeli. írnak diktatórikus vezetésről, a műhelymunka semmibevételéről, anyagi- és erkölcsi károkozásról, a kórházban eluralkodott dolgozói félelmekről. A köz- társasági megbízott telefonon értesítette ülés előtt a jegyzőt, hogy semmiféle törvényességi probléma nem merült fel a kórházigazgatói poszt betöltésével kapcsolatban. A jelenlévő dr. Bücs Gábor szintén kérte, hogy válaszlevelének tartalmát ismertethesse, amire lehetőséget kapott. Véleménye szerint az első etikai vétség kórházi ügyeket nyilvánosság elé vinni. Válaszában utal az egészségügyben amúgy is jelenlévő feszültségekre. A nyilvános támadásra kényszerű lépésként reagált, s elmondta, sosem kérte, hogy kórházigazgató lehessen, ráadásul megmentőnek sosem kiáltota ki magát, s szakmai hitvallását inkább a szülőszobán fejti ki. Kéznél lévő bűnbaknak érzi magát. A nyolc hónapig húzódó és végül eredménytelen huzavona, elismeri, hátráltatta a kiváló szakmai munkát. A kapott szakmai észrevételeket, melyek reálisak, köszönettel elfogadja. A baj forrása lett, hogy az évek óta fennálló ellenőrizetlenséget megszűntette, - értékelt, és beszélt rengeteg lejárt határidejű gyógyszerről, évek óta csak halmozódó veszélyes hulladékról. Önmaga ellen etikai vizsgálatot kért a megyei orvosetikai bizottságtól, s személyiségi jogainak megsértése miatt bírósághoz fordul. Mint felolvasta, minden szakmai intézkedéséért felelősséget vállal. A polgármester újabb levelet olvasott fel, melyben Barcza Imre képviselő a kórházi munka feltételeinek biztosítását kéri, a tarthatatlan helyzetben intézkedést vár. A képviselő a kórházi vezetők jóhiszeműségét maximálisan elismeri, bár a képviselő-testületet a dilettantizmus gyanújával illeti. Erre reagálva dr. Hegedűs Éva elmondta, soha még csak nem is érdeklődött a képviselő úr eleddig, s munkájában kissé magárahagya- tottnak érzi magát, mely rengeteg lelki válságot okozott már neki, de a testület támogatásával újult erővel lát munkához mint képviselő és kórháziigazgató-helyettes. A testület döntése: új pályázatot írnak ki a poszt betöltésére, s addig is támogatásukról biztosítják és megerősítik pozíciójában a jelenlegi vezetőt, dr. Bücs Gábort. A hajnali csend hangjai Alagántavon Az ifjú pecás (lehet vagy tizenhárom esztendős) legutóbb 13 pontyot fogott a nagymányoki Ferencz Sebestyén magántaván. Befizette a hajnali csennddel a hatvan forintos fejkvótát és minden kifogott kiló után a szabott tarifát, s már indult is haza. A vizipatkány egy hirtelen mozdulattal apróhalat fogott el, amitől a szárcsacsalád megriadva menekült a nádas rejtekébe. Éledt a reggeli fények vibrálása közepette a vi- ziélet. A parton sorban az ifjú zsinóráztatók, reménykedve várták a szerencsét. A hírek szerint van mit, mert a gazda 300 ezer ponytivadékot és 100 ezer apró amúrt vásárolt a telepítéskor, s a halak most a kétnyári jelzőt kapják, s ha csak a 10 százaléka is életben van - ami állítólag nem rossz arány - akkor is van mit kifogni a két tóból. A nagymányoki iparosember évekkel ezelőtt gyártani kezdte a Zsiguli sárvédőket, mely soká hiánycikk volt. Aztán ahogy a kereslet csökkent, s Ferencz Sebestyén egészsége romlott, valami új befektetés felé kezdett kacsintgatni. A gondolat, hogy halastavat létesít, elmondása szerint is négyéves már. Bérbe vette a téesztől a faluszéli nádas-sásos területet, markolót vett s hozzá földgyalut, bérleti szerződést kötött, engedélyek után rohangált, s közben dolgozott. Júniusban kezdte a földmunkát, s bányásznapra a műtárgyak következhettek. A két kis tavat, a közeli téesz-halastavát is tápláló izmény-györei vízfolyás itatja. Aztán a haltelepítés következett, s mára komoly igény van a pecázásra. Húsz nap alatt kétszáz kiló halat fogtak a pecások. Megy a bolt, mondja Ferencz Sebestyén, akinek nagyszabású tervei vannak. — Szeretnék még egy tavat készítem, stranddal, mellé egy halászcsárdát képzeltem el. A szívzűr leállított a nagy hajtásról. A feleségem üzletet nyitott, s az önkormányzatnál érdeklődtem: nem zárkóznak el az ötlet megvalósításától. Aki sűrűn"házasodik" Az ifjú hölgy anyakönyvvezető A váraljai polgármesteri hivatal délelőtti csendjét éli, a jegyző tárgyal valakivel, a polgármester vidéken van, a műszaki vezető is csupán irataiért nézett be. Egyedül a fronton: az igazgatási előadó, Mezei Ágnes. A dolog felettéb hivatalosan hangzik, s a hölgy feltűnően fiatal. Talán a megyében az egyik legfiatalabb anyakönyvvezető. Érettségiig azok közé sorolták, akiket mint atlétikai tehetséget tartottak számon, mára viszont sportolói múltját - vagyis amit mulasztott belőle - csupán szánni tudja. Az élet a geodézia felé sodorta, s két évig térképek, mérőlécek és útta- lan utak vándoraként, amolyan mindenesként élt, de megelégelte. Hát elment a Kisipari Termeltető Vállalathoz, de valahogy ez sem volt számára az igazi. Mindig is a nyüzsgő, intézkedő, szervező típusú ifjak egyike volt, s mint ilyen, Váralján egy egész kis csapatra lelt. Akkor indult az önálló falu, iskola, orvos és egyéb mozgalom, s ennek lett egyik élharcosa kortársai között. Aztán a polgármesterválasztás kellős közepén lelte magát, már mint az önálló község önálló tanácsának alkalmazottja. Nevetve meséli, amolyan őskövületnek számít a hivatalban, zsenge kora ellenére is. Szóval valahogy eképp lett belőle igazgatási előadó, vagyis anyakönyvvezető. Az első „házasságkötése" alkalmán rettenetesen izgult. Maga vallja, félt a szerepléstől, Mezei Ágnes attól, hogy szépet, s meghatót várnak tőle, meg amolyan életreszólót. . . Aztán az első szereplés elmúlt, s sikere a faluban is, a környéken is felhangosodott. Az anyakönyvvezető szépen beszélt. Azóta immár több alkalommal is, mi több, már más faluban is egy alkalommal. Alaposan felkészül, minden szavát számtalanszor átgondolja. Mindig keres magának valakit, akibe kapaszkodni tud. Egy ismerőst, akár az ifjú párból, az örömszülők közül, vagy egy nagypapát, egy barátnőt, akinek elmondhatja az ünnepi beszédet. Az irodalmi vonzódás, a sok olvasás, és persze az égyre gyakoribb szereplés feledtette a kezdeti elfogódottságot. Legutóbb, valóban szép beszédet mondott, amikor az ifjú párt, s a szépszámú násznépet hivatali asztala mögé hozta a házasság ünnepe. Már nem izgult, nem remegett a hangja, s sikerült meghatót, mondania, bár az örömanyák manapság is könnyen sírnak.
