Tolnai Népújság, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-03 / 182. szám

6 »ÚJSÁG SPORT 1992. augusztus 3. Továbbra sem tud pihenni Sáth Sándor Miskolctól szépen búcsúzik Sáth Sándor újra Tolnán. Természetesen csak arról van szó, hogy a mester otthon, az egykori sikerei színhelyén tölti a szabad­ságát. Az ötéves miskolci edzős- ködés vége korántsem jelenti az asztalitenisszel való szakítást. A nyugdíjkorhatárhoz közeledő szakember továbbra sem tétlen­kedik, a sportágszeretettel való fertózöttségtől eltekintve jó egészségnek örvend. A Hejócsa- bai CM csapatától búcsúzó mes­tert a miskolci évek összegzésére kértük fel. — Mikor '87-ben Miskolcra kerültem, határozatlan időre szóló szerződést kötöttem a klubbal - mondja Sáth Sándor. - Öt évig dolgoztam több száz kilométerre a családtól, úgy érzem, eljött a váltás ideje. En kezdeményeztem a szakítást, felmondtam a munkaviszo­nyomat. Jelenleg három aján­latom is van NB I-es klubok­tól, rövidesen dönteni fogok. De egyszer még visszame­gyek, hisz az ünnepélyes bú­csúztatásomon illik megje­lenni. Azt hiszem, az itt töltött öt évet nincs okom megta­gadni. Alsóházi csapatot vet­tem át és egy év alatt a felső­házba jutottunk. Szerepeltünk az ETTU Kupában is, a máso­dik fordulóban estünk ki. A bajnokságban a legjobb ered­ményünk a 6. helyezés, az idén a 8. helyen végeztünk. Egy gyermekcsapatot vettem át és egy stabil felsőházi gár­dát hoztunk össze. Eltekintve a Statisztika, BSE, Diszkrét SE versenyfutásától, rendkívül kiegyensúlyozott az NB I-es mezőny, sokszor csak a pilla­natnyi forma rangsorol. Mis­kolcról a korosztályos magyar bajnok és a serdülő Eu- rópa-bajnokságon három ér­met szerzett Simon Nórát ad­tam a válogatottba. Mind­emellett a második csapatom is most került fel az NB I-be. — Néha találkozni olyan véleménnyel is, hogy Sáth Sándor elsősorban mene­dzserként tud hasznára lenni csapatának. — Méltatlannak érzem magamhoz, hogy az ilyen vé­leményekkel vitába szálljak. Ma már egy edzőnek „minde­nesnek", vagyis menedzser­nek, pedagógusnak és pszichológusnak is kell lenni egy személyben. Óriási szak­mai melléfogás, ha ezeket kü­lönválasztjuk. NB Il-es asztali­teniszezőként nem voltam ki­emelkedő játékos, göröngyös úton jutottam el a szakmai képzettség megszerzéséig - de az eredményeim önmagukért beszélnek. Továbbá a mai vi­lágban az sem árt, ha az edző szponzorokat is tud szerezni. Ugyanakkor az edzői munka egyben tehetséggondozás is, hisz ahány serdülő lány, any- nyiféle személyiség. Néme­lyikkel kiabálni kell, de van, akinek csak jó szóval lehet a lelkére hatni. Nem egyszer vérzik a szívem versenyeken, mikor látom, hogy az edző hogyan bánik a jobb sorsra érdemes, tehetséges gyerek­kel. ■ — Az országos szövetség­ben igénylik a szakmai ész­revételeit? — Nemrég derült ki, hogy a szövetségnek még egy kon­cepciója sincs, ezért vajon ki a felelős? Az asztalitenisz szö­vetség edzői bizottságának tagjaként kidolgoztam egy szakmai koncepciót, amit a szövetség elnöksége elé ter­jesztettem. Meggyőződésem, hogy az NB I-es női mezőny legjobbjai képességeiket te­kintve továbbra is Európa él­vonalához tartoznak. Ám az utóbbi években rendre lesze­repeltünk a világversenyeken. Ugyanakkor a korosztályos Európa-bajnokságokon való szereplésünk azt igazolja, hogy vannak tehetségeink, ők azonban a felnőttkor küszö­bén szervezési, menedzselési gondok miatt elkallódnak. Mivel edzésen is versenyfelté­teleket kell teremteni, nagyon lényeges, hogy a fiatalok mi­lyen edzőpartnereken nőnek fel. A Bátorfi-Urbán-Szabó G.-féle vonal annakidején még a Magos-Kisházi generációval folytatott nagy csatákban edződött meg. De kivel edződ­jenek a mai tehetségek? Ha egyszer a legjobbak külföldre szerződnek, biztosítani kel­lene az idegenlégiósok Ma­gyarországra áramlását is. Továbbá javasoltam, hogy hozzunk létre a legtehetsége­sebb versenyzőket foglalkoz­tató vidéki bázisokat. A kettős igazolás bevezetésével a fiata­lok a vidéki bázisokban és az anyaegyesületekben is szere­pelhetnének. Nevetséges, hogy néhány klub még a vi­lágtól is elzárná a többre hiva­tott versenyzőit, csak nehogy elvigyék őket. Megjegyzem, hogy a phenjani vb után nagy hiba volt a magyaros stílus erőltetése. A versenyzőket nem szabad kategorizálni, en­gedni kell a személyiségje­gyeket kibontakozni. — Persze, más kérdés, hogy meghallgatásra talál­nak-e az edzőbizottság szak­mai észrevételei. A rosszem­lékű stuttgarti EB után pél­dául nem fogadtuk el Bérezik Zoltán szövetségi kapitány ér­tékelését, de az elnökség elfo­gadta. Említhetném még, hogy az áprilisban sorrake- rülő világbajnokságra a de­cemberig hivatalban lévő Bérezik Zoltán kezdi el felké­szíteni a csapatot, ezzel vi­szont megtörik a felkészülés lendülete. A szövetségi kapi­tányi tisztségre egyébként Ju­hos Józsefet tartom a legal­kalmasabbnak. — A megújulásnak persze személyi előfeltételei is van­nak: távozzanak a sportágból a „másokat alulról lenéző, a bölcsek kövét a kezükben tartó alkalmatlanok." -k így kellett volna! A totó 31. heti szelvényén sze­replő mérkőzések eredményei: 1. LASK-Admira Wacker 2-2 x 2. Rapid Wien-Austria WienO-O x 3. St.Pölten-Stahl Linz 3-0 1 4. Salzburg-Innsbruck 1-1 x 5. Chemnitz-Wolfsburg 1-0 1 6. FC Homburg-U.haching 2-11 7. Braunschweig-Hannover 3-2 1 8. Mainz-Osnabruck 2-3 2 9. REmscheid-Freiburg 1-5 2 10. Meppen-Rostock(l.féL) 0-0 x 11. Meppen-Rostock(véger.) 1-1 x 12. Mannheim-Oldenburgd.) 1-0 1 13. Mannheim-Oldenburg(v.)3-0 1 Plusz 1 mérkőzés: 14. Hertha BSC-Wuppertal 1-0 1 Fricska az opera­énekeseknek Javier Mariscal, a barcelonai olimpia jelképének, a Cobi-kutyának a megalkotója rossz néven vette, hogy ked­vencének ezúttal nem szorí­tottak helyet a megnyitó mű­sorában. Ennél is lesújtóbb vé­leményt mondott az ünnepsé­gen is fellépő világhírű opera­énekesekről, Carrerasról, Ca- balleről, Domingóról, Bergan- záról és Alfredo Krausról: Je­lenlétüket felhasználjuk, hogy hírnevükkel is magunkra von­juk a világ figyelmét, ami vi­szont engem illet, soha nem kedveltem őket. Az utolsó egyéni vívószám Szabó Bence a nyolcas döntőben Vasárnap a kardozók küz­delmeivel lezárult a vívóver­senyek első felvonása, az egyéni viadal. Bár ebben a fegyvernemben „minime­zőny", 44 vívó lépett a Palau de la Metallurgia pástjaira, a névsor annál „veretesebb" volt, olimpiai és világbajnoki érmesek sorát tartalmazta. A magyar színekben elindult a rutinos Nébald György, két­szeres egyéni világbajnok, aki már harmadik olimpiáján sze­repel, s 1985-ben éppen Barce­lonában lett először a világ legjobbja. Mellette szöuli aranyérmes csapattársa, Szabó Bence és az olimpiai újonc világbajnok csapattag, Köves Csaba szerepelt. A cso­portmérkőzéseket mindhár­man biztosan vették, nevük felkerült a 32-esek vigaszágas táblára. Kajak-kenu edzés A kajak-kenu válogatott va­sárnap reggel már edzést tar­tott. A Castelldefelsben lévő pályáig a menetidő 45 perc, s vasárnap még a hivatalos já­rattal utaztak, de hétfőtől megkapják azt a két mikro- buszt, amely az utasokat szál­lította. A kajak négyes tagjai hétfő estétől a versenypálya közelében lévő Colibri-szálló- ban kapnak elhelyezést, a to­vábbi sportolók futamaik, il­letve döntőik előtt alszanak majd kint. A „táblás" mérkőzések megkezdése előtt hatalmas taps tört ki a csarnokban: megérkezett a terembe János Károly spanyol király. Az uralkodót köszöntötte Rol­land Boitelle, a Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE) ez év vé­géig hivatalban lévő elnöke. A 32-es vigaszágas tábla első akadályán csak nagy ne­hézségek árán jutott túl Köves Csaba a görög Karaciosszal szemben. Szabó magabiztosan győzte le 2:0-ra kínai ellenfe­lét, Zhenget. Sajnos, Nébald összeakadt nagy mumusával, a kanadai Jean-Marie Bános­sal: két 6:5-ös asszóban Né­bald vesztett. Vereségével a vigaszágra került, ahol simán 5:3-ra és 5:l-re kikapott a len­gyel Koscielnikowskitól. Az egyenes ágon folytatta azonban Köves és Szabó. Kö­Akárcsak egy évvel ezelőtt a Chibában rendezett vüág- bajnokságon, ezúttal Barcelo­nában, az olimpián is kitű­nően szerepelnek az európai férfi asztali teniszezők. Vasár­nap az egyes nyolcad döntőjé­ben öt európai (közte az oszt­rák-kínai Ding Yi is) tovább­jutott a negyeddöntőbe két kí­nai és egy dél-koreai játékos társaságában. Folytathatja a versenyt a tavalyi vb-egyéni győztes svéd Persson és az vés 2:0-ra verte a FÁK 20 éves vívóját, Sirsovot, Szabó Bence pedig 2:1 arányban bizonyult jobbnak a német Becker ellen. Az egyenes ágon az utolsó lépcsőfok - azaz a döntőbe ju­tásért vívott asszó - mindkét állva maradt magyar, Szabó és Köves számára is túl magas­nak bizonyult. Köves a spa­nyol Garciától, Szabó pedig az olasz Scalzótól kapott ki. A vigaszágon a döntőbe ju­tásért Szabó Bence a szöuü ezüstérmes lengyel Olec ellen 5:1 és 6:4 arányban győzött, s ezzel tagja lett az esti nyolcas finálénak. Köves az olasz Ma­rin ellen megsérült, ápolás után ugyan folytatta, de két 5:3 arányú győzelmével az olasz jutott a döntőbe. A kard egyéni nyolcas dön­tője lapzárta után fejeződött be. idei EB-aranyérmes német Rosskopf is. Nem sikerült viszont a to­vábbjutás az olimpiai bajnoki címvédő dél-koreai Yoo Nam Kyunak, akit a francia Gátién ötjátszmás nagy csatában bú­csúztatott el. Ä negyedöntő párosítása: Gátién (francia)- Ding Yi (osztrák), Ma Wenge (kínai)-Persson (svéd), Wang Tao (kínai)-Kim Taek Soo (dél-koreai), Jörg Rosskopf (német)-Jan Waldner (svéd). Arany­mondások „Csak lenéznek ránk a magasból, és eszünkbe juttatják, müyen kicsik vagyunk" - egy ameri­kai újságíró az amerikai kosárlabda sztárok meg- interjuvolásának nehéz­ségeiről. „A rendszer maga jó, csak azok nem, akik használják ... Olykor rossz gombokat nyom­kodnak" - mexikói ökölvívó edző az új számítógépes pontozó­rendszert használó bí­rókról. „Nem a világ . vége. Akár nyerek, akár veszí­tek, a kutyám így is, úgy is megnyalja az arco­mat" - Matt Biondi amerikai úszó, miután nem sikerült megőriznie olimpiai bajnoki címét a 100 méteres gyorsú­szásban. „Nem lehetek örökké szuperhős" - szintén Matt Biondi. „Úgy éreztem ma­gam, mintha Bagdagban lettem volna az Öböl-háború idején" - Tirasz Anvaja iráni csa­patkapitány a megnyitó ünnepség tűzijátékáról. „Volt ohmpia Carl Lewis előtt, lesz is olim­pia Carl Lewis után. Az olimpiákat nemneki ta­lálták ki" - Dennis Mit­chell amerikai futó arról, miért nem hiányzik neki Carl Lewis, az olimpiai bajnok. Asztalitenisz Kiesett a címvédő Gécsek Tibor ötödik Kerékpár A névtelen olasz az országút királya Az olimpia fő helyszínére, a Montjuic-hegyre felvivő lép­csők és mozgólépcsők az olimpia kezdete óta nem áll­nak kihasználatlanul, hiszen sokan tartottak az úszó, vagy éppen a tornaversenyekre. Ám mióta megkezdődött az atlétikai verseny, ha lehet, még tönöttebbek a felfelé igyekvő emberoszlopok. Az olimpiai stadion bejáratai előtt pedig sokan várnak bebocsáj- tásra, mások viszont belépő­jegyhez szeretnének jutni. Áki bejut, színek kavalkád- ját látja: a stadion lelátói már kora délután tarkállanak a sokszínű ruháktól. Vannak, akik a jó időt kihasználva fél­meztelenül napfürdőznek. Es­tére, amikor csúcsosodnak az események, teljesen megtelik a nézőtér. A „sportok király­nője" vonzza a nézőket. Unat­kozni közülük senki sem unatkozik, hiszen a „harcté­ren" mindig történik valami. S ha valaki nem tudja követni az esményeket, segít a villanyúj­ság, az egyikre kivetítik a fő­szereplőket, a másikon az ép­pen zajló szám állása olvas­ható. Vasárnap délután öt óra táj­ban a kalapácsvetők „oroszlánüvöltéseitől" volt hangos a katlan. A nézők pe­dig hangos morajjal, tapssal jutalmaztak minden produk­ciót. Egy-egy erősebben „lan­doló" kalapács kárt tett a zöld gyepben, csakúgy repültek szanaszét a földdarabkák. A magyar színek képviselője, a tokiói világbajnokság negye­dik helyezettje, Gécsek Tibor első dobására 77.78 méterre hajította a kalapácsot, később, a harmadik kísérletnél kilé­pett, majd az ötödik sorozat­ban olyat művelt, ami rá nem jellemző: a dobókört övező kerítésbe vágta a kalapácsot. A végén kiderült, hogy az el­sőre elért eredmény lett a leg­jobbja, azzel az ötödik helyen zárta a versenyt. Gécsek a vi-* adal előtt úgy nyilatkozott, hogy szeretne érmet nyerni, jó formában érzi magát és fel­gyógyult lábsérüléséből. Egy névtelennek tartott olasz olimpikon győzelmével zárultak a kerékpáros verse­nyek. A férfiak 194,4 km-es országúti egyéni viadalában az élen végzett trió között drámai hajrában dőlt el az ér­mek sorsa. A 22 éves olasz Fa­bio Casartelli egy 11 fős él­bolytól szökött meg holland és észt vetélytársával együtt, hogy aztán a célba két kerék- nyi előnnyel érkezzen. Az olaszok évek óta sokszor jeleskednek az amatőr országútiak között, hiszen az 1990-es világbajnokságon ket­tős diadalt arattak, majd ta­valy Stuttgartban is jutott ne­kik egy ezüstérem. Olimpián azonban utoljára 1968-ban kö­szönthettek olasz győztest az országúton Pierfranco Via- nelli személyében. A 152 fős mezőnyben ott volt két magyar induló is, akik jól helytálltak, hiszen a rend­kívül meleg, párás időben vé­gighajtották a távot. (A viszo­nyokra jellemző, hogy negy­venkilencen adták fel idő előtt). Sőt, a szekszárdi Steig Csaba a 4. helyezettel azonos idővel ért célba az 58. helyen. Férfi egyéni országúti olimpiai bajnok: Fabio Ca­sartelli (Olaszország) 4:35:21 óra, 2. Erik Dekker (Hollan­dia) 4:35:22, 3. Dainis Ozols (Lettország) 4:35:24, 4. Erik Zabel (Németország) 4:35:56, 5.Lauri Aus (Észtország) azo­nos idővel, 6. Andrzej Sypykowski (Lengyelország) azonos idővel, .. .58. Steig Csaba (Magyarország) azo­nos idővel, .. .79. Eisenk- rammer Károly (Magyaror­szág) 4:52:07. Vízilabda Nehezen, de sikerült Magyarország-Kuba 12-11 (4-3, 3-3, 4-4, 1-1). Kínkeser­ves egygólos győzelmet ara­tott a magyar vízilabda válo­gatott második olimpiai selej­tező mérkőzésén Kuba ellen. Az első negyedben sikerült ugyan 4-1-re elhúzni, de a kubaiak a negyed befejezése előtt 4-3-ra feljöttek. A máso­dik és a harmadik játékrész­ben fej-fej mellett haladt a két csapat, s bár a szigetországiak egyszer sem tudták átvenni a vezetést, a magyarok nem tudtak elhúzni. így az utolsó negyedre 11- 10-es magyar vezetéssel álltak fel a csapatok. Dr. Konrád János szövetségi kapitány nyilatkozata: — Rettentő nehéz mérkő­zés volt. Három-négy góllal is győzhettünk volna, de sajnos kihagytuk az emberelőnyös helyzetek jó részét. A magyar csapatból Tóth László, Tóth Imre, Schmiedt Gábor és Be­nedek Tibor átlagon felülit nyújtott. Az olimpián nincs könnyű mérkőzés, hétfőn vár ránk a legnehezebb csata, Spanyolország ellen. A két já­tékvezető közül az amerikai Bemard bíráskodott jobban. Hétfőn változtatok a kapus posztján: Kuna véd. Ökölvívás Kovács könnyedén nyert Az 51 kg-osok mezőnyében vasárnap este Kovács István könnyedén jutott túl ellenfe­lén, a dán Jensenen, 14:0 ará­nyú pontozásos győzelmet aratva. A badalonai csarnok lelkes közönsége talán az este legszebb technikájú verseny­zőjét látta a magyar légsúlyú üldözőben. A 63,5 kg-osok között Szűcs László a zambiai Daniell Fu- lansevvel mérkőzött. Minden úgy történt a szorítóban, ahogy azt előre eltervezték, hiszen Szűcs 15:7 arányban győzött, s azzal a tudattal küldhette a puszit a nézőtérre, hogy a négy közé jutásra, s így az éremszerzésre is jók az esé­lyei. A magyar csapat tizedik gólját Schmiedt lőtte

Next

/
Thumbnails
Contents