Tolnai Népújság, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-24 / 199. szám
4 »ÚJSÁG SZEKSZÁRDI SZEMLE 1992. augusztus 24. Mindenki szeretné elkerülni, de ... Mit hoz a konyhára, ha bezárják? Líra a földben Természetesen nem az olasz valuta kerül a földbe, hanem az a csővezeték, melynek líra a szakmai elnevezése. A Mikes utcában nemrég elpattant egy régi távhő-vezeték, melyet kicserélnek a Héliosz Kft. dolgozói. A munkát vasárnap kezdték el, s azt a tervek szerint augusztus 31-én fejezik be. A földbe új, az eddiginél jóval tartósabb, erősebb csövet fektetnek - s nem líráért, hanem forintért. -s záFotó: Ótós Réka hogy bezárjon a főiskola konyhája, jóllehet az ANTSZ illetékese szerint ezt a lépést adott esetben - azaz a végső esetben - éppen a konyha védelmében kellene megtenni. Felkerestük a tanítóképző főiskolát is, ahol a konyha vezetője a hitetlenkedéssel vegyes megdöbbenéssel értesült a számára teljesen új hírről. A tanévben kereken ezer adag ebédet főznek itt, s a bezárás esetén gyakorlatilag megszűnne a környékbeli iskolák és óvodák étkeztetése. A Mátyás király utca 8. szám alatti állapotok természetesen nem ismeretlenek az itt dolgozók előtt sem. Jóllehet ezzel együtt azt senki sem gondolta volna még álmában sem, hogy emiatt a bezárás, mint lehetőség, egyáltalán felmerülhet egy olyan konyha esetében, ahol gondosan ügyelnek a tisztaságra, az egészségügyi-higiénés szabályok betartására. Kétségtelen, hogy ameny- nyiben ez a végletes megoldás bekövetkezne, az nagy botránnyal járna. Persze, előadódhat olyan - senki által nem kívánt - helyzet is, amikor a nagy botrány még mindig a kisebbik rosszat jelenti egy még nagyobb botránnyal szemben ... -száMúzeum múzeum megvalósulása szinte gyorsabban ment, mint a megnyitása. Az 1900-ban megkezdett építkezés másfél évig tartott, 1902. májusában kulcsra készen várta a lakókat. Már a megnyitás időpontját is kitűzték július hatodikára, de ezt az utolsó pillanatban lemondta a miniszter, mert éppen az Ipolyságon létesített múzeumot kellett megnyitnia és Jurisics szobrát lelepleznie. Az ügy húzódott-halasztó- dott, remélve, hogy mégis itt lesznek a kormányból és a tudományos-művészeti életből a legjelesebbek. Szeptember elsején, amikor az esemény lezajlott, szinte csöndben ment minden. A miniszterek lemondták szereplésüket, Jankó János időközben meghalt, itt volt viszont Fraknói Vilmos püspök, egykori címzetes szekszárdi apát, akihez a múzeumügyek is tartoztak. Mindenki méltán csodálta az új intézmény szépségét és gazdagságát, csupán a nagy ünneplés „zsugorodott úgy össze, mint egy aszalt szilva" - Borzsák Endre szerint, de ő jegyzi meg azt is: „A fény, a pompa, a tervezett látványos és hangzatos parádé, a költséges ceremónia mind szépen elmaradtak. Hála Istennek! Minek is az őskori leletek, az avas emlékek, a múlt történeti, néprajzi, régészeti szent hagyományai között az élő büszkeség fitog- tatása, a hangzatos pompa, a költséges parádé. Jó volt így, ahogy volt". Vajon ki gondol ma ilyesmire? Dr. Töttős Gábor Fotó: Ótós Réka Szekszárdi hírek Szeptembertől indul a VTV Nehéz elképzelni, ■‘hogy mi lenne, ha kénytelen lenne bezárni a szekszárdi tanítóképző főiskola konyhája. Mert ez a végső megoldás is elhangzott lehetőségként a megyeszékhely önkormányzatának múlt hétfői ülésén. Megjegyzendő, hogy a gond egyáltalán nem a konyhával van, hanem a szemközti épülettel, pontosabban annak lakóival. Dr. Kiss Mária, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat főorvosa hosz- szas listát sorol fel, amikor szóba kerül a tervezett intézkedés - azaz a konyhabezárás - háttere. A Mátyás király utva 8. szám lakói - merthogy ez a konyha gazdasági bejáratával szemközti épület - állatokat, malacokat és lovat tartanak húsz méterre egy közétkeztetést biztosító helyiségtől, ami még nem is lenne különösebben nagy tragédia, ha az állattartás viszonylag elfogadható módon történne. A trágyalé azonban kifolyik a közútra, s ilyenkor, a nyári hőségben legyek légiói lepik el a környéket. A lakók közül néhányan guberáló életmódot folytatnak, az így keletkezett szemét szintén az utcára kerül. Dr. Kiss Mária mindehhez hozzátette, hogy átlagosan A főiskola konyhája kétnaponta érkezik panasz az állampolgároktól az itteni elviselhetetlen állapotok miatt. Talán nem járunk messze az igazságtól, ha úgy véljük: az ANTSZ - eszközeinek véges volta miatt - egyfajta kényszerhelyzetet is kívánt teremteni a konyha szeptemberi bezárásának kilátásba helyezésével. A lakás ugyanis az ön- kormányzat tulajdona, s ezért érintett az ügyben a szekszárdi polgármesteri hivatal, mely egyébként már régóta birkózik ezzel az akut problémával. Szeleczki József, a városüzemeltetési iroda vezetője egyébként már intézkedett, több alkalommal a Mátyás király utca 8. szám alá irányította a közterületfelügyelőket, akik értek is el némi - egyes jóslatok szerint csak átmeneti - eredményt. A szemétkupacokat sikerült elvitetni, a hírek szerint az állatartás terén is javultak a viszonyok, mindezek ellenére - ha csak valami óriási változás nem következik be az itt lakók életvitelében, szemléletében - nincs ok a túlzott optimizmusra. Mindezek ellenére Szeleczki József szerint nem kerülhet sor arra, Rejtett értékeink A Tolnavármegyei Amikor 1895. március 29-én Wosinsky Mór a maga és Ap- ponyi Sándor gróf nevében indítványozta a megyei múzeum megalapítását, főleg kettejük gyűjteményének kért mindössze három világos szobát - némi bővítési lehetőséggel. Röpke három év múlva így nyílt meg először a múzeum a gimnázium épületében a Garay-szobor leleplezésének ünnepélyekor. A gimnázium osztályai azonban folyamatosan szaporodtak s mikor az első érettségizők utolsó évüket kezdték, a múzeum már új épületbe költözhetett. A megye, ha szerette volna, akkor sem tudott volna a maga erejéből ilyen impozáns épületet létrehozni, s ezt jól mutatja, hogy 1897-ben mindössze 3000 forintot szavazott meg építési, fenntartási és fölszerelési célra. Ezzel szemben kereken ötvenszer/!/ ennyibe került csak maga az építés ... Egy másik akadály is hátráltatta kezdetben a gondolat megvalósulását: a régi jó központosító szellem értelmében az állami költségvetésből csu-* pán az országos múzeumokat lehetett támogatni. Mindenki azzal segített, amivel tudott. A vármegye külön múzeumi szabályrendeletet alkotott, még egyszer végigkutatta üresnek hitt zsebeit, Wosinsky tovább gyűjtötte már addig is európái hírű anyagát, emellett múzeum-egyletet alapított, amely közel 240 tagjával 8000 koronát gyűjtött az építkezésre. Gróf Apponyi Sándor is hatalmas összeggel járult a költségekhez, Szekszárd a telek ügyében és a gyűjtések megkönnyítéséért buzgólkodott, s végre odafönt is megtört a jég: az állam 116000 koronát adott az építésre, de azt kikötötte, hogy az intézmény fönntartása s ezzel együtt tulajdonjoga is Tolna vármegyét illeti. A Schikedanz Albert és Herczog Fiilöp által tervezett Szekszárd képviseló-testülete alapította azt a Pro Űrbe Szekszárd díjat, melynek első átadása augusztus 29-én lesz a megye- székhely Művészetek Házában. A kitüntetést az önkormányzat néhai Létay Menyhértnek, a Garay János gimnázium egykori tanárának posztumusz díjként ítélte meg. Az emlékplakett ünnepélyes átadására délelőtt 9.00 órakor kerül sor. A Szekszárdi Nyugdíjasok Területi Érdekszövetsége augusztus 28-án kedvezményes vásárt tart a Dózsa György utca 1. szám alatti épületben. A tagság számára liszt, cukor, étolaj és egyéb élelmiszer áll rendelkezésre. A vásárláshoz szükség van a tagsági igazolványra. Nyárbúcsúztatón vehetnek részt az érdeklődők Szekszárdon, a Korzó áruház előtt. A rendezvény augusztus 29-én, este 20.00 órakor kezdődik. A zenét a Parrag Band szolgáltatja, a Femina Bt. pedig divatbemutatóval lép a közönség elé. Hajdan 150 éve, 1842. augusztus 24- én zajlott le a Lánchíd ünnepélyes alapkőletétele, amelyre megyénkből Csapó Dánielt, a támogatást megszavaztató egykori alispánt hívták meg. Négy nap múlva - hivatalos mezővárosi jelentés szerint a tisztabúza kilája (125 liter) 9 váltóforint, az árpáé ennek fele, az újbor (!) akója /56 liter/ 3-4, a pálinka 16 váltóforinton kelt el. 135 éve, 1857.augusztus 27-én először tartottak hangversenyt a Ga- ray-szoboralap javára. 100 éve, 1892. augusztus 28-án a Tolnavármegyében egy Bibe- rach álnevű szerző bosszankodik azon, hogy a város (!) akkori főutcáin, a Bezerédj és a Széchenyi utcákon tehenek verik föl a port hazajövetelkor: „itt porból jut az ember és porba tér vissza". 90 éve, 1902. augusztus 24-én jelent meg a sokáig legrégebbinek hitt Ba- bits-műfordítás, Lenau Délre című verse a Tolna vármegyében. Négy nap múlva a Tolnamegyei Közlönyben Haugh Béla Ä múzeum története című írását közlik az intézmény közelgő megnyitása alkalmából. 85 éve, 1907. augusztus 29-én 40 éves korában Budapesten elhunyt Taksonyi József, szekszárdi születésű polgári iskolai tanár és költő, akinek öt kötete jelent meg, köztük A szabadságharc versben című munka. Krónikás Már több mint egy hónap telt el a városi televízió utolsó adása óta, s a VTV műsorait kedvelő szekszárdiak még mindig hiába keresik szerdánként vagy péntekenként a jól ismert szignált a képernyőkön. Annak idején ugyan hírül adtuk ezeken a hasábokon, hogy a televízió szabadságra ment, ám mint kiderült, a nyári vakáció mostanra jórészt kényszerszünetté változott. A televíziónak otthont adó épületrészben - azaz a Babits Mihály művelődési ház oldalszárnyában - jelenleg tart az a jelentős átalakítás, mely nemcsak új irodákat eredményez, hanem valódi tévés szellemi műhellyé változtatja az eddigi, meglehetősen -szűkre szabott munkahelyet. A városi televízió ugyanis mostanra egész egyszerűen kinőtte magát. A munkatársakat hovatovább nem lehetett leültetni az egy darab irodahelyiségben, a raktárként is funkcionáló stúdió - a tartalmi alkotómunka színtere - pedig egyfajta átjáróházhoz kezdett hasonlatossá válni. Nos, ezeknek az egyre lehetetlenebbé váló állapotoknak vet véget a polgármesteri hivatal 3,5 millió forintos beruházása, melynek eredményeként a szekszárdi városi televízió irigylésre méltó környezetbe kerül. Igaz, ennek „ára" van, méghozzá a kiállítóterem megszűnte. Ez a nagyméretű helyiség teljes mértékben megváltozik, átalakul, négy irodává, tanácskozóvá és raktárrá. A kiállító terem homlokzatfrontját a kivitelező Orient Kft. dolgozói kiemelik, másfél méterrel előrébb hozzák, s a tüzes kemence-hatást produkáló kopolitüveget - illetve annak egy részét - barna füst- üvegre cserélik. A vágóstúdió alapterülete több, mint kétszeresére növekszik: a technikai berendezést ezáltal középen is el lehet helyezni, aminek előnyét igazán az mérheti fel, aki a vezetékek egyébként gyakori cserélgetését eddig a vágóasztal alatt, a falhoz lapulva, kígyóemberként oldotta meg. A városi televízió egyébként nemcsak új helyiségekkel, hanem az élő egyenes adások közvetítését is lehetővé tevő felszereléssel is gyarapodik a közeljövőben. Kis Pál István, a VTV vezetője elmondta: ha minden megfelelően alakul, abban az esetben szeptember első felében már ismét jelentkezik jól ismert műsoraival a televízió. Elsőként - augusztus végére - mindenesetre a legfontosabb rész, a vágóstúdió készül el, s az ezt követő két hét elegendőnek tűnik az utolsó simításokra is. Ami pedig az élő közvetítést illeti, elvileg az már kísérleti jelleggel az őszi önkormányzati ülések alkalmával megoldható ... -szá- Fotó: Ótós Réka Eltűnt egy zebra Pontosabban megszűnt Szekszárdon, a Rózsa utca előtt egy gyalogosátkelőhely. S hogy miért? Nos, a Szekszárdi Közúti Igazgatóság az elmúlt évben megkezdte az 56. számú főúton található jelzőlámpák összehangolását, közismert nevén a „zöldhullám" megvalósítását a Garay tér és a Kapisztrán utca közötti szakaszon. A Palánki úti jelzőlámpás csomópont bevonása az összehangolásba még nem történhetett meg, ugyanis jogszabály mondja ki, hogy ha az út forgalmát ösz- szehangolt fényjelző készülékekkel irányítják, úgy azon a szakaszon nem lehet olyan kijelölt gyalogos átkelőhely, amely nincs jelzőlámpával ellátva. Az újvárosi temetőnél lévő átkelőhely jelzőlámpás irányítása viszonylag egyszerűen, a Palánki úti berendezéshez történő bekapcsolással megoldható. Ennek megvalósítása folyamatban van. A Rózsa utcai csatlakozásnál ugyanez már csak jelentős csomópont-átépítéssel, igen magas költséggel lenne megoldható. így az összehangolás érdekében csak az átkelőhely megszüntetése mutatkozott az egyetlen járható útnak. Ezzel együtt a gyalogosok túloldalra történő közlekedési lehetősége - igaz, a járművek számára történő elsőbbségadással - megmaradt. Mindenesetre az illetékesek az érintett polgárok megértését kérik, hiszen nem egy ellenük irányuló beavatkozásról van szó, hanem a közlekedők teljes körét tekintve egy, a közlekedés minőségi javulását célzó intézkedésről. Talán ezek után különösnek tűnik, de a Rózsa utcai kereszteződésben a volt átkelőhely helyén a gyalogosok átközle- kedési feltételei is javulni fognak, ugyanis a kereszteződéshez mindkét irányból a járművek szabályozottan fognak érkezni az összehangolás következtében. így egy 80 másodperces periódusban közel 30 másodperces, szinte forgalommentes időszak áll majd a gyalogosok rendelkezésére az 56. számú főút túloldalára való áthaladáshoz.
