Tolnai Népújság, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-24 / 199. szám

VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1992. augusztus 24. 2 MEPUJSAG Magyar­szlovén találkozó Harmincnyolc magyar cég mintegy ötven képviselője utazik kedden a szlovéniai Otocecbe, a Vállalkozók Or­szágos Szövetsége Nemzet­közi Vállalkozási és Kereske­delmi Központja által szerve­zett üzletember találkozóra. A rendezvény folytatása a júliusban Dobogókőn tartott hasonló találkozónak, ame­lyen a két ország vállalkozói egyebek között gumi cipőtal­pak, tetőszigetelő anyagok, mosóporok, élelmiszeripari hűtők, továbbá sertés szállítá­sáról, építőipari és számítás- technikai együttműködésről folytattak tárgyalásokat. Ta­más József, a kereskedelmi központ ügyvezető igazgatója szerint elképzelhető, hogy Otocecben már szerződések véglegesítésére is sor kerül. A szlovéniai találkozó a szlovén és a magyar gazda­ságról szóló általános tájékoz­tatóval kezdődik. Ezután a résztvevők előadásokat hall­gathatnak meg a vállalkozá­sokkal összefüggő szlovén és magyar jogszabályokról, adő- és vámelőírásokról, biztosítási lehetőségekről. Az üzleti megbeszéléseken kívül sor ke­rül egy kisebb kiállításra is, amelyen a vállalkozók bemu­tathatják az általuk gyártott, illetve forgalmazott terméke­ket. A találkozón a két ország diplomáciai testületé, illetve a szakminisztériumok is képvi­seltetik magukat. A Nemzet­közi Vállalkozási és Kereske­delmi Központ rendszeresen szervez találkozókat. Évfordulós puccsesélyek (Folytatás az 1. oldalról) A tavaszi puccsot támogató volt kommunista vezetők egyike-másika még mindig kulcspozícióban van, így pél­dául Borisz Gromov tábornok, aki a tavalyi puccs idején is a belügyi tárca helyettes veze­tője volt. A lényeges poszto­kon azonban, beleértve a had­sereget is, Jelcin emberei van­nak. A kommunisták belátták: nincs realitása a régi rendszer visszaállításának. Hatalmuk visszaszerzésének lehet vi­szont egy másik útja. Nem kizárt ugyanis egyfajta szövetség a volt kommunisták és egykori ádáz ellenfeleik, a nacionalisták, és a szórványos, de hangjukat egyre jobban hallató fasisztoid csoportosu­lások között, amelyek hazafias húrokat pengetve a volt appa­rátusi emberekkel azonos jel­szavakat hangoztatnak, s az­zal vádolják a jelcini vezetést, hogy tavaly augusztus óta ki­árusítja Oroszországot. A „demokratikus káosz" helyett nyíltan hirdetik, hogy a dikta­túra a megoldás az ország gondjaira. Ezek a csoportosu­lások meglehetősen szórvá­nyosak, de félő, hogy a vág­tázó infláció, a munkanélküli­ség és a megélhetési gondok miatt mind többen lesznek, akik körében visszhangra ta­lálnak a demagóg szólamok. Jelcin számára figyelmez­tető jel a szélsőséges csoporto­sulásokat mind nyíltabban támogató Ruckoj. népszerű­sége. Az Afganisztánt megjárt repülőtábornok, Ruckoj, aki élesen bírálja Jegor Gajdar kormányfőt, élvezi az ipar ve­zetőinek támogatását, és a hadsereg körében is meglehe­tősen népszerű. Jelcin nem vé­letlenül bízta meg a mezőgaz­dasággal. Az előző rendszer­ben „politikai süllyesztőnek" számított, ha a néhai SZKP-titkárok közül valakire „rálőcsölték" a mezőgazdaság csődtömegét. Emlékezetes még, hogy Gorbacsov szintén így szaba­dult meg konzervatív ellenlá­basától, Jegor Ligacsovtól. Ruckoj azonban a jelek szerint a hátrányból is előnyt ková­csol, amit az is bizonyít, hogy nepszerusege egyre no az (egyelőre) hallgató többség körében - azaz vidéken. Bár Ruckoj egyelőre nem tört nyíl­tan Jelcin székére, máris őt tartják az orosz elnök utódá­nak. Azt, hogy a mérleg nyelve a reformokat ellenzők irányában kezd elbillenni, na­gyon jól jelezte az a központi banki döntés, amelynek ér­telmében leírták a vállalatok körbetartozását, milliárdokkal terhelve ezzel a költségvetést. Az egyértelműen a jelcini pi­aci reform hátbatámadása és egyfajta gazdasági visszaren­deződést vetít elő. A kérdésre, hogy lesz-e puccs, vagy valamiféle hata­lomváltás, alighanem a töme­gek adják meg majd a választ. A társadalom tűrőképessége eljutott arra határra, ahol könnyen társadalmi robbanást okozhat a nadrágszíj további meghúzása. Jelenleg a lakos­ság többségének a fizikai lét fenntartása is egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, a há­ború óta először ismerik meg az emberek a szó szoros ér­telmében vett kenyérgondo­kat. Bár az elmúlt évek igazol­ták, hogy nem szabad mesz- szemenő következtetést le­vonni belőle, de az államnak minden korábbinál kevesebb gabonát sikerült eddig felvá­sárolnia. Ez mindenesetre olyan telet vetít előre, amely veszélyes lehet a jelcini veze­tés számára. Egy esetleges sztrájkhulám, amelynek jele lehet a repülésirányítóknak a kormány által gyorsan elfoj­tott sztrájkja, elsöpörheti Jel­cint és reformjait. Noha most augusztusban aligha ismét­lődnek meg a tavalyi esemé­nyek, hosszabb távon nem le­het kizárni, hogy egyfajta dik­tatúra következhet. Pillanatnyilag olyasfajta patthelyzet van, mint Gorba­csov országlásának utolsó egy-másfél évében volt, ami­kor mindenki sejtette, hogy Jelcin és csapata előbb-utóbb kiszorítja a tehetetlen elnököt. Jelenleg hasonló a szituáció: Ruckoj már tanújelét adta, hogy a Szuhoj vadászbom­bázó botkormánya után kész kezébe venni az ország kor­mányzását is. Baptisták világtalálkozója „A reménységben örven­dezzetek" - ezt a bibliai idéze­tet választották a magyar bap­tisták első világtalálkozójuk központi gondolatául. A szombaton Budapesten kez­dődött kétnapos rendez­vényre a magyarországi hívő­kön kívül sokan érkeztek a környező országokból - Szlo­vákiából, Kárpátaljáról, Er­délyből, a Vajdaságból - s jöt­tek vendégek Nyugat-Európa számos országából, sőt a ten­gerentúlról is. A világtalálkzót Révész Árpád, a Magyaror­szági Baptista Egyház elnöke nyitotta meg. Lukáts Miklós, a Miniszterelnöki Hivatal poli­tikai államtitkára, majd Bóna Zoltán főtitkár a Magyaror­szági Egyházak Ökumenikus Tanácsa nevében köszöntötte az egybegyűlteket. ,Fabulon'r alezredes a kiber-teraszon (12.) Kamikázék ellen — Elképzelhető-e, hogy egy fegyver birtoklása inge­rel fel valakit bűntény elkö­vetésére, vagy fordított-e a dolog? Előbb a tervek kidol­gozása, aztán az eszköz-be­szerzés? — Rejtő Jenőnél minden bizonnyal az első verzió lenne a döntő, de a valóság krimijeiben előbb jönnek a kifundálások. — Jó. Akkor próbáljunk meg a nagymenők szintjén gondolkodni, és belelátni egy olyan kobakba, amely képes egy többszálon futó merénylet kidolgozására. — Erre nincsenek se tan­történetek, se elhárítási szakkönyvek. A valóság, a mindennapok gerjesztik az indulatokat és melléjük az alávaló módszereket. Hát gondolta-e valaki, hogy Li­banonban évtizedes lesz a mindenféle politikai bűn­tényt is elleplező ostromál­lapot ... Vagy, hogy az Öböl-háborút megelőzően élő torpedók csapódnak bele a tankerekbe? Ki számolha­tott azzal, hogy a kámikázék új életre támadnak és tes­tükre kötözött dínamitcso- maggal veszélyeztetnek egy utasgépet? Már akkor, a második vi­lágháború végjátékában, a szigetcsatáknál sem értette meg Európa, hogy vannak vallásfilozófiák, amelyek a túlvilági üdvözlésnek és az evilági nagy fegyvertények­nek az összefüggéseit hirdet­ték. * Felpakolnak egy tonna TNT-t egy teherautóra és be­robognak vele egy követségi épületbe. Aztán együtt el­szállnak valamennyien. — Létezik ilyenkor meg­előzés? — Hát csak nézz körül a Szabadság téren, milyen szép, mélybe gyökerező vi­rágos betonoszlopok nőttek ki az USA követség körül. — Meg a videószemek körös-körül! — Úgy ám. És a fémke­reső a konzulátuson már a Parker toliadra is fütyül. Nem lehet rossznéven venni, ha a táskádba is „belepislan- tanak". Pár évvel ezelőtt, va­lami életunt matador bement oda és a WC-ben végzett önmagával. Csodák csodá­jára, ki sem derült, hogy ki volt az. Sehol sem hiányzott. Mondom, ebben az újkeletű népvándorlásban mások a nagyságrendek, nincs határ­regisztráció, a kocsidat oly­kor le se kell állítani, úgy le­het átsuhanni Hegyesha­lomnál. — Csakugyan. Az egy­helyben járó motorok. Eszembe jut, hogy a Ford el­nök vladivosztoki látogatá­sakor mutatták is a híradók, amíg a főnökök egymással odabent tárgyaltak, az utcán minden kocsinak járt a mo­torja. El tudod képzelni mi­ért? — Persze. Ez náluk előí­rás. Az elnök távozásának nem lehet akadálya egy indí­tási hibaforrás. Bármily kicsi is az esélye ennek. Ha láttad azt a táncrendet, megfigyel­hetted, hogy a kocsik sakk- táblaszerűen állnak. Egy va­lóságos acélfolyosót ké­pezve, ha netán gyorsan kel­lene odébbállni. — Mint Rákosinál. Lehet, hogy tanult az amiktől? — Bizony mondom né­ked, lehet tőlük tanulni. Per­sze, kellene az az anyagi bá­zis is, amit ők a biztonságra költhetnek. — Mire gondolsz? — Ha másra nem, hát arra nagyhirtelen, hogy az elnöki különgép maga is egy légie­rőd, nem is véletlenül hívják Air Force 1-nek. De van egy szállító részlegük is. Ami az elnöki kocsikat előre odavi­szi a kijelölt célállomásra. Ezekben pedig több a páncél, mint a másfajta fém, és úgy tépnek 120-szal, mint a La­dák az autópályán. Aztán megérkezik a Fehér Ház száztagú füldugós együttese, ami egy követhetetlen, de nagyon pontos táncrend sze­rint „szteppeli" körül az ér­kezetteket. így aztán egy-két kivétellel, mindig másokat látsz a társaságában. Pedig ott van ám a többi is. — Nem kelt ez az egy­szerű szemlélődőben olyan hatást, hogy nem őriznek va­lakit kellő mértékben? — Én úgy tapasztaltam, hogy egy posszibilis me­rénylő nagyon is felkészül a tettére. És most gondolhatsz arra a két bárgyú kölyökre, akik mégiscsak egy egész lánykollégiumot tartottak fogságukban Balassagyar­maton, de gondolhatsz arra a Hinckely nevű ujnácira is, aki a Reaganre puffantott rá. Mindkettőnél meglelték a vizsgálatok során a képesúj­ságok egész garmadát, ahonnan kivágták az őket érdeklő és hasonló ügyek tel­jes dokumentációját. — A civilruhás testőrség minden tagja ismeri egy­mást? Azért kérdem, mert úgy gondolom, külső megje­lenésükben hozzá kell iga­zodniuk a célterület viseleté­ihez, hogy ha kell, szétszivá­rogjanak abban. De el tudok képzelni olyan helyzetet is, amikor egymásra kell talál­niuk, és nemcsak rádiózás­sal. Mert ha már ütni kell, te mondtad, tudni kell: hová! — Jó a kérdés, mondhat­nám szakszerű. El is mondok ezzel kapcso­latban egy személyes tapasz­talatot. (Folytatjuk.) Tanácsadás német háborús áldozatok ügyében Német háborús áldozatok (károsultak és hátramaradt hozzátartozók) meghatározott körülmények között a Német- országi Szövetségi Köztársa­ságból gondozási járadékban részesülnek. Németországban a gondozásra jogosultakkal szemben az Északrajna-Veszt- fália Szövetségi Tartomány il­letékes. A kelet-európai álla­mokban történt politikai vál­tozások miatt most lehetsé­gessé vált, hogy a háborús ál­dozatok gondozását hazájuk­ban helyben is intézni lehes­sen. Ez az északrajnai-vesztfá- liai kormány részére alkalmat adott arra, hogy tanácsadás és tájékoztatás céjából Magyar- országon fogadónapokat ren­dezzen a német háborús áldo­zatok részére. 1992. szeptem­berében északrajna-vesztfáliai szakértők helybeni tanácsa­dást nyújtanak. A fogadóna­pok 1992. IX.14/15-én Buda­pesten és 1992. IX. 16-18-ig Pé­csett lesznek. Közelebbi ada­tokkal a Magyarországi Né­metek Szövetsége Budapes­ten, a Lenau-Egyesület Pécsett valamint a Németországi Szövetségi Köztársaság dip­lomáciai képviselete Budapes­ten és Pécsett szolgálhat. Herrmann Heinemann észak- rajnai-vesztfáliai munkaügyi és szociális miniszter kijelen­tette, hogy Északrajna-Veszt- fália a háborús áldozatok gondozását mint feladatát komolyan veszi; nem felejtette el őket. Északrajna-Vesztfália kiáll azért, hogy a hadigondo­zást úgy alakítsák ki, hogy a gondozottak az életük alko­nyát szülőföldjükön tölthes­sék. Heinemann rámutatott arra, hogy kárpótlási juttatások csak a háború által okozott testi és egészségi károsodásért lehetségesek. Juttatásokat olyan özvegy részére is figye­lembe vesznek, kinek férje há­borús következmények miatt halt meg. Anyagi és vagyoni kár ese­tén a törvény nem nyújt kár­pótlási juttatásokat. Katonai szolgálatban vagy hadifog­ságban töltött időkre sem nyújtható kárpótlás. Herrmann Heinemann utalt arra, hogy ezzel Észak­rajna-Vesztfália az együtté­lésnek egy új módját kívánja megjelölni az egyesülő Euró­pában. Maradjanak-e a bécsi fiákerek? Fiákerből végignézni a bécsi belváros nevezetességeit - a turisták számára ez az osztrák főváros egyik jellegzetessége, az állatvédők szemében azon­ban az állatkínzás egyik leg­durvább formája. A bécsi állatvédők meggyő­ződése szerint ugyanis a zsú­folt városi autóforgalomban való közlekedés súlyos idegi megterhelést jelent a lovak számára. Leginkább a tűző napon, de néha szakadó eső­ben a lovaknak órákon át kell mozdulatlanul állniuk ven­dégre várva. Ä bérkocsisok sem gondos­kodnak rendesen az állatok itatásáról és etetéséről sem - állítja Lucia Loube, az állatvé­dők bécsi egyesületének szó­vivője. Szerinte a fiákeresek nyug­tátokat adnak a lovaknak, hogy elviseljék a zsúfolt csúcs- forgalmat és bárgyún tűrjék a turisták kedveskedő simoga- tásait. Gyakran öreg, elcsigá­zott lovakat használnak, így az elmúlt években már három alkalommal fordult elő, hogy egy kimerült paci az utcán esett össze. A bérkocsisok - összesen 46-an vannak - a leghatáro­zottabban tagadják a vádakat. Miután az idén nyártól már a fiákereknek is van rendszá­muk, bárki feljelentést tehet, ha szerintük valamelyik ko­csis kínozza állatait - mond­ják, és büszkén hozzáteszik: a fiáker ugyanúgy hozzátarto­zik Bécshez, mint a Stephans­dom vagy az óriáskerék. Az állatvédők az elmúlt he­tekben már több ízben tartot­tak tüntetést a fiákeresek két standjánál, a Stephansplatzon és a Heldenplatzon, s azt ígé­rik, hogy addig nem hagyják abba tiltakozó megmozdulá­saikat, amíg legalább nap el­len védő ernyőket, rendes etető és itató helyeket nem lé­tesítenek a várakozó lovak­nak. v Pach Ferenc Kérdőjelek Magyar igazságok? Szlovák igazságok? Vitatható-e, amit dr. Erik Ritter von Kuehnelt-leddihn, számos politikai-filozófiai és egyéb könyv hosszú nevű és hosszú életű szerzője állít? Szerinte annakidején a mai Szlovákia területén „a magyarok kétségkívül épp úgy az uralkodó nép sze­repét töltötték be, mint a svédek Finnországban, az angolok Írországban és a lengyelek Nyugat-Ukraj­nában". Aligha ért egyet ma mindenki az összeha­sonlításokkal. De akár igen, akár nem, nem ke­serű-e mindannyiunk szája íze? Hiszen az már valóban nehezen vitatható, hogy bármennyire különbözik is egymástól sokfajta érté­kelés az előzményekről, az, ami mára formálódott a múltból - ahogyan a Bécsben most megjelent műben olvasható - „igen­csak súlyos örökség". Te­hertétel a Duna mindkét partján. Ugye jól érthető a 83 éves teológus-jogász aggódása ott is, itt is? A magyar és a szlovák, „ez a két, törté­nelmében, hitében és kul­túrájában összeforrott szomszéd nép remélhető­leg nem él át jugoszláv fej­leményeket". Van-e értelme azon vi­tázni, kinek kellene többet tennie ésszerű megoldások érdekében, bármiről legyen is szó? Válasz helyett idézem a tanulmány záró monda­tait. „Azért kell imádkoz­nunk, hogy a hatalom új birtokosai ne essenek bele a marxista és nacionalista fanatizmus csapdájába, s olyan magatartást tanúsítsanak, ami össz­hangban áll a szabadság­törekvések nagy nyugati hagyományával és az ah­hoz kapcsolódó türelem­mel. Ennek nincs alterna­tívája. Az egyesülés előtt álló Európában végképp nincs". Tudja ezt vajon mindenki, akinek tudnia kell? Mert türelmet igénylő kényes témákban nincs hiány, amikor Budapest Pozsonnyal (és Prágával) tárgyal. De tárgyal - sze­rencsére. Kocsis Tamás Ferenczi Europress Moziműsor Ll Szekszárd, Panoráma, nagyterem: Batman visszatér (15.30, 17.30 és 20 óra). Kiste­rem: Batman I. (15.15 óra). Az utolsó csepp (17.15 óra). Ve­szedelmes viszonyok (19.30 óra). Dunaföldvár: Az utolsó cserkész (18 óra). Bonyhád: Szombat esti frász (19 óra). Légi­támadások Karabahban Az azerbajdzsáni légihad­erő vasárnap újólag bombázta Hankendit (Sztyepanakert), valamint a karabahi főváros közelében fekvő Susát. Ör­mény jelentés szerint a bom­batámadásnak voltak áldoza­tai, részletek azonban nem ismeretesek.

Next

/
Thumbnails
Contents