Tolnai Népújság, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-22 / 198. szám

6 KÉPÚJSÁG HAZUNK TAJA 1992. augusztus 22. Növényvédelem, mindenkinek Őszi búza magfuzariózis: megyénkben az őszi búza ve­tőmagtételek betakarításkori, fuzáriumos belső magfertő- zöttsége - 20 nagyüzemi tábla adatainak alapján -16,2 száza­lékos, lényegesen magasabb a tavalyinál (6,6 százalék). A 20 minta fertőzöttségének meg­oszlása: mentes (nem fertő­zött): 0 db; alacsony (10 száza­lék alatti fertőzöttség): 10 db; közepes (10-20 százalékos fer­tőzöttség): 2 db; magas (20 százalék feletti fertőzöttség): 8 db. Aggasztó a magas fertőz- töttségű (elvetésre „erős" csá- vázás esetén sem javasolt) té­telek nagy száma. A vizuáli­san is értékelhető kalászfuzá- riózis és a fuzáriumos belső magfertőzöttség - mely meg­bízhatóan csak a mag Papavi- zas táptalajon való tenyészté­sével állapítható meg - között nincs szoros kapcsolat. Erre jó példa az idei esztendő, hiszen a búzatáblákon látható fuzá- riumtünetekkel alig találkoz­tunk, ugyanakkor laboratóri­umi vizsgálataink az utóbbi évek legmagasabb magfertő- zöttségéről tanúskodnak. Fel­hívjuk minden gazdálkodó fi­gyelmét, hogy saját termelésű vetőmagtételeiket vizsgáltas­sák meg az optimális csává­zási technológia kialakítása, ill. az esetleges vetőmagcserék időbeni lebonyolítása érdeké­ben. A vizsgálat a TM-i Nö­vényegészségügyi és Talajvé­delmi Állomáson (Szekszárd, Keselyűsi út 7.) mintánként 1.200 Ft-ért megrendelhető. Az eredményket és a vető­magtételre adaptált csávázási szaktanácsot 15 napos határ­idővel küldjük meg. Amerikai fehér szövő­lepke: a 2. nemzedék lárvái megjelentek, mechanikai módszerrel (hernyófészkek leszedése és elégetése) köny- nyen elpusztíthatok. Ha túl sok van belőlük, ha a hernyók már nagyok, kémiai irtásukról kell gondoskodnunk. A kár­tevő foszforsavészterekre (Unifosz, Bi 58, Sinoratox, Zo- lone, Ditrifon, stb.) piretroi- dokra (Fendona, Sherpa, Sumi-Alfa, Karate, Decis stb.) és kitinszintézis-gátlókra (Dimilin, Nomolt) egyaránt érzékeny. Ahol a permetezés ill. a permetlé szüretelt kultú­rát veszélyeztet, ott a Bacillus thuringiensis hatóanyagú sze­reket (Thuricid, Dipel, Risecti- cid) használjuk, melyeknél nincs élelmezésegészségügyi korlátozás. Gyümölcsmolyok: almá­ban, körtében, szilvában és őszibarackban a várható szü­retet és a szerek várakozási idejét mérlegelve döntsünk a kémiai bevatakozásról. A bir­set még legalább kétszer per­metezzük „kukacosodás" el­len (Dimilin, Nomolt, Zolone, Unifosz, Danitól, Fendona, Sherpa stb.) Szőlő: a középérésű és kései fajták szürkerothadás elleni megelőző védlemét Ronilan, Sumilex, Rovral vagy Polyo- xin készítményekkel végez­hetjük, lehetőleg a csapadékos időszak előtt. A többi betegség (lisztharmat, perönoszpóra) ellen már csak nagyon indo­kolt esetben védekezzünk. Atka- és rovarölő szereket már ne juttassunk ki. Rendezvény: a Shell és Inte- rag Kft., a Bácsalmási Állami Gazdaság, a Biritói Szőlőter­mesztési Kft., a Szekszárdi AGROKER Vállalat és a Tolna Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás 1992. augusztus 28-án 10 órai kez­dettel nagyszabású szőlő nö­vényvédelmi rendezvényt tart. A rendezvény helye: Paks, Munkás Művelődési Otthon (Paks, Gagarin u. 2.). Program: szakmai tanácsko­zás, területi bemutató, ebéd. A rendező szervek minden ér­deklődőt, szakembert és gya­korló gazdát egyaránt) szere­tettel várnak. Á résztvevők elméleti és gyakorlati tájékoz­tatást kapnak a szőlővédelem problémáiról és eredményei­ről, a gyártó cégek perspekti­vikus növényvédő szereiről (Delan, Cascade, Sápról, Bor- dóilé+Kén FW, Bordóilé FW). Fűzi István TM-i Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Márpedig a bemutatóra menni kell! Már-már úgy tűnt, hogy meg­történik, amire még nem volt példa: a dunaföldvári kertbarátok nem mennek el az országos be­mutatóra. Húsz év óta először történt volna meg, hogy a földvá­riak otthon maradnak, ami igen­csak kellemetlen lett volna. Ekkor azonban közbelépett Fe­kete Gyula, a kör újdonsült „szó­vivője", ahogy ó nevezi magát. Vele beszélgettünk az augusztus 25-én kezdődő mezőtúri kertbarát bemutató előkészületeiről. — Elég jól mehet a kertbará­toknál, ha szóvivőre is futja .. . — Á, nem úgy van az - rázza a fejét. Viszem a híreket a helyettesek között. Amikor az elnökünk, Szeleczky József lemondott a betegsége miatt, egymás után kettőt is válasz­tottunk helyette. Amikor Bir- csár János, a második elnök lemondott, átvette tőle a fő­nökséget Vidács Márton. Ak­kor mondja nekem a Bircsár, hogy nem megyünk a Mező­túri bemutatóra. Én meg azt mondtam, hogy ilyen nincs. Akkor a Vidács is lemondott. — így lett magából „szó­vivő"? — Akkor összehívtuk a kertbarátokat. Választottunk egy helyettest Földváron is - Bölcskén már volt, Lubik Ist­ván - Varga Miklóst, én meg elvállaltam, hogy szaladgálok köztük, leszek szóvivő. Nem­hiába voltam vasutas. — Mit visznek a kiállításra? — Egy-egy kör 12 négy­zetmétert kap, huszonnégyen A Pannónia Kincse is ott lesz Mezőtúron megyünk Földvárról. Termé­szetesen viszünk szőlőt, tököt, diót, befőtteket, mindent, amit el lehet képzelni: paprikát, pa­radicsomot. Igaz, hogy az idén a Dunáról kellett a vizet hoznom - túl drága a csapi - de azt hiszem megérte.-hangyái­Józsi és barackfái Szőlő a medinai Ká­polna-hegyen. Olyan igazi. Minden kis hely kihasználva. A sorok között köztes. A so­rokban gyümölcsfák, dugig! — Hatszáz öl a szőlő, benne ötvennél is több a gyü­mölcsfa. A legutóbbi ülteté­sem az út két oldalán a szilva. Már teremnek. Mondták is az errejárók: „Leeszik". Hadd egyék, másnak is kell! - vála­szoltam nekik. - így kezdtük a beszélgetést Nagy Józsi medi­nai szőlőtulajdonossal és őszibarackfa-nevelővel a présház előtti kis asztalnál. — Én építettem a pincét is, az apósom segédletével. Egy beomlott romhalmazból kel­lett kiásni és bővíteni. A külső falak, a tető, a vízfogó kád mind-mind sajátkezűleg. Közben szaporodtak a gyü­mölcsfák is. Van itt cseresz­nye, szilva, dió, ringló, ri- bizke, egres, de az őszibarack a legtöbb. — Amire büszke is vagy. — Azt hiszem jogosan, mert itt vannak harmincéves fák is. — Ez pedig szakértelmet feltételez. — Legalább is jó gyakorlati munkát! Úgy megtanulni, hogy egyszeri látásra is tudja az ember, hogy melyik ágat hol, miért kell kivágni vagy elmetszeni. Mert az ősziba­racknál ez a kezdet és a vég. Aki ezt gyakorlatból tudja-látja-érzi, annak lesz harmincéves, vagy még idő­sebb termő barackosa. Aki nem, az néhány év után bú­csút mondhat a fáknak, mert csak sínylődnek, aztán meg elpusztulnak szegények. — Néhány éve jelentős összegért árultak őszibaracko­sok „gyógymetszéséről" szóló tájékoztatókat. — Aki tanulni akarja, jöjjön hozzám. Mindent megmuta­tok a gyakorlatban. Elmon­dani, leírni nehézkes, mert minden fa mást kíván. Ehhez kell a gyakorlott szem. — Hogyan kezded? — Keserűmandulából ne­velem az alanyt. Ha kb. két évre megerősödtek, beszem- zem. Az erősen fejlődő, szép hajtás jelzi a sikeres munkát. Majd a végleges helyére kerül. S most kezdődik a rendszeres munka, - amit nem lehet elbliccelni! - a metszés és a permetezés. A korona alakítá­sánál a lényeg, hogy minden fának kimegy a közepe, hogy bőven kapjon napot. A vízá­gakat kopaszra vágni nem szabad, mert szükség esetén - törés, elhalás - ezekből lehet pótolni a vezérágakat. Majd megint csak a metszés! Erre minden fatulajdonosnak időt kell szánni, hogy egy jó hoz­záértőtől ellesse. Nincs benne semmi fondorlat. Éppen az idén tavasszal mondja egy já­rókelő: „Ha én így vágnám vissza a fákat, az egy szemet sem teremne" Éppen érés ide­jén járt erre, - csak álmélko- dott! Igaz, a hozzá nem értők­nek siralmasan néz ki egy megmetszett fa, de így lehet csak elérni, hogy a néhány éves növedékek már ne le­gyenek az égben, ne kopa­szodjanak fel. A másik meg a mézgásodás. A korai metszés hozza elő a macskamézet! Amennyire finom az őszi­barack, annyira kényes nö­vény. Hetente, de nyolcna­ponként okvetlen permetezni kell a gombabetegségek ellen. A bajt mindig megelőzni kell, s nem gyógyítani. Megmásszuk a meredek ol­dalt. Egészségesek, szépek a Jön a szilva, az alma és a szőlő Mi mennyi a szekszárdi piacon? fák. A szomjúság nem viselte meg őket. „Nem túl nagy­szemű, de ha értél édes barac­kot" - unszol a gazda. A csa­ládnak, az unokáknak, a gye­rekeknek termel. Legföljebb csak annyit ad el, hogy a per- metszert visszahozza. A prés­ház hűvösében érik a cefre, míg kissé megmozgatja, di­csekszik, hogy most vett kéz alól egy nagyon jó állapotban lévő prést. Nagy prést. Szapo­rább lesz vele a munka! Az út- széli szilvafa roskadozik a szemektől. „Nagyüzemi lek­várfőzés lesz, bográcsszám ... abba' fürdik az egész család" - mondja tréfásan, mert min­denki szereti az egészséges lekvárt. Konrád László A szekszárdi piacon mos­tanság a paprika a legkelen­dőbb - tudtuk meg Pukli László piacfelügyelőtől. A zöldpaprika ára 30 és 50 forint között mozog, ami nem ne­vezhető soknak, jóllehet az esőszegény idő miatt nem le­het kapni igazi, eltenni való bogyiszlói paprikát. Az őszi­barack és a dinnye szezonja jórészt véget ért, most kezdő­dik viszont a szilva és az alma dömpingje. Ez utóbi gyümölcs már 20-30 forintért kapható, ami összehasonlítva a tavalyi árakkal, olcsónak tekinthető. A körte általában 40 forintba kerül. Érdekes, hogy bár még nem érkezett el a szőlő sze­zonja, mégis kapható bőséges mennyiségben, 30-40 forintért. Kifejezetten olcsó a paradi­csom, a maga 15-25 forintos árával, s korlátlan mennyi­ségben áll a vásárlók rendel­kezésére. Gomba viszont nincs - ez is az aszályos idő rovására írható, akárcsak a zöldbab hiánya. A zöldség és a répa tartja az árát, a kilón­kénti 50-60 forintot. Ugyanez jellemző a mákra is, mely 120 forintba kerül. A vörös­hagyma, annak ellenére, hogy jórészt már mindenki le­szedte, 25-30 forintért kínálja magát, ez az ár enyhén szólva nem tartozik a legalacsonyab­bak közé. A fokhagyma ugyancsak tartja az árát a maga 150 forintjával. Uborke- szezon lévén az uborka ár 20 és 40 forint közötti. Függ ez a mérettől - a 6-9 centiméter kö­zötti a legdrágább, a 9-12 cen­timéteres pedig olcsóbb. Aki diót keres a piacon, az hiábavalóan fárad. Tojás van, ámbátor nagyobb tétel esetén mélyen kell a pénztárcába nyúlni, ugyanis darabja 7 fo­rint. Az összehasonlítás ked­véért: tavaly ilyenkor egy tojás 4,50 forintba került. —szá— Fotó: Ótós Réka Csak a tábla maradt a régi SZEKSZ/ÍRD-SÁRKÖZ ÉS MIDÉKE v4FÉSZ FELMSAR A volt Szekszárd-Sárköz és Vidéké (jelenleg Sárszeg) ÁFÉSZ szedresi felvásárlóhe­lyén egy éve már csak tápot árusítanak. Az áru a bonyhádi keverőüzemből érkezik. Az üzlet jól megy, jelzi ezt, hogy az utóbbi két hónapban fél millió forint volt a forga­lom. A régi tábla még ott van a bejárat mellett, de a felvásár­lás már megszűnt, és nemcsak Szedresben. A legtöbb köz­ségben ugyanez a helyzet. A kérdés csak az, hova, kinek adja oda a háztáji termékeit az, aki kemény munkával megtermelte? kispál Szalmavirágok Sokan nem tudják, de szárí­tott virágot nemcsak szalma­virágból lehet készíteni, ha­nem számtalan más tava­szi-nyári virágból, így például hortenziából, nárciszból, fe­kete hunyorból, mimózából, kankalinból, tulipánból, szek- fűből, pünkösdi rózsából, réz­virágból, sőt, még rózsából is. A virágokat mindig száraz napon szedjük le és azokat vá­lasszuk ki, amelyek nem nyíl­tak ki teljesen, mert ezek to­vább megőrzik a színüket. Vi­gyázzunk, sérült virágot ne szedjünk le! A virágokat fejjel lefelé akasztva, száraz, jól szellőző helyiségben, ahol nem éri napfény, például kazánház­ban szárítsuk. A művelet előtt távolítsuk el a szárakról az alsó leveleket, mert ezek el­hervadnak és lassítják a szárí­tás folyamatát. Ezután kis csokorba kössük, hogy a szár­belső is ki tudjon száradni. Szárított virágot a fenti, ha­gyományos módszeren kívül még készíthetünk különböző, szárítást elősegítő anyagok felhasználásával is. Az érzé­kenyebb virágok szárításához timsót vagy boraxot, az ellenállóbbakhoz homokot használhatunk. A módszer a következő. Egy légmentesen záródó fém­doboz aljára terítsünk körül­belül 6 miliméter vastagság­ban szárítóanyagot, erre he­lyezzük a virágfejeket, majd szitáljunk rá óvatosan annyi szárítószert, hogy befedje. Az­tán zárjuk le a dobozt. Á virá­gokat két-három naponta vizsgáljuk meg, amikor a szirmok papírszerűek, akkor kivehetjük őket. A szárításhoz használt ho­mok előkészítést igényel. Önt­sük a homokot egy vödörbe, töltsünk rá vizet, jól keverjük össze, majd öntsük le róla a vizet. Ezt az eljárást többször ismételjük meg, majd terítsük szét a homokot egy tálcán és napon szárítsuk. A szárítóanyagot többször is felhasználhatjuk. Használat után sütőlapra terítve szárít­suk egy órán át sütőben, melynek hőmérséklete nem haladja meg a 12Q fokot. Vásárnaptár Országos állat- és ki­rakodóvásár: Augusztus 23.: Szekszárd, Kiskunfé­legyháza, Pécsvárad, Sik­lós. Augusztus 25.: Pin­cehely. Országos kirakóvásár: Augusztus 23.: Nagy­atád, Szeged, Szolnok. Országos állatvásár: Augusztus 23.: Pécs. Autóvásár: Augusztus 23.: Kecskemét, Nagy­atád, Pécs, Szeged, Szol­nok, Siklós

Next

/
Thumbnails
Contents