Tolnai Népújság, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-01 / 181. szám

ÍPUJSAG VILAGTUKOR - HAZAI TŰKOR 1992. augusztus 1. Margót Honecker nyilatkozott Bonn: Az Erich Honec­ker visszatérte utáni eufó­ria csendesülésével a nagy német pártok figyelmüket a Chilébe menekülő Mar­gót Honeckerre összpon­tosították. A Berliner Zei­tung hasábjain megjelent nyilatkozatok legalábbis arról tanúskodnak, hogy a német politikai élet képvi­selői a feleség ellen is nyomozást követelnek. Az SPD egyik szakértője úgy látja, hogy a kény­szer-örökbefogadásokért, lehetne Margot Honeckert felelősségre vonni. Margót Honecker annak idején po­litikai foglyok gyermekeit, úgymond átnevelés céljá­ból állami gondozásba vé­tette, illetve nevelőszülők­höz adatta ki. Az új Né­metország többé nem a hazám - nyilatkozta a Chi­lébe tartó Margót Honec­ker, akit Luxemburgban, repülőtéri átszállása köz­ben sikerült mikrofon- végit kapni. „Vallott" a kémfőnök Moszkva: A kémszolgá­latok terén is súlyos vere­séget szenvedett az egy­kori szovjet rendszer -is­merte el a Komszomolsz- kaja Pravda című lapnak adott interjúban az egykori szövetségi KGB utolsó fő­nöke. Leonyid Sebarsin azt is közölte, hogy éppen eb­ben a szervezetben ismer­ték fel először - még And­ropov pártfőtitkársága alatt - hogy a Szovjetunió lemaradt a nyugat mögött és közeleg az összeomlás. A kémfőnök szerint Gor­bacsov exelnök hatalomra jutása után egy-két évig még tartott a lendület. A „cég" parancsnokai még azt is elnézték Gorbacsov- nak, hogy egyes esetekben nem állt a helyzet magas­latán, híján volt bizonyos emberi és vezetői képessé­geknek. Az elnöknek szükségük volt ránk, és nekünk is rá, ezért nem el­lenkeztünk - fűzte hozzá. * Pénzzavarban az ENSZ New York: Súlyos pénzügyi helyzetben van az ENSZ: július közepéig a tagállamok 908,5 millió dollár befizetéssel marad­tak adósak - derül ki abból a jelentésből, amelyet a hé­ten tettek közé a világszer­vezetben. A legnagyobb adós az Egyesült Államok 555 millió dollárral, őt kö­veti Oroszország 138 mil­lióval. Pénzügyi gondok vannak a békefenntartó erők finanszírozásának te­rén is, az adósság eléri az egymilliárd 752 millió dol­lárt. Az Egyesült Államok itt is a legnagyobb adós, 757,4 millió dollárral. Albániában a szocialisták győztek Belgrád: A hivatalos elő­rejelzések szerint az Albán Szocialista Párt (ASZP) nyerte meg a július 26-án tartott helyhatósági vá­lasztásokat Albániában. A szavazatszámláló bizott­ság hivatalosan közzétett előzetes adatai szerint a szocialista képviselők a szavazatok 60 százaléká­val biztos győzelmet arat­tak a helyhatósági válasz­tásokon. Schamschula György munkaügyi államtitkár szerint Vidéken is tovább nő a munkanélküliek száma Mintegy ötvenen vettek részt, többségükben fiatalok, azon a fórumon, amit a Dom­bóvári Polgármesteri Hivatal és a Munkanélküliek Érdek- védelmi Szövetsége rendezett, csütörtökön délután Dombó­váron. A munkanélküliségről, a pályakezdő fiatalok elhelyez­kedési nehézségeiről szóló fó­rum vendége, Schamschula György munkaügyi államtit­kár először rövid összefogla­lót tartott az országos helyzet­ről, a munkanélküliség alaku­lásáról. Az elhelyezkedési gondok­ról szólva az államtitkár el­mondta, hogy a munkanélkü­liek száma egyelőre nem csökken, sőt növekedni fog, a tetőzés 1993-ra várható. Sajná­latos módon, egyre több azon Fórum Dombóváron pályakezdő fiatalok száma is, akik tanulmányaikat befe­jezve nem tudnak elhelyez­kedni. Ezzel kapcsolatban Schamschula György felhívta a fórumon jelenlévő fiatalok figyelmét a képzés, tovább­képzés fontosságára. Ma Ma­gyarországon ugyanis kéteze­rötszáz munkanélküliből több mint ezer segédmunkás, olyan, aki nem rendelkezik szakmai képzettséggel. A helyzetjelentő beszámoló után a jelenlévők kérdéseket tettek fel. — Egymás után csukják be kapujukat Dombóváron a kü- lönböző leányvállalatok, így rohamosan nő a városban a munkanélküliek száma. Ter­vez-e valamit a kormány ezen munkahelyek megmentése érdekében? - hangzott el a városban sokakat érintő kér­dés. — A vidéki leányvállalatok létrehozása a korábbi évek helytelen ipartelepítési politi­kájának a következménye. A fővárosi nagyvállalatok ugyanis a legtöbb esetben olyan gyáregységeket telepí­tettek vidékre, amelyek kor­szerűtlenek, környezetszeny- nyezők, így aztán természetes, hogy először ezeket szüntetik meg - válaszolta az államtit­kár, majd hozzáfűzte, hogy a kormány nem tud és nem is akar semmit tenni ezen mun­kahelyek megmentése érde­kében. Akik valamit tehetnek ezen munkahelyek megőrzése tekintetében, azok az ott dol­gozó munkások, akik az eset­leges privatizációkor tulaj­dont szerezhetnek. A következő kérdésre, hogy hoz-e létre új munkahelyeket az állam, dr. Schamschula György elmondta, hogy a régi típusú állami munkahelyte­remtések kora lejárt, ez az út ma már nem járható. Ettől függetlenül tervezik a köz­hasznú munkák országos szinten történő összehangolá­sát Közmunka Tanácsok lét­rehozásával. — Miért csak a megyeköz­pontokban rendeznek to­vábbképző tanfolyamokat? - hangzott el egy másik kérdés. A választ a Tolna Megyei Munkaügyi Központ jelenlévő igazgatója, dr. Brebán Valéria adta meg mondván, hogy egy-egy ilyen tanfolyam meg­rendezéséhez minimum ti­zenkét fő szükséges, és egy te­lepülésről ennyi azonos szakmát elsajátítani akaró je­lentkező általában nincs. A fórumon igényként hangzott el, hogy Dombóvá­ron és környékén indítsanak a munkanélkülivé vált építő­munkások részére német nyelvtanfolyamot, a kőműve­sek, ácsok, festők, külföldi el­helyezkedését segítendő. A szaknyelvi tanfolyam az ígé­ret értelmében pár héten belül a városban megkezdődik. FKÉ A Nagyatádi Konzervgyár fizet a termelőknek ígéretet kaptak, remélhető­leg pénzhez is jutnak majd a termelők, akik üzleti kapcso­latban állnak a Nagyatádi Konzervgyárral. Történt, hogy az elmúlt napokban a gazdák megkeresték a gyár gazdasági vezetőjét és egyfajta biztosítékot kértek. Ugyanis attól tartanak, hogy a csődel­járás alatt lévő konzervgyár nem tud majd fizetni a rövide­sen betakarításra kerülő cse­megekukoricáért. A gazdák tudni akarták, hogyan és mi­kor utalja át a gyár a kukorica ellenértékét. A gyár gazdasági menedzsere elmondta, hogy egyfajta „bérmunka konstruk­cióban" fel tudják vásárolni az árut és 15-30 napon belül készpénzzel fizetnek. Fegyelmi büntetést kapott Zubek János Nováky Balázs vezérőrnagy, a Határőrség országos parancs­noka az alábbiak közlésére kérte a Magyar Távirati Irodát: Zu­bek János alezredes, a Határőrség szóvivője ellen lefolytatott fegyelmi vizsgálat 1992. július 6-án megrovás fegyelmi bünte­téssel zárult. A vizsgálat megállapította, hogy az országos parancsnok többszöri figyelmeztetése ellenére Zubek János olyan üzleti kapcsolatokat tartott fenn, amelyek nem egyeztethetők össze beosztásával és vezetői tevékenységével. Zubek János a bünte­tést tudomásul vette és egyúttal kérte szolgálati viszonya meg­szüntetését és nyugállományba helyezését, amelyet az országos parancsnok elfogadott. Zubek János augusztus 1-jétől nyugállományba vonul, s az üzleti életben helyezkedik el. Július 28-án, a Zubek Jánost elbú­csúztató ünnepi vacsorán a Határőrség vendégházában No­váky Balázs vezérőrnagy, országos parancsnok meleg szavak­kal köszönt el a szóvivőtől, s nem tett említést az ellene elren­delt fegyelmi vizsgálatról. Nováky Balázs elmondta, hogy a di­csérő szavak Zubek János szakmai munkájára vonatkoztak. A fegyelmit pedig azért kapta, mert üzleti tevékenységét még tá­vozása előtt megkezdte. Zúzdába a kalózkazettákkal! Tizenkilenc és fél millió forint értékű hamis video- és hangkazettát fog­lalt le a Fogyasztó- védelmi Főfelügye­lőség országos el­lenőrző akciója so­rán - hangzott el a főfelügyelőség tegnapi sajtótájé- kozatóján. Az ellenőrzött, legálisan működő üzlethelyiségek 40 százalékánál álla­pítottak meg sza­bálysértést. Ä pia­cokon ennél sokkal nagyobb arányban, az eladók 68 száza­lékánál találtak ka­lózkazettákat. Amerikai felmé­rés szerint Ma­gyarország nem­zetközi összeha­sonlításban messze kimagaslik az elő­állított hamis vi­deo- és hangkazet­ták számát te­kintve. A július 23-án és 25-én az Országos Rendőr-főkapi­tányság bevonásá­val folytatott elle­nőrzések során 13 és fél ezer hamisí­tott videokazettát, valamint 12 és fél ezer hangkazettát gyűjtöttek be. Természetesen rengeteg maradt még a piacon, így a vizsgálatokat a jö­vőben is folytatni fogják. Á lefoglalt kazet­tákat pedig nyilvá­nosan fogják meg­semmisíteni. A vizsgálat eredménye azt mu­tatja, hogy a hamis kazetták forgalma­zása az ország leg­kisebb településeit is elérte. A jelenség terje­désének elsősor­ban a hamisítók felderítése szab­hatna határt - mondta az ORFK képviselője. Ennek azonban bizonyos jogszabályi akadá­lyai is vannak. Számos ország­ban például a szer­zői jogvédelem büntetőjogi kate­gória, nálunk vi­szont nem. A hamis kazet­ták forgalmazása szabálysértésnek minősül, s a leg­magasabb kiszab­ható bírság mind­össze tízezer forint. Bankhálózat - vidéken A Földműve­lésügyi Minisztéri­umnak nem célja egy agrárbank lét­rehozása, ám szor­galmazza vidéki bankhálózat létre­jöttét - mondotta Bánáti István, a szaktárca pénzin­tézeti és vállalko­zásfejlesztési fő­osztályának osz­tályvezetője. A szakember szerint: nélkülöz­hetetlen olyan, ezen a területen működő bankhá­lózat létrejötte, amelynek alkal­mazottai ismerik a helyi sajátosságo­kat és igényeket, s ezeknek a köve­telményeknek ele­get is tudnak tenni. A kívánalmak­nak jelenleg legin­kább a takarékszö­vetkezetek felelnek meg. A kétszáz­hatvan működő ta ka rékszö vetke- zetnek, mintegy ezernyolcszáz fi­ókja van szerte az országban. Jelenleg azonban még nem adottak a feltételek, hogy a takarékszövetkeze­tek alkossák a vi­déki bankhálózat gerincét. A takarékszö­vetkezetek zöme elvileg nem zárkó­zik el egy ilyen fel­adat elől, de meg kell szervezni a pénzügyi és tech­nikai feltételeket is. Ki kell használni a Phare-program ál­tal nyújtott lehető­séget, amely e cél megvalósítására három millió ECU tőkenövelő hitelre ad lehetőséget. Ezt az összeget Phare feltételei szerint azonban meg kell duplázni, hazai pénzből. Lé­nyeges, hogy létre­jöjjön egy betétvé­delmi alap, a beté­tesek védelmére. Szükség lenne egy ernyőbank műkö­désére. Ez a jelen­legi elképzelések szerint a Takarék­bank lenne, amely kereskedelmi bankként műkö­dik. Az úgynevezett „ernyőbanknak" alapvető feladata a közös pénzügyi te­vékenységek ösz- szehangolása, a tő­keallokáció meg­szervezése és az in­formációs rendszer kiépítése lenne. Áz elképzelések szerint e hálózat elemei már esetleg ennek az évnek a végén elkezdhet­nék a működésü­ket. Kérdőjelek A Áru (hon) védelem Csak helyeselni lehet, ha tekintélyes gazdasági szakemberek harcra kel­nek a magyar ipar védel­mében, s erre - alapítványi formában - még pénzt is áldoznak. Csak a hazai árut pártolják ezzel? Nemcsak azt, mert vele együtt kiáll­nak a nemzeti piac és a munkahelyek mellett, tá­mogatandó a magyar vál­lalatok nemzetközi ver­senyképességének növelé­sét. Kiszorítani a külföldi ter­mékeket? Ez nem lehet sem cél, sem eszköz. Cél azért sem, mert importárura a választékbővítés, a hiány­pótlás, no és a magyar cé­geket nagyobb teljesít­ményre sarkalló konku­rencia miatt szükség van. Eszközként pedig azért nem használható a „kiszo­rítósdi", mert - ezt a „Védegylet a magyar ipa­rért" szervezet kezdemé­nyezői tudják a legjobban - a magyar munkaerőt foglalkoztató külföldi cé­gek, vegyesvállalatok, az anyavállalattól átvett marketing stratégiájukkal esetenként még jobban elősegítik a hazai piac fej­lődését, mint a hagyomá­nyos, tisztán magyar vál­lalkozások. Miként védhető a tisztes ipar? Csak a piacgazdaság eszközeivel. Ä gazdaságos előállítással, a gazdag kí­nálattal, a jó minőségggel és a reális árakkal. Ezek megléte esetén már szere­pet játszhat a jó piacszer­vezés, a jó reklám. S erre építve tűnik megvalósít­hatónak a védegylet tö­rekvése, hogy egyfajta nemzeti öntudatra is ala­pozva igyekezzenek a presztizsét is megterem­teni a magyar áruknak a hazai fogyasztók körében. Mert az áru (hon)véde- lem muníciója csak a meg­felelő termék lehet. De hogy a „lövedék" célba is találjon, ahhoz valóban kellenek olyan harcosok, mint a Védegylet tagjai. P. T. Ferenczy-Europress Óvatosabb vállalkozók A csőd- és felszámolási eljá­rások számának gyarapodása valószínűleg óvatosabbá tette a vállakózások alapítóit. Bár júniusban a gazdasági szerve­zetek száma összességében nőtt, a szervezetek számának emelkedése lassuló tendenciát mutat. Az egyéni vállalkozók száma júniusban több mint hatszázzal csökkent, noha ko­rábban e vállalkozások szá­mának gyarapodása volt a jel­lemző. Továbbra is csökken a hagyományos vállalatok, il­letve a szövetkezetek száma, míg a többi gazdálkodási for­mánál a növekedés jellemző -, állítja a Pénzügyminisztérium jelentése. Júniusban 30 vállalati átala­kulás történt, szemben a má­jusi 51 átalakulással. A va­gyonértéket tekintve ezúttal a kisebb vállalatok kerültek be a privatizációs körbe. Az átalakult vállalatok könyvszerinti vagyonértéke 12 miliárd forinttal, tranzak­ciós értéke pedig 21 milliárd forinttal növekedett a múlt hónapban. A májusi átalaku­lásoknál a vagyonérték szerint 194 milliárd, a tranzakciós ér­ték szerint pedig 780 milliárd forint volt a növekedés, emö- gött azonban néhány nagyvál­lalat átalakulása jelenik meg. A folyamatban lévő átalakulá­sok száma június végén 576 volt. Az 1992. első félévi privati­zációs bevételek meghaladták a 40 milliárd forintot. A priva­tizációs bevételeken belül a devizabevételek aránya to­vábbra is csökken. Míg májusban tizenhat mil­liárd forint volt a privatizációs tranzakciókkal történt kül­földi tőkebevonás értéke, ad­dig júniusban mindössze 2,7 milliárd forint. Hogyan utazhatunk Szerbián keresztül? A Magyar Autóklub értesülései szerint biz­tonságosak a Szerbián keresztül Görögor­szágba vezető útvonalak. Az egyedüli prob­léma a benzinvásárlás lehet, mert csak a hatá­ron levő és a belgrádi autóklub irodákban (AMSJ) váltott talonnal lehet üzemanyaghoz jutni. A benzin literje 1,6 márkába kerül, de csak 20 literes talont lehet váltani. Ennek hát­ránya, hogy az esetleg megmaradt litereket az autós nem kaphatja vissza. Az üzemanyagellátás akadozik. Diesel olajat egyáltalán nem lehet kapni és az ólommentes benzinhez is csak hosszas sorbanállás után le­het hozzájutni. Jugoszlávián keresztül az Au­tóklub által ajánlott útvonal a következő: Sze­ged-Belgrád-Nis-Gevgelija. Ennél drágább és hosszabb, de biztonságosabb a Sze- ged-Arad-Krajova-Vidin-Szófia útvonal. Az üzemanyagellátás Romániában hiányos, Bul­gáriában folyamatos. Az utazási irodák autó­buszai általában Szerbián keresztül a már emlí­tett útvonalon közlekednek. A nagyobb irodák közül egyedül az Ibusz nem indít buszokat Görögországba. A Mávtoursnál jelentősen csökkent az Athénba utazó turisták száma. A Keleti Pályaudvarról naponta induló vonatok szinte üresek. Ennek oka lehet, hogy a magyar kalauzok megtagadták a szolgálatot Athén felé, ezért a két napos útra a MÁV nem tud há­lókocsikat biztosítani.

Next

/
Thumbnails
Contents