Tolnai Népújság, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-08 / 160. szám

1992. július 8. MEGYEI KORKÉP KÉPÚJSÁG 3 Menekültek megsegítése Holnap, csütörtökön délelőtt, 8 és 12 óra között Szekszárdon, az ANTSZ épületében (volt KO- LÁJ-székház) a Vöröske­reszt Szekszárd és Kör­nyéki Vezetősége, a volt Jugoszlávia területéről ér­kezett menekülteket se­gélyben részesíti, A helye: az Arany János utcai ol­dalbejárat felől közelíthető meg. A Vöröskereszt kéri a menekülteket, hogy az út­levelüket, hivatalos okmá­nyaikat, valamint ha már van vöröskeresztes se­gélykartonjuk, azt is feltét­len hozzák magukkal. Szakértői tájékoztatás Ma, július 8-án, este 7 órai kezdettel Tolnán, a városháza nagytermében szakértői tájékoztatást tart dr. Hadházy Árpád, a Tolna Megyei Földműve­lésügyi Hivatal főfelügye­lője. A kárpótlással, valamint a szövetkezeti és átmeneti törvényből adódó teen­dőkkel kapcsolatban fel­merülő problémákra, a törvény nyújtotta lehető­ségekre kaphatnak választ az érdeklődők. Nyilatkozik a tantestület A teveli általános iskola igazgatója Szauer János, harminc év után nyugdíjba vonult. Az igazgatói ál­lásra pályázatot írtak ki, melyre két pályamunka érkezett. Ezek véleménye­zésére július 13-án, hétfőn kerül sor az iskolában, ek­kor a tantestület nyilatko­zik az önkormányzatnak. Az önkormányzat soron következő képviselő-testü­leti ülésén várhatóan hatá­roznak majd arról, hogy ki lesz az általános iskola új igazgatója. Kedvezményes vásár időseknek A Szekszárdi Nyugdíja­sok Érdekvédelmi Szövet­sége július 10-én, délelőtt 8-tól 13 óráig Szekszárdon, a Dózsa György u. 1. szám alatti TESZ helyiségében kedvezményes vásárt ren­dez. A gabonaforgalmi válla­lat és más vállalkozók termékeiből vásárolhatnak a tagok. Vásárláskor a tagsági igazolványt feltétlenül vi­gyék magukkal. Zenei rendezvények Szabadidejükben Tolna megyéből is sokan kirán­dulnak Siófokra egy-egy óra kellemes eltöltésének reményében. A szezonban is színes programok várják az ide látogatókat. A szabadtéri színpadon egymást követik a zenei rendezvények. Július 10- én, este 9 órai kezdettel a Pál utcai fiúk együttes lép föl. Ha esik az eső, ak­kor 12-én tartják a koncer­tet. Szombaton, július 11- én Szandi lép fel. A néptánc iránt érdek­lődők ma, július 8-án este 21 órakor, a siófoki Dél-ba­latoni Kulturális Központ­ban láthatják a Kapos együttes műsorát. Az önkormányzati tulajdonról (3.) Hogyan hasznosítják? A vagyon nagysága ismeretlen Hurrá, nyaralunk! „Két-három nap nekem bőven elég" A legnagyobb a bizonyta­lanság a közüzemi szolgáltató vállalatok kezelésében lévő, il­letve volt vagyonnal kapcso­latban. Ezeknek természete­sen nem a mérleg, illetve va­gyonfelmérés szerinti nagy­sága az ismeretlen, hanem az, hogy ebből kinek mennyi jut, illetve, ha megkapta, milyen tényleges értéket képvisel. A megyegyűlés legutóbbi ülésén kimondta a temetke­zési és a moziüzemi vállalat megszűnését. A vagyont fel­osztják az önkormányzatok között. Az adósságokkal együtt. Már most látszik, hogy ebből is viták lesznek. Az vi­szont nem egészen világos, hogy az önkormányzatok mi­ként fogják üzemeltetni a kor­szerűtlen, lerobbant mozikat, például a kistelepüléseken. Az is nyilvánvaló, hogy falvan- ként külön-külön aligha lehet kapcsolatot tartani a filmfor­galmazó cégekkel. A szétosztással párhuzamo­san megindult az önkormány­zatok együttműködése révén az újraépülés is. Teljesen nyil­vánvaló, hogy a vízvezetéke­ket, csatornákat nem lehet szakaszonként üzemeltetni, csak célszerű nagyságú rend­szerben. Alakulgatnak a kis­térségi rendszerek, s felszínre kerülnek nemcsak a közös ér­dekek, de érdekellentétek is. Ezek kezelésének meg ma még nincs meg az intézmé­nyesített gyakorlata. Ez látszik például Szekszárdon a kábel­tévé hálózat tulajdonjogi, üzemeltetési és karbanatartási vitájában. Az sem a polgári igazságos­ság mintaképe, hogy a törpe­vízművek vagyonát most „ál­lamosítják", s aztán a működ­tetőnek akár el is adhatják, pedig azok egy része egyér­telműen és bizonyíthatóan - vízmű társulások formájában - a lakosság pénzéből jött létre. Erre is vonatkoznia kellene a vagyonnevesítésnek, és akkor részvénytársaság formájában üzemképesek lettek volna. Külön fejezetet érdemelne a lakásvagyon ügye. Vannak önkormányzatok, amelyek igen gyorsan igyekeztek meg­szabadulni az államiból ön- kormányzativá vált lakások­tól. Ezekkel a módszerekkel sikerült is elérni, hogy sem szolgálati lakásnak való, sem pedig szociális bérlakás ne le­gyen az elkövetkező tíz évben. A vagyongazdálkodás sza­bályozása is igen eltérő, rend­szerint eseti döntések szület­nek, a koncepciók csíráinak mentén. Azért vannak figye­lemre méltó alapelvek. A megyei önkormányzat három körben határozta meg a vagyon jellegét. Az úgyne­vezett törzsvagyon körébe tar­tozó értékeket csak a megye­gyűlés megválasztott tagjai­nak kétharmados többségi szavazatával lehet elidegení­teni. Emiatt van a vita például a dunaföldvári kemping kö­rül. Szekszárdon az az alapelv, hogy a város vagyona a négy éves ciklus alatt ne csökken­jen. Dombóvárott eseti dönté­sekkel érték el, hogy lassan ki­alakul az a vagyonkör, amire a város a stratégiáját hosszú tá­von alapozza. Példaértékű az a döntés is, amely szerint a gunarasi együttest, a gyógy­fürdőt, a strandot és az üdülő­telepet egységként, és több­ségi önkormányzati részvétel­lel kívánja üzemeltetni. A be­tegek, a gyógytxmzmusban résztvevők, a helyi polgárok és a város érdekében. A me­gyei önkormányzat besoro­lása szerint a vállalkozói va­gyon körébe tartoznak a bér­beadható épületek, földterüle­tek, telkek. Ezek értékesítése­kor vagy bérbeadáskor az ér­tük kapható ár attól függ, hogy hol helyzekednek el, mi­lyen állapotban vannak, mennyi a fenntartási költsé­gük, és persze, hogy mekkora a jelen lévő fizetőképes keres­let. E vagyonkörbe tartozó in­gatlanok esetében is sok a vi­tás kérdés, illetve a közös tu­lajdon. A legnagyobb károkat kétségkívül a bizonytalanság, az ügyek elhúzódása okozza, hiszen amíg a tulajdonjog nem tisztázódott, addig nincs ál­lagmegóvás, karbantartás, sőt van példa arra, hogy a már fo­lyamatban lévőt is leállították. A sok bizonytalanságból, érdekellentétből származó vita miatt bizonyos, hogy nem az ügyeknek, csupán ennek a sorozatnak van vége. íhárosi Ibolya A nyár és a pihenés egybekap­csolódó fogalmak. Az emberek többsége nyáron vesz ki hosszabb szabadságot, és ha teheti, elutazik valahová, a jó levegő, a környe­zetváltozás, a pihenés érdekében. Ebben a cikkben, s a még né­hány következőben - a teljesség igénye nélkül - megkérdeztünk néhány családot, hogyan, mivel töltik a nyarat. A hetven év körüli bácsi el­gondolkodva néz maga elé, amikor a nyaralásról faggat­juk. — Falusi gyerek vagyok én, kérem, annak idején azt sem tudtuk, mi fán terem az a nyaralás. Az ember állandóan le volt kötve. Se ünnep, se szabadság, csak a munka. Az édesapám nagyon ke­ményen nevelt. Mikor már nagyobbacska gyerek voltam, nem volt megállásom. Ha raj­Hogyha a vény „meg­öregszik" Nem jó hely a patika. Nem szívesen jár oda az ember. Én is kerülgettem vagy egy hónapig, mire rászántam magam, hogy betérjek. A hölgy nézegette a receptjei­met, tartalmukat már-már gépre vitte, amikor szeme a dátumra tévedt, s közölte, hogy régi a vény, nem vált­ható be. Hálistennek a C vi­tamin nem volt felírva, így azt megkaphattam. Morfondíroztam. Kinek jó ez? Üzletpolitikai szem­pontból nem lehet cél a nem-eladás, még akkor sem, ha az áru: gyógyszer. Bizo­nyára létezik valami tiltó rendelkezés, de miből indul­hat ki? Egy hónap alatt illik meggyógyulni? Vagy, aki addig nem váltotta ki, az nem is beteg, hanem szimu­láns? Vagy, a receptnek is van valamiféle szavatossági ideje, mint a piruláknak; egy hónap alatt megromlik? Egyszóval: filozófiát keres­tem, amire a szabály épülhet. De semmi okos nem jutott az eszembe, ezért Papp Ferenc­hez fordultam, aki a megyei gyógyszertári központ igaz­gatója. — Gyakran előfordul ilyesmi - mondta -, főleg azért, mert akadnak olyan gyógyszerek, amelyek 2-3 hónapig sem kaphatók. Ilyenkor anuláltatni kell a vényt - aláírással, bélyegző­vel látja el a gyógyszerész -, s ezáltal érvényessége meg­hosszabbodik. Ha ez nem történik meg, akkor az újbóli felíratás a kö­vetendő eljárás. Ha „öreg" receptet fogadnak el a pati­kában, azt a társadalombiz­tosítás érvénytelennek veszi, úgy tekinti, mintha nem is lenne.-Wy­takapott, hogy nem csinálok valami hasznos munkát, jaj volt nekem! Hamar beletanul­tam a paraszti munkába, jól is csináltam, különösen az álla­tokkal szerettem foglalkozni. Akkoriban a vasárnap is úgy telt, hogy az ember haj­nalban kelt, ellátta az állato­kat. Aztán elmentünk az isten- tiszteletre, ahogy hazaértünk, letettük az ünneplő ruhát, in­dulás megint a jószághoz. Azok nem tartottak ünnepet, enni kellett nekik adni. Ilyenkor nyáron volt a leg­több munka, sokszor hajnali háromkor kezdődött a nap, amikor még nem volt olyan meleg, jobban lehetett dol­gozni. Aztán felnőttem, öt évet voltam orosz fogságban, 45 ki­lósán kerültem haza. A földet be kellett adni, elmentem dol­Út építés, felületkezelés A községben az utak fe­lületkezelését, felújítását kezdik meg július 15-ével. A kiviteli tervek már elkészül­tek. A munkákat a szekszárdi Makadám Gmk. végzi. Töb­bek között a Petőfi utca két oldalán és a Mucsi felé vezető út jobb oldalán szüntetik meg a kátyúkat, majd pedig fel­ületkezelik. Saját erővel Az önkormányzat saját erő­ből, közhasznú munkásokkal végezteti a járdajavítást, és a vízelvezető írkok tisztítását, betonozását. Ezeket a munká­kat három héttel ezelőtt kezd­ték meg, s folyamatosan vég­zik. Gyógyszertárból - faluház A régi gyógyszertár épüle­tét a németek vásárolták meg, s közösségi háznak, faluház­nak alakítják át. Ennek költsé­gozni. Olyan munkám volt, amit nem lehetett félbehagyni, évekig egy nap szabadságot sem vettem ki. Nyugdíjas koromban sem tudtam tétlen maradni, portás állást vállaltam. Akkor már azért maradt szabad időm, el-elmentem a gyerekekkel nyaralni. Van egy kis nyara­lónk, oda járunk nyaranta. Szeretek ott lenni, de két-há- rom nap elég. Akkor már ag­gódok a gyümölcsfák miatt, a szőlő miatt, hazakívánkozok. Hiába, aki ezt szokta meg, vénségére nem tud megvál­tozni. — A nevemet ne tessék ki­írni, nem olyan különleges az én sorsom. A legtöbb velem egykorú falusi embernek már csak ilyen az élete. geit is ők fizetik, melyhez az önkormányzat a segítő támo­gatásával járul hozzá. Új hentesüzlet Két bonyhádi magánvállal­kozó nyitott közösen az el­múlt héten hentesüzletet, mely hetente három alka­lommal tart nyitva. Hidasról szállítják ide a hentesárut, s 10 forinttal olcsóbban kínálják mint más üzletek. Serfőző épül Ősszel kezdi meg egy ma­gánvállalkozó a serfőző építé­sét, melyet ő üzemeltet, s a tő­két is biztosítja ehhez, míg a helyet az önkormányzat adja. Közreműködnek abban is, hogy mihamarabb megvaló­suljanak a tervek. Várhatóan jövő év első felében készül el a serfőző, ahonnét a községet, s a környező településeket látja el frissen készült sörrel.-p.f.­Fesztizrál Calellában gyönki és szekszárdi szereplőkkel A gyönki művelődési ház német nemzetiségi tánccsoportja és zenekara, valamint a szekszárdi Német Nemzetiségi Baráti Kör kórusa nagy lehetőség előtt áll: részt vehet és felléphet Spa­nyolországban, a Costa Bravan, nevezetesen a Calellában ren­dezett nemzetközi fesztiválon. A meghívás október 10-17-ig szól, amenyiben az utazás költségeit elő tudják teremteni. A táncosok, a zenekar és a kórus tagjai saját pénztárcájukat sem kímélik, hiszen ezen a parádés rendezvényen először szerepel­nének magyar együttesek. A részvétel költségeit azonban nem tudják csak a saját zsebükből fedezni, ezért is keresnek támoga­tókat, mégpedig olyanokat, akiknek szintén fontos, hogy a ha­zai kultúra e kis szeletét megismerhessék Spanyolországban is. venter Erről - arról Tevelen A Dorogi úton árkot betonoznak Keresztény szellemű óvoda Bátaszéken A boldog és szép gyermekkorért A tavaly szeptemberben kezdődött nevelési évtől ke­resztény szellemben foglal­koznak a gyerekekkel Báta­széken, a Kossuth utcai óvo­dában. Teszik ezt azzal a cél­lal, hogy boldog és szép emlé­keik legyenek a gyerekeknek, olyan szeretetteljes családi légkör kialakítására töreksze­nek, melyben a gyerekek ke­resztény világnézete kialakul­hat. Mindezt érzelmi alapon, sok-sok szeretettel kívánják elérni. Kissné Müller Zsuzsa óvoda­vezető beszélt arról, hogyan is kezdődődött a keresztény nevek- lés és milyen szempontok szerint dolgoznak. — Egyre többet lehetett hallani arról, hogy az óvodák­ban keresztény szellemben foglalkoznak a gyerekekkel. Elkészítettünk egy programot, de fölvetődött, hogy vajon mit szólnak hozzá a szülők? Az első szülői értekezleten el­mondtuk, hogy mit is jelent a keresztény szellem, s kértük a szülők véleményét. Később felmérő, illetve szórólapokat készítettünk az elképzelése­inkről, s a szülők aláírásukkal igazolták, hogy elfogadják. Megjegyzem, csupán egy-két szülő akadt, aki másik óvo­dába vitte a gyerekét. Az ön­kormányzatnak is jeleztük a tervünket és szeptembertől hivatalosan is elkezdődhetett a nevelés. — Mennyiben változott meg ezzel az óvoda arculata? — Lényeges változás nem történt, az óvodai nevelési program szerint dolgozunk, a keresztény szellem ehhez kapcsolódik. Egy már kidol­gozott, „Add a kezed..." programot vettünk segítségül. Ami nálunk újszerű: mi nem imádkozunk, hanem úgy dol­gozunk, hogy az egész na­punkat hassa át a keresztény a szellem. Megünnepeljük a ka­rácsonyt, a húsvétot, s meg­emlékezünk pünkösdről is. Próbáljuk az ünnepeket öröm­telivé tenni a gyerekek szá­mára. A munkánk során na­gyon jó kapcsolat alakult ki a bátaszéki egyházi közössé­gekkel, akik anyagilag is tud­nak bennünket segíteni. — A keresztény neveléshez biztosítottak-e a személyi feltéte­lek? — A négy csoporttal kilenc óvónő foglalkozik. Rendkívül fontos, hogy az óvónő szívé­ben legyen hívő, s ezt ki tudja sugározni a gyerekekre. Állandóan figyelemmel kí­sérjük a továbbképzéseket, ahol az ismereteinket bővíteni tudjuk. A keresztény szellemű nevelésen túl természetesen nálunk is van testnevelés, egészségnevelés, ének és né­met nyelvoktatás is. Műhely­munka indult nálunk tavaly, s mi időnként leülünk megbe­szélni a teendőinket. Úgy tűnik, hogy ezután még gyakrabban kell beszél­getnünk, azt az alapelvet tartva szem előtt , hogy ke­resztény szellemben éljünk, s így neveljük az óvodásokat is.- pusztai téri -

Next

/
Thumbnails
Contents