Tolnai Népújság, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-01 / 154. szám

1992. július 1. VÁLLALKOZÁS - PIAC »ÚJSÁG 5 Pótlékok A gépjárművek költségelszámolásához Az élmúlt héten a gépjár­művek költségelszámolásánál figyelembe vehető korrekciós tényezőket vettük sorra, most a pótlékok következnek: 1. Billentés. Billentésként (fordulóként csak egy billen­tés vehető figyelembe) 5 köb­méter raktérfogat alatt 0,1 li­ter, felette 0,2 liter. 2. Pótkocsivontatás. Gáz­olajüzemű vontatás esetében vontatmánytonnáként és 100 kilométerenként 0,9 liter. Ben­zinüzemű vontatás esetében vontatmány tonnánként és 100 kilométerenként 1,1 liter. 3. A gépkocsi motorjával hajtott segédberendezések (csörlő, daru, szivattyú stb.) működtetése, A gyártó által megjelölt érték. 4. Külön erőforrással hajtott segédberendezések (csörlő, daru, szivattyú stb.), illetve a gépjárműmotortól független fütő- és klímaberendezés ese­tén: a gyártó által megjelölt ér­ték. Privatizációs konferencia A Tolna Megyei Vállalkozói Közpunt 1992. július 2-án a Vállalkozók Házában privatizációs konferenciát tart, amelynek célja, hogy az átalakulás és privatizáció előtt álló vállalatok vezetői megismerjék az erre vonatkozó közgazdasági és jogi szabá­lyokat. A konferencián az Állami Vagyon­ügynökség és az Igazságügyminisztérium szakértő vezetői tartanak előadásokat, kon­zultációt. Az előadások témái: az átalakulás és a privatizáció jogszabályi feltételei, a • dolgozói privatizáció lehetőségei, az Ál­lami Vagyonügynökség vagyonpolitikai koncepciója, a decentralizált privatizáció második üteme, tájékoztató a végrehajtás operatív kérdéseiről, a szakértő szervezetek feladatai és felelőssége. A konferencián a részvétel díjmentes. Jogszabályfigyelő 1992. évi XX. tv. a magán- személyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi tv. módosításá­ról. A tv. 47/1/ és /2/ bekez­dése helyébe a következő lép: Az egyéni vállalkozó a tevé­kenységének nettó árbevéte­léből (forgalmi adót és fo­gyasztási adót nem tartalmazó árbevétel) 3 százalékát, mező­gazdasági termelő állati ter­mék értékesítése esetén 0,5 százalékát, növényi termék ér­tékesítése esetén 2,5 százalé­kát fizeti meg adóelőlegként a kifizetést követő hó 20-ig. Hitelek vállalkozóknak Mezőbank: Start Hitel A következőkben a Me­zőbank által folyósított hite­leket ismertetjük. Csak azon hitelkonstrukciókra térünk ki, melyekkel eddig nem foglalkoztunk. Megjegyez­zük, hogy a Mezőbank is fo­lyósítja a sorozatunkban eddig bemutatott hiteleket. Most tehát az úgynevezett Start Hitelt mutatjuk be. Ez a kölcsönkonstrukció, miként a neve is érzékelteti, induló, vagy három évnél nem régebbi vállalkozások­nak nyújt segítséget. A hitelt az érvényben levő devizajogszabályok szerint belföldinek minő­sülő természetes személyek igényelhetik a következő cé­lokra: — Üzletszerő gazdasági tevékenységet folytatnak vagy kívának folytatni, mely érvényes jogszabályba nem ütközik. — Valameilyen társas vállalkozásba tagként be­lépnek. — Már működő válall- kozást teljes egészében át­vesznek. Az igényelhető hitel mi­nimum 300 ezer forint, ma­ximum 250 ezer DEM napi középárfolyamon számított forintértéke. A kölcsön számlák alap­ján - mely számlák nem ré­gebbiek a kölcsönkérelem benyújtásának időpontjánál - csak forintban folyósít­ható. A kölcsön lejárata a fel- használástól függően vál­tozó: építkezéseknél és gé­pek, berenezések vásárlásá­nál maximum tíz év, induló árukészletek vásárlása ese­tében maximum nyolc év. Lehetőség van maximum két év türelmi idő kérésére, mely a hitel igénybevételé­nek időpontjától indul. A kölcsön kamata a jegy­banki alapkamat 75 száza­léka. Ehhez jön még 1 száza­lék kamatrés, valamint 3 százalék egyszer felszámolt kezelési költség. Törleszteni megegyezés szerint havonta vagy fél­évente kell. A fejlesztés 30 százaléká­val saját erőként kell ren­delkeznie a vállalkozónak. Ezen belül 10 százalék készpént kell felmutatni, a fennmaradó 20 százalék pedig lehet már meglévő gép, árukészlet, ingatlan. Erre a 20 százalékra Mező- banki hitel nem igényelhető. Fedezetnek 150 százalé­kos értékű, elsősorban könnyen mobilizálható in­gatlant, gépet, berendezést, értékpapírt fogadnak el. Ha a fedezet ingatlan, a tulaj­doni lap nem lehet három hónapnál régebbi. A kölcsönkérelemhez pá­lyázatot kell benyújtani, ami tartalmazza a várható jöve­delmezőséget, valamint a gyártott termék piaci érté­kesíthetőségének biztosí­tottságát. Ehhez szükség van valós piackutatásra, a lehetőségek reális felméré­sére. - ács ­1992. november 25-29. kö­zött rendezik meg a Fooda- pest 1. nemzetközi élelmiszer, ital- és élelmiszerfeldolgozási szakkiállítást, melyre eddig több mint 220 kiállítót regisz­tráltak. Január óta tovább bővült a külföldi kollektív ki­állítók listája Anglia, Belgium, Portugália, Svédország, Finn­ország, Ausztria és Kína jelen­létével. 1992. július 3-án tart­ják a szakkiállítás első sajtótá­jékoztatóját. Erre az alkalomra készül el az esemény hivatalos lapjának, a Foodapest News-nak az első kiadása, majd a második szeptember­ben, a harmadik és negyedik a kiállítás első, illetve harmadik napján jelenik meg. Az Élel­miszerfeldolgozók Országos Szövetsége felállít egy számí­tógépes partnerközvetítő rendszert, a Magyar Élelme­zésipari Tudományos Egyesü­let pedig kidolgozta a Fooda­pest Minőségi Díj termékver­seny kritériumrendszerét. I. Budapesti nemzetközi borfesztivál, 1992. szeptember 11-13. A bor, az idegenforga­lom és a kultúra találkozása a Vörösmarty téren és a Budai várban. Programok: borvásár (a bor kerskedelmi és fogyasztási fóruma), magyar és nemzetközi bor- kereskedők találkozója, bor-gasztronómia, kulturális rendezvények, népi mesterségek bemutat­kozása, folklórműsorok, gyümölcs- és virágpiac. Nem kell megfizetni az adóelőleget, ha az év elejétől halmozottan az 1000 forintot nem haladja meg, ha az előző évben veszteséges volt, vagy a vállalkozói tevékenységét az adóévben kezdte meg. A 49. szaksz /I / bekezdés helyébe a következő rendel­kezés lép: Az egyéni vállalkozó jöve­delméből, ha nem kifizetőtől származik, vagy ha kifizető adóelőleget nem vont le, ne­gyedévenként az év elejétől számított 20 százalékát és az befizetett (le­ev során mar vont) adóelőleg különbözeté- nek megfelelő összeget kell adóelőlegként megfizetni. A jövedelmet úgy számítjuk ki, hogy a bevételből levonjuk a költségeket, illetve az adóévi értékcsökkenési leírásnak idő­arányos részét. Nem kell adó­előleget megfizetni, ha az ösz- szeg nem haladja meg az 1000 forintot halmozottan, illetve ha az előző évben veszteséges volt, vagy ha a vállalkozói te­vékenységet az adóévben kezdte. Az adóelőleget a ne­gyedévet követő hónap 20-áig kell megfizetni. Kiállítások, vásárok Szakkönyvek vállalkozóknak A csődeljárásról és a végelszámolásról. Valamennyi vál­lalkozást érintően az APEH munkatársai az adózási, szám­viteli szakember számára nélkülözhetetlen tudnivalókat tartalmazóan állították össze az APEH-VERZÁL sorozat új kézikönyvét, amely a Verzál Kft. kiadásában jelent meg. Hogyan alapítsunk vegyes vállalatot Ukrajnában? Nem kevés azoknak a magyar vállalatoknak, vállalkozásoknak, gazdasági társaságoknak a száma, amelyek a volt Szovjetu­nió, a mai Független Államok Közössége országaival törek­szik kapcsolatokat kialakítani. A legtöbben a szomszédos ország, Ukrajna vállalatait választják, illetve választanák partnerül. A független államok bonyolult, néha nehezen követhető jogi-, törvényi szövevényében eligazodni nem könnyű feladat, ebben segít a DFC kiadó új kötete. A gépkocsik kötelező környezetvédelmi felülvizsgálatát szabályozó 18/1991 (XII. 18) KHVM rendelet ez év május elsejével hatályba lépett, s ez komoly feladatokat ró az üze­meltetőkre, karbantartókra egyaránt. A Triorg Kft. kiadásá­ban megjelent A gépkocsik kötelezd környezetvédelmi fe­lülvizsgálatáról című kiadvány az e tárgyban érvényes összes szabályozás összegyűjtésével mutatja be a vizsgála­tok teljes feltételrendszerét. A TOLNA MEGYEI Kereskedelmi és Ipar­KAMARA HÍREI Gazdasági kooperáció Németországgal Az egykori NDK területéről 6 építőipari és 3 építőanyag­gal kereskedő cég megbízá­sából keresünk kelet-euró­pai cégeket, akik a német minőségi követelmények­nek megfelelő építőanyagot, félkész- vagy készterméket szállítanának Németor­szágba. Fontos: a német normáknak megfelelni, fo­lyamatosan és pontosan szállítani. Környezetvédelem „Környezetvédelem Ke­let-Európábán. De hogyan? Hulladék és gazdaság. Víz, levegő és föld" címmel szimpóziumot szerveznek a német szövetségi környe­zetvédelmi miniszter fő­védnökségével 1992. szep­tember 16-18 között Buda­pesten, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia kongresz- szusi termében. Előadók és vitavezetők: Európa külön­böző intézeteinek, bankjai­nak, minisztériumainak munkatársai. Török-Magyar Üzleti Tanács 1992. július 6-án, a Tö­rök-Magyar Üzleti Tanács első közgyűlésére kerül sor Budapesten a Magyar Gaz­dasági Kamara székházá­ban. Megvitatásra kerül többek között Magyaror­szág és Törökország gazda­sági-kereskedelmi kapcsola­tainak alakulása és azok fej­lesztésének lehetőségei, a kereskedelem finanszírozá­sának kérdései, a privatizá­ció helyzete és az Expo meg­rendezése során felmerülő együttműködési lehetősé­gek, a magyar ipar jelenlegi helyzete és a török-magyar kooperáció lehetőségei. Üzleti ajánlatok 1. Észak-német székhelyű pakisztáni vállalkozó keres 25 000 T-shirt gyártási kapa­citással rendelkező magyar gyártót. Nyersanyagot a cég ad, a szabást és varrást várja a magyar féltől, a készter­mék USA-piacra megy. 3. A horvát Autoslavonija cég ofsetpapírt és síküveget vásárolna. 4. Német cég szeretne együttműködni telekom­munikációs berendezések, kábelek és vasúti kábelek gyártásában, értékesítésé­ben az érintett magyar cé­gekkel. 5. A festék-, papír-, élel­miszer-, kozmetikai, vala­mint víztisztítással foglal­kozó ipar számára adalék­anyagokat gyártó cég vá­lasztékbővítés céljából új termékek licencjogát venné meg. 6. Ingek, pólók gyártására szakosodott olasz cég keres magyar importőröket. 7. Fémből készült jelzése­ket és táblákat - jelzések, reklámok számára - gyártó cég keres külföldi kereske­delmi partnert know-how átadása céljából. 8. Az orvosi műszer- és repülőgépgyártáshoz hasz­nált különféle precíziós me­chanikai alkatrészeket — csapágyak, fogaskerekek, rögzítők, stb. - kínál fel amerikai fiókcég. 9. Plaussing város 52 csa­ládi házból álló lakótelep építéséhez keres kivitelezőt. A 12,7 millió dollár értékű munkálatok kezdete 1993. II. negyedéve. A munka időtar­tama 18 hónap. Az ajánlatokról bővebb információ irodánkban. Ha egy atlétikai versenyen a futók starthoz állnak, eredményeiket tehetsé­gük, felkészítésük és felkészülésük mi­kéntje, technikája határozza meg első­sorban - jóllehet a futócipő minősége sem elhanyagolható. Ha a műszaki, technikai, technoló­giai versenyt (fejlő­dést) vizsgáljuk, ak­kor - atlétikai hason­lattal élve - a mi kü­lönösen tehetséges fu­tóinknak „pocsékul" felkészítve, mezítláb kell felvenniük a ver­senyt a futócipőjükre büszke nyugati kollé­gáikkal. A dologban azonban nem a mezít- lábasságunk a szé­gyellni való, hanem az, hogy ez nem szük­ségszerű állapot: kockázati tőketársa­ságok létesítésével a - közismerten „agyas" - magyarok dobogós helyezé­seit garantálni lehetne. Évek óta halogatja a kormányzat a kockázati tőketársaságok létesítésére vonatkozó törvény megtárgyalását, megalkotását - érthetetlen, miért! Pedig a fejlett piacgazdaságoknak századunk hetvenes éveinek elején éppen ezek a társaságok adták meg azt a gyorsító erőt, amivel a műszaki fejlődésük, az innovációs képességük szinte behozha­tatlan távolságnyira szökött előlünk. Arról nem is szólva, hogy ma a világ leggazdagabb emberei a kockázati tő­ketársaságok gazdái. Ők ugyanis tud­ják a titkot: aki mer, csak az nyer! A világgazdaságban felgyorsult mű­szaki fejlődés tehát nemcsak kellemet­len kényszereket, hanem a gazdaság­ban nagy haszonnal kiaknázható al­kalmakat is hordoz. Az innováció an­nak a képességnek, készségnek a kifej­lesztését igényli, amely az új ismere­tekre, felismerésekre épülő ötletek „be­fogásával" a technikai előnyöket ha­szonná alakítja át. Hogyan is történik ez a dolog ott, ahol kockázati tőketársaságok gerjesz­tik a gazdasági folyamatokat? Ä meg­valósításra váró ötlet gazdája, avagy a Pénz-tárca (XXII.) Aki mer az nyer (1.) A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat a bő­rünkben. Hát akkor meg ... ?! prototípus kidolgozója, esetleg a meg­valósításba - elegendő tőke híján - be­lesült vállalkozó elmegy a kockázati tő­ketársasághoz az üzleti tervével, ott döntenek arról, hogy biztosítják-e szá­mára a szükséges tőkét, avagy sem. Ha a társaság úgy dönt, hogy a saját tőké­jéből befektet az illető üzletébe, akkor a tőkés a közös vállalkozásban az ötlet­gazda, a licenctulajdonos társául sze­gődik. Társául, ami annyit jelent, hogy aktívan segíti a vállalkozót a közös ügy sikerre vitelében. Amikor aztán a vál­lalkozás befutott, a kockázati tőke ki­vonul a vállalkozásból, másutt keresve a sikert - na és az esetenként tízszeres, százszoros hasznot. Nos, ha a kockázati tőketársaságok ügye ilyen egyszerű és nyereséges, ak­kor miért nincsenek nálunk még ilyen befektetési társaságok? Azért, mert a dolog - enyén szólva is - macerás: jó érzékkel kell tudni kiválogatni a renge­teg ajánlatból a megfelelőket; kellő sza­kértelemmel kell segíteni a vállalkozást, ki kell tudni várni a befektetett tőke megtérülésének 5-7 évét; a lehető legal­kalmasabb pillanatban kell megválni az illető vállalkozásban megszerzett ér­tékpapíroktól, tulajdonrészektől. Es van még egy dolog, ami Magyar- országon elrettenti a befektetőket a kockázati tőketársa­ságokban való részvé­teltől. Kevés pénzzel nem szabad belevágni a társaság létrehozá­sába, mert akkor a tőke nagy valószínű­séggel elvész. Emiatt olyan partnereket kell találni a befektetés­hez, akik hisznek az ügyben, tehát hajlan­dóak összeadni a szükséges milliókat, milliárdokat. A társa­ság tőkéje ugyanis 50-80 százalékban bukásra ítéltetett, a maradék 20-50 százalék azonban olyan busás hasznot ígér, amit a normál be­fektetés sohasem képes biztosítani. Ez a befektetési tanács mégsem a nagy, hanem a kisbefektetőknek szól. Azoknak, akik a busás hasznot kellő tü­relemmel ki tudják várni. Hiszen a koc­kázati tőketársaságok nem mások, mint befektetési társaságok, ahol a befekteté­sek világában járatlan megbízók meg­követelik a befektetők szakértelmét - ami a bankkamatoknál magasabb ho- zadék biztosításában kell, hogy meg­nyilvánuljon. Csakhogy, amíg más tár­saságok esetében alapvető elvárás, hogy a befektetést szükség esetén azonnal pénzre lehessen váltani, addig ezt a kockázati tőketársaságok esetében nem lehet célul kitűzni. Mégis érdemes ilyen társaságok részvényeit vásárolni. A miértről, a mennyiről és a társasá­gok működéséről, a hazai helyzetről a sorozat következő fejezeteiben szólunk. Merth László Ferenczy Europress

Next

/
Thumbnails
Contents