Tolnai Népújság, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-23 / 173. szám

1992. július 23. HÁZUNK TÁJA KÉPÚJSÁG 5 Gazdaképzés Palánkon A palánki Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakközépis­kola és Élelmiszeripari Szak­munkásképző Iskola vállalta, hogy konzultációs központ­ként működik szeptember vé­gétől, a Nagyváthy János Gazdaképző Egyesület kez­deményezésére szervezett or­szágos távoktatási program­ban. Nagy Jánosné, az iskola vezetője elmondta, hogy a program lényege az időszerű munkákhoz kapcsolódó isme­retek nyújtása négy témakör­ben. Ezek a témakörök: gaz­dálkodási kérdések, állatte­nyésztés, növénytermesztés és kertészet. A távoktatás a TV2 vasárnap délutánonként su­gárzott félórás filmjein keresz­tül valósul meg, s a volt ezüstkalászos gazdaképzést pótolja. A konzultációs köz­pontnak az a feladata, hogy havonta egyszer lehetőséget biztosítson a képzésben részt­vevőknek arra, hogy kérdése­iket feltegyék, azokra választ adjanak, s így segítsék a gaz­daképzésben részt vevők önálló tanulását. A cél eléré­sének érdekében nemcsak el­méleti szinten gondolkodnak, hanem a munkába bevont - az iskola tanári karából önként jelentkező - konzultációve­zető szakemberek gyakorlati foglalkozásokat is vezetnek majd az iskola tanüzemeiben, Illetve a már működő kisgaz­daságokban, melyekkel az is­kola kapcsolatban áll. Az egyéves tanfolyam díja ötezer forint, amit két részlet­ben is befizethetnek a távokta­tásba bekapcsolódók. Az igazgatónő reméli, hogy az eddigi hét jelentkező nem a végleges létszámot jelenti, hi­szen a jelentkezési határidő szeptember 15-e. A tanfolyam vizsgával zá­ródik, s a végzettek tanúsít­ványt kapnak, amely ezüstka­lászos gazdává nyüvánítja tu­lajdonosukat. Nagyváthy János egyébként Festetics György gazdatisztje, s a keszthelyi gazdasági aka­démia - a Georgicon - okta­tója volt. A róla elnevezett gazdaképző egyesület veze­tője pedig a televizióból is jól ismert Bálint György, az Ab­lak „Gyuri bácsija". - nagy ­Vásárnaptár Országos állat- és kirako­dóvásár: Július 25.: Sásd. Jú­lius 26.: Szekszárd, Nagykő­rös, Tamási. Országos állatvásár: Július 25.: Pécs. Július 26.: Pécs. Országos kirakóvásár: Jú­lius 26.: Szeged. Au tó vásár: Július 25.: Szek­szárd, Kecskemét, Pécs, Sásd, Siófok. Július 26.: Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Kecske­mét, Nagyatád, Pécs, Siklós, Szeged, Szolnok, Tamási. A szekszárdi piac árai burgonya 20-25 savanyúkáposzta 10-15 vegyes zöldség 20-30/cs. vöröshagyma 25-30 fokhagyma 120 uborka 15-30 főzőtök 10-15 zöldbab 20-30 paradicsom 40 zöldpaprika 40-60/kg görögdinnye 60 sárgabarack 30-50 tojás 5-6 A gazdakörök miniszteri intézkedést sürgetnek Sürgős intézkedésre szólí­totta fel a héten Gergátz Ele­mér földművelésügyi minisz­tert a Magyarországi Gazda­körök Országos Szövetségé­nek elnöksége. A testület vé­leménye szerint ugyanis ked­vező agrárhitelek hiányában veszélybe került az önkéntes­ség elve. A nyílt levélben meg­fogalmazottak kapcsán a pa­raszti érdekképviselet orszá­gos elnöke, Kozma Huba el­mondta, hogy az annak idején nagyüzembe kényszerített földtulajdonosoknak most sincs szabad választási lehető­ségük magángazdálkodás vagy termelőszövetkezet kö­zött. A Gazdakörök Országos Szövetségéhez eljutott infor­mációk szerint ugyanis a kár­pótlási vagy szövetkezeti tör­vények alapján ismét földhöz, részvénytulajdonhoz jutott emberek döntő hányada kény­telen bent hagyni a földjét a téeszben, mert nincs a magán- gazdálkodás indításához szükséges tőkéje, elfogadható kamatozású hitelhez pedig nem tud hozzájutni. Az egy­kor elvett, most pedig a meg­felelő kölcsön híján nem pó­tolható eszközök nélkül a földtulajdonosoknak valódi választási lehetősége sincs. Ugyanakkor a parasztem­berek döntése határidőhöz van kötve. Azoknak, akik földjükön gazdálkodni akar­nak, be kell jelenteniük ezt a szándékot, méghozzá hamar, a legkésőbbi dátum is október harmincadika. Itt az ideje, sőt az utolsó pillanat érkezett el, hogy a mezőgazdaságban az újrakezdés érdekében a tárca biztosítson végre a gazdál­kodni kívánók számára ala­csony kamatozású, az eddigi­eknél kedvezőbb feltételekkel felvehető kölcsönöket. Gazdálkodóknak Gyümölcsfák nyári szemzése alvóra Az elhullott magból szeren­csésen kikelt fa ritkán terem jó gyümölcsöt. Célszerű a már ismert és kedvelt termésű egészséges fáról vett hajtással átszemezni. Nagyobb gyü­mölcsfákat is átszemezhe­tünk. Ehhez előzőleg meg kell ifjítani, hogy nyárra a kihajtott új hajtások között válogatva, annak tövére szemezhessünk alvóra. A szemzés időpontját a fa nedvkeringése szabja meg. Tavasszal hajtóra, most július­tól szeptemberig alvóra szem- zünk. Ez azt jelenti, hogy az alany többi hajtását nem vág­juk vissza, mert ezzel a nedve megszorulna és kihajtaná a nemes szemet. Ez a hajtás vi­szont már nem tudna eléggé megerősödni, és így a télen könnyen elfagyna. A nyárvégi szemzés így összeforrva az alannyal „alszik" tavaszig. Faiskolában gyökérnyakba szemeznek, a föld színéhez közel, hogy a szemzés helye ne csúfítsa a szárat. Fenn sze­mezve az alany törzsére ne­mes ágakat nevelhetünk, akár több fajtát is egy fára. Legelő­ször a rózsabokor vadalanyo­kat, majd a vadkörtét, a vad­kajszit szemezhetjük. Augusz­tus elején az alma, a birs, ké­sőbb a szilva alanyok válnak alkalmassá a beszemzésre. Az alany nedvkeringését erősen befolyásolja az időjárás. Na­gyobb esők után az alany job­ban adja a héját. Tehát ezt az időt kell kihasználni. Szemző­hajtást arról az egészséges fá­ról vágjunk, mellyel minden szempontból elégedettek va­gyunk. A szemzőhajtást meg­fordítva vesszük kézbe és alulról magunk felé egyetlen biztos vágással a szem alá vá­gunk. Lehetőleg minél keve­sebb farésszel válasszuk le a szemet úgy, hogy felül még a héjrész tartsa. Ezt akkor vág­juk csak át, ha a másik ke­zünkkel a levélnyélnél meg­fogtuk a szemet. így nem esik le a földre. Az alany héját T alakban felvágjuk. Előbb a felső víz­szintesen, majd középtől in­dulva függőlegesen ejtünk metszést. A kés pengéjével a héjat jobbra-balra kissé felfe­szítjük. Az alany, ha rendes nedvkeringésben van, akkor a héj egy mozdulatra elválik. Az a helyes, ha a szem behe­lyezve maga feszíti a héjat to­vább. A szemzést raffiaháncs- csal vagy fóliaoltó-szalaggal rögzítjük a múlt heti cikkben a szőlőszemzéssel leírtak sze­rint. A szemzést követően az alany erősen vastagodik. Ek­kor a kötést át kell vágni és újra kell kötni. Sikertelen szemzést az alanyon két hét múlva újra megpróbálhatjuk. A megeredt szemről a kötést három hét múlva el kell távo­lítani, hogy ne szorítsa azt el. Leginkább a csonthéjas ala­nyok (cseresznye, meggy, ba­rack) vastagodnak, kevésbé az alma és a körte. Kora tavasszal az alanyokat a megeredt szemzés felett 10-15 centiméter biztosító­csapra visszametszük és az összes oldal- és tő vesszőt el­távolítjuk. A csap rügyeit a fa- kadás után kitördeljük, hogy a nemes hajtás akadálytalanul fejlődjön. Mauthner Vince Még érdemes vetni Bármennyire is rekkenő hő­ség van, ebben az időben is vethetünk zöldségféléket, így aztán ősszel is friss zöldséget szedhetünk a kertünkben. A zöldborsó rövid tenyészidejű fajtáit július végén, augusztus elején elvethetjük. A karalábé őszi termeszté­séhez a hosszú tenyészidejű fajták vetése július végén ese­dékes; a termése október vé­gén, november elején érik be. A sárgarépát másodnövény­ként még vethetjük, főként ha öntözni is tudunk. A rövid tenyészidejű sárga­répa vetését ajánljuk, 30-40 centiméter sortávolságra. A torma másodszori gyökere- zése a hónap végén esedékes. Növényvédelem mindenkinek Nem számolok már, mert csak bosszankodnék Különleges zöldségnövényünk: A metélő­hagyma A metélőhagyma fogyasz­tása Európában általánosan elterjedt. Hazánkban elsősor­ban a házikertek növénye, de a hajtatott, cserepes metélő­hagyma a piacokon is kap­ható. A metélőhagyma vékony, hengeres leveleit fogyasztjuk. Piacra inkább csak a téli hó­napokban kerül. Otthon is eredményesen hajtatható. Az év bármely szakaszában vethető magot lehet kapni. Ál­talában márciusban vetik, 20 cm-es sortávolságra. így ősz­szel felszedhetők a megerősö­dött tövek. A nyári vetés csak a következő télen hajtatható. A hagymát még a fagyok előtt szedjük fel ásóval. (A kinn maradók a következő évre új sarjakat hoznak.) Megtisztít­juk az elszáradt hajtásoktól, és vagy pincében tároljuk, vagy azonnal cserépbe, lapos edénybe ültetjük. Amikor haj­tatni akarjuk, meleg, világos helyre tesszük, jól beöntöz­zük, utána csak annyi vizet adunk neki, hogy ne szárad­jon ki. Ablakban, verandán, erké­lyen is hajtatható. Akkor kell vágni, amikor a levelek arasz­nyira nőttek. Levágás után újra fejlődik és még egyszer vágható. Kertben tavasztól őszig folyamatosan szedhető. A sárga hajtásokat, füveket válogassuk ki, jól mossuk meg. A metélőhagymát ná­lunk csak körözöttbe és vajas kenyérre szórva fogyasztották eddig, pedig sokféle már­tásba, salátába tehető, leve­sekbe is főzhetjük. Napraforgó: megyénkben a napraforgó növényegészség­ügyi helyzete kedvező. A tá­nyérbetegségek elleni meg­előző védekezést elvirágzásig azért mindenütt érdemes el­végezni (Kolfugó*, vagy Ch. Fundazol+Polyram DF vagy Dithane, Ronilan, Rovral, Su- milex). Burgonya: a krumpliboga­rak helyenként tarrágást vé­geznek. A nagy lárvákat csak az Ultracid*, Ekalux*, esetleg a Bancol vagy a Padan pusztít­ják hatékonyan. A többi enge­délyezett szer csak a kis lárvák és a bogarak irtására alkalmas. A Nomolt lárva- és tojásölő hatású. Paradicsom: a burgonyabo­gár mellett a baktériumos és a gombás betegségek jelentenek elsősorban problémát. Kon­takt, réztartalmú szerekkel (Champion, bordóilé FW, Bordói por, Rézoxiklorid, Rokkol, Cuprosan, Miltox) va­lamennyi kórokozó eredmé­nyesen blokkolható. Uborka: a kezeletlen állo­mányok zöme már a pero- noszpóra prédájává vált. Sze- dési időszakban 3 napos vára­kozási idejű készítmények (Previcur, Bravo*, konzervi­pari uborkában a kontakt, réz­tartalmú szerek: Champion, Bordóilé FW, Bordói por, Rézoxiklorid, Rokkol) al­kalmazása célszerű. A liszt­harmat megelőzésére 0 napos várakozási idejű, kontakt, kéntartalmú készítményeket (Kumulus, Thiovit, Szera, Microthiol, Kénkol, Szulfur) keverhetünk melléjük. Petrezselyem: a petrezse- lyem-lisztharmat kontakt kénnel (lásd uborkaliszthar­mat), súlyos esetben kén+Ru- bigan EC vagy Afugan* kom­binációjával gyógyítható. Téli alma: a varasodás el­leni kontakt, szerves szerek (Delan, Bravo*, Orthocid, Bu- vicid K, Polyram, Antracol, Dithane) érésgyorsító hatá­súak. A kontakt, réztartalmú szerek (lásd paradicsom) las­sítják az érést, de javítják az alma tárolhatóságát és előse­gítik a rügyek és a vesszők be- érését. Almalisztharmat ellen kontakt ként (lásd uborka- lisztharmat) vagy Karathane-t juttassunk ki. A felszívódó gombaölő szerek most már kerülendők. Almamoly ellen hosszú hatástartamú szerrel (Nomolt, Dimilin, Zolone, Bancol) még egyszer, rövid hatásidejű szerrel (Unifosz, Bi 58, Sherpa, Fendona, Sumi Alfa*) még kétszer kezeljük a fákat. Birs: a „kukacodást" és rot­hadást okozó gyümölcsmo­lyok kártételét az almamoly­nál tárgyalt készítményekkel védhetjük ki. Kajszi, meggy, cseresznye: letemeti fákon végezzük el a zárópermetezést Sporgon*, Delan, Ch. Fundazol, Top- sin-M, Buvicid K, Orthocid, Polyram, Dithane vagy Antra­col gombaölő szerrel, illetve foszforsavészter hatóanyagú rovarölő szerrel (Zolone, Uni­fosz, Ultracid*, Anthio*, Bi 58, Sinoratox). Szilva, késői őszibarack: a lassan levonuló gyümölcsmo­lyok ellen utoljára védekez­zünk Dimilin, Zolone, Dani­tól*, Unifosz, Fendona, Sherpa, Decis vagy Chinetrin készítménnyel. Ügyeljünk az élelmezésegészségügyi’ vára­kozási idő betartására. A gyümölcsök moníliás rotha­dását Ronilan, Rovral, Sumi- lex, Topsin-M, Ch. Fundazol vagy Orthocid kipermetezé­sével gátolhatjuk. Az ősziba­rack lisztharmatot kontakt kénnel (lásd uborkaliszthar- mat) blokkoljuk. Szőlő: peronoszpóra ellen a rügyek, vesszők beérését elő­segítő, a bogyók bőrszövetét erősítő kontakt, réztartalmú szereket (lásd paradicsom), lisztharmat ellen atkagyérítő hatású, kontakt ként (lásd uborkalisztharmat) vagy Ka­rathane-t alkalmazzunk. Lisztharmatos ültetvényekben kén és Karathane kombinálá­sával a gyógyító hatás fokoz­ható. A felszívódó szerek (Tilt, Rubigan EC, Sápról, Trifmine, Sumi-8, Bayleton 5 WP, Systhane, Score**, Punch**) fürtlisztharmat ellen ilyenkor már hatástalanok, a szőlőre nézve pedig élettanilag hátrá­nyosak (a bogyónövekedést gátolhatják), ezért jobb őket mellőzni. A szürkerothadás (botritisz) a fürtöket szabaddá tevő, jó zöldmunkával (hónal- jazás, levelezés) biztonságo­san megelőzhető. Gombaölő szerrel (Ronilan, Rovral, Su- milex, Polyoxin) zsendüléskor védekezzünk ismét ellene. A must erjedésére károsan ható készítményeket (Ortho-Phal- tan*, Buvicid F*, Orthocid, Buvicid K, Mikai 75 WP*, Ri- domil Combi*), valamint a növekedésserkentő hatású di- tiokarbamátokat (Dithane, Polyram, Antracol, Zineb, Sandofan Z, Curzat Z stb) és levéltrágyákat fürtzáródás után már ne használjuk. A *-gal jelölt készítmények feltételes, a **-gal jelöltek nagyüzemi forgalmúak. Fűzi István TM. Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Gerjenben, egy csendes, - tiszta utcában laknak Deák Sándorék, akik tehéntartásból élnek. Deák Sándor eredeti foglalkozása szerint asztalos, de a mesterségét már régóta nem űzi. Korábban a paksi gazdaság gerjeni kerületében dolgozott. „Meguntam a cse­lédéletet" - mondja rezignál­tam Most öt tehenet tartanak, de régebben is foglalkoztak szar­vasmarha-tartással .— a háztá­jiban. Naponta négy-öt óra munkát adnak az állatok, s reggel fél hatkor kelnek fel - ekkor kezdődik a munkaide­jük. — Az öt tehén eltartásához hány hektár földet kell megmű­velniük? — Másfél hektár a saját földterületünk, ennyi földre csupán öt tehenet vállalha­tunk. Silókukoricát, csalamá- dét, kukoricát termelünk a földön. A Duna-töltésen ka­szálót béreltem a vízügytől, magam kaszálom és hordom haza a szénát. — Mennyire gépesített a gaz­dasága? — A fejést géppel végez­zük, egyébként pedig nincse­nek földművelő gépeim. A ha­tárból a csalamádét, szénát a Trabanttal, meg az utánfutó­val hordom haza. Ilyenkor nyáron a segítségemre van a gimnazista fiam, aki Kalocsán, a Szent István Gimnáziumban tanul. — Mennyi tejet fejnek na­ponta? — Ötvenöt litert, de vál­takozó a tejhozam. Mert ugye a tehén ellés előtt két hónapig szárazon áll. A tejzsír-tarta- lom négy százalékos, s a tej li­teréért 14,70-et fizetnek. Ha­vonta egyszer veszem át a tej­pénzt. — Kiszámolta, már, hogy mennyibe kerül önnek egy liter tej? — Dehogy számoltam! Nem idegesítem én magam! Úgy vagyok vele, hogy a nya­kamba vettem a kolompot, hát most már ráznom kell, ha tet­szik, ha nem! dvm-bj A tehenek 55 liter tejet adnak naponta

Next

/
Thumbnails
Contents