Tolnai Népújság, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-23 / 173. szám

1992. július 23. MEGYEI KORKÉP »ÚJSÁG 3 Tábomyitás Mórágyon A Föld Gyermekei Tár­sadalmi Szervezet július 23-a és 26-a között Mórá­gyon, a szabadidő-köz­pontban tábort szervez. A programban szerepel a község megismerése. Ki­rándulást tesznek Grá- bócra, ahol megnézik a szerb templomot. Szomba­ton, 25-én, délután 5 óra­kor a Föld globális prob­lémáiról lesz előadás, ezt pedig kultúrműsor követi a kőbánya szabadtéri színpadán. Tábortűz zárja a négynapos programot. Anna-bál Újiregen és Alsónyéken Július 25-én, szombaton este 20 órai kezdettel az újiregi faluházban Anna- bált rendeznek, ahol a ta­mási Sprint együttes gon­doskodik a vendégek szó­rakoztatásáról. Alsónyéken, a művelő­dési házban szintén Anna- napi mulatságra várják a rendezők a bálozni vágyó­kat. Július 25-én, szomba­ton 20 órakor kezdődik és hajnalig tart a rendezvény. A talpalávalót a Ru­lett-duó szolgáltatja. A rendezők újiregben és Alsónyéken is szeretettel várnak mindenkit. Lakitelken táboroztak a szekszárdi cserkészek A Szekszárdi I. Béla Ki­rály Cserkészcsapatból közel harmincán a Szolnok melletti Lakitelken tábo­roztak két héten át. No­mád életet éltek, nagyokat fürödtek, sátorban alud­tak, saját maguk készítet­ték el ételeiket, és mosták ki ruháikat. A táborlakók hétfőn délután érkeztek vissza Szekszárdra. Utat építenek Zombán Több év óta várják Zombán, a Hunyadi utcá­ban élők, hogy végre az ő utcájukban is legyen szi­lárd az útburkolat. A 200 és 150 méteres szakasz megépítését július végén kezdi meg a kivitelező, egy tamási vállalkozó. Az önkormányzat beru­házásában megépülő út mintegy 7-800 ezer fo­rintba fog kerülni. A kivi­telező ígérete szerint vár­hatóan augusztus 20-ra el­készülnek a munkával. Tájékoztató közgyűlés Bonyhádon A Keresztény Demok­rata Néppárt és a Magyar Politikai Foglyok Szövet­sége megyei elnöksége tá­jékoztató közgyűlést tart július 26-án, vasárnap, délután fél 4-kor Bony­hádon, a művelődési ház­ban. Részletes tájékoztatót tartanak a 2-es kárpótlási törvényről, amely a németajkú állampolgá­rokat érinti, valamint a 3-as számú, a személyi sé­relmeket kárpótlandó tör­vényről és az eljárás mi­kéntjéről. Minden érintett sze­mélyt szívesen látnak. Befűtenek nekünk? Itt nem csak a fázósok dörzsölgetik a kezüket... Tombol a nyár, imádni va­lóan nagy a kánikula, még a kutya is az árnyékba húzódik ha csak teheti, akkor, amikor mondjuk egy kétszobás, össz­komfortos, lakótelepi, köz­ponti fűtéses lakás nyári hó­napokra eső fűtési díja: 688 Ft-ra rúg. A fene ette, ezt az­tán még ezidáig nem találta ki senki! Mármint azt, hogy nyá­ron is kell fizetni a fűtésért. Márpedig kell, legalábbis a hivatalos megfogalmazás sze­rint, az úgynevezett "fűtésre rendelkezésre állás" okán. No- fene! Ez aztán nemcsak kaci­fántosán hangzik, de sokak­nak a zsebében azt a bizonyos és nemlétező bicskát is nyito- gatja. Mert ez esetben ugyan csak ígérvény szintjén le- het(ne) meg a téli fűtés, ám a rendelkezésre állás okán illik „leperkázni" az adott nagy­ságrendre vonatkozó díjat. Minderre van-e megalkotott jogszabály? Törődik-e itt bárki is azzal, hogy sok családnak akkora terheket ró ez a nya­kába a nyári hónapokra is, hogy még a tél beállta előtt mindannyiuknak melege lesz? Tudom, a jótékonykodás és az üzlet nem férnek meg egy­mással, de jobb, ha az üzleti tisztesség szabályai szerint nyújtogatja a szolgáltató a szolgáltatásért a markát. Nos, akkor lássuk a medvét! Csukle Tibor, a Héliosz Kft. Távfűtési Üzemének vezetője igen készséges volt, s a követ­kezőket mondta el a témáról: — Az árszerkezet-váltás ok­tóber elsejétől érinti a fogyasz­tókat, s eddig állami dotáció segített a fűtési díjak kompen­zálásában, ami megszűnt. En­nek következménye lett a megnövekedett lakossági te­her. Az Ipari Minisztérium ál­tal megállapított díjat fizetik most a fogyasztók, s az új díj­tételek megállapítására már az önkormányzat jogosult. A fogyasztó hődíjat és az igen szerencsétlenül megfo­galmazott, úgynevezett fűtési rendelkezésre állási díjat fizet. Éppen a lakosság anyagi ter­heinek egyenletesebbé tétele okán ezt a tulajdonképpeni éves díjat, 12 egyenlő részre osztva kell kifizetni. Nem fi­zettetünk nyáron fűtési díjat senkivel, sőt, potdíjról sincs ez esetben szó, mivel ez gyakor­latilag az egészéves díj 12 havi bontásából adódik. Minderről a fogyasztókat még időben, tavaly október végén értesítet­tük, a városi televízió adásá­ban, lakógyűlések keretében, a Szekszárdi Vasárnap hasáb­jain. E mellett is többszáz pél­dányban küldtünk szét erről értesítést nyújtó szórólapokat, részletes magyarázattal. A rendelkezésre állási díj - ami gyakorlatilag állandó költsé­geket jelent - szerencsésebb lenne állandó költségnek hívni, ami miatt a minisztéri­umba is küldtünk egy levelet, éppen a félreértelmezhetőség okán. Ez tartalmazza a kazá­nok, távvezetékek, elosztók és berendezések fenntartási költ­ségeit, az amortizációt, a kar­bantartási díjtételt, kezelést és az üzemeltetési költségeket. A fogyasztók pénzét erre fordít­juk, s ezek a költségek eddig is jelen voltak, csak a fűtési sze­zonban hat hónap alatt kerül­tek kifizetésre, ráadásul mint már említettem, komoly ál­lami dotáció mellett. Ez mára megszűnt. A hődíj pedig a szükséges tüzelőanyag árát fedezi, ami a fűtésnél jelenleg 75 Ft 600 fillér köbméteren­ként, a melegvízé 72 Ft.-szs­Elhunytak - valahol Oroszországban (10.) Az Új Magyarország nyo­mán minden csütörtöki szá­munkban folytatásokban közöl­jük azt a névsort, amely a II. vi­lágháború alatt és után a hadi­fogoly-táborokban, munkatábo­rokban elhunyt, Tolna megyei illetőségű magyar állampolgá­rok adatait tartalmazza. Az ada­tok sajnos hiányosak, ezért ki­maradhatnak a névsorból azok, akikről nem állapítható meg egyértelműen, hogy születési vagy lakhelyük Tolna megyében volt. A rövidítések: hdf (hadifo­goly); km (kényszermunkás, málenkij robotra elhorcolt). Ha valaki a hozzátartozója nevét fe­dezi fel a névsorban és bővebb felvilágosítást szeretne kérni, forduljon segítségért a Magyar Vöröskereszt megyei szerveze­téhez. (7100 Szekszárd, Dózsa György u.l.) Polgár József, 1917, Paks (Pári?), 1945. 06. 28. hdf; Pá- kozdi István, 1923, Nagydo- rog, őrvez. hdf; Pálinkás Ist­ván, 1908, Fadd? tizedes, 1945. 06. 10. hdf; Gébner Já­nos, 1900, Ladomány, 1947. 02. 12. km; Geiger Erzsébet, 1919, Szálka (Völgységi já­rás), 1945. 11. 17. km; Pam- mer Péter, 1914, Györköny, 1947. 03. 09. km; Peier Sán­dor, 1911, Simontornya, honvéd, 1945. 01. 15. hdf; Gilz Terézia, 1916, Kakasd, 1945. 09. 13. km; Gerhalt Pál, 1924, Nagykónyi, 1945. 05. 03. km; Győri László, 1916, Tamási, honvéd, 1945. 05. 09. hdf. (Folytatjuk) Újabb besurranó tolvajok Most már úgy lát­szik, minden napra jut egy besurranásos lopás, hiszen leg­utóbb éppen tegnap írtunk ilyesmiről. Az őrizetlenü hagyott, kitárt ablakok, ajtók legtöbbször megta­lálják vámszedőiket. Ilyenkor nyáron fje­dig nem is olyan ne­héz a dolga egy be- surranónak. A tulaj­donos ébersége azonban ilyen ese­tekben mentheti a menthetőt, ugyanis Nagymányokon épp ennek köszönhetően nem került idegen kezébe az arany­ékszer és a pénz. A tulajdonos ugyanis felfedezte, amint az ablakon lakásába be­jutott idegen értékeit próbálta elcsenni, így jobbhíján az ab­lakon menekülést választotta a besur­ranó. Nem volt már ilyen szerencséje an­nak az egyedülálló, bonyhádi néniké­nek, aki arany­ékszereit siratja. A néni ugyanis nyitva hagyta az ajtaját, amikor elment a ház végében levő nyulait etetni, gondozni. Közben pedig lába kélt az aranynak. De nemcsak a be­surranásos tolvajok élik világukat, ha­nem a kerékpárra, segédmotorkerék­párra specializáltak is. Az elmúlt napok­ban nem kevesebb, mint öt segédmotor­kerékpár eltűnését jelentették be me­gyénkben. Betörtek a Tamá­siban levő 26-os számú vegyesboltba is. Itt nemcsak az el­adók füstölöghettek (igaz, ők mérgük­ben), hanem a tolvaj is. Ugyanis három­százötven forint készpénz mellett 90 doboz Marlboro ci­garettával távozott. Gergelics A feladó: S.O.S. Fejük felöl a tetőt? A levél feladójának helyén S.O.S. felirat. A borítékban ott a név és a cím, de a levél írója kéri: ne tegyük közzé. Nem is tesszük, de a leveléből idézünk, mert talán mások okulhatnak belőle. Tisztelt Szerkesztőség! Nagy bajban vagyok és segítséget nem remélhetek senkitől. A fiam felvette az újrakezdési kölcsönt, hogy mint vállalkozó kezdje az életét. Ahhoz, hogy ezt megkapja, segítettünk neki: hozzájárultunk, hogy a családi házunkat megterheljék 400 ezer forinttal. Mi akkor nem gondoltuk, hogy a fiam belebukik a vál­lalkozásba és munka nélkül marad. Másfél évig nem kapott se munkát, se segélyt. Mi tartottuk őt hónapokig a gyerekével együtt, de anyagilag mi sem állunk olyan jól, hogy tudtuk volna a banknak a tartozást fizetni. En leszázalékolt betegen 7700 forintot kapok, a férjem tízez­ret keres. Mire a rezsit kifizetjük, alig marad valami. A bank felbontotta a szerződést és most közölte, hogy elárverezik a há­zat. Már rá is tették a 36 százalékos kamatot. Mi nem tudjuk ezt az összeget előteremteni. A fiam márciusban kezdett el dol­gozni, 8.500 forintot keres, de vállalta, hogy fizeti a havi 10 ezer forintot. Ezt a bank akkor elfogadta, 20 ezer forintot be is fizettünk. Azt hittük, hogy most kicsit megnyugszunk, de nem így lett. Újra kijöttek és azt mondták, most már nem várnak to­vább, vagy fizetünk, vagy árvereznek. Nem tudom előteremteni a pénzt, és lehet, hogy az utcára kerülünk. Úgy érzem, ezt nem bírjuk ki, teljesen tanácstalanok va­gyunk. Nem koldulni akarunk, csak olyan kölcsönt, amit meg tudunk fizetni. Mi még eddig mindenért megdolgoztunk. Most sem fordultam volna Önökhöz, ha nem lennék így elkeseredve. Tudom, hogy hibát követtünk el, mikor a házat megterheltük. De éppen úgy hibázott a bank is, mikor lakóházat fogadott el fe­dezetként. Most mi isszuk meg a levét. Kérem, bocsássák meg, hogy magánjellegű bajjal terhelem Önöket, de nem tudom, kihez förüljak. Úgy tűnik, most már nincs kihez. Banki szak­emberek véleménye sze­rint a kilátásba helyezett árvezezés kimenetele bi­zonytalan. Hosszas peres­kedésre lehet számítani. Ami pedig a bank maga­tartását illeti - levélírónk nem írta meg, melyikről van szó - : szintén pénz­ügyi szakemberektől tud­juk, hogy szakmai hibának tekinthető, ha a pénzintézet lakott ingatlant fogad el fe­dezetként. Csakhogy ket­tőn áll a vásár: nem a bank kérte, hogy ez megtörtén­jen. Most már valóban nincs mit tenni, legfeljebb re­mélni, hogy a bankok - ha úgy tetszik - „önmagukkal szemben is" megvédik ügyfeleiket.-hangyái­Végéhez közeledik a búza aratása (Folytatás az 1. oldalról) Várhatóan ma délelőtt a hátralévő 135 hektáron is befe­jeződik az aratás. A gépekkel a nagytormási, a kalaznói és a mucsi határban dolgoznak. Az idei termés a tavalyinál 15-18 százalékkal gyengébb, 51,8 mázsa hektáronként. En­nek a visszaesésnek több ösz- szetevője van, jelentősen köz­rejátszott a száraz időjárás is. A zombai Egyesület Erővel Termelőszövetkezet időben, július 3-án nekilátott a búza aratásának, és 13-án már be is fejeződött. A 605 hektárról - 55 hektár­ral kevesebb, mint a tavalyi évben - takarították be a ga­bonát, 5,65 tonnát hektáron­ként. Ez hektáronként mint­egy 11 mázsával kevesebb az elmúlt évinél. Ennek összetett oka van: az egyik a szárazság, a másik pedig a kevesebb mű­trágyafelhasználás. Rekord- termést hozott az őszi árpa, 95 hektáros területen 7,5 tonna termett hektáronként. A 85 hektáros étkezési borsóból 2,83 tonnát takarítottak be hektáronként. Végülis a terméseredmé­nyeket tekintve jó közepes át­lagok születtek. Összességé­ben 4140 tonna gabonát, és 240 tonna étkezési borsót ta­karítottak be Szentgálszőlő- hegy és Zomba határából. A gyönki Petőfi Termelő- szövetkezet ezer hektárról aratta le a búzát, átlagosan 45 mázsát hektáronként. Ez a terméseredmény köze­pesnek számít. Ennek oka a csapadékhiány és az, hogy kevesebb műtrágyát használ­tak fel, mint a korábbi évek­ben.-p.t­Lehet, hogy az oroszok nem kémek semmit a tolnai objektumért, de még sokan mások kérhetnek Megszületett a „0" megol­dás. Antall József és Borisz Jelcin megállapodott -abban, hogy a csapatkivonásokat kö­vetően egyik fél sem tartozik a másiknak semmivel. Vagyis az okozott környezeti károk és karbantartás-elmulasztások ellentételezéséül megkapjuk a szovjet pénzeszközökből épí­tett létesítményeket, egy az egyben. Nosza, gondoltam, akkor rákérdezek a HM-ben, hogy ha az oroszoknak nincs köve­telésük velük szemben, akkor mostmár ugye ők is ingyen át­adják a tolnai volt szovjet lak­tanyát és üzemanyagbázist a helyi önkormányzatnak. A HM-ben közölték, hogy in­kább a PM-hez tartozik az ügy, a PM-ben pedig azt, hogy a Kincstári Vagyonkezelő Szervezethez. Közben persze rojtosra beszéltem a számat, míg a meg-megszakadó tele­fonvonalakon elismételgettem a mondandómat. Kaptam ilyen-olyan félválaszokat is - például, hogy „És az okozott környezeti károk helyrehoza­talát miből fedezzük?" -, me­lyek erősítették azt a gyanú­mat, hogy ha az oroszok nem is, de mások szeretnének lega­lább egy ici-picit keresni a bol­ton. Végül Rádai Ferenchez, a vagyonkezelő sajtóreferensé­hez irányítottak. Megtudtam tőle, hogy az Antall-Jelcin megállapodás még tulajdon­képpen semmit nem jelent. — Született valamiféle szóbeli egyezség - mondta -, de azt még ki kell dolgozni, alá kell írni. Becslésem szerint az oroszokkal való megálla­podásunk végleges formába öntése hetek kérdése. Ez nem sok idő, de közben jelentkez­tek az ukránok is, csak az nem egészen világos, hogy mit akarnak. De nemcsak kifelé bizonytalanok, hanem még egymás között sem tisztázták a dolgot ezek az utódállamok. Úgyhogy bonyolultabb a helyzet, mint ahogy azt a mi sajtónk tükrözi. — Akkor feltételes módban kérdezem. Elképzelhető-e az, hogy ez az „ingyenesség" tovább gyűrűzik, vagyis, ha az utódál­lamok követelése nulla, akkor a tolnai önkormányzattól sem kér­nek egy petákot sem az objektu­mért? — így, elvileg elképzel­hető. Szükséges hozzá egy kormányállásfoglalás. Eddig is létezett olyan gyakorlat, hogy bizonyos létesítménye­ket „leosztottak" a települé­seknek ... Wessely Miről döntöttek Cikón? (Folytatás az 1. oldalról) A három önkormányzat írás­ban rögzítette az 1993-tól 1996. évig tartó térségi felada­tait. A TÁKISZ által küldött levél sürgőssé tette az igény- bejelentést a szennyvíztisztító telep és hálózat megépítés szempontjából. A nevezett önkormányzatok úgy döntöt­tek, hogy igénybejelentésüket 1993-94. évre adják be, egyben megrendelik a kiviteli terve­ket. E feladatot a Szek­szárd-Paksi Vízitársulat mint a térségfejlesztő program gondozója vállalta.-dkj-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents