Tolnai Népújság, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-23 / 173. szám
1992. július 23. MEGYEI KORKÉP »ÚJSÁG 3 Tábomyitás Mórágyon A Föld Gyermekei Társadalmi Szervezet július 23-a és 26-a között Mórágyon, a szabadidő-központban tábort szervez. A programban szerepel a község megismerése. Kirándulást tesznek Grá- bócra, ahol megnézik a szerb templomot. Szombaton, 25-én, délután 5 órakor a Föld globális problémáiról lesz előadás, ezt pedig kultúrműsor követi a kőbánya szabadtéri színpadán. Tábortűz zárja a négynapos programot. Anna-bál Újiregen és Alsónyéken Július 25-én, szombaton este 20 órai kezdettel az újiregi faluházban Anna- bált rendeznek, ahol a tamási Sprint együttes gondoskodik a vendégek szórakoztatásáról. Alsónyéken, a művelődési házban szintén Anna- napi mulatságra várják a rendezők a bálozni vágyókat. Július 25-én, szombaton 20 órakor kezdődik és hajnalig tart a rendezvény. A talpalávalót a Rulett-duó szolgáltatja. A rendezők újiregben és Alsónyéken is szeretettel várnak mindenkit. Lakitelken táboroztak a szekszárdi cserkészek A Szekszárdi I. Béla Király Cserkészcsapatból közel harmincán a Szolnok melletti Lakitelken táboroztak két héten át. Nomád életet éltek, nagyokat fürödtek, sátorban aludtak, saját maguk készítették el ételeiket, és mosták ki ruháikat. A táborlakók hétfőn délután érkeztek vissza Szekszárdra. Utat építenek Zombán Több év óta várják Zombán, a Hunyadi utcában élők, hogy végre az ő utcájukban is legyen szilárd az útburkolat. A 200 és 150 méteres szakasz megépítését július végén kezdi meg a kivitelező, egy tamási vállalkozó. Az önkormányzat beruházásában megépülő út mintegy 7-800 ezer forintba fog kerülni. A kivitelező ígérete szerint várhatóan augusztus 20-ra elkészülnek a munkával. Tájékoztató közgyűlés Bonyhádon A Keresztény Demokrata Néppárt és a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége megyei elnöksége tájékoztató közgyűlést tart július 26-án, vasárnap, délután fél 4-kor Bonyhádon, a művelődési házban. Részletes tájékoztatót tartanak a 2-es kárpótlási törvényről, amely a németajkú állampolgárokat érinti, valamint a 3-as számú, a személyi sérelmeket kárpótlandó törvényről és az eljárás mikéntjéről. Minden érintett személyt szívesen látnak. Befűtenek nekünk? Itt nem csak a fázósok dörzsölgetik a kezüket... Tombol a nyár, imádni valóan nagy a kánikula, még a kutya is az árnyékba húzódik ha csak teheti, akkor, amikor mondjuk egy kétszobás, összkomfortos, lakótelepi, központi fűtéses lakás nyári hónapokra eső fűtési díja: 688 Ft-ra rúg. A fene ette, ezt aztán még ezidáig nem találta ki senki! Mármint azt, hogy nyáron is kell fizetni a fűtésért. Márpedig kell, legalábbis a hivatalos megfogalmazás szerint, az úgynevezett "fűtésre rendelkezésre állás" okán. No- fene! Ez aztán nemcsak kacifántosán hangzik, de sokaknak a zsebében azt a bizonyos és nemlétező bicskát is nyito- gatja. Mert ez esetben ugyan csak ígérvény szintjén le- het(ne) meg a téli fűtés, ám a rendelkezésre állás okán illik „leperkázni" az adott nagyságrendre vonatkozó díjat. Minderre van-e megalkotott jogszabály? Törődik-e itt bárki is azzal, hogy sok családnak akkora terheket ró ez a nyakába a nyári hónapokra is, hogy még a tél beállta előtt mindannyiuknak melege lesz? Tudom, a jótékonykodás és az üzlet nem férnek meg egymással, de jobb, ha az üzleti tisztesség szabályai szerint nyújtogatja a szolgáltató a szolgáltatásért a markát. Nos, akkor lássuk a medvét! Csukle Tibor, a Héliosz Kft. Távfűtési Üzemének vezetője igen készséges volt, s a következőket mondta el a témáról: — Az árszerkezet-váltás október elsejétől érinti a fogyasztókat, s eddig állami dotáció segített a fűtési díjak kompenzálásában, ami megszűnt. Ennek következménye lett a megnövekedett lakossági teher. Az Ipari Minisztérium által megállapított díjat fizetik most a fogyasztók, s az új díjtételek megállapítására már az önkormányzat jogosult. A fogyasztó hődíjat és az igen szerencsétlenül megfogalmazott, úgynevezett fűtési rendelkezésre állási díjat fizet. Éppen a lakosság anyagi terheinek egyenletesebbé tétele okán ezt a tulajdonképpeni éves díjat, 12 egyenlő részre osztva kell kifizetni. Nem fizettetünk nyáron fűtési díjat senkivel, sőt, potdíjról sincs ez esetben szó, mivel ez gyakorlatilag az egészéves díj 12 havi bontásából adódik. Minderről a fogyasztókat még időben, tavaly október végén értesítettük, a városi televízió adásában, lakógyűlések keretében, a Szekszárdi Vasárnap hasábjain. E mellett is többszáz példányban küldtünk szét erről értesítést nyújtó szórólapokat, részletes magyarázattal. A rendelkezésre állási díj - ami gyakorlatilag állandó költségeket jelent - szerencsésebb lenne állandó költségnek hívni, ami miatt a minisztériumba is küldtünk egy levelet, éppen a félreértelmezhetőség okán. Ez tartalmazza a kazánok, távvezetékek, elosztók és berendezések fenntartási költségeit, az amortizációt, a karbantartási díjtételt, kezelést és az üzemeltetési költségeket. A fogyasztók pénzét erre fordítjuk, s ezek a költségek eddig is jelen voltak, csak a fűtési szezonban hat hónap alatt kerültek kifizetésre, ráadásul mint már említettem, komoly állami dotáció mellett. Ez mára megszűnt. A hődíj pedig a szükséges tüzelőanyag árát fedezi, ami a fűtésnél jelenleg 75 Ft 600 fillér köbméterenként, a melegvízé 72 Ft.-szsElhunytak - valahol Oroszországban (10.) Az Új Magyarország nyomán minden csütörtöki számunkban folytatásokban közöljük azt a névsort, amely a II. világháború alatt és után a hadifogoly-táborokban, munkatáborokban elhunyt, Tolna megyei illetőségű magyar állampolgárok adatait tartalmazza. Az adatok sajnos hiányosak, ezért kimaradhatnak a névsorból azok, akikről nem állapítható meg egyértelműen, hogy születési vagy lakhelyük Tolna megyében volt. A rövidítések: hdf (hadifogoly); km (kényszermunkás, málenkij robotra elhorcolt). Ha valaki a hozzátartozója nevét fedezi fel a névsorban és bővebb felvilágosítást szeretne kérni, forduljon segítségért a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetéhez. (7100 Szekszárd, Dózsa György u.l.) Polgár József, 1917, Paks (Pári?), 1945. 06. 28. hdf; Pá- kozdi István, 1923, Nagydo- rog, őrvez. hdf; Pálinkás István, 1908, Fadd? tizedes, 1945. 06. 10. hdf; Gébner János, 1900, Ladomány, 1947. 02. 12. km; Geiger Erzsébet, 1919, Szálka (Völgységi járás), 1945. 11. 17. km; Pam- mer Péter, 1914, Györköny, 1947. 03. 09. km; Peier Sándor, 1911, Simontornya, honvéd, 1945. 01. 15. hdf; Gilz Terézia, 1916, Kakasd, 1945. 09. 13. km; Gerhalt Pál, 1924, Nagykónyi, 1945. 05. 03. km; Győri László, 1916, Tamási, honvéd, 1945. 05. 09. hdf. (Folytatjuk) Újabb besurranó tolvajok Most már úgy látszik, minden napra jut egy besurranásos lopás, hiszen legutóbb éppen tegnap írtunk ilyesmiről. Az őrizetlenü hagyott, kitárt ablakok, ajtók legtöbbször megtalálják vámszedőiket. Ilyenkor nyáron fjedig nem is olyan nehéz a dolga egy be- surranónak. A tulajdonos ébersége azonban ilyen esetekben mentheti a menthetőt, ugyanis Nagymányokon épp ennek köszönhetően nem került idegen kezébe az aranyékszer és a pénz. A tulajdonos ugyanis felfedezte, amint az ablakon lakásába bejutott idegen értékeit próbálta elcsenni, így jobbhíján az ablakon menekülést választotta a besurranó. Nem volt már ilyen szerencséje annak az egyedülálló, bonyhádi nénikének, aki aranyékszereit siratja. A néni ugyanis nyitva hagyta az ajtaját, amikor elment a ház végében levő nyulait etetni, gondozni. Közben pedig lába kélt az aranynak. De nemcsak a besurranásos tolvajok élik világukat, hanem a kerékpárra, segédmotorkerékpárra specializáltak is. Az elmúlt napokban nem kevesebb, mint öt segédmotorkerékpár eltűnését jelentették be megyénkben. Betörtek a Tamásiban levő 26-os számú vegyesboltba is. Itt nemcsak az eladók füstölöghettek (igaz, ők mérgükben), hanem a tolvaj is. Ugyanis háromszázötven forint készpénz mellett 90 doboz Marlboro cigarettával távozott. Gergelics A feladó: S.O.S. Fejük felöl a tetőt? A levél feladójának helyén S.O.S. felirat. A borítékban ott a név és a cím, de a levél írója kéri: ne tegyük közzé. Nem is tesszük, de a leveléből idézünk, mert talán mások okulhatnak belőle. Tisztelt Szerkesztőség! Nagy bajban vagyok és segítséget nem remélhetek senkitől. A fiam felvette az újrakezdési kölcsönt, hogy mint vállalkozó kezdje az életét. Ahhoz, hogy ezt megkapja, segítettünk neki: hozzájárultunk, hogy a családi házunkat megterheljék 400 ezer forinttal. Mi akkor nem gondoltuk, hogy a fiam belebukik a vállalkozásba és munka nélkül marad. Másfél évig nem kapott se munkát, se segélyt. Mi tartottuk őt hónapokig a gyerekével együtt, de anyagilag mi sem állunk olyan jól, hogy tudtuk volna a banknak a tartozást fizetni. En leszázalékolt betegen 7700 forintot kapok, a férjem tízezret keres. Mire a rezsit kifizetjük, alig marad valami. A bank felbontotta a szerződést és most közölte, hogy elárverezik a házat. Már rá is tették a 36 százalékos kamatot. Mi nem tudjuk ezt az összeget előteremteni. A fiam márciusban kezdett el dolgozni, 8.500 forintot keres, de vállalta, hogy fizeti a havi 10 ezer forintot. Ezt a bank akkor elfogadta, 20 ezer forintot be is fizettünk. Azt hittük, hogy most kicsit megnyugszunk, de nem így lett. Újra kijöttek és azt mondták, most már nem várnak tovább, vagy fizetünk, vagy árvereznek. Nem tudom előteremteni a pénzt, és lehet, hogy az utcára kerülünk. Úgy érzem, ezt nem bírjuk ki, teljesen tanácstalanok vagyunk. Nem koldulni akarunk, csak olyan kölcsönt, amit meg tudunk fizetni. Mi még eddig mindenért megdolgoztunk. Most sem fordultam volna Önökhöz, ha nem lennék így elkeseredve. Tudom, hogy hibát követtünk el, mikor a házat megterheltük. De éppen úgy hibázott a bank is, mikor lakóházat fogadott el fedezetként. Most mi isszuk meg a levét. Kérem, bocsássák meg, hogy magánjellegű bajjal terhelem Önöket, de nem tudom, kihez förüljak. Úgy tűnik, most már nincs kihez. Banki szakemberek véleménye szerint a kilátásba helyezett árvezezés kimenetele bizonytalan. Hosszas pereskedésre lehet számítani. Ami pedig a bank magatartását illeti - levélírónk nem írta meg, melyikről van szó - : szintén pénzügyi szakemberektől tudjuk, hogy szakmai hibának tekinthető, ha a pénzintézet lakott ingatlant fogad el fedezetként. Csakhogy kettőn áll a vásár: nem a bank kérte, hogy ez megtörténjen. Most már valóban nincs mit tenni, legfeljebb remélni, hogy a bankok - ha úgy tetszik - „önmagukkal szemben is" megvédik ügyfeleiket.-hangyáiVégéhez közeledik a búza aratása (Folytatás az 1. oldalról) Várhatóan ma délelőtt a hátralévő 135 hektáron is befejeződik az aratás. A gépekkel a nagytormási, a kalaznói és a mucsi határban dolgoznak. Az idei termés a tavalyinál 15-18 százalékkal gyengébb, 51,8 mázsa hektáronként. Ennek a visszaesésnek több ösz- szetevője van, jelentősen közrejátszott a száraz időjárás is. A zombai Egyesület Erővel Termelőszövetkezet időben, július 3-án nekilátott a búza aratásának, és 13-án már be is fejeződött. A 605 hektárról - 55 hektárral kevesebb, mint a tavalyi évben - takarították be a gabonát, 5,65 tonnát hektáronként. Ez hektáronként mintegy 11 mázsával kevesebb az elmúlt évinél. Ennek összetett oka van: az egyik a szárazság, a másik pedig a kevesebb műtrágyafelhasználás. Rekord- termést hozott az őszi árpa, 95 hektáros területen 7,5 tonna termett hektáronként. A 85 hektáros étkezési borsóból 2,83 tonnát takarítottak be hektáronként. Végülis a terméseredményeket tekintve jó közepes átlagok születtek. Összességében 4140 tonna gabonát, és 240 tonna étkezési borsót takarítottak be Szentgálszőlő- hegy és Zomba határából. A gyönki Petőfi Termelő- szövetkezet ezer hektárról aratta le a búzát, átlagosan 45 mázsát hektáronként. Ez a terméseredmény közepesnek számít. Ennek oka a csapadékhiány és az, hogy kevesebb műtrágyát használtak fel, mint a korábbi években.-p.tLehet, hogy az oroszok nem kémek semmit a tolnai objektumért, de még sokan mások kérhetnek Megszületett a „0" megoldás. Antall József és Borisz Jelcin megállapodott -abban, hogy a csapatkivonásokat követően egyik fél sem tartozik a másiknak semmivel. Vagyis az okozott környezeti károk és karbantartás-elmulasztások ellentételezéséül megkapjuk a szovjet pénzeszközökből épített létesítményeket, egy az egyben. Nosza, gondoltam, akkor rákérdezek a HM-ben, hogy ha az oroszoknak nincs követelésük velük szemben, akkor mostmár ugye ők is ingyen átadják a tolnai volt szovjet laktanyát és üzemanyagbázist a helyi önkormányzatnak. A HM-ben közölték, hogy inkább a PM-hez tartozik az ügy, a PM-ben pedig azt, hogy a Kincstári Vagyonkezelő Szervezethez. Közben persze rojtosra beszéltem a számat, míg a meg-megszakadó telefonvonalakon elismételgettem a mondandómat. Kaptam ilyen-olyan félválaszokat is - például, hogy „És az okozott környezeti károk helyrehozatalát miből fedezzük?" -, melyek erősítették azt a gyanúmat, hogy ha az oroszok nem is, de mások szeretnének legalább egy ici-picit keresni a bolton. Végül Rádai Ferenchez, a vagyonkezelő sajtóreferenséhez irányítottak. Megtudtam tőle, hogy az Antall-Jelcin megállapodás még tulajdonképpen semmit nem jelent. — Született valamiféle szóbeli egyezség - mondta -, de azt még ki kell dolgozni, alá kell írni. Becslésem szerint az oroszokkal való megállapodásunk végleges formába öntése hetek kérdése. Ez nem sok idő, de közben jelentkeztek az ukránok is, csak az nem egészen világos, hogy mit akarnak. De nemcsak kifelé bizonytalanok, hanem még egymás között sem tisztázták a dolgot ezek az utódállamok. Úgyhogy bonyolultabb a helyzet, mint ahogy azt a mi sajtónk tükrözi. — Akkor feltételes módban kérdezem. Elképzelhető-e az, hogy ez az „ingyenesség" tovább gyűrűzik, vagyis, ha az utódállamok követelése nulla, akkor a tolnai önkormányzattól sem kérnek egy petákot sem az objektumért? — így, elvileg elképzelhető. Szükséges hozzá egy kormányállásfoglalás. Eddig is létezett olyan gyakorlat, hogy bizonyos létesítményeket „leosztottak" a településeknek ... Wessely Miről döntöttek Cikón? (Folytatás az 1. oldalról) A három önkormányzat írásban rögzítette az 1993-tól 1996. évig tartó térségi feladatait. A TÁKISZ által küldött levél sürgőssé tette az igény- bejelentést a szennyvíztisztító telep és hálózat megépítés szempontjából. A nevezett önkormányzatok úgy döntöttek, hogy igénybejelentésüket 1993-94. évre adják be, egyben megrendelik a kiviteli terveket. E feladatot a Szekszárd-Paksi Vízitársulat mint a térségfejlesztő program gondozója vállalta.-dkj-