Tolnai Népújság, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-23 / 173. szám

PAKS ÉS KÖRNYÉKE (4. oldal) BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1992. JÚLIUS 23. CSÜTÖRTÖK ÁRA: 9,60 FORINT III. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM Hol kapható kárpótlási nyomtatvány? (2. oldal) A kisvállal­kozások fejlesztésére (2. oldal) Kinevezték az új igazgatót Kedden délután tartotta testületi ülését a teveli ön­kormányzat. Ennek fő na­pirendje volt az általános iskola tantestülete javasla­tának a megtárgyalása. A testület úgy döntött, hogy elfogadja a javasla­tot, és augusztus 1-jétől öt­éves időtartamra Probst János matematika-kémia szakos tanárt nevezi ki az általános iskola új igazga­tójának. Minden ponthoz egy képviselő Ez a dunaföldvári pol­gármesteri hivatal vezető­inek a vágya, hiszen mos­tanában nem tudtak hatá­rozatképes képviselőtestü­leti ülést összehívni. A határozatképességhez egyébként elég nyolc kép­viselő jelenléte is, napi­rendi pontokból pedig ki­lenc kerül remélhetőleg végre terítékre a mai testü­leti ülésen, tizennégy órai kezdettel, a polgármesteri hivatal 6-os számú kister­mében. A napirendi pontok kö­zött szerepel a költségve­tési szervek alapító okira­tainak felülvizsgálata, az Alisca Patent Rt. területvá­sárlási kérelmének elbírá­lása, az augusztus 20-ai ünnepség megrendezésé­nek előterjesztése és az Iri­nyi utcai rendelő kivitele­zésének kérdése is. Létszám­csökkentés Csaknem 470 dolgozó leépítését tervezi a követ­kező egyéves időszakban a Lehel Hűtőgépgyár - kö­zölt a cég az MTI-vel. A létszámracionalizálás célja, hogy a cégnél a produktív és kiszolgáló dolgozók aránya elérje az 55:45 szá­zalékot. A leépítést szer­vezeti korszerűsítési prog­ram keretében hajtják végre, hogy optimális szintre hozzák a termelés­hez szükséges munkaerő- igényt. Amint a cég kö­zölte, az úgynevezett „fel­tétel nélküli létszámtarta­lék" sem jelent automati­kus elbocsátást, mivel az érintettek egy része már rendelkezik új munkahely- lyel, illetve a Lehel felajánl számukra más munkakört, elsősorban produktív terü­leten. Magyar-albán együttműködés Albánia eltökélt szán­déka, hogy közeledjék Eu­rópához, s azon belül élénkítse kapcsolatait Ma­gyarországgal - fejtették ki albán részről szerdán Bu­dapesten a Művelődési és Közoktatási Minisztéri­umban a magyar-albán kormányközi tudomá­nyos, oktatási és kultúrális együttműködési munka­terv aláírásakor. A jövőben kölcsönösen ösztöndíjakat biztosítsanak. Aratnak a mucsi határban Végéhez közeledik a búza aratása Hamarosan befejeződik a mag. A Hőgyészi Állami tani a gabonát, ami mintegy búza aratása. Néhány nagy- Gazdaság területén július 9-én 10 százalékkal kevesebb a ta- üzemben, termelőszövetke- kezdték az aratást a tizenkét valyinál. zetben már végeztek is a beta- Claas Dominátorral. Az idén karítással, raktárba került a 1710 hektárról kellett betakarí- (Folytatás a 3. oldalon) Arculatot vált a Posta Öt év alatt telje­sen megváltozik a Magyar Posta je­lenlegi arculata, új jelképek díszítik majd a különféle postai nyomtatvá­nyokat, a vállalat épületeit, jármű­veit, a postaládákat és az egyenruhá­kat. Az új arculatot az az angol Busi­ness Design Group tervező cég alakí­totta ki - tisztelet­beli elnökük Rubik Ernő -, amely szá­mos nagy projekt mellett néhány éve az Angol Posta ar­culattervezési munkáit is elvé­gezte. Az új jelké­peket szerdán Do- ros Béla, a Magyar Posta vezérigazga­tója és a Stephen Hitchins, a BDG vezető tervezője mutatta be a sajtó képviselőinek. A tájékoztatón el­hangzott: az arcu­latváltást komoly törvényi, gazda­sági okok is ki­kényszerítették. Az új postatörvény ugyanis számos szolgáltatási ágban szünteti meg a Posta eddigi mo­nopóliumát, a vál­lalatnak tehát egyre inkább fel kell készülnie a pi­acgazdasági viszo­nyokra, az ügyfe­lek igényeit kereső szolgáltatásokra. Ez azért is különö­sen fontos, mert bizonyos tevé­kenységeknél egy ideig még biztosan fennmarad - ha jo­gilag nem is - a monopólium, s nem szabad azt az érzetet kelteni a la­kosságban, hogy ezzel visszaélnek. A Posta ehhez az új szemlélethez ke­reste az új image-t, amely azon túl, hogy már a XXL századba mutat, tükrözi a hagyo­mányokhoz való ragaszkodást is. Magyar-tatár kapcsolatok A magyar-tatár gazdasági kapcsolatokról tárgyalt Kádár Béla külgazdasági miniszter és Ravil Muratov, a Tatár Köz­társaság miniszterelnök-he­lyettese. Áttekintették az ez év áprilisában aláírt, a kereske­delmi és gazdasági együtt­működés bővítéséről szóló szándékjegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvnek megfelelően megállapodtak abban, hogy a Tatár Köztársaság 1998-ig évi 2 millió tonna kőolajat szállít Magyarországra. Diplomaták a menekült- táborban A Menekültügyi Hivatal nagyatádi táborába látogattak szerdán a Budapesten akkre­ditált külképviseletek diplo­matái. Az ország legnagyobb menekülttáborában tájékozta­tást kaptak a délszláv konflik­tusövezetekből érkezett em­berek fogadásának és ellátá­sának helyzetéről, majd talál­koztak a menekültek négy csoportjának tagjaival. Pozsony és Budapest közel van egymáshoz Milan Knazko, a szlovák kormány külügyi kapcsolatainak minisztere egy szerdai rádiónyilatkozatban a magyar-szlovák kapcsolatok elmélyítését sürgette. A magyar honvédelmi dandár létrehozásának szándékáról szóló hírrel kapcsolatban elmondta: ez Magyarország belügye, jelentőségét nem kell túlbecsülni. Hozzátette, hogy nem tartaná helyesnek közvetett információk alapján véleményt nyilvání- tani a kérdésben. Helytelenítette, hogy a két ország közti kap­csolatokban „akaratlanul feldíszített, vagy professzionális ér­dekek szerint elferdített, olykor pedig elnagyolt információk" kapnak szerepet. Véget kell vetni annak, hogy a tömegkommu­nikációs eszközökön keresztül működjön a kölcsönös tájékozó­dás - annál is inkább, mert Pozsony és Budapest közel van egymáshoz - mondta. Knazko úgy vélekedett, hogy Vladimír Meciar kijelentései közül célszerűbb lett volna észrevenni azt, amit a szlovák kor­mányfő az együttműködési szándékról mondott. Miről döntöttek Cikón? A helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszerének szabályozásáról fogadott el előterjesztést a kormány: a támogatandó cé­lok között szerepel a telepü­lési folyékony-hulladék tisztí­tótelep létesítéséhez céltámo­gatás igénylése. Azok a köz­ségi önkormányzatok pályáz­hatnak, amelyek belterületén a lakások közműves ellátása biztosított, valamint a létesí­tendő tisztítótelep a későbbiek során kiépítendő közcsatorna hálózaton keletkezett szenny­víz tisztítására is alkalmassá tehető. Ezen új cél támogatá­sával azokat a községi ön- kormányzatokat segítik, ame­lyek a keletkezett szennyvíz elvezetését és tisztítását szol­gáló beruházást nem tudják egyidejűleg megvalósítani. A Belügyminisztérium Tolna megyei Területi Államháztar­tási és Közigazgatási Informá­ciós Szolgálata továbbította az önkormányzatokjioz a Bel­ügyminisztérium Önkor­mányzati Gazdasági Főosztá­lya levelét a folyékony hulla­déktisztító telep tervezett megvalósítának felmérésével kapcsolatban. Cikó, Erdős- mecske és Ófalu önkormány­zatának képviselői együttes döntést hoztak - a korábbi tér­ségfejlesztő együttműködésük értelmében - az ütemezett be­ruházásaik programjáról. (Folytatás a 3. oldalon) Biztosítási piac Az MTI értesülése szerint a kormány csütörtöki ülésén fog­lalkozik a biztosítási piac szabályozásának koncepciójával. Az utóbbi időben sok új biztosító jelent meg a magyar piacon, il­letve több régi intézetet privatizáltak. A kormánynak az a célja, hogy a biztosítók között valódi verseny alakuljon ki, s bővüljön az általuk nyújtott szolgáltatások köre is. Egy másik koncepció a vámrendszer korszerűsítésével fog­lalkozik. Erre többek között azért van szükség, hogy a magyar szabályozás alkamazkodjon az európai gyakorlathoz. A kabinet foglalkozik a szovjet csapatok által használt, s le­pusztult gödöllői Grassalkovich-kastély helyreállításának kér­désével. A hatalmas műemléképületet múzeumként, illetve kulturális és idegenforgalmi központként szeretnék hasznosí­tani, ám ehhez többmilliárd forintra lenne szükség. A kormány várhatóan jóváhagyja a Norvégiával és Törökor­szággal kötött beruházásvédelmi megállapodást. Egy busz = két és fél személykocsi Az egész országot átfogó jellegű, teljeskörű forgalom- számlálásnak lehetnek tanúi a közúti közlekedésben részt­vevők az utóbbi napokban. Az utak mentén mindenütt job­bára diákok jegyzik az elha­ladó forgalmat az előre elké­szített kérdőíveken regiszt­rálva. A forgalomszámlálás hasonló célzatú, mint a két esztendővel ezelőtti, mely vé­gül is három részben és három éven át bonyolódik, vagyis 1990,1991 és 1992 meghatáro­zott időszakában. A forgalomszámlálást öté­venként végzik el, s a mostani a költségtakarékosság jegyé­ben zajlik, így csupán Ma­gyarország egyharmadán végzik el a számlálók a mun­kát, köztük Tolna megyében 146 felállított ponton. Május­ban, júliusban, majd a jövő hónapban is egy hétköznapi illetve egy kiválasztott vasár­napi napon folyik a munka, reggel hat és este hat óra kö­zött. Ez idő alatt a kerékpártól a kamionig minden áthaladó járművet regisztrálnak, ami az országos összesítőt követően értékes adatokat szolgáltat az utak áteresztő képességéről, kiderül belőle az egység­jármű- forgalom nagyság­rendje, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy mindent személygépkocsi nagyság­rendre átlagolnak. Ebben pél­dául egy autóbusz kettő és fél személygépkocsinak felel meg. Áz utak terheltsége, a kapaszkodósávok szükséges­sége és egyéb forgalomtechni­kai és közlekedési információ derül ki mindebből.-szs- Fotó: Ótós Munkában a forgalomszámlálók Aktívum az idegen forgalomban Az idén öt hónap alatt 14 százalékkal csökkentek az idegenforgalmi bevéte­lek, míg a kiadások 20 százalékkal estek vissza, miközben a hazánkba lá­togatók száma nem válto­zott, s a kiutazások száma kis mértékben növekedett az elmúlt év hasonló idő­szakához képest - közöl­ték az MTI érdeklődésére szerdán a Magyar Nem­zeti Bankban. Eszerint május végéig a bevétel 296,9 millió dollár volt, a kiadás pedig 169,3 millió, így az aktívum 127,6 millió dollárt tett ki. (Tavaly öt hónap alatt az aktívum 131,8 millió dol­lár volt.) Május végéig közel 10 millió külföldi látogatott Magyarországra, míg a magyar állampolgárok 4,6 millió alkalommal utaz­tak a határokon túlra. Csődtapasz­talatok Június végéig a folyamat­ban lévő csődeljárásoknak a 14 százaléka zárult le, és ezek 64 százaléka megegyezéssel végződött. Erről tájékoztatta az APEH azt a bizottságot, amely július 21-i ülésén átte­kintette a csődtörvény végre­hajtásának első félévi tapasz­talatait. A csődhelyzetről havi gya­koriságú információk készül­nek. Ä legutóbbi összesítés alapján a június 30-i állapot szerint a bírósági végzéssel közzétett, folyamatban lévő csődeljárások száma 1.437. Az idén indított felszámolási eljá­rások száma 367. Az eljárások során az APEH, a TB, a VPOP össze­hangolta magatartását annak érdekében, hogy elősegítsék a hitelezők megegyezését, ha a vállalkozás egyébként piac­képes.

Next

/
Thumbnails
Contents