Tolnai Népújság, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-21 / 171. szám

1992. július 21. MEGYEI KORKÉP MíPÚJSÁG 3 Elbírálják a kérelmeket A fiatal házaspárok első lakásvásárlására vonat­kozó, valamint helyi tá­mogatási kérelmeket a paksi képviselő-testület októberi ülésén bírálja el. Ezeket a kérelmeket mi­nél hamarabb, de legké­sőbb július 30-ig, jövő hét csütörtökig lehet a hivatal igazgatási csoportjához benyújtani. Kárpótlásról, törvényekről Zombán A kárpótlási törvények­ről és a szövetkezetek át­alakulásával kapcsolatos kérdésekről lesz előadás július 21-én, kedden este 7 órai kezdettel. A rendezvényre Zom­bán, a Pártok Házában ke­rül sor, ahol Bea József, az FM Tolna Megyei Föld­művelésügyi Hivatal ve­zetője ad tájékoztatást. ■ Testületi ülés Szálkán Szálka Község Önkor­mányzatának Képvi- selő-testülete július 24-én, pénteken délután 2 órai kezdettel tartja soron kö­vetkező testületi ülését. Napirenden szerepel a tűzvédelem helyzete, va­lamint a költségvetésben ingatlanfenntartásra elő­irányzott költség felhasz­nálása. Megtárgyalják a képvi­selők a váltakozói kezde­ményezéseket, ajánlatokat. Előadás Bátaszéken Bátaszéken, a Petőfi Sándor művelődési ház­ban július 23-án este 8 órai kezdettel tart előadást dr. Ötös János, a Tolna Me­gyei Kárrendezési Hivatal elnöke az I., II., és a III. kárpótlási törvényről. Az előadásra minden érdeklődőt várnak. Gyűjtés mene­külteknek A paksi polgármesteri hivatal családvédelmi cso­portja július 28-án és 29-én 15 és 19 óra között Pakson, a Deák F. u. 7. szám alatt a nehéz anyagi körülmé­nyek között élő családok és a városban élő jugoszláv menekültek részére ruhá­kat, játékokat, cipőket gyűjt. Várnak mindenkit, aki feleslegessé vált, de még használható holmiját fel­ajánlja a rászorultak meg­segítésére. Népdalest a katolikus templomban Az idén is megrendezik Bátaszéken a Bátaszéki Zenés Nyár elnevezésű rendezvénysorozatot. En­nek keretében 1992. július 25-én, szombaton este fél nyolc órai kezdettel a báta­széki római katolikus templomban Faragó Laura népdalestjére kerül sor. Faragó Laura előadásában elhangzanak székely és csángó, magyar balladák, és népdalok. A népdalestre a belépés díjtalan. A tárgyalóteremből A jelige: „Tanácstalan" Dráma diszkó után Az eset nem nyáron történt, hanem ősszel, a sértett tizen­hetedik születésnapja előtt néhány nappal, mégis van ak­tualitása. A nyár az igazi disz­kószezon, az emberek szabad­ságuk ideje alatt még hajlamo­sabbak a meggondolatlan­ságra, mint máskor. A sértett ebben az esetben is megelőzhette volna, hogy egyáltalán kialakuljon az a helyzet, amelyben megverték, kifosztották, és még meg is erőszakolták. Az orvosszak­értő megállapította, hogy a lány még érintetlen volt, a testi sérülései ugyan nyolc napon belül gyógyultak, de az érzelmi, lelki traumát aligha tudja egyhamar kiheverni. A fiatal lány általában a ba­rátnőivel járt szórakozni a Szekszárd környéki disz­kókba. Ez már önmagában is helytelen, s fölveti a szülők fe­lelősségét is. Jó volna, ha kis­korú lányok csak megbízható baráti társasággal járnának szórakozni, s egyáltalán nem éjjel fél kettőig, mint ez akkor történt a faddi diszkóban. Mint kiderült, a kislány sze­retett volna kibékülni korábbi udvarlójával, s feltehetően őt akarta féltékennyé tenni, ami­kor elment táncolni Horváth Ernővel, akit a Szekszárdi Vá­rosi Bíróság már elitéit 1985-ben, 87-ben, 88-ban és 89-ben is. Legutóbbi szabad­ságvesztéséből éppen akkor­tájt szabadult. Mint a tanuk állították, éjjel fél kettő körül már látszott a lányon, hogy ivojt. Ami újabb hiba, amit egy fiatal lány el­követhet. Lényegesen keve­sebb lenne a bűncselekmény, ha nem innának az emberek ész nélkül. Fialakorúak meg egyáltalán. Fél kettő körül a lány még beszélt a volt udvarlójával, majd beült egy többé-kevésbé ittas társasággal egy autóba, amelyben végül már heten foglaltak helyet, egymás he- gyén-hátán és ölében. A sér­tett azt állította, hogy őt úgy tuszkolták be a kocsiba, ami képtelenség lett volna ilyen „népsűrűség" mellett. Mö- zsön a hátsó ülésről mindenki kiszállt. A lány is elindult a vádlottal a lakása felé. A ta­nuk szerint volt köztük szó­váltás, és volt, aki arra is em­lékszik, hogy az autóban a lány már sirdogált, de ezt ittas viselkedésnek vélték. Nem tel­jesen alaptalanul. A társaság többi tagjának az útja is a vádlott lakása felé ve­zetett, amikor később elhalad­tak a ház előtt, akkor bentről már hangos zene szólt. Hogy mi történt, azt egy­mástól eltérően adta elő a vád­lott és a sértett, de az ovossza- kértő, illetve a tárgyi bizonyí­tékok, sajnos, a sértettet iga­zolják. A férfi többször ököllel megütötte a lányt, így esett rá az ágyra is, majd késsel kény­szerítette közösülésre több­ször, órákon át. Reggel fél hatkor csak akkor engedte ki a lakásból, amikor a lány átadta közel nyolcezer forint értékű ékszereit. A sér­tett az utcán találkozott apjá­nak egy ismerősével, aki ha­zavitte. Az anyjának mondta el a történteket, és együtt tet­tek feljelentést. A megyei bíróság dr. Csáky Árpád vezette bírói tanácsa, helyben hagyva az első fokú bíróság ítéletét, mint többszö­rös és különös visszaesőt há­rom év, nyolc hónap fegy- házra ítélte Horváth Ernőt, nemi erőszak, kifosztás és egy korábban elkövetett autólopás miatt. Négy évre tiltották el a közügyek gyakorlásától. Ihárosi Ibolya Felértékelődik a tudás is? Talán nem marad mind­örökre vágy csupán, hogy a tudás felértékelődjék hazánk­ban. Mindenesetre az realitás már az idei tanévkezdéstől, hogy a tankönyvek ára hetven százalékkal növekedett. Vonatkozik ez a kijelentés az általános és középiskolákra egyaránt. Az áremelés oka nem más, mint az állami dotá­ció egy részének megvonása, hiszen még ez a jelentős ár­emelés is annyit jelent, hogy a legtöbb tankönyvet jóval a tel­jes ár alatt vehetik meg a diá­kok, illetve szüleik. A tankönyvforgalmazó ta­valy óta a PIÉRT, de ők nem tudnak beleszólni a központi árképzésbe. A tankönyveknek egyébként két ára van, ugyanis szeptember 15-ig az iskolákba kiszállított tan­könyveket a tanulók térítési áron vásárolhatják meg, de ezen határidő után már csak a központi árusítóhelyeken lesznek beszerezhetőek a tan­könyvek mégpedig szerződé­ses áron. A szerződéses ár a legtöbb könyv esetében jóval magasabb, mint a tanulói térí­téses, ugyanis ez már nem tar­talmazza a még mindig meg­lévő állami dotációt, így a tan­könyvállományt felújítani szándékozók kénytelenek lesznek teljes összeget fizetni minden könyvért. Elképzel­hető, hogy néhány tankönyv korrekciója - így késői megje­lenése - miatt nem lesz min­den esetben végső határidő a szeptember 15-e, de ezeket a könyveket is csak bizonyos kivárási ideig forgalmazhatják az iskolák „ olcsón". Egyébként ez az intézkedés bizonyos fokig a szoktatás első fázisa, ugyanis várható egy-két éven belül, hogy a még meglévő támogatást is megvonják a tankönyvektől- nagy~ Az első árverés Pusztahencsén lesz A kárrendezés újabb fejezete (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Ótós János, a megyei kárrendezési hivatal vezetője ezt az eseményt a kárrendezés újabb fejezetének nevezte. Az országban szinte mindenütt egyidőben kezdődnek az ár­verések, melyek részleteiről tájékozódhatnak az érdekel­tek a Magyar Közlönyből és a napilapokból. A hivatal kiér­tesíti az önkormányzatokat, és a jelzett időpontban, mind­azok, akik kárpótlási jeggyel rendelkeznek, megjelenhet­nek a licitáláson. Most a kijelölt aranykorona érték egyharmada kerül „ka­lapács alá", ami azt jelenti, hogy mindegyik községben még két-két árverés várható. Arra a kérdésre, hogy mi­lyen állapotban van a kárpót­lásra kijelölt terület, a „senki­földje"; igaz-e, hogy a téeszek már nem, a leendő tulajdono­Lehet-e módosítani a csoportos kiválási szándékot? A tegnapi postánkkal érke­zett levélben több olvasónk sürgős választ kért „Tanácsta­lan" jeligére. A termelőszö­vetkezetből kiválni szándé­kozó, mintegy 200 fős csoport, annak rendje-módja szerint, július 15.-ig bejelentette kivá­lási szándékát. Ezen időpont után a csoport néhány tagja, vagyis tanácstalan olvasóink úgy gondolták, „ ... mivel jú­lius 15.-én este olyan esemé­nyek zajlottak le, hogy a jövőt illetően ebben a csoportban nem kívánunk dolgozni, jópá- ran úgy döntöttünk, hogy visszavonjuk a csoportbeli szándéknyilatkozatunkat és külön-külön, a magunk útját járva kérjük ki a vagyontár­gyakat és egyénileg fogunk majd gazdálkodni... Tanácsot kémek tehát arra, lehetséges-e a csoportos szán­déknyilatkozat megváltozta­tása július 15.-ét követően. A levélből kiderül az is, hogy nem egészen világos, mire szól a fent említett és mire a december 31-i határidő. A választ példás gyorsa­sággal kaptuk meg az FM. Tolna Megyei Földművelésü­gyi Hivatalának vezetőjétől, Bea Józseftől, aki az alábbiakat tudja tanácsolni: „Az átmeneti törvény sze­rint szervezeti változást, így a kiválást is legkésőbb 1992. jú­lius 15.-ig lehetett kezdemé­nyezni. (A december 31.-i ha­táridő a vagyontárgy kiadá­sára vonatkozik.) Ez azt jelenti tehát, hogy a kiválási szán­déknyilatkozatot is e határ­időig kellett megtenni. A csoportos kiválási szán­déknyilatkozat esetünkben határidőben megtörtént, a csoportos kiválást visszavon­ták, de a szándéknyilatkozatot nem, tehát nem csoportosan, hanem egyénileg fognak ki­válni. Ez úgy értelmezendő, hogy a csoport a határidőben megtett kiválási szándékot csupán csak módosította. Javaslom, hogy amennyi­ben még nem tették meg, szándéknyilatkozat módosí­tása címén írásban jelentsék be egyéni kiválási szándé­kukat. Az átmeneti törvény a kiválási szándék megtételét köti határidőhöz (július 15.), annak utólagos módosítását nem tiltja. Fentiekből következően nincs akadálya annak, hogy a csoport tagjai egyénileg vi­gyék ki vagyonrészüket, üz­letrészük erelyéig." Reméljük, tudtunk segíteni kedves olvasóinknak. Regionális agrárfórum A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban napi kérdés, hogy meg­szüntethető-e az élelmi­szertermelés jövedelem- és ezáltal pénzhiánya, vagy az új tulajdonosi és vállalkozói réteg is a cső­dök és a vagyonfelélés napi gondjaival kényte­len indulni. A várhatóan szeptemberben parla­menti tárgyalásra kerülő agrárrendtartási törvény tartalma ezt jelentős mér­tékben eldönti. Az újonnan megala­kult Parlamenti Agrár Klub - amelyben minden frakció képviselteti ma­gát - ezt felismerve, több fordulóban tárgyalta az agrárrendtartás kérdé­seit. A Magyar Agrárka­mara felkérte az agrár­klub tagjait, hogy még a törvény tárgyalása előtt négy tájtanácskoz.áson fejtsék ki a rendtartásról és a kapcsolódó aktuális gazdasági ügyekről ál­láspontjukat és hallgas­sák meg erről az érintet­tek véleményét is. A fel­kérést a klub agrárü­fyekben elkötelezett épviselői elfogadták. Ennek megfelelően 1992. augusztus 6-án, 10 órakor Pécsen, a Janus Panno­nius Tudományegyetem 1. emeleti nagytermében (Pécs, Damjanich u. 30.) gazdasági fórumra hívja a Tolna Megyei Agrár­kamara mindazokat, akik a regionális tanácskozás témájában érintettek, ér­dekeltek, véleményük, javaslatuk van. A fórum előadói a Parlamenti Ag­rár Klub képviselői és a Magyar Agrárkamara vezetői lesznek. sok meg természetszerűleg még nem művelik, s mi lesz, ha mérete az igényeket nem fedezi, vagy meghaladja, dr. Ótós János így válaszolt: — Épp az a „baj"/hogy a szövetkezetek zöme lelkiis­meretesen műveli azokat a földeket is, és a mezőgazda- sági kultúrák akadályozzák több helyen a kimérést. Azt, hogy mi történjen az esetleg megmaradó földekkel, tör­vény szabályozza, de előre láthatólag ezzel a variánssal nem kell számolnunk. Inkább azzal, hogy a kárpótlásra kije­lölt földterület - például Mö- zsön - kevésnek bizonyul. Eb­ben az esetben további állami tulajdonú területek kerülhet­nek kijelölésre.-Wy­Köröndi cserép, szekszárdi sár! Levél a táborból (Szerkesztőségünk rendel­kezésére bocsátották közlés céljából azt a levelet, amelyet a domboriban üdült erdélyi gyeremekcsoport kisérői Írtak búcsúzóul.) Magyarul beszélő idege­nekként, hozva a köröndi pa- latűzben égett sarát, faragat­lan őszinteségünk és húsz gyermeklélek világba néző, csillogó kíváncsiságát - most, hazagondolva már - köszön­jük lelkünk teljes melegével az Erdélyi Magyarok Tolna Me­gyei Egyesületének, szemé­lyesen Orbán László elnöknek és Bognár Cecil táborvezető­nek, hogy a fészkéből kiesett madárfióka szerepe helyett igazán és kellemesen feledhe­tetlenné tették számunkra a fadd-dombori gyermektábor­ban eltöltött tíz napot. Hazaindulnánk már Er­délybe, Korondra, oda, ahová igazán tartozunk, ahol a hegyi patak is azt csilingeli: Itt vagy otthon! A falu harangja is arra int: Megmaradni! Hittel élni! És mégis fáj ott belül mélyen valami, ami már ide is köt egy életen át hitben és lélekben. Talán a fák esti, halk susogása, a Duna vizének mély moraj­lása a magyar-székely egy néphez tartozás és a lelkűnkbe égett emlékezés. Mert a köröndi és a szek­szárdi sár talán csak abban kü­lönbözik, hogy nálunk palá­nak hívják, itt meg agyagnak - de a lényeg ugyanaz. A ben­nünk égő tűz talán közös: „És ég az oltár. lm közébe gyűltünk, Szétszórt bolygónk a vész idején. Máris tüzénél szent lángra hevültünk, Fénye világol sorsunk ösvényén. (Arany J: Széchenyi emléke­zete). Fadd-Domboriban, 1992. jú­lius 16-án. Nagy Tünde és Antal Ibolya tanítónők A térségfejlesztés térhódítása Ha csupán az elmúlt hét vége nagyszámú ide­gent vonzó kul- túrális esemé­nyeit tekintjük Váralján, és még hozzákapcsoljuk Nagymányok, Izmény, Kismá- nyok települése­ket, ahol a népi hagyományok­nak eleven létét nem kell bizony­gatni, könnyen belátható, hogy a rendezvények vendégei az inf­rastruktúra hiá­nyosságaira csak tapintat miatt nem emlékeztet­nek. Az említett te­lepülések ön- kormányzatai a Szekszárd-Paksi Vizitársulat kez­deményezésére olyan céllal ültek tegnap közös asztalhoz Nagy- mányokon, hogy fejlesztési prog­ramjukat közö­sen, azaz térség­ben gondolkodva együtt valósítsák meg. E falvak egyik problémája az is, hogy nem soroltatnak az elmaradott tele­pülések közé, hi­szen mezőgazda- sági területük aranykorona ér­téke meghaladja a 17-et. Az elmúlt hetekben az emlí­tett vizitársulat készített egy fel­mérést, mely alapja lehet a te­rületfejlesztési támogatások igénybevételé­nek. így például képet adtak az egészségügyről, az oktatásügyről, a szociális ellá­tásról, az intéz­ményfelújításról, a műemlékvéde­lemről, az ivóvíz, szennyvíz ellá­tásról, hulladék elhelyezéséről, a mezőgazdaság­hoz való kapcso­lódás révén az erdőtelepítésről, vadászatról, az idegenforgalmi beruházási lehe­tőségekről, a tu­risztikai fejlesztés helyzetéről. A tervek megvaló­sításához a becs­lések szerint 200 millió forint be­ruházásra volna szükség. Mind­ezeket érinti az idei év júniusá­ban megjelent kormányrende­let, mely a helyi önkormányzatok címzett és céltá­mogatási rend­szerét szabá­lyozza. E nagymá- nyoki tanácsko­zás igazolja - Bá- taapáti, Grábúc, Mórágy, Mő- csény, Szálka, va­lamint Cikó, Ófalu, Erdős- mecske együtt­gondolkodása nyomán - a tér­ségfejlesztő ter­vek térhódítását, melyekkel vala­mennyien a Szekszárd-Paksi Vizitársulatot bízták meg. -d

Next

/
Thumbnails
Contents