Tolnai Népújság, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-21 / 171. szám
1992. július 21. MEGYEI KORKÉP MíPÚJSÁG 3 Elbírálják a kérelmeket A fiatal házaspárok első lakásvásárlására vonatkozó, valamint helyi támogatási kérelmeket a paksi képviselő-testület októberi ülésén bírálja el. Ezeket a kérelmeket minél hamarabb, de legkésőbb július 30-ig, jövő hét csütörtökig lehet a hivatal igazgatási csoportjához benyújtani. Kárpótlásról, törvényekről Zombán A kárpótlási törvényekről és a szövetkezetek átalakulásával kapcsolatos kérdésekről lesz előadás július 21-én, kedden este 7 órai kezdettel. A rendezvényre Zombán, a Pártok Házában kerül sor, ahol Bea József, az FM Tolna Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetője ad tájékoztatást. ■ Testületi ülés Szálkán Szálka Község Önkormányzatának Képvi- selő-testülete július 24-én, pénteken délután 2 órai kezdettel tartja soron következő testületi ülését. Napirenden szerepel a tűzvédelem helyzete, valamint a költségvetésben ingatlanfenntartásra előirányzott költség felhasználása. Megtárgyalják a képviselők a váltakozói kezdeményezéseket, ajánlatokat. Előadás Bátaszéken Bátaszéken, a Petőfi Sándor művelődési házban július 23-án este 8 órai kezdettel tart előadást dr. Ötös János, a Tolna Megyei Kárrendezési Hivatal elnöke az I., II., és a III. kárpótlási törvényről. Az előadásra minden érdeklődőt várnak. Gyűjtés menekülteknek A paksi polgármesteri hivatal családvédelmi csoportja július 28-án és 29-én 15 és 19 óra között Pakson, a Deák F. u. 7. szám alatt a nehéz anyagi körülmények között élő családok és a városban élő jugoszláv menekültek részére ruhákat, játékokat, cipőket gyűjt. Várnak mindenkit, aki feleslegessé vált, de még használható holmiját felajánlja a rászorultak megsegítésére. Népdalest a katolikus templomban Az idén is megrendezik Bátaszéken a Bátaszéki Zenés Nyár elnevezésű rendezvénysorozatot. Ennek keretében 1992. július 25-én, szombaton este fél nyolc órai kezdettel a bátaszéki római katolikus templomban Faragó Laura népdalestjére kerül sor. Faragó Laura előadásában elhangzanak székely és csángó, magyar balladák, és népdalok. A népdalestre a belépés díjtalan. A tárgyalóteremből A jelige: „Tanácstalan" Dráma diszkó után Az eset nem nyáron történt, hanem ősszel, a sértett tizenhetedik születésnapja előtt néhány nappal, mégis van aktualitása. A nyár az igazi diszkószezon, az emberek szabadságuk ideje alatt még hajlamosabbak a meggondolatlanságra, mint máskor. A sértett ebben az esetben is megelőzhette volna, hogy egyáltalán kialakuljon az a helyzet, amelyben megverték, kifosztották, és még meg is erőszakolták. Az orvosszakértő megállapította, hogy a lány még érintetlen volt, a testi sérülései ugyan nyolc napon belül gyógyultak, de az érzelmi, lelki traumát aligha tudja egyhamar kiheverni. A fiatal lány általában a barátnőivel járt szórakozni a Szekszárd környéki diszkókba. Ez már önmagában is helytelen, s fölveti a szülők felelősségét is. Jó volna, ha kiskorú lányok csak megbízható baráti társasággal járnának szórakozni, s egyáltalán nem éjjel fél kettőig, mint ez akkor történt a faddi diszkóban. Mint kiderült, a kislány szeretett volna kibékülni korábbi udvarlójával, s feltehetően őt akarta féltékennyé tenni, amikor elment táncolni Horváth Ernővel, akit a Szekszárdi Városi Bíróság már elitéit 1985-ben, 87-ben, 88-ban és 89-ben is. Legutóbbi szabadságvesztéséből éppen akkortájt szabadult. Mint a tanuk állították, éjjel fél kettő körül már látszott a lányon, hogy ivojt. Ami újabb hiba, amit egy fiatal lány elkövethet. Lényegesen kevesebb lenne a bűncselekmény, ha nem innának az emberek ész nélkül. Fialakorúak meg egyáltalán. Fél kettő körül a lány még beszélt a volt udvarlójával, majd beült egy többé-kevésbé ittas társasággal egy autóba, amelyben végül már heten foglaltak helyet, egymás he- gyén-hátán és ölében. A sértett azt állította, hogy őt úgy tuszkolták be a kocsiba, ami képtelenség lett volna ilyen „népsűrűség" mellett. Mö- zsön a hátsó ülésről mindenki kiszállt. A lány is elindult a vádlottal a lakása felé. A tanuk szerint volt köztük szóváltás, és volt, aki arra is emlékszik, hogy az autóban a lány már sirdogált, de ezt ittas viselkedésnek vélték. Nem teljesen alaptalanul. A társaság többi tagjának az útja is a vádlott lakása felé vezetett, amikor később elhaladtak a ház előtt, akkor bentről már hangos zene szólt. Hogy mi történt, azt egymástól eltérően adta elő a vádlott és a sértett, de az ovossza- kértő, illetve a tárgyi bizonyítékok, sajnos, a sértettet igazolják. A férfi többször ököllel megütötte a lányt, így esett rá az ágyra is, majd késsel kényszerítette közösülésre többször, órákon át. Reggel fél hatkor csak akkor engedte ki a lakásból, amikor a lány átadta közel nyolcezer forint értékű ékszereit. A sértett az utcán találkozott apjának egy ismerősével, aki hazavitte. Az anyjának mondta el a történteket, és együtt tettek feljelentést. A megyei bíróság dr. Csáky Árpád vezette bírói tanácsa, helyben hagyva az első fokú bíróság ítéletét, mint többszörös és különös visszaesőt három év, nyolc hónap fegy- házra ítélte Horváth Ernőt, nemi erőszak, kifosztás és egy korábban elkövetett autólopás miatt. Négy évre tiltották el a közügyek gyakorlásától. Ihárosi Ibolya Felértékelődik a tudás is? Talán nem marad mindörökre vágy csupán, hogy a tudás felértékelődjék hazánkban. Mindenesetre az realitás már az idei tanévkezdéstől, hogy a tankönyvek ára hetven százalékkal növekedett. Vonatkozik ez a kijelentés az általános és középiskolákra egyaránt. Az áremelés oka nem más, mint az állami dotáció egy részének megvonása, hiszen még ez a jelentős áremelés is annyit jelent, hogy a legtöbb tankönyvet jóval a teljes ár alatt vehetik meg a diákok, illetve szüleik. A tankönyvforgalmazó tavaly óta a PIÉRT, de ők nem tudnak beleszólni a központi árképzésbe. A tankönyveknek egyébként két ára van, ugyanis szeptember 15-ig az iskolákba kiszállított tankönyveket a tanulók térítési áron vásárolhatják meg, de ezen határidő után már csak a központi árusítóhelyeken lesznek beszerezhetőek a tankönyvek mégpedig szerződéses áron. A szerződéses ár a legtöbb könyv esetében jóval magasabb, mint a tanulói térítéses, ugyanis ez már nem tartalmazza a még mindig meglévő állami dotációt, így a tankönyvállományt felújítani szándékozók kénytelenek lesznek teljes összeget fizetni minden könyvért. Elképzelhető, hogy néhány tankönyv korrekciója - így késői megjelenése - miatt nem lesz minden esetben végső határidő a szeptember 15-e, de ezeket a könyveket is csak bizonyos kivárási ideig forgalmazhatják az iskolák „ olcsón". Egyébként ez az intézkedés bizonyos fokig a szoktatás első fázisa, ugyanis várható egy-két éven belül, hogy a még meglévő támogatást is megvonják a tankönyvektől- nagy~ Az első árverés Pusztahencsén lesz A kárrendezés újabb fejezete (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Ótós János, a megyei kárrendezési hivatal vezetője ezt az eseményt a kárrendezés újabb fejezetének nevezte. Az országban szinte mindenütt egyidőben kezdődnek az árverések, melyek részleteiről tájékozódhatnak az érdekeltek a Magyar Közlönyből és a napilapokból. A hivatal kiértesíti az önkormányzatokat, és a jelzett időpontban, mindazok, akik kárpótlási jeggyel rendelkeznek, megjelenhetnek a licitáláson. Most a kijelölt aranykorona érték egyharmada kerül „kalapács alá", ami azt jelenti, hogy mindegyik községben még két-két árverés várható. Arra a kérdésre, hogy milyen állapotban van a kárpótlásra kijelölt terület, a „senkiföldje"; igaz-e, hogy a téeszek már nem, a leendő tulajdonoLehet-e módosítani a csoportos kiválási szándékot? A tegnapi postánkkal érkezett levélben több olvasónk sürgős választ kért „Tanácstalan" jeligére. A termelőszövetkezetből kiválni szándékozó, mintegy 200 fős csoport, annak rendje-módja szerint, július 15.-ig bejelentette kiválási szándékát. Ezen időpont után a csoport néhány tagja, vagyis tanácstalan olvasóink úgy gondolták, „ ... mivel július 15.-én este olyan események zajlottak le, hogy a jövőt illetően ebben a csoportban nem kívánunk dolgozni, jópá- ran úgy döntöttünk, hogy visszavonjuk a csoportbeli szándéknyilatkozatunkat és külön-külön, a magunk útját járva kérjük ki a vagyontárgyakat és egyénileg fogunk majd gazdálkodni... Tanácsot kémek tehát arra, lehetséges-e a csoportos szándéknyilatkozat megváltoztatása július 15.-ét követően. A levélből kiderül az is, hogy nem egészen világos, mire szól a fent említett és mire a december 31-i határidő. A választ példás gyorsasággal kaptuk meg az FM. Tolna Megyei Földművelésügyi Hivatalának vezetőjétől, Bea Józseftől, aki az alábbiakat tudja tanácsolni: „Az átmeneti törvény szerint szervezeti változást, így a kiválást is legkésőbb 1992. július 15.-ig lehetett kezdeményezni. (A december 31.-i határidő a vagyontárgy kiadására vonatkozik.) Ez azt jelenti tehát, hogy a kiválási szándéknyilatkozatot is e határidőig kellett megtenni. A csoportos kiválási szándéknyilatkozat esetünkben határidőben megtörtént, a csoportos kiválást visszavonták, de a szándéknyilatkozatot nem, tehát nem csoportosan, hanem egyénileg fognak kiválni. Ez úgy értelmezendő, hogy a csoport a határidőben megtett kiválási szándékot csupán csak módosította. Javaslom, hogy amennyiben még nem tették meg, szándéknyilatkozat módosítása címén írásban jelentsék be egyéni kiválási szándékukat. Az átmeneti törvény a kiválási szándék megtételét köti határidőhöz (július 15.), annak utólagos módosítását nem tiltja. Fentiekből következően nincs akadálya annak, hogy a csoport tagjai egyénileg vigyék ki vagyonrészüket, üzletrészük erelyéig." Reméljük, tudtunk segíteni kedves olvasóinknak. Regionális agrárfórum A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban napi kérdés, hogy megszüntethető-e az élelmiszertermelés jövedelem- és ezáltal pénzhiánya, vagy az új tulajdonosi és vállalkozói réteg is a csődök és a vagyonfelélés napi gondjaival kénytelen indulni. A várhatóan szeptemberben parlamenti tárgyalásra kerülő agrárrendtartási törvény tartalma ezt jelentős mértékben eldönti. Az újonnan megalakult Parlamenti Agrár Klub - amelyben minden frakció képviselteti magát - ezt felismerve, több fordulóban tárgyalta az agrárrendtartás kérdéseit. A Magyar Agrárkamara felkérte az agrárklub tagjait, hogy még a törvény tárgyalása előtt négy tájtanácskoz.áson fejtsék ki a rendtartásról és a kapcsolódó aktuális gazdasági ügyekről álláspontjukat és hallgassák meg erről az érintettek véleményét is. A felkérést a klub agrárüfyekben elkötelezett épviselői elfogadták. Ennek megfelelően 1992. augusztus 6-án, 10 órakor Pécsen, a Janus Pannonius Tudományegyetem 1. emeleti nagytermében (Pécs, Damjanich u. 30.) gazdasági fórumra hívja a Tolna Megyei Agrárkamara mindazokat, akik a regionális tanácskozás témájában érintettek, érdekeltek, véleményük, javaslatuk van. A fórum előadói a Parlamenti Agrár Klub képviselői és a Magyar Agrárkamara vezetői lesznek. sok meg természetszerűleg még nem művelik, s mi lesz, ha mérete az igényeket nem fedezi, vagy meghaladja, dr. Ótós János így válaszolt: — Épp az a „baj"/hogy a szövetkezetek zöme lelkiismeretesen műveli azokat a földeket is, és a mezőgazda- sági kultúrák akadályozzák több helyen a kimérést. Azt, hogy mi történjen az esetleg megmaradó földekkel, törvény szabályozza, de előre láthatólag ezzel a variánssal nem kell számolnunk. Inkább azzal, hogy a kárpótlásra kijelölt földterület - például Mö- zsön - kevésnek bizonyul. Ebben az esetben további állami tulajdonú területek kerülhetnek kijelölésre.-WyKöröndi cserép, szekszárdi sár! Levél a táborból (Szerkesztőségünk rendelkezésére bocsátották közlés céljából azt a levelet, amelyet a domboriban üdült erdélyi gyeremekcsoport kisérői Írtak búcsúzóul.) Magyarul beszélő idegenekként, hozva a köröndi pa- latűzben égett sarát, faragatlan őszinteségünk és húsz gyermeklélek világba néző, csillogó kíváncsiságát - most, hazagondolva már - köszönjük lelkünk teljes melegével az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesületének, személyesen Orbán László elnöknek és Bognár Cecil táborvezetőnek, hogy a fészkéből kiesett madárfióka szerepe helyett igazán és kellemesen feledhetetlenné tették számunkra a fadd-dombori gyermektáborban eltöltött tíz napot. Hazaindulnánk már Erdélybe, Korondra, oda, ahová igazán tartozunk, ahol a hegyi patak is azt csilingeli: Itt vagy otthon! A falu harangja is arra int: Megmaradni! Hittel élni! És mégis fáj ott belül mélyen valami, ami már ide is köt egy életen át hitben és lélekben. Talán a fák esti, halk susogása, a Duna vizének mély morajlása a magyar-székely egy néphez tartozás és a lelkűnkbe égett emlékezés. Mert a köröndi és a szekszárdi sár talán csak abban különbözik, hogy nálunk palának hívják, itt meg agyagnak - de a lényeg ugyanaz. A bennünk égő tűz talán közös: „És ég az oltár. lm közébe gyűltünk, Szétszórt bolygónk a vész idején. Máris tüzénél szent lángra hevültünk, Fénye világol sorsunk ösvényén. (Arany J: Széchenyi emlékezete). Fadd-Domboriban, 1992. július 16-án. Nagy Tünde és Antal Ibolya tanítónők A térségfejlesztés térhódítása Ha csupán az elmúlt hét vége nagyszámú idegent vonzó kul- túrális eseményeit tekintjük Váralján, és még hozzákapcsoljuk Nagymányok, Izmény, Kismá- nyok településeket, ahol a népi hagyományoknak eleven létét nem kell bizonygatni, könnyen belátható, hogy a rendezvények vendégei az infrastruktúra hiányosságaira csak tapintat miatt nem emlékeztetnek. Az említett települések ön- kormányzatai a Szekszárd-Paksi Vizitársulat kezdeményezésére olyan céllal ültek tegnap közös asztalhoz Nagy- mányokon, hogy fejlesztési programjukat közösen, azaz térségben gondolkodva együtt valósítsák meg. E falvak egyik problémája az is, hogy nem soroltatnak az elmaradott települések közé, hiszen mezőgazda- sági területük aranykorona értéke meghaladja a 17-et. Az elmúlt hetekben az említett vizitársulat készített egy felmérést, mely alapja lehet a területfejlesztési támogatások igénybevételének. így például képet adtak az egészségügyről, az oktatásügyről, a szociális ellátásról, az intézményfelújításról, a műemlékvédelemről, az ivóvíz, szennyvíz ellátásról, hulladék elhelyezéséről, a mezőgazdasághoz való kapcsolódás révén az erdőtelepítésről, vadászatról, az idegenforgalmi beruházási lehetőségekről, a turisztikai fejlesztés helyzetéről. A tervek megvalósításához a becslések szerint 200 millió forint beruházásra volna szükség. Mindezeket érinti az idei év júniusában megjelent kormányrendelet, mely a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerét szabályozza. E nagymá- nyoki tanácskozás igazolja - Bá- taapáti, Grábúc, Mórágy, Mő- csény, Szálka, valamint Cikó, Ófalu, Erdős- mecske együttgondolkodása nyomán - a térségfejlesztő tervek térhódítását, melyekkel valamennyien a Szekszárd-Paksi Vizitársulatot bízták meg. -d
