Tolnai Népújság, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-20 / 170. szám

XXV. Nyári Olimpiai Játékok Barcelona v? vv július 25-augusztus 9. A színhely: Barcelona Spanyolország második legnagyobb városa, egyben Katalónia- fővárosa. A csak­nem három milliós metro­polis a legeurópaibb spa­nyol város, amely egy 10 km hosszú és 6-7 km széles fennsíkon fekszik, óriási népsűrűséggel. A hivatalos nyelv a spanyol és a katalán. De nagyon sokan beszélnek franciául és angolul. A kata­lán nyelvnek jelentős iro­dalma, sajtója és színi kultú­rája van. Barcelonában található a Földközi-tenger egyik leg­nagyobb kikötője. A város az északi országrész gazda­sági, kulturális és szellemi életének központja, a vegy­ipar, a textilipar és élelmi­szeripar, az autógyártás, va­lamint a bankok fellegvára. Az olimpia városának sok, jelentős nevezetessége közül kiemelkedik Kolum­busz 60 méter magas em­lékműve, a forgalmas ki­kötő, a székesegyház és a város „Gellérthegye", a 213 méter magas Monjuich hegy, ahonnan gyönyörű ki­látás nyílik az egész Barce­lonára. A sportszerető közönség rendkívül büszke Spanyol- ország legnagyobb futball stadionjára, a 120 ezres „Nou Camp"-ra, az FC Bar­celona fellegvárára. Érde­mes megjegyezni, hogy az egyesületnek 105 ezer bérle­tes tagja van. Ebben a stadi­onban rendezik az első fut­ball mérkőzést és a döntőt is. A Földközi-tenger meg­határozó időjárási tényező. Nyáron 35-40 fok is gyakori. Ezt figyelembe véve a ren­dezők a versenyek döntő többségét az esti órákra tet­ték. Mivel a helyi idő azo­nos a Magyarországival, a sportrajongók az esemé­nyekkel egyidőben élvezhe­tik a versenyeket a rádión és a televízión keresztül. Bár a sportolóknak nem lesz idejük és lehetőségük „üdülni" mégis meg kell említeni, hogy Katalónia 400 km hosszú tengerparttal rendelkezik. Azok az olva­sók, akik spanyolországi utazást terveznek ne feled­jék, az olimpia közelében húzódik a Costa Brava (ha­ragos part) és a Costa Do- rada (arany part) számtalan üdülőhelye. Öt óra Barcelonában Kolumbusz talpa alatt Érdemes-e öt órára Barcelonába utazni? Mondjuk, hogy akkor is megéri, ha csak az olimpiai készü­lődés tanúja lehet az ember. Fél esztendővel az egész világot megmozgató játékok előtt Barce­lona éppen olyan képet mutatott, mint akármelyik magyar város, ha szennyvícsatornát építenek, vagy telefonkábelt vezetnek a föld alatt, vagy teszem azt egy csőtörés utáni pillantkép. Spanyolország októberben is ad kellő élményt az odaérkező idegennek. Barcelonától másfél­órás vonatozásra volt szálláshe­lyünk, így amikor kényszerpihe­nőt kellett tartani a meghibáso­dott autóbusz miatt, természetes volt, hogy vonatra szálltunk a csoportból nyolcán és irány a jövő év olimpiai játékainak helyszíne - Barcelona. É pár soros emlékezés 1991 októberére vezet vissza, an­nak is a 25. napjára. Vasúti szerelvényünk a föld alatt futott be Barcelona Cata- lugna nevű terére, pontban déli 2 órakor. Innét keleti irányba indul­tunk a kikötőhöz vezető Rambla- son, ami középen sétáló utca fák­kal kísérve, két oldalon gépkocsi forgalommal. Gyakran piaci te­rekre vált a sétány, ahol virágok­tól, gyümölcsön át mindenféle édességig, használt áruk is voltak. Talán az építkezés, a készülődés miatt nem keltett olyan hatást a város, hogy az élmény hirtelen feltörő örömöt is jelentett volna. A kikötő, mint minden világváros kikötője, ahol a rengeteg víz, ren­geteg hajót ringat. A város egyik legjellegzetesebb pontja a Kolumbusz emlékmű és környéke. A 60 méter magas osz­lop belsejében lifttel lehet feljutni a 8 méteres férfi alak talpa alatt elhelyezett gömbkilátóba, ahon­nét a város minden pontjára szép panoráma tárul. Északi irányba indulva a Colon-on, a tengerparti sétányon, csöndesebb kis sikáto­rokhoz értünk. Eldugottabbnál eldugottabb, apróbbnál apróbb üzletek tucatjával találkoztunk, ahol a élelmiszerektől, a műszaki cikkekig minden kapható. Látszatra céltalanul kanyarod­tunk egy szűk utcácskába, ami ki- szélesedett egy térre, neve: Santa Maria de Pino. Három egymás­hoz hasonló utca futott itt össze és megpihent a tér névadójául szol­gáló templom lépcsői előtt. Nem volt feltűnő, hogy ez a templom is zárva volt, mert a déli sziesztát itt bizony komolyan veszik és aki bújt, aki nem, bezárnak az üzle­tek, múzeumok és csak az idegen forog. Pihen a város délután négy-öt óráig, aztán újra ébred és éled. Gyanús gyülekezés támadt ezen a kis téren. Hirtelen és csak számunkra váratlan egy meny- asszonyos díszes kocsi gördült a templom elé. Talán nem ez a leg­alkalmasabb pillanat a katalán nők szépségének dicséretére, mert mondják, nincs a világon csúnya menyasszony, de aki ek­kor érkezett, bizony gyönyörűsé­ges volt. Tudta ezt ő is, éppen ezért mosolygott oly kedvesen a magyar turista fényképezőgé­pébe. Csoportunk a násznéppel együtt követte a szépséges meny­A Kolumbusz emlékmű Katalán menyasszony « I * II XXV. Nyári Olimpiai Játékok Barcelona \j/ vw július 25-augusztus 9. Olimpiai kislexikon A láng Az olimpiai lángot - a hagyományoknak megfe­lelően - Olimpiában, az ókori játékok színhelyén lobbantották fel, június 5-én. A láng spanyol föl­dre 8-án érkezett, majd 58 várost érintve „fut" ke­resztül Hispánián. A megnyitó előtt egy nappal, július 24-én érkezik Barce­lonába. Az ünneplyes ce­remónia egyik aktusa lesz, hogy a hazaiak egyik ki­váló képviselője a torony­ban lévő kandeláberben, a messzi földről érkezett fáklyával, meggyújtsa a lángot. Ezt a hagyományt az 1936-os berlini játékokon élesztették újjá. Azóta sok neves sportolót ért az ün­nepi pillanat megvalósítá­sának megtisztelő tiszt­sége. Említést érdemel, hogy 1964-ben Tokióban az a Yosinoro Sakai kapta a kitüntető feladatot, aki azon a napon született Hi­rosima közelében, amikor az amerikaiak ledobták az atombombát. Négy évvel később Mexikóvárosban - a nők közül elsőként - egy indián leány gyújthatta meg a lángot. Az olimpiai falu Szinte megoldhatatlan Fábián László öttusa feladat elé állítja a rende­zőket a túljelentkezés a já­tékokra: 172 ország jelezte részvételét. Csaknem hú­szezer sportoló, hivatalos kísérő iratkozott fel a Bar­celonába utazók listájára. Igenám, de az olimpiai fa­luban mindössze 15 500 személy számára van hely. Ez a létszám is már veszé­lyezteti a szállítási, az ét­keztetési, a szociális igé­nyek zavartalan kielégíté­sét. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság úgy látja, a jövő­ben limitálni kell a részt­vevők felső határát. Más­ként nem lehet megállítani az egészségtelen túljelent­kezést. Az előző olimpiá­hoz viszonyítva az atlé­táknál tíz százalékos emelkedésre számítottak. A valóságban 54 százalék­kal, 957 versenyzővel töb­ben szándékoznak in­dulni. De hasonlóan meg­nőtt az érdeklődés a csel- gáncsozók körében, ahol 84 százalékkal többen kí­vánnak jelen lenni, mint azt várták. Sportberkekben egyön­tetű a vélemény, a NOB nem mérte fel kellő körül­tekintéssel azt a helyzetet, ami az új országok felvéte­lével, új sportágak, ver­senyszámok beiktatásával keletkezett. Szállás A turistákat nem szá­mítva mintegy 120 000 hi­vatalos, úgynevezett akk­reditált személyt kell elhe­lyezni Barcelonába az olimpia idején. A sporto­lók és közvetlen kísérőik az olimpiai faluban kap­nak helyet. A kiutazó 40 magyar versenyző többsége a falu közepén, a sárga téglás vil­lanegyed egyemeletes há­zaiban lakik. Kedvező helynek mondható, hiszen a tengerhez vezető főúttól alig harminc méterre esik. Az épület földszintjén tá­gas, harminc négyzetmé­teres teraszokkal egybe­nyitható tágas nappali, konyha, szárítóhelyiség, az emeleten pedig két- és háromágyas szobák, für­dőszobák találhatók. Bár ízléses az egész villa be­rendezése -, a szobák kis mérete miatt - nem lesz „táncterem" a hálószoba. A szálláson túl termé­szetesen olyan létesítmé­nyeket is birtokukba ve­hetnek a magyarok, mint a csapdairoda, információs központ, orvosi szobák, raktárak, stb. Ezzel szemben az eve­zősök csodálatos környe­zetben és feltételek között laknak majd. Barcelonától 130 km-re, a Pireneusok hegyláncának lábánál lévő Banyoles taván rendezik a vizi vefsenyt. Az ideérke­zőket modem, tágas ott­hon fogadja. A biztonság A hírek szerint a spa­nyol alvilág is felkészült az olimpiára. Hiszen ritka vadászterületnek ígérke­zik a turistákkal teli utca, a zsúfolt sportlétesítmények sokasága, a sok tízezer magára hagyott gépkocsi. Az esetleges lebukó tolva­jok, zsebesek és más bűn­elkövetők felett gyorsí­tott eljárással ítélkeznek, s mintegy 600 cella várja őket. A sportolók, valamint kísérőik biztonságáért fe­lelős emberek nem első­sorban a kisstílű bűnö­zőkre figyelnek, hanem a terroristákra. Kiszámítha­tatlan, hogy ETA, a baszk szeparatista szervezet esetleg milyen akciókkal hívja fel magára a figyel­met. Az év első öt hónap­jában több mint egy tucat terrorakciót hajtottak végre. Ennek következté­ben húsz ember vesztette életét. Barcelonában a biz­tonsági személyi és tech­nikai megszervezésére 200 millió dollárt költöttek. Több mint 30 ezer fegyve­res őrködik majd az olim­piai falu, a versenyek biz­tonságán. Közlekedés A hivatalosan akkredi­táltak szállítását 640 autó­busszal és 2500 gépkocsi­val kívánják megoldani. Kibővítették a közlekedést gyorsító körgyűrűt. Egy­ben - főleg a sportesemé­nyek és szálláshelyek kö­zötti útszakaszon - ún. olimpiai sávokat jelöltek ki a megkülönböztetett járműveknek. Mivel a hazaiak mellett mintegy 60-70 ezer turista­autóra is számítanak, rendkívüli feladatot igé­nyel a 44 helyszín gyors és pontos megközelítése. Olvasóink közül bizo­nyára többen szándékoz­nak ebben az időben Spa­nyolországba utazni, ezért érdemes megjegyezni, hogy a KRESZ szabályai hasonlók a magyaréhoz. De a vezetési stílus más: határozottabb. Engedélye­zett a kürtölés (kivéve 23 órától 06 óráig), a sávvál­toztatásoknál pedig kézzel is szokás jelezni. Barcelo­nában (Spanyolország vá­rosaiban, falvaiban) úgy­nevezett „kék zónák" ta­lálhatók, ahol csak két órán át szabad parkolni. Parkolójegyek válthatók a trafikokban és az újságá­rusoknál is. A piros-fehér csíkos járdaszegély mellett tilos a megállás. A váro­sokban 60 km/ó, ország­úton 90 km/ó a maximált sebesség. A világ "legaranyosabbjai" Név Nemzeti­ség Sportág Első érem éve Utolsó érem éve Olimpiái száma Aranyér­mei Ezüstér­mei Bronzér­mei Összesen 1. Larissza szovjet tornász 1956 1964 3 9 5 4 18 Latinyina 2. Paavo finn atléta 1920 1928 3 9 3 • 12 Nurmi 3. Mark ameri­ÚSZÓ 1968 1972 2 9 1 1 11 Spitz 4. Szavao kai japán tornász 1968 1976 3 8 3 1 12 Kató 5. Ray ameri­atléta 1900 1908 3 8­­8 Ewry 6. Nyikolaj kai szovjet tornász 1972 1980 3 7 5 3 15 Andrianov 7. Borisz szovjet tornász 1956 1964 3 7 4 2 13 Sahlin 8. Viktor szovjet tornász 1952 1956 2 7 3 1 11 Csukarin 9. Vera cseh­tornász 1960 1968 3 7 4­11 Cáslavská 10. Gerevich szlovák magyar VÍVÓ 1932 1960 6 7 1 2 10 Aladár Összesen: 78 29 14 121 i > *

Next

/
Thumbnails
Contents