Tolnai Népújság, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-20 / 170. szám
XXV. Nyári Olimpiai Játékok Barcelona v? vv július 25-augusztus 9. A színhely: Barcelona Spanyolország második legnagyobb városa, egyben Katalónia- fővárosa. A csaknem három milliós metropolis a legeurópaibb spanyol város, amely egy 10 km hosszú és 6-7 km széles fennsíkon fekszik, óriási népsűrűséggel. A hivatalos nyelv a spanyol és a katalán. De nagyon sokan beszélnek franciául és angolul. A katalán nyelvnek jelentős irodalma, sajtója és színi kultúrája van. Barcelonában található a Földközi-tenger egyik legnagyobb kikötője. A város az északi országrész gazdasági, kulturális és szellemi életének központja, a vegyipar, a textilipar és élelmiszeripar, az autógyártás, valamint a bankok fellegvára. Az olimpia városának sok, jelentős nevezetessége közül kiemelkedik Kolumbusz 60 méter magas emlékműve, a forgalmas kikötő, a székesegyház és a város „Gellérthegye", a 213 méter magas Monjuich hegy, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik az egész Barcelonára. A sportszerető közönség rendkívül büszke Spanyol- ország legnagyobb futball stadionjára, a 120 ezres „Nou Camp"-ra, az FC Barcelona fellegvárára. Érdemes megjegyezni, hogy az egyesületnek 105 ezer bérletes tagja van. Ebben a stadionban rendezik az első futball mérkőzést és a döntőt is. A Földközi-tenger meghatározó időjárási tényező. Nyáron 35-40 fok is gyakori. Ezt figyelembe véve a rendezők a versenyek döntő többségét az esti órákra tették. Mivel a helyi idő azonos a Magyarországival, a sportrajongók az eseményekkel egyidőben élvezhetik a versenyeket a rádión és a televízión keresztül. Bár a sportolóknak nem lesz idejük és lehetőségük „üdülni" mégis meg kell említeni, hogy Katalónia 400 km hosszú tengerparttal rendelkezik. Azok az olvasók, akik spanyolországi utazást terveznek ne feledjék, az olimpia közelében húzódik a Costa Brava (haragos part) és a Costa Do- rada (arany part) számtalan üdülőhelye. Öt óra Barcelonában Kolumbusz talpa alatt Érdemes-e öt órára Barcelonába utazni? Mondjuk, hogy akkor is megéri, ha csak az olimpiai készülődés tanúja lehet az ember. Fél esztendővel az egész világot megmozgató játékok előtt Barcelona éppen olyan képet mutatott, mint akármelyik magyar város, ha szennyvícsatornát építenek, vagy telefonkábelt vezetnek a föld alatt, vagy teszem azt egy csőtörés utáni pillantkép. Spanyolország októberben is ad kellő élményt az odaérkező idegennek. Barcelonától másfélórás vonatozásra volt szálláshelyünk, így amikor kényszerpihenőt kellett tartani a meghibásodott autóbusz miatt, természetes volt, hogy vonatra szálltunk a csoportból nyolcán és irány a jövő év olimpiai játékainak helyszíne - Barcelona. É pár soros emlékezés 1991 októberére vezet vissza, annak is a 25. napjára. Vasúti szerelvényünk a föld alatt futott be Barcelona Cata- lugna nevű terére, pontban déli 2 órakor. Innét keleti irányba indultunk a kikötőhöz vezető Rambla- son, ami középen sétáló utca fákkal kísérve, két oldalon gépkocsi forgalommal. Gyakran piaci terekre vált a sétány, ahol virágoktól, gyümölcsön át mindenféle édességig, használt áruk is voltak. Talán az építkezés, a készülődés miatt nem keltett olyan hatást a város, hogy az élmény hirtelen feltörő örömöt is jelentett volna. A kikötő, mint minden világváros kikötője, ahol a rengeteg víz, rengeteg hajót ringat. A város egyik legjellegzetesebb pontja a Kolumbusz emlékmű és környéke. A 60 méter magas oszlop belsejében lifttel lehet feljutni a 8 méteres férfi alak talpa alatt elhelyezett gömbkilátóba, ahonnét a város minden pontjára szép panoráma tárul. Északi irányba indulva a Colon-on, a tengerparti sétányon, csöndesebb kis sikátorokhoz értünk. Eldugottabbnál eldugottabb, apróbbnál apróbb üzletek tucatjával találkoztunk, ahol a élelmiszerektől, a műszaki cikkekig minden kapható. Látszatra céltalanul kanyarodtunk egy szűk utcácskába, ami ki- szélesedett egy térre, neve: Santa Maria de Pino. Három egymáshoz hasonló utca futott itt össze és megpihent a tér névadójául szolgáló templom lépcsői előtt. Nem volt feltűnő, hogy ez a templom is zárva volt, mert a déli sziesztát itt bizony komolyan veszik és aki bújt, aki nem, bezárnak az üzletek, múzeumok és csak az idegen forog. Pihen a város délután négy-öt óráig, aztán újra ébred és éled. Gyanús gyülekezés támadt ezen a kis téren. Hirtelen és csak számunkra váratlan egy meny- asszonyos díszes kocsi gördült a templom elé. Talán nem ez a legalkalmasabb pillanat a katalán nők szépségének dicséretére, mert mondják, nincs a világon csúnya menyasszony, de aki ekkor érkezett, bizony gyönyörűséges volt. Tudta ezt ő is, éppen ezért mosolygott oly kedvesen a magyar turista fényképezőgépébe. Csoportunk a násznéppel együtt követte a szépséges menyA Kolumbusz emlékmű Katalán menyasszony « I * II XXV. Nyári Olimpiai Játékok Barcelona \j/ vw július 25-augusztus 9. Olimpiai kislexikon A láng Az olimpiai lángot - a hagyományoknak megfelelően - Olimpiában, az ókori játékok színhelyén lobbantották fel, június 5-én. A láng spanyol földre 8-án érkezett, majd 58 várost érintve „fut" keresztül Hispánián. A megnyitó előtt egy nappal, július 24-én érkezik Barcelonába. Az ünneplyes ceremónia egyik aktusa lesz, hogy a hazaiak egyik kiváló képviselője a toronyban lévő kandeláberben, a messzi földről érkezett fáklyával, meggyújtsa a lángot. Ezt a hagyományt az 1936-os berlini játékokon élesztették újjá. Azóta sok neves sportolót ért az ünnepi pillanat megvalósításának megtisztelő tisztsége. Említést érdemel, hogy 1964-ben Tokióban az a Yosinoro Sakai kapta a kitüntető feladatot, aki azon a napon született Hirosima közelében, amikor az amerikaiak ledobták az atombombát. Négy évvel később Mexikóvárosban - a nők közül elsőként - egy indián leány gyújthatta meg a lángot. Az olimpiai falu Szinte megoldhatatlan Fábián László öttusa feladat elé állítja a rendezőket a túljelentkezés a játékokra: 172 ország jelezte részvételét. Csaknem húszezer sportoló, hivatalos kísérő iratkozott fel a Barcelonába utazók listájára. Igenám, de az olimpiai faluban mindössze 15 500 személy számára van hely. Ez a létszám is már veszélyezteti a szállítási, az étkeztetési, a szociális igények zavartalan kielégítését. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság úgy látja, a jövőben limitálni kell a résztvevők felső határát. Másként nem lehet megállítani az egészségtelen túljelentkezést. Az előző olimpiához viszonyítva az atlétáknál tíz százalékos emelkedésre számítottak. A valóságban 54 százalékkal, 957 versenyzővel többen szándékoznak indulni. De hasonlóan megnőtt az érdeklődés a csel- gáncsozók körében, ahol 84 százalékkal többen kívánnak jelen lenni, mint azt várták. Sportberkekben egyöntetű a vélemény, a NOB nem mérte fel kellő körültekintéssel azt a helyzetet, ami az új országok felvételével, új sportágak, versenyszámok beiktatásával keletkezett. Szállás A turistákat nem számítva mintegy 120 000 hivatalos, úgynevezett akkreditált személyt kell elhelyezni Barcelonába az olimpia idején. A sportolók és közvetlen kísérőik az olimpiai faluban kapnak helyet. A kiutazó 40 magyar versenyző többsége a falu közepén, a sárga téglás villanegyed egyemeletes házaiban lakik. Kedvező helynek mondható, hiszen a tengerhez vezető főúttól alig harminc méterre esik. Az épület földszintjén tágas, harminc négyzetméteres teraszokkal egybenyitható tágas nappali, konyha, szárítóhelyiség, az emeleten pedig két- és háromágyas szobák, fürdőszobák találhatók. Bár ízléses az egész villa berendezése -, a szobák kis mérete miatt - nem lesz „táncterem" a hálószoba. A szálláson túl természetesen olyan létesítményeket is birtokukba vehetnek a magyarok, mint a csapdairoda, információs központ, orvosi szobák, raktárak, stb. Ezzel szemben az evezősök csodálatos környezetben és feltételek között laknak majd. Barcelonától 130 km-re, a Pireneusok hegyláncának lábánál lévő Banyoles taván rendezik a vizi vefsenyt. Az ideérkezőket modem, tágas otthon fogadja. A biztonság A hírek szerint a spanyol alvilág is felkészült az olimpiára. Hiszen ritka vadászterületnek ígérkezik a turistákkal teli utca, a zsúfolt sportlétesítmények sokasága, a sok tízezer magára hagyott gépkocsi. Az esetleges lebukó tolvajok, zsebesek és más bűnelkövetők felett gyorsított eljárással ítélkeznek, s mintegy 600 cella várja őket. A sportolók, valamint kísérőik biztonságáért felelős emberek nem elsősorban a kisstílű bűnözőkre figyelnek, hanem a terroristákra. Kiszámíthatatlan, hogy ETA, a baszk szeparatista szervezet esetleg milyen akciókkal hívja fel magára a figyelmet. Az év első öt hónapjában több mint egy tucat terrorakciót hajtottak végre. Ennek következtében húsz ember vesztette életét. Barcelonában a biztonsági személyi és technikai megszervezésére 200 millió dollárt költöttek. Több mint 30 ezer fegyveres őrködik majd az olimpiai falu, a versenyek biztonságán. Közlekedés A hivatalosan akkreditáltak szállítását 640 autóbusszal és 2500 gépkocsival kívánják megoldani. Kibővítették a közlekedést gyorsító körgyűrűt. Egyben - főleg a sportesemények és szálláshelyek közötti útszakaszon - ún. olimpiai sávokat jelöltek ki a megkülönböztetett járműveknek. Mivel a hazaiak mellett mintegy 60-70 ezer turistaautóra is számítanak, rendkívüli feladatot igényel a 44 helyszín gyors és pontos megközelítése. Olvasóink közül bizonyára többen szándékoznak ebben az időben Spanyolországba utazni, ezért érdemes megjegyezni, hogy a KRESZ szabályai hasonlók a magyaréhoz. De a vezetési stílus más: határozottabb. Engedélyezett a kürtölés (kivéve 23 órától 06 óráig), a sávváltoztatásoknál pedig kézzel is szokás jelezni. Barcelonában (Spanyolország városaiban, falvaiban) úgynevezett „kék zónák" találhatók, ahol csak két órán át szabad parkolni. Parkolójegyek válthatók a trafikokban és az újságárusoknál is. A piros-fehér csíkos járdaszegély mellett tilos a megállás. A városokban 60 km/ó, országúton 90 km/ó a maximált sebesség. A világ "legaranyosabbjai" Név Nemzetiség Sportág Első érem éve Utolsó érem éve Olimpiái száma Aranyérmei Ezüstérmei Bronzérmei Összesen 1. Larissza szovjet tornász 1956 1964 3 9 5 4 18 Latinyina 2. Paavo finn atléta 1920 1928 3 9 3 • 12 Nurmi 3. Mark ameriÚSZÓ 1968 1972 2 9 1 1 11 Spitz 4. Szavao kai japán tornász 1968 1976 3 8 3 1 12 Kató 5. Ray ameriatléta 1900 1908 3 88 Ewry 6. Nyikolaj kai szovjet tornász 1972 1980 3 7 5 3 15 Andrianov 7. Borisz szovjet tornász 1956 1964 3 7 4 2 13 Sahlin 8. Viktor szovjet tornász 1952 1956 2 7 3 1 11 Csukarin 9. Vera csehtornász 1960 1968 3 7 411 Cáslavská 10. Gerevich szlovák magyar VÍVÓ 1932 1960 6 7 1 2 10 Aladár Összesen: 78 29 14 121 i > *